Péter apostol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Péter
Péter apostol mint a kulcsok őrizője(Anton Raphael Mengs festménye, 1776/1779)
Péter apostol mint a kulcsok őrizője
(Anton Raphael Mengs festménye, 1776/1779)
apostol
Születése
Kr. e. 1
Betsaida
Halála
Kr. u. 67. június 29.
Róma
Tisztelete
Egyháza Római katolikus egyház
Tisztelik Római katolikus egyház
Ókeleti egyházak
Ortodox kereszténység
Sírhely Szent Péter-bazilika
Ünnepnapja június 29.
Római katolikus egyház
Ortodox kereszténység
Ókeleti egyházak
Jelképei fehér hajú és szakállú öregember, kulccsal, palliummal, fordított kereszttel
Irodalmi munkássága
Fő művei

Kanonikusak:

Apokrifok:

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Péter témájú médiaállományokat.
Giovanni Lanfranco: Az angyal kivezeti Szent Pétert a börtönből

Péter apostol vagy Szent Péter (Kr. e. 1 ?– Kr. u. 67. június 29.? – a római kat. hagyomány szerint) a tizenkét apostol egyike. Nős ember volt amikor Jézus tanítványa lett. Az apostolok között az egyik legjelentősebb alak (Pál mellett).

Eredetileg Simonnak (héberül ‏‏שִׁמְעוֹן Siməón; figyelés, hallgatás, figyelem) nevezték, Jézus adta neki a Péter nevet, amely a görög Petrosz vagyis kőszikla szóból ered. A 'petros' jelentése azonos az arámi 'kefas'éval, ami valójában ingatag követ jelent.[forrás?] Pál apostol műveiben gyakran nevezi Pétert Kéfásnak is, mivel ez az (ingatag) szikla arámi változata (קֵיפָא Qéfá)./ A gyakran – a római pápaság hatalmi eredetének védelmében idézett – Máté evangéliuma 16,18-ban szójátékban szerepel a 'petra' szó is: Én meg azt mondom neked: Te Petros (Kefas, azaz: ingatag kő) vagy. Én a 'Petra'n (héber megfelelője : 'cúr', azaz mozdíthatatlan kőszirt – Aki a Deuteronomium, azaz Mózes V. könyve 32,4. szerint Jahwe vagyis az örökkévaló Isten. Kőszirt,kőszikla értelemben a Zsoltárok is Jahwehre vonatkoztatják ezt a kifejezést, (sohasem emberre!) fogom felépíteni egyházamat."

A római katolikus egyház egyik legfőbb szentjeként tiszteli Szent Pétert. A katolikus hagyomány szerint az első pápa, de ezt a történészek és más keresztény teológusok is elvetik, mivel a pápaság intézménye csak jóval később alakult ki. Tiszteletére viseli minden pápa a halászgyűrűjét, amelyen Péter látható, amint bárkájából hálót vet ki.

Élete[szerkesztés]

Péter az Újszövetség szerint Betszaidából származott [1], de Jézus Krisztus idejében Kafarnaumban élt testvérével, Andrással. Az is bizonyos, hogy Péternek volt felesége [2], de leszármazottairól csak későbbi korok legendái írnak. Ezek szerint volt egy lánya, de ez nincs kellően alátámasztva. A Genneszareti tavon halásztak, akkor is éppen a hálót vetették ki, amikor Jézus elhívta, hogy legyen a tanítványa. A Biblia szerint ekkor a következőket mondta Péternek: „Kövessetek engem, és azt mívelem, hogy embereket halásszatok” [3]. Péter pedig ment, és Jézus egyik legbuzgóbb tanítványává vált. Az írások szerint ezért is fogadta olyan hitetlenül tanítómestere azon állítását, hogy meg fogja tagadni, és így felelt: „Ha mindnyájan megbotránkoznak is te benned, én soha meg nem botránkozom” [4]. Ekkor hangzott el Jézus ismert mondata, vagyis Azt mondom néked, ezen az estén, míg a kakas kukorékol, háromszor fogsz engem megtagadni. Miután Jézust letartóztatták, Péter valóban háromszor tagadta le, hogy tanítványa volt, csak hogy életét mentse. Amikor a kakas megszólalt, Péternek eszébe jutottak Jézus szavai, és megbánta tettét. Innentől még buzgóbban hitt, és hirdette Jézus igéjét.

