A kereszténység és az iszlám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kereszténység és az iszlám vallás között történelmi és hagyományos kapcsolat van, de néhány éles teológiai különbség is felfedezhető. A két vallás közös származása a Közel-Kelet, és mindkettő monoteista, ábrahámi vallás.

Mindkét vallás ugyanazt az Istent imádja, de az iszlámban Alláhnak nevezik.

Ábrahámi vallások[szerkesztés]

A kereszténységet, az iszlámot és a judaizmust gyakran nevezik ábrahámi vallásnak, a közös ős, Ábrahám után. Mindhárom vallás Ábrahám örökösének tekinti magát - de a keresztények úgy vallják, hogy nem testi értelemben, hanem hitének örököseiként. Mindhárom vallás prófétai eredetű. Mindhárom vallás monoteista. A Biblia és a Korán alapján is Isten (JHVH, Allah) teremtette a világot és Őt elsősorban a teremtés, a földi élet létrehozása miatt tiszteljük Istenként.

Az izraeliták, Jézus földi anyja és nevelőapja Izsák leszármazottai, aki Ábrahám feleségétől, Sárától született.Az arabok Izmael leszármazottaiként ismertek mindhárom vallás alapján, aki Ábrahám ágyasának, Hágárnak volt a fia. Természetesen különbség van abban, hogy a zsidó-keresztény hagyomány milyen jelentőséget tulajdonít Izsáknak, illetve az iszlám Izmaelnek.

A keresztény szó Krisztus neve után a Krisztiánusz szóból származik, ami azt jelenti, hogy krisztusi. Így nevezték már az 1. században Jézus Krisztus követőit, akik krisztusi életet éltek.[1]

Az iszlám szó jelentése: tökéletes alárendelés és odaadás Allahnak, mint egyetlen Istennek.[2] Tulajdonképpen "önátadást, odaadást" jelent.[3]

A Szentírások[szerkesztés]

Mindkét vallás isteni eredetűnek tartja a saját Szentírását. A kereszténység alapja a Biblia, az iszlámé a Korán.

A keresztény Biblia hosszú korszakokon át keletkezett. Két része az Ószövetség és az Újszövetség. Az Ószövetség a Krisztus előtti századokban íródott, az Újszövetség az első században.

A Korán a 7. században íródott és a muzulmánok hite alapján Isten Mohamed prófétán keresztül kinyilatkoztatott szava. A Korán a zsidó-keresztény hagyomány folytatójának mondja magát, amelyre a muszlimok úgy is tekintenek, mint az utolsóra a prófétáknak adományozott írások sorában. A muszlimok szerint a keresztény Bibliába elferdítések, tévtanok is bekerültek, míg a Korán a mai napig romlatlan formában megmaradt szent írás. Nézetük szerint a kereszténység egy „túlhaladott vallás”, amelynek helyes elemeit az iszlám átvette, tévedéseit viszont kirekesztette magából.

A Korán történeti leírása nagyrészt megegyezik a bibliai Ószövetséggel (teremtés, Ádám, bűneset, özönvíz, Ábrahám stb.) de Jézus szerepével kapcsolatban eltér attól. A Korán úgy magyarázza a bibliai Újszövetséget, ahogy az Újszövetség az Ószövetséget. A többi írást gyakran említi a Korán, főleg a Tórát, a Zaburt (a Zsoltárokat) és az Indzsilt (az evangéliumokat). Továbbá arra biztatja a zsidókat és a keresztényeket, hogy Isten akaratának megfelelően éljenek, ahogyan Isten kinyilatkoztatta nekik.

