Újszövetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újszövetség
(Újtestamentum)
Az Újszövetség részlete egy 3. századi papiruszon
Az Újszövetség részlete egy 3. századi papiruszon
Szerző több szerző
Eredeti cím Ἡ Καινὴ Διαθήκη
Megírásának időpontja Kr. u. 1. század
Nyelv ógörög
Témakör a keresztény vallás tanításai, ókeresztény történelem
Műfaj könyvgyűjtemény
Részei a Biblia könyvei
Kiadás
Magyar kiadás sok kiadás (pl. Szent Biblia – azaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás, magyar nyelvre fordította Károli Gáspár, Magyar Bibliatársulat, Budapest, 2001, ISBN 963-300-857-3)
Külső hivatkozás http://www.biblia.hu/
Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje"

Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény Biblia második része. Az Újszövetséget az első rész, az Ószövetség nélkül nehéz lenne értelmezni.

Az Újszövetség elnevezése[szerkesztés]

A keresztény Biblia két részének elnevezésére a szövetség és a testamentum szavak egyaránt használatosak. A magyar Újszövetség a görög Ἡ Καινὴ Διαθήκη (Hé Kainé Diathéké) ill. a latin Novum Testamentum fordítása. Az Újtestamentum (vagy régiesen Új Testamentom) elnevezés a latin alakot őrzi.

  • Az Újszövetség név bibliai magyarázata

A Héber Biblia több szövetséget is említ Istennel, amelyek közül a legfontosabbat Mózes népével kötötte Isten az Egyiptomból való kivonuláson és a Tízparancsolaton keresztül. Isten kőtáblákra írta fel a törvényeket, amelyeket a zsidó népnek be kellett tartani. Ha nem tartották be, bűneik miatt egy helyettesítő áldozatot kellett bemutatniuk az Istennek felajánlott újszülött bárány vérével. Az új szövetség elnevezés erre a régebbi szövetségre utal vissza, amely régebbi szövetséget ószövetségnek neveznek.

Ezen újabb szövetség meghirdetése Jeremiás próféta látomására nyúlik vissza, amikor így szól:

„Ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr: és új szövetséget kötök az Izráel házával és a Júda házával. Nem ama szövetség szerint, a melyet az ő atyáikkal kötöttem az napon, a melyen kézen fogtam őket, hogy kihozzam őket Égyiptom földéből, de a kik megrontották az én szövetségemet, noha én férjök maradtam, azt mondja az Úr.” (…)
(Ószövetség, Jeremiás könyve, 31:31-32; fordította Károlyi Gáspár)

Az új szövetségről maga Jézus Krisztus is beszélt, amikor az utolsó vacsorán az ünnepi bor elfogyasztása előtt így szólt a tanítványaihoz: E pohár az új szövetség, az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki. (Lukács 22,20).

Pál apostol azt tanítja A zsidókhoz írt levélben, hogy Názáreti Jézus új szövetséget kötött Isten és az emberiség között. E szövetség lényege, hogy Jézus Krisztus, a Messiás kereszthalálával megváltotta az emberiséget az eredendő bűntől, ezért aki hisz benne és követi az Ő tanításait, annak megadatik az örök élet. Ez az új szövetség ellentmond annak, amit Mózes közvetítésével kötött Isten a kivonulás idején (lásd: a zsidókhoz írt levél 8. és 9. fejezet). A korai keresztények úgy tartották, hogy a Jézus után írt könyvek megerősítették ezt az új szövetséget, ezért nevezték el azokat az új szövetség könyveinek vagy egyszerűen Újszövetségnek, a korábbi könyveket pedig Ószövetségnek.

  • Az újtestamentum szó

A latin nyelvű bibliafordításokban a görög Diathéké („szövetség”) kifejezés visszaadására a kissé eltérő konnotációjú testamentum szót használták, amely hétköznapi jelentése „végrendelet”. Lényegében azonban mind a görög, mind a latin szó a héber ברית (berith, brisz) "szövetség" szót kívánják visszaadni, bár a latin kifejezés ugyanakkor keresztény szemszögből át is értelmezi azt. A 2. században élt Tertullianus volt az első, aki a Biblia két részére a vetus testamentum (régi testamentum) és novum testamentum (új testamentum) szavakat használta, például Marcion ellen című munkája 3. könyvében.

