Péter apostol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szent Péter
Péter apostol mint a kulcsok őrizője (Anton Raphael Mengs festménye, 1776/1779)
Péter apostol mint a kulcsok őrizője
(Anton Raphael Mengs festménye, 1776/1779)
apostol
Születése
Kr. e. 1 (?)
Betsaida
Halála
6468 között
Róma
Tisztelete
Egyháza Katolikus egyház
Tisztelik Római katolikus egyház
Ókeleti egyházak
Görögkatolikus egyház
Ortodox kereszténység
Sírhely Szent Péter-bazilika
Ünnepnapja június 29.
Római katolikus egyház
Ortodox kereszténység
Ókeleti egyházak
Jelképei fehér hajú és szakállú öregember, kulccsal, palliummal, fordított kereszttel
Irodalmi munkássága
Fő művei

Kanonikusak:

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Péter témájú médiaállományokat.

Péter apostol vagy bizonyos egyházakban Szent Péter (Kr. e. 1 ?– † 6468 között[1]. a róm. kat. hagyomány alapjánː 67. június 29.)
Jézus tizenkét apostolának egyike.

Neve

Eredetileg Simonnak nevezték. A szó a héber שָׁמַע igével áll etimológiai kapcsolatban: (meg)hall, meghallgat, hallgat rá, figyel, megért, szót fogad[2] , ill. természetesen ‏‏שִׁמְעוֹן -Siməón pátriárka, Jákob fia, a megfelelő izraelita törzs névadója nevével. Jézus adta neki az arám Kéfás nevet, amit később görögre Petrosz-ként fordított valószínűleg már maga az apostol. Ennek magyaros átirata a "Péter". Mivel a "kéfás"-szó magyar jelentése "kőszikla", a katolikus hagyomány a Mt 16,18-ban a névadáson túlmenő hivatalalapítást lát, különösen Jézus kommentárja miatt: "Te Péter (Πέτρος) vagy, és én erre a kősziklára (πέτρᾳ) fogom építeni egyházamat, s az alvilág kapui nem vesznek erőt rajta." (Mt 16,18b) Van olyan protestáns értelmezés, amely ezt vitatja, különösen a nyelvtani nemek eltérése miatt: a "szikla" jelentésű πέτρᾳ nőnemű, míg a hímnemű πέτρος több szövegben inkább kisebb, pl. megmarkolható követ jelent. Katolikus és protestáns értelmezők is rámutatnak azonban, hogy egyrészt az eredeti párbeszéd arám nyelvű, és ott a "Kéfás"-szóval nincs ilyen probléma, másrészt a szöveg egész tendenciája az, hogy Jézus kitüntette Pétert, miután Péter fölismerte benne a Messiást.

A modern Bibliaértelmezés Jézus saját szavának pusztán a névadást ismeri el, János evangéliumára hivatkozva. (Jn 1,42). A péteri névadáson túl, a jézusi beszédgyűjteményből került be a három szinoptikus közül egyedül a Máté evangéliumába, a hozzáadott értelmezés pedig az ősegyházi hagyományban formálódott ki. Modern katolikus értelmezők mindenesetre a névadásban a Péternek tulajdonított ősegyházi tisztelet bibliai dokumentumát látják.

Péter neve az Újszövetségben 156 alkalommal tűnik fel;[3] az összes többi apostolé együttesen 130-szor.[4]

Élete

Jézussal az evangéliumok szerint

Péter János evangéliuma szerint Betszaidából származott,[5] és Keresztelő János tanítványa volt, míg a szinoptikusok szerint Jézus elhívása előtt Kafarnaumban élt testvérével, Andrással. Nős ember volt, amikor Jézus tanítványa lett, hiszen Jézus meggyógyította az anyósát.[6]

Szent Péter háza Kafarnaumban

A szinoptikusok elbeszélése szerint a Genneszareti tavon halásztak, akkor is éppen a hálót vetették ki, amikor Jézus elhívta, hogy legyen a tanítványa. A Biblia szerint ekkor a következőket mondta Péternek is: „Gyertek, kövessetek, s én emberek halászává teszlek benneteket!” [7]. Péter pedig ment, és Jézus egyik legbuzgóbb tanítványává vált; a megígért Messiásnak vallotta őt.[8]

Az Újszövetség alapján Jézus Krisztus neki adta a mennyország kapuinak kulcsait. [9]

A kulcsokról szóló kijelentés megismétlődik két fejezettel később, a Máté 18,18-20-ban a teljes tanítványi közösségre vonatkoztatva is.