Pál apostol így ír róla: „én reám van bízva a körülmetéletlenség evangéliuma, mint Péterre a körülmetélésé” [5] – arra utalva, hogy míg Pál elsősorban a pogány nemzetek, Péter főleg a zsidók között szolgált.

Hagyomány[szerkesztés]

Raffaello: Vigyázzatok magatokra és az egész nyájra – Jézus az apostolokkal

Az Újszövetség alapján Jézus Krisztus neki adta a mennyország kapuinak kulcsait.[6] Ez a kulcsokról szóló kijelentés viszont megismétlődik két fejezettel később, a Máté 18,18-20-ban a tanítványi közösségre vonatkoztatva is. A mai pápai hatalom eredeztetésének (Péter= a szikla amire a római katolikus egyház épül alapú) meghatározását megkérdőjelezi Ciprianus, Origenes, Cürellios, Hilarios, Hyeronimus, Ambrosius és Augustinus egyházatyák Máté 16,18-ról szóló értekezései is.

A hagyomány tud egy leányáról, akit ugyancsak a szentek sorában tisztel a katolikus egyházː Szent Petronella.

Püspökként[szerkesztés]

A római katolikus hagyomány azonban azt tartja, hogy Jézus Krisztus halála után (33) Antiochiába ment, és ott hamarosan püspökséget alapított, amelynek ő lett a vezetője. Több forrás szerint Korinthoszban is járt, de azt szinte egybehangzóan állítják a fennmaradt írásos emlékek, hogy térítő munkája Rómában teljesedett be. A római katolikus hagyomány szerint itt alapította meg a pápaság intézményét, jelezve ezzel a legfőbb pásztori címet. Sok követőre talált a metropoliszban.

A római katolikus hagyomány szerint Róma első püspöke Kr. u. 33-tól haláláig. E hagyomány szerinti magyarázatnak ellentmond az, hogy Kr. u. 44-ben Heródes Agrippa uralkodása alatt (amikor Jakab apostolt is elfogták és kivégezték) Pétert is elfogták Júdeában. Csodálatos szabadulása után hosszabb időt töltött Antióchiában. Amikor Pál apostol az Apostolok Cselekedete szerint (melynek az írója a kronológiai és történeti elemek terén kivételesen pontos Lukács evangélista) 57 után Rómába került a császár foglyaként, Lukács az elkövetkező két esztendőről is írva meg sem említi Péter apostol nevét, nemhogy úgy mint Róma püspökéét. Tehát bizonyos, hogy ez időben Péter apostol nemhogy nem volt Róma püspöke, hanem ott sem tartózkodott.

Szent Iréneusz lyoni püspök (püspök 178–200 között), aki Polükarposz szmirnai püspök tanítványa volt (aki pedig maga János apostol tanítványa volt!), aki feljegyezte valamennyi római püspök nevét Eleutheriusig (12 név). Ireneaus első püspökként nem Pétert, nem Pált, hanem Linust említi. A 270-ből származó Apostoli Konstitúció szerint is Linus volt az első püspök, akit Pál apostol nevezett ki. Őt követte Kelemen, akit viszont Péter nevezett ki. (Péter mint apostol – apostelló= kiküldött – nem lehetett gyülekezeti püspök – episzkoposz, azaz felügyelőszolgálata a többi apostolhoz hasonlóan nem helyi jelentőségű volt. Az apostolok szolgálata az egész egyház szolgálata volt.) Euszébiosz sem ír egyetlen írásában sem Péterről mint római püspökről.