Az Újszövetség keletkezése[szerkesztés]

Jézus semmit sem írt, az apostolokat bízta meg, hogy az utókornak továbbadják történetét és tanításait. Minden, amit az apostolok írtak, kánoni tekintéllyel bír. A történetkritikai bibliakutatás álláspontja szerint az egyes iratokat később a kor szükségletei szerint átírták, kihagytak vagy betoldottak részeket. Születtek olyan iratok, amelyek nem őrződtek meg, másokat megőriztek, azonban módosítottak rajta.

Az Újszövetség könyveinek feltételezett keletkezési ideje és szerzője:

Könyv Keletkezési idő és szerző
(A hagyomány alapján) [1]
Történetkritikai
bevezetéstudomány álláspontja [1]
Egyéb, széles körben
elterjedt nézet alapján [2]
Első ismert másolattöredék
keletkezése
Máté 40-70 között
Máté
60-70 között
ismeretlen szerző
kb. 85 körül 150-200 között [3]
Márk 40-70 között
Márk
60-70 között
Márk
68–70 250 körül[4]
Lukács 61-63 között
Lukács
65-70 között
Lukács vagy más vki
80–90 175–250 között[5][6]
János 70-100 között
János
az 1. század végén János vagy
a 2. században egy János nevű presbiter
90 körül 125–160 között [7]
Apostolok Csel. 63-80
Lukács
63-80
Lukács vagy más vki
95-100 250 körül
Római levél 55-58 56-57 57 175-225 között [8]
1-2. Kor. levél 57-58 55-57 56-58 175-225 között [8]
Galata levél 55-58 55 55 175-225 között [8]
Efézus levél kb. 62
Pál
60 körül
sok kétség egyeseknél
80-90
Pál nevét használó ismeretlen sz.
175-225 között [8]
Filippi levél 61-64 54-55 54-55 175-225 között [8]
Kolossé levél 62
Pál
59 körül
bizonytalan
55 vagy 62-70 175-225 között [8]
1. Thessz. levél 51-52 50-51 körül 51 körül 175-225 között [8]
2. Thessz. levél 52 50-52 körül
bizonytalan szerző
kb. 51 vagy a 70-es évek
bizonytalan szerző
300 körül [9]
1-2. Tim. levél 63, 66 63-66 100 körül 350 körül [10]
Titusz levél kb. 65 63-65 100 körül 200 körül [11]
Filemon levél kb. 62 60 körül 54–55 körül 3. század [12]
Zsidókhoz írt lev. kb. 63
Pál
70-90
a páli teológia hatása alatt álló ismeretlen szerző
80-90
ismeretlen szerző
2-3. század [13]
Jakab levele 44-49 között
Jakab
62 előtt vagy az 1. század végén
Jakab
65–85 3. század [14]
Péter 1. levele 66 körül
Péter
64 előtt
Péter
75-90 3-4. század [15]
Péter 2. levele 67 körül
Péter
80-180 között
ismeretlen szerző
110 körül
ismeretlen szerző
3-4. század [15]
János 1-3 levele 1. század végén
János
96-110
János
90-110 3. század [16]
Júdás levele kb. 67-70
Júdás
bizonytalan
Júdás vagy más vki
bizonytalan 3-4. század [15]
Jelenések 95-96
János
95 körül [2] vagy
64-70 között
János vagy
egy János nevű ismeretlen személy
95 körül 150-200 között [17]

Szerzői[szerkesztés]

Az Újszövetség szerzői a hagyomány szerint a következők:

Márk és Lukács nem voltak Jézus személyes tanítványai, de Péter és Pál kezessége mellett műveik éppoly kánoni értékkel bírtak, mint Máté vagy János apostoloké.

Ősi kéziratai[szerkesztés]

Az Újszövetség 27 könyvének eredeti kéziratai elvesztek. A legkorábbi fennmaradt újszövetségi kézirat, a 125 körül Egyiptomban készült Ryland-papirusz János evangéliumának egy töredékét őrizte meg. A legkorábbi fennmaradt kódex pedig a 4. század első felében keletkezett Codex Sinaiticus.