A Sixtus-kápolna A kulcsok átadása Péternek című freskója
(Pietro Perugino, 1481–1482)

Amikor Jézust elfogták, kardot rántott, rásújtott a főpap szolgájára és levágta annak jobb fülét.[10] Mikor pedig Jézus a vádló főtanács előtt állt, háromszor is megtagadta, hogy Jézus tanítványai közül való.[11] Ezután szólalt meg a kakas kétszer, ami emlékeztette őt Jézus korábbi jövendölésére.[12]

Lukács és János evangéliuma szerint elsőnek tanúskodott Jézus feltámadása felől.[13]

Jézus kereszthalála után a többi újszövetségi irat szerint

Az Apostolok Cselekedetei úgy mutatja be, mint akinek vezető szerep jut a jeruzsálemi gyülekezetben. Részt vesz az első fontos megbeszélésen, a Jeruzsálemi zsinaton, ahol Pál apostollal ellentétben kiáll a körülmetélkedés mellett, de végül elvetik az ő szempontját az újonnan megkereszteltek között. Pál apostol továbbá így ír róla: „én reám van bízva a körülmetéletlenség evangéliuma, mint Péterre a körülmetélésé”[14] – arra utalva, hogy míg Pál elsősorban a pogánynemzetek, Péter főleg a zsidók között szolgált. Az apostolokkal együtt sok csodálatos gyógyítást tesz.[15]

Heródes király fogságba vetette, ahonnan rendkívüli módon szabadult[16] és ismeretlen helyre távozott. Az elbeszélésben világos Jézus-párhuzam ismerhető föl: ahogy Jézusnak a bezárt sírját, úgy Péternek a börtönét nyitotta ki az angyal. Ezután Péter is, miután meggyőzte az egyházat arról, hogy él, eltávozott a körükből. Mindenesetre nem a menny

Giovanni Lanfranco: Az angyal kivezeti Szent Pétert a börtönből

Pál említést tesz[17] egy antiókhiai tartózkodásáról, de nem egyértelmű, hogy mikor és milyen hosszan tartott.

A római tartózkodás és a római vértanúság elsősorban a Biblia utáni keresztény hagyomány meggyőződése, de bibliai utalás, hogy a jóval 60 után íródott Péter első levelét "Babilonból" keltezi szerzője (1Pét 5,13). Modern értelmezők megengedik ugyan, hogy pszeudoepigráfia is lehetséges, tehát hogy valaki más írta a levelet Péter nevében, de akkor is jelentős tény, hogy az esetlegesen ismeretlen szerző a "Babilon"-szóval próbálja hitelesíteni az azonosságot, mivel "Babilon" Róma fedőneve volt az Újszövetség korában (vö. pl. Jel 17-18, Babilon a nagy parázna asszony, aki hét dombon fetreng, a szerző világos utalása Róma hét dombjára).

Mindenesetre van olyan mai szerző is[18], aki lehetségesnek tartja a Péter első levelének péteri inspirációját azzal, hogy a levélben említett "Márk, a fiam", lehetett a konkrét írnok az, aki a Márk evangélium szerzője is. Ilyen módon a Márk evangélium forrása közvetlenül Péter prédikációja volna.

Római működése a hagyomány szerint

Katolikus források is elismerik, hogy Péter útja a jeruzsálemi csodálatos szabadulás után nem közvetlenül vezetett Rómába. Legfontosabb jele ennek az, hogy Pál levele a Rómaiakhoz írat végén a nagyszámú üdvözlés között nem találjuk Péter nevét (vö. Róm 16). Ugyanakkor a Római levél eléggé egyértelműen 55-58 közé tehető,[19] (lásd még a Biblia írói cikket) míg a Néró-féle keresztényüldözés 64 és 67 között zajlott. Így Péternek bőven volt ideje Rómába érkeznie, és ott annyira egyértelmű vezetővé válnia, hogy a Péter első levele már Rómára hivatkozzon megírási helyként (lásd fönt).

