Türosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Türosz (صور)
Tengerpart
Tengerpart
Közigazgatás
Ország  Libanon
Kormányzóság Dél-Libanon
Körzet Türosz
Alapítás éve Kr. e. 2750
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 135 204 fő (2005)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 10-30 m
Időzóna EET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Türosz (Libanon)
Türosz
Türosz
Pozíció Libanon térképén
é. sz. 33° 16′, k. h. 35° 13′Koordináták: é. sz. 33° 16′, k. h. 35° 13′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Türosz témájú médiaállományokat.
Türosz
Világörökség
TyreAlMinaCollonnadedStreet.jpg
Adatok
Ország Libanon
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok III, VI
Felvétel éve 1984
Elhelyezkedése
Türosz (Libanon)
Türosz
Türosz
Pozíció Libanon térképén
é. sz. 33° 16′, k. h. 35° 12′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Türosz témájú médiaállományokat.

Türosz (arabul صور [Ṣūr]) Libanon egyik legjelentősebb városa. A 2003-ban 117 ezer lakosú település a Földközi-tenger partján, az ország fővárosától, Bejrúttól 80 kilométerre délre fekszik. A neve sziklát jelent, mivel a város eredetileg egy sziklára épült.

Napjainkban az ország negyedik legnépesebb városa,[1] ahol a fő bevételi forrás a turizmus. Ezt az is segíti, hogy az ókori részei 1984-ben világörökségi címet kaptak. A város legfontosabb műemlékei a római korból és a keresztes hadjáratok idejéből származnak. A császári városból az oszlopsorokkal szegélyezett római utak, egy diadalív, a tornacsarnok, a fürdő és az aréna romjai láthatók. A városfal egy része föníciai eredetű. A falmaradványok egy másik része a keresztesek korára datálható, ezen kívül figyelemre méltóak a katedrális maradványai.

Történelem[szerkesztés]

Türosz az ókorban élte fénykorát, mikor egy időben Fönícia legjelentősebb városállama, s a Földközi-tenger meghatározó tényezője volt. A legendák szerint itt született Európé és Dido. Hajósai alapították Kr. e. 814-ben Karthágót.

Egykori gazdaságának alapja a bíborkereskedelem volt és jelentős bevételei miatt gyakran vált hódítók célpontjává. A Kr. e. 6. században a babilóniaiak sikertelenül ostromolták meg, de a bevehetetlennek hitt várost Kr. e. 332-ben Nagy Sándor seregei mégis el tudták foglalni. A Kr. e. 1. században rómaiak ostromolták meg és i. e. 64-ben a Római Birodalomhoz csatolták. A középkorban folyamatosan elvesztette jelentőségét majd a 13. században a mamelukok csaknem teljesen elpusztították. A 18. században egy részét újjáépítették, de korábbi befolyását nem nyerte vissza.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tyer. Tyros City Web Page. (Hozzáférés: 2011. december 22.)

Források[szerkesztés]

  • Tyre (angol, francia, arab, kínai, orosz és spanyol nyelven). UNESCO World Heritage. (Hozzáférés: 2010. január 22.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]