Az Újszövetség legkorábbi kéziratai három formában maradtak ránk:

  • görög kéziratok
A görög kéziratok különböznek egymástól az írás anyagában (papirusz, pergamen), és írás módjában (egyszerű kéziratok és majuszkulák).
  • régi fordítások
Ősfordításoknak nevezik az újszövetség szír, latin és kopt nyelvű ókori fordításait. A szír és a latin 200 évvel régiebbek a koptnál. A szír fordítások közül a legismertebb a Peshitta. A latin fordítások közül a legismertebbek a Vetus Latina és a Vulgata (az előbbi javított változata). Két kopt fordítást ismerünk: az egyiket a 3. század közepéről és egy másikat néhány évszázaddal későbbről.
Az első századok egyházatyái írásaikban, kommentáraikban több tízezer újszövetségi szöveget idéznek.

Jézus személyes tanítványainak halála után az őskeresztények, hogy megőrizzék Jézus tanítását, létrehozták az evangéliumok és egyéb szent iratok gyűjteményét. Az eredetileg különálló könyvek és iratok csak lassan szerveződtek gyűjteménybe (lásd: Bibliai kánon). A gyűjteményt pedig tovább kellett másolni.

Az Újszövetség fennmaradt korai (4-9. század) kéziratainak jelenleg ismert száma 5686, valamint több mint 19000 korai fordítás létezik. Fontosabb kódexek: Codex Vaticanus (350 körül), Codex Sinaiticus (4. század eleje), Codex Alexandrinus (5. század), Efrém újraírt kódexe (5. század, teljes Bibliának készült), Béza kódex (5-6. század, görög-latin kétnyelvű kódex), Washingtoni Kódex (4. század vége, az evangéliumokat tartalmazza), Koridetki kódex (7-8. század), Augilusi kódex (9. század). A papiruszok ezeknél 100-200 évvel régebbiek. Nevezetes közülük a már említett Ryland papirusz, a teljes János-evangéliumot megőrző Bodmer II. papirusz (200 körül), a Michigan-Dublin papirusz (200 körül, Pál leveleinek nagy része), és a Chester-Beatty papirusz (3. század, a 4 evangélium, az ApCsel és a Jel töredékei). A kis-ázsiai görög egyházak őrizték meg az Újszövetség ősi kéziratainak legnagyobb részét.

Az Újszövetség tartalma[szerkesztés]

Az Újszövetséget alkotó 27 könyvet és iratot, az úgynevezett kanonikus könyveket Athanasius, Alexandria püspöke állapította meg először 367-ben, 39-es ünnepi körlevelében a saját egyházmegyéje területére. A gyűjteményből kihagyott könyveket apokrif iratoknak nevezik.

Evangéliumok[szerkesztés]

Az evangéliumok Jézus Krisztus földi munkásságát mutatják be. Tartalmazzák Jézus tanításait és jövendöléseit. Tudósítanak Jézus születéséről és haláláról, és bemutatják hogyan hívta el az apostolokat.

Történeti könyv[szerkesztés]

Az apostolok hittérítő útjairól szólnak, miképpen hirdetik Jézus tanait, az új vallást. Beszámolnak arról is, miképpen jutott el az új vallás, a kereszténység a Római Birodalom szívébe, Rómába is. A könyv nagyobb része Pál apostol missziói útjairól szól, aki az evangéliumot elvitte a pogányokhoz.

Apostoli levelek[szerkesztés]

Prófétai könyv[szerkesztés]

Bibliográfia[szerkesztés]

  • Archibald Robertson: A kereszténység eredete, Bp., Gondolat, 1972
  • Vanyó László: Az ókeresztény egyház irodalma I., Jel kiadó 1997
  • Benyik György: Az újszövetségi szentírás, Szeged, JATE Press, 1995

Érdekességek[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Vankó-Reisinger: Bevezetés a Biblia tanulmányozásához, 1993
  2. ^ a b Pheme Perkins: Reading the New Testament: An Introduction
  3. Papyrus 104
  4. Papyrus 45
  5. Papyrus 4
  6. Papyrus 75
  7. Rylands Library Papyrus P52
  8. ^ a b c d e f g Papyrus 46
  9. Papyrus 92
  10. Codex Sinaiticus
  11. Papyrus 32
  12. Papyrus 87
  13. Papyrus 46
  14. Papyrus 20 ; Papyrus 23
  15. ^ a b c Papyrus 72
  16. Papyrus 9
  17. Papyrus 98
  18. Újszövetség (rováskiadás). Kiadta: Rovás Alapítvány a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat közreműködésével, 2011, ISBN 978-963-88437-5-3

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Újszövetség témájú médiaállományokat.