Türosz

Türosz (صور)
Tengerpart
Közigazgatás
Ország	Libanon
Kormányzóság	Dél-Libanon
Körzet	Türosz
Alapítás éve	Kr. e. 2750
Testvérvárosok	Lista Algír Dezful Málaga Perpignan (1997. november 15. – ) Tunisz Perpignan Méditerranée Métropole (1997. november 15. – ) Novorosszijszk (2013. december 25. – )
Népesség
Teljes népesség	160 000 fő (2018)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	10-30 m
Terület	5,0 km²
Időzóna	EET (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 33° 16′, k. h. 35° 12′33.266666666667, 35.2
Türosz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Türosz témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Türosz
Világörökség
Adatok
Ország	Libanon
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	III, VI
Felvétel éve	1984
Elhelyezkedése
Türosz Pozíció Libanon térképén
é. sz. 33° 16′, k. h. 35° 12′33.266666666667, 35.2
A Wikimédia Commons tartalmaz Türosz témájú médiaállományokat.

Türosz vagy Szúr (arab صور [Ṣūr]) Libanon egyik legjelentősebb városa. A 2003-ban 117 ezer lakosú település a Földközi-tenger partján, az ország fővárosától, Bejrúttól 80 kilométerre délre fekszik. A neve sziklát jelent, mivel a város eredetileg egy sziklára épült.

Napjainkban az ország negyedik legnépesebb városa, ahol a fő bevételi forrás a turizmus. Ezt az is segíti, hogy az ókori részei 1984-ben világörökségi címet kaptak. A város legfontosabb műemlékei a római korból és a keresztes hadjáratok idejéből származnak. A császári városból az oszlopsorokkal szegélyezett római utak, egy diadalív, a tornacsarnok, a fürdő és az aréna romjai láthatók. A városfal egy része föníciai eredetű. A falmaradványok egy másik része a keresztesek korára datálható, ezen kívül figyelemre méltóak a katedrális maradványai.

Etimológia

A település legkorábbi ismert neve az akkád Surru (Sūru, Sùr), majd időrendben a föníciai Ṣūr (𐤑𐤓‎), és a héber Ṣōr (צוֹר). Az akkád szó szótári jelentése „árok, csatorna”, bár vannak, akik azt gondolják, hogy az akkád korban is volt a szónak olyan jelentése, mint a mai héberben (צוּר Ṣur = szikla, szirt, צֹר Ṣor = kovakő), de erre nincs közvetlen akkád adat. A sumerben a 𒆠𒆕 (sur₇-ru₂) szintén valamilyen gödröt, mégpedig csatornát, árkot, épület alapgödrét jelenti, így valószínűbb, hogy a héber valamilyen átvitt, asszociációs értelem, és az eredeti akkád név inkább a várost a szárazföld felől körülvevő vizesárokra utal, mint a sziklaszirtre, amin épült. Szurru nagy valószínűséggel egész Szíria névadója.

A görögben nem példa nélküli, hogy sz hanggal kezdődő tulajdonnevek t-re változtak (rendszeres, de nem kizárólagos SZ>T hangváltozás), így lett a sémi nyelvű Szur városnévből Türosz (Τύρος).

Történelem

Türosz az ókorban élte fénykorát, mikor egy időben Fönícia legjelentősebb városállama, s a Földközi-tenger meghatározó tényezője volt. A legendák szerint itt született Európé és Dido. Hajósai alapították Kr. e. 814-ben Karthágót.

Egykori gazdaságának alapja a bíborkereskedelem volt és jelentős bevételei miatt gyakran vált hódítók célpontjává. A Kr. e. 6. században a babilóniaiak sikertelenül ostromolták meg, de a bevehetetlennek hitt várost Kr. e. 332-ben Nagy Sándor seregei mégis el tudták foglalni. A Kr. e. 1. században rómaiak ostromolták meg és i. e. 64-ben a Római Birodalomhoz csatolták. A középkorban folyamatosan elvesztette jelentőségét majd a 13. században a mamelukok csaknem teljesen elpusztították. A 18. században egy részét újjáépítették, de korábbi befolyását nem nyerte vissza.

Források

• "Tyre" (angol, francia, arab, kínai és orosz és spanyol nyelven). UNESCO World Heritage. Hozzáférés: 2010. január 22..{{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link)

Kapcsolódó szócikkek

• A Wikimédia Commons tartalmaz Türosz témájú kategóriát.