Hiszünk Istenben (Allahban) és abban, ami leküldetett hozzánk és Ábrahámhoz, Izmaelhez, Izsákhoz, Jákobhoz és (Izrael) törzseihez, és amit Mózes, Jézus és a próféták kaptak az Uruktól. Semmilyen különbséget nem teszünk köztük, mivel mi egyedül Allahnak vetjük alá magunkat. (Korán 2,136)

Ami a mózesi törvényeket illeti, a Korán szerint néhány intézkedését a lázadás megbüntetésére hozták. Néhányukon Jézus enyhített, míg az iszlám prófétája meg másokon.[4]

Az Evengélium birtokosainak tehát aszerint kell ítélkezniük, amit Allah kinyilatkoztatás gyanánt leküldött benne, s akik nem aszerint ítélkeznek, amit Allah leküldött, azok az igazi vétkesek! (Korán 5,47)

Muszlim felfogás szerint a Korán a végleges kinyilatkoztatás, amely beteljesíti a többi szentírást is, így ezeknek azon részeit, amelyek ellentétben állnak a Koránnal, el kell törölni.

Jézus[szerkesztés]

Mindkét vallás Szentírásában találunk részleteket Jézus életéről és munkájáról, de különbségek is felfedezhetők. Mindkét Szentírás Jézus számos csodáját közli, de egyes csodák különböznek, míg mások hasonlóak (a vak és a leprás meggyógyítása, halott feltámasztása).[5] Jézust illetően a Korán néhány helyen a négy evangéliumhoz áll közel, máshol viszont az apokrif iratokhoz, különösen a gyermekkorát bemutató írásokhoz.[6]

A keresztények többsége úgy értelmezi, hogy Jézus Isten Fia és a Szentháromság része, míg az iszlám elutasítja a Szentháromság tanát, súlyos bűnnek tartva azt.Mindkét vallás szerint Jézus Isten küldötte volt és az iszlám Jézust a legnagyobb próféták közé sorolja. Az iszlám alapján Isten egy és nem bontható három részre. Jézus az egyistenhit szószólója volt, de - nézetük szerint - keresztény követői meghamisították a tanait.

Mindkét vallás hiszi hogy Jézus szűztől, Máriától született, de a részletek különböznek. A Korán alapján Jézus (Íszá) Isten prófétájaként született, de emberi lény volt, nem Isten vagy "Isten Fia". Éppen ezért az iszlám elutasítja a keresztény megváltás tanát.

A Korán alapján Jézus el volt ítélve ugyan keresztre feszítésre, de csodával határos módon megmenekült ennek végrehajtásától és mást feszítettek fel a keresztre. Ezután élve felemeltetett az egekbe - így a Bibliában leírt feltámadását is elutasítják.

Mindkét nézőpont szerint az utolsó időben, a végítélet előtt Jézus visszatér. Ez az iszlám szerint a Közel-Keleten történik meg. Az idejét nem tudja senki, de a végidőnek mindkét vallásban vannak leírt jelei.

Searchtool right.svg lásd még: Különböző nézőpontok Jézusról és Utolsó idő

Szent Lélek[szerkesztés]

A keresztények legnagyobb része úgy hiszi, hogy a Szent Lélek (Szellem) a Szentháromság része. Az iszlámban Ő Gábriel arkangyal[7] míg a szent irataikban említett vigasztaló (pártfogó, segítő, tanácsadó) Mohamed próféta. A keresztényeknél a vigasztaló szintén a Szent Lélek.[8]

Alaptanítások[szerkesztés]

A kereszténységben Jézus tanítása alapján a két legfontosabb parancsolat:

És megkérdé őt közülük egy törvénytudó, mondván: Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben? Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat.
A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény.[9]
Minden további parancsolat levezethető ebből a kettőből. A hegyi beszédben még így tanított Jézus: Hallottátok a parancsot: szemet szemért, fogat fogért! Én pedig azt mondom nektek: ne szállj szembe a gonosszal, hanem ha valaki megüti arcod jobb felét, fordítsd oda neki a bal oldalt is!.. Szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok üldözőitekért! Így lesztek a mennyei Atyátok gyermekei.[10]

Az iszlámhoz való tartozás feltétele így szól: "Nincs más Isten Allahon kívül, és Mohamed az Ő küldötte." Mohamed az iszlám alapján az utolsó és egyben a legnagyobb próféta volt. Ő tolmácsolta az emberek számára Isten szavát, a Koránt. Hitük szerint ő a bibliai János evangéliumában, Jézus által megígért pártfogó is.[11]

A legfontosabb vallási kötelességeket az iszlám öt tartópillérének nevezik. Ezek a következők:

Ezeken kívül még számos előírás szabályozza a hívők életét.

