Türosz
| Türosz (صور) | |
 | |
| Tengerpart | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Libanon |
| Kormányzóság | Dél-Libanon |
| Körzet | Türosz |
| Alapítás éve | Kr. e. 2750 |
| Testvérvárosok | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 135 204 fő (2005) +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 10-30 m |
| Terület | 4,0 km² |
| Időzóna | EET (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 Türosz
Pozíció Libanon térképén
| |
| é. sz. 33° 16′, k. h. 35° 13′Koordináták: é. sz. 33° 16′, k. h. 35° 13′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Türosz témájú médiaállományokat. | |
| Türosz | |
| Világörökség | |
 | |
| Adatok | |
| Ország | Libanon |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | III, VI |
| Felvétel éve | 1984 |
| Elhelyezkedése | |
|
Türosz
Pozíció Libanon térképén
| |
| é. sz. 33° 16′, k. h. 35° 12′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Türosz témájú médiaállományokat. | |
Türosz vagy Szúr (arab صور [Ṣūr]) Libanon egyik legjelentősebb városa. A 2003-ban 117 ezer lakosú település a Földközi-tenger partján, az ország fővárosától, Bejrúttól 80 kilométerre délre fekszik. A neve sziklát jelent, mivel a város eredetileg egy sziklára épült.
Napjainkban az ország negyedik legnépesebb városa,[1] ahol a fő bevételi forrás a turizmus. Ezt az is segíti, hogy az ókori részei 1984-ben világörökségi címet kaptak. A város legfontosabb műemlékei a római korból és a keresztes hadjáratok idejéből származnak. A császári városból az oszlopsorokkal szegélyezett római utak, egy diadalív, a tornacsarnok, a fürdő és az aréna romjai láthatók. A városfal egy része föníciai eredetű. A falmaradványok egy másik része a keresztesek korára datálható, ezen kívül figyelemre méltóak a katedrális maradványai.
Történelem[szerkesztés]
Türosz az ókorban élte fénykorát, mikor egy időben Fönícia legjelentősebb városállama, s a Földközi-tenger meghatározó tényezője volt. A legendák szerint itt született Európé és Dido. Hajósai alapították Kr. e. 814-ben Karthágót.
Egykori gazdaságának alapja a bíborkereskedelem volt és jelentős bevételei miatt gyakran vált hódítók célpontjává. A Kr. e. 6. században a babilóniaiak sikertelenül ostromolták meg, de a bevehetetlennek hitt várost Kr. e. 332-ben Nagy Sándor seregei mégis el tudták foglalni. A Kr. e. 1. században rómaiak ostromolták meg és i. e. 64-ben a Római Birodalomhoz csatolták. A középkorban folyamatosan elvesztette jelentőségét majd a 13. században a mamelukok csaknem teljesen elpusztították. A 18. században egy részét újjáépítették, de korábbi befolyását nem nyerte vissza.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Tyre (angol, francia, arab, kínai, orosz és spanyol nyelven). UNESCO World Heritage. (Hozzáférés: 2010. január 22.)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Türosz témájú kategóriát.
|
Ez a világörökségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