Halála[szerkesztés]

Halála időpontja bizonytalan. Amikor Néró felgyújtatta Rómát, a keresztények lettek megvádolva a tűzvészért. Ebben az időben a római gyülekezet püspöke Linus volt.

Az ekkor bekövetkező üldözési hullám idején elfogták és valamikor 64 és 67 között (Pál apostol második fogsága idején) kivégezték.

Halálával kapcsolatban kétfajta elgondolás uralkodik. Mind a kettő vértanúként ismeri el Pétert. Az is közös a két forrásban, hogy Szent Pétert Nero császár uralkodása alatt végezték ki tanai miatt. Az első történet alapján Pétert fejjel lefelé feszítették keresztre, mert nem akarta magát Jézussal egyenrangúvá tenni a halálban. A vesztőhelyre vezető úton a legendák szerint találkozott mesterével, és megkérdezte tőle: Quo vadis, Domine? vagyis Hová mész, Uram?

A másik verzió szerint Péter menekült Rómából a császár kegyetlen keresztényüldözése elől, amikor megjelent előtte Jézus. Péter megkérdezte: Hová mész, Uram? Jézus a következőt mondta neki: Visszamegyek Rómába, hogy ismét megfeszítsenek. Erre Péter visszatért a városba, és így vállalta a vértanúságot.

Sírja a Szent Péter-bazilika altemplomában

Az írások alapján Pétert a mai Szent Péter-bazilika helyén temették el. A bazilika fő oltára alatt találtak egy másik oltárt, amelyet a legenda szerint az ő halálának helyén állítottak. Régészeti ásatások találtak ez alatt az alsó oltár alatt egy csontvázat, amelynek lábai hiányoztak. Az archeológusok szerint ez lehet Szent Péter földi maradványa, ugyanis a római katonák a keresztről úgy vették le a holttestet, hogy levágták annak lábait (mert fejjel lefelé feszítették meg).

Szentként[szerkesztés]

A római katolikus egyház szerint a következők védőszentje, oltalmazója: a római katolikus egyház, a pápák, a papok, Róma, a halászok, a halkereskedők, a hálószövők, a lakatosok, a kapusok, a felügyelők, az esztergályosok, a kárpitosok, a papírgyárosok, a papírkereskedők, a pénzváltók, a posztósok, a szappanosok, az üvegesek; továbbá kígyómarás, lábbetegségek és veszettség ellen kérik oltalmát.

Munkássága[szerkesztés]

Péter írásait az Újszövetségben találhatjuk meg. Úgy tartják, eleinte egy írnokkal, úgynevezett amanuensisszel íratta le tanításait, majd egy közeli ismerősével, aki pontosan ismerte Péter gondolatait. A két levelet görögül vagy arámiul írták.

Első levele görög nyelven íródott. 35 utalást tartalmaz az Ószövetségre. Ezzel próbálta meg Péter átvezetni, és megalapozni Jézus tetteit az Ótestamentum alapján. Illetve ebben írja le Jézus második eljövetelét.

A második levélben 11 utalást találhatunk az Ószövetségre. Ezekben megerősíti az első levélben leírt tanításait, és pontosítja a második eljövetel fogalmát is. Sok utalás történik benne az apokalipszisre.

Gyakran nevezik Márk evangéliumát úgy mint Szent Péter tanításainak gyűjteményét, mivel a hagyomány szerint azt Péter diktálta le élete végén. Több olyan apokrif is létezik, amely vagy Péterről szól, vagy neki tulajdonítják. Ezek a következők:

Művei[szerkesztés]

Szent Péter háza Kafarnaumban

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ján 1,44 , Ján 12,21
  2. 1. Korinthusi levél 9:5
  3. Máté 4,19
  4. Máté 26,33
  5. Gal 2,7
  6. „Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva.” Mt 16,19 (http://szentiras.hu/SZIT/Mt16#19)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző pápa:
nem volt
Római pápa
33 ? – 67 ?
Vatikán címere
Következő pápa:
Linusz