Az iszlám általánosságban igazságosságot, becsületességet, kedvességet, nagylelkűséget követel meg a hívőktől. Tiszteletet parancsol a szülőkkel szemben, oltalmat az árvákkal és özvegyekkel, segítőkészséget az elesettekkel szemben.[12] (Ezen tanításokat akár a Bibliából is olvashatnánk.)
Az iszlám tiltja még a hazárdjátékot, a házasságon kívüli nemi kapcsolatot, a megbotránkoztató ruházatot és beszédet, a hazugságot, a lopást és természetesen a gyilkosságot.

A dzsihád, a szent háború fogalma - amelyet gyakran az iszlám 6. pillérének is neveznek - már Mohamed életében, megnyilatkozásaiban is több jelentéssel bírt. A muszlim vallástudósok többféle dzsihádot különböztetnek meg. Jelentheti a küzdelmet a saját hibáinkkal, a gonoszsággal szemben, énünk morális megtisztítása céljából, vagy fegyveres küzdelmet is a hit ellenségeivel szemben. A kard általi dzsihád vagyis a felfegyverkezett harc a szélsőséges iszlám fundamentalista szervezetek leggyakoribb értelmezése. Nézetük szerint az ilyen harcban elesett hívő a mennybe jut.

A Korán tanítása - a Bibliához hasonlóan - hogy az embernek nem az önző, anyagi és érzéki vágyait kell követni az életben. Az Istennel való közeli kapcsolat létrehozásának előfeltétele, hogy az ember magát a földi dolgok fölé emelje. Mohamed és a bibliai személyek is szembeállították a világnak és örömeinek mulandóságát Isten országának örökkévalóságával.

Mindkét vallás hangsúlyozza a földi élet illuzórikus voltát, mely próbaidő letelte után vagy a mennybe vagy a kárhozatra jutunk. Az iszlámban, amit Allah megparancsolt, annak elmulasztásáért büntetés jár. Ezt a Biblia úgy fogalmazza, hogy "aki tudna jót cselekedni, és nem cselekszik, bűne az annak."[13] Mindkét nézet alapján lesz feltámadás, amikor az összes halott fel lesz támasztva és a rákövetkező végítéletkor számot kell adnunk az életünk tetteiről. A Korán egy Új ég és új Földről beszél,[14] egy második, új teremtésről,[15] ahogyan a Biblia is, a Jelenések könyvének végén.

A keresztény vallások előterében a megváltás áll, a Jézus általi üdvösség. Az iszlámban az ember saját magát váltja meg azáltal, hogy megtartja Isten parancsait. Az iszlámban nincsenek közvetítők Isten és az emberek között, sem Jézus, sem más szentek vagy próféták.

Az iszlámban Isten ábrázolása tilos, mert őt soha egyetlen ember sem látta. A szentek és próféták ábrázolása úgyszintén tilos (szobrok, festmény) és nem szabad könyörögni, fohászkodni hozzájuk a bálványimádás megelőzése végett.

A muzulmánok mindenekelőtt az Istennel szembeni szent tisztelet és odaadás, valamint a vallás komolyan vétele előtt lehetnek példaképek az elvilágiasodott keresztények számára.

Ahogy a kereszténység a történelem folyamán sok felekezetre szakadt, úgy az iszlám valláson belül is sok irányzat és csoport alakult ki, akik másképp értelmezik a szent iratok és a hagyományok néhány pontját.

Aszkézis[szerkesztés]

A keresztény és az iszlám vallásban is kialakult az aszkézis, amely önsanyargatással, böjtöléssel, a világi javakról való lemondással, lelkigyakorlatokkal és elragadtatott önkívületi állapot révén igyekezett elérni az Istennel való egyesülést. A kereszténységben a remeteség és szerzetesség jelent meg. Az iszlámban ennek a világtól elforduló hangulatnak a hordozói néhány bölcs és a köréjük csoportosult, azonos törekvésű közösségek voltak: néhány szúfi szekta, továbbá a dervisek (perzsa szó: koldusok) vagy a fakírok (arab szó: szegények).

Összehasonlítás[szerkesztés]

Összehasonlításuk
Téma Kereszténység Iszlám
Fő próféta vagy
központi alak
Jézus Mohamed
Eredet Palesztina Közel-Kelet
Kialakulása 1. század 7. század
Elsődleges
elterjedtség
Európa, Amerika (kontinens), Fekete-Afrika,
Ausztrália és Óceánia
Észak- és Kelet-Afrika, Nyugat-, Közép- és Dél-Ázsia
Hívek száma több mint 2 milliárd kb. 1,6 milliárd
Fő ágai katolicizmus, protestáns egyházak,
keleti egyházak
szunnita, síita, háridzsita
Közösségi hely templom, imaház, gyülekezet,
királyságterem stb.
mecset, imaház
Szent irat Biblia Korán
Fő tanítások Jézus megváltási műve,
Isten-szeretet, felebaráti szeretet
egyistenhit, Mohamed prófétasága
Vallási gyakorlatok ima, közösségi istentisztelet, keresztség
a katolikusoknál még "szentségek"
az iszlám öt oszlopa
Egyéb gyakorlatok
lásd: Etika (vallás)
bűnbánat, önzetlen szolgálat, jótékonyság,
misszió, becsületesség, anyagi lemondás stb.
lásd még: Hegyi beszéd
becsületesség, kedvesség, nagylelkűség, segítőkészség,[12] dzsihád stb.
Tiltások bűnös kívánság, haragtartás, bosszú,
irigység, lopás, hazugság stb.[16][17]
szerencsejáték, házasságtörés,
a megbotránkoztató ruházat és beszéd,
hazugság, lopás stb.[12]
A cél üdvösség üdvösség
Túlvilág
lásd: A halál utáni lét
pokol vagy mennyország (Új Föld) pokol (tűz) vagy menny ("kertek", "új föld")
Egy örökkévaló, személyes
Istenben való hit
Green x.svg van Green x.svg van
Természetfeletti
lényekben való hit
Green x.svg van
angyalok és démonok
Green x.svg van
Sok túlvilági segítő a katolikus nézet szerint van Green x.svg van
Étkezési törvények mértékletességre és önkontrollra való felszólítás[18][19] Green x.svg van
Alkoholtilalom önkontrollra való felszólítás Green x.svg van
Kizárólagos érvényességre
való igény
Green x.svg van Green x.svg van

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vári Albert: Isten országa munkásai
  2. http://iszlam.com/koran/a-koran/item/543-jezus-beke-legyen-vele-es-maria-a-koranban
  3. ZAICZ: Etimológiai szótár
  4. Korán 3,50 Korán 4,160  ; Korán 5,90
  5. http://www.islamreligion.com/articles/352/miracles-of-jesus/
  6. Scolar: Kézikönyv a Bibliához
  7. https://islamqa.info/en/14403
  8. Ján. 14, 26
  9. Máté 22, 35-40
  10. Máté 5,38-45
  11. én pedig kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót ad nektek Ján. 14,16
  12. ^ a b c Liptay Lothar: Kis találkozó a vallásokkal
  13. Jakab 4:17
  14. Korán 14,48
  15. Korán 30,11; 32,10; 50,15
  16. Hegyi beszéd
  17. Gal 5,21 http://szentiras.hu/UF/Gal5,21
  18. Róma 12,1
  19. 1. Kor. 6. rész

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Christianity and Islam című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Forrás[szerkesztés]

  • Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás, 1984

Külső hivatkozás[szerkesztés]