Gyermekei

Péter leszármazottairól csak későbbi korok legendái írnak. Ezek szerint volt egy lánya, de ez nincs kellően alátámasztva. A katolikus egyház szentként tiszteliː Szent Petronella.

Sírja a Szent Péter-bazilika altemplomában

Vértanúsága

Halála időpontja bizonytalan. Tacitus szerint, amikor Néró felgyújtatta Rómát, a keresztények lettek megvádolva a tűzvészért. A hagyomány úgy tartja, hogy Pétert az ekkor bekövetkező üldözési hullám idején fogták el, és valamikor 64 és nem római hamvasztással67 között kivégezték.

Halálával kapcsolatban két legendát ismerünk, melyek alapjában kiegészítik egymást. Mind a kettő vértanúként ismeri el Pétert. Az is közös a két forrásban, hogy Szent Pétert Nero császár uralkodása alatt végezték ki tanai miatt. A Quo vadis-legenda szerint Péter menekült Rómából a császár kegyetlen keresztényüldözése elől a Via Appián, amikor megjelent előtte Jézus, aki éppen Rómába tartott. Péter megkérdezte tőle: Quo vadis, Domine? vagyis Hová mész, Uram? Jézus a következőt mondta neki: Visszamegyek Rómába, hogy ismét megfeszítsenek. Erre Péter visszatért a városba, és így vállalta a vértanúságot. A másik legenda szerint Pétert fejjel lefelé feszítették keresztre, mert nem akarta magát Jézussal egyenrangúvá tenni a halálban.

E legendák jelentik az alapját Henryk Sienkiewicz világhírű Quo vadis? című regényének, illetve az abból készült filmadaptációknak.

Emlékezete, ereklyék

A II. század végén élt Gaius presbiter[20] egy vitairatában egyértelműen kijelenti Péter és Pál ereklyéinek helyeit, "én pedig meg tudom mutatni az Apostolok trófeáit. Mert ha te eljössz a Vatikánhoz vagy az ostiai útra, megtalálod ott azoknak a trófeáit, akik ezt az egyházat alapították" [21] A legkorábbi keresztény irat 354-ben íródott a Deposito Martyrum megjelöli Pétert a mártírt az eltemetés helyével. A XX. századi ásatások megerősítik az irat hitelességét, pontosságát[22]. A Szent Péter-Bazilika alatti ásatás úgy görög nyelvű grafitikkel, "Petros eni" (Péter itt van), mint a nem római hamvasztással, hanem keresztény módon eltemetés és a maradványok első századi korát megállapítva[23] igazolták az ősidőktől folyamatos tiszteletet, amit a Vatikán dombján az a pont kapott, ahol most a Szent Péter-Bazilika kupolája és főoltára alatti altemplom, Péter sírhelye van. Az ásatások látogatóinak bemutatnak ott egy sírt, és ősi tisztelettel körülvett csontmaradványokat is, amelyeket az Egyházi Állam Szent Péter csontereklyéinek tekint.


Péter és a pápaság

Személyével kapcsolatban a legnagyobb vitát az váltja ki, hogy Pétert a római katolikusok a többi apostol fölé rendeltnek látják, továbbá az első pápaként tisztelik, a hagyományuk alapján 33-tól 67-ig.

Katolikus tanítás

A Menny és Pokol kulcsai Péter kezében - Münster, Überwasserkirche

A katolikus egyház Jézusnak az alábbi evangéliumi szavaiból vezeti le Péter pápaságát:

  • „Te Péter vagy és én erre a sziklára fogom építeni egyházamat, és ezen az alvilág erői nem fognak győzedelmeskedni. Neked adom a mennyek országának a kulcsait; amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva."[24]

Az evangélium szerint Jézus csak Péternek nyilatkozott ilyen értelemben, senki másnak. A szikla Péter, ez egyértelmű a Petra-petrosz ill. a Kéfa-Kéfás megfelelésből. Krisztus az alapító, az építész szerepében jelenik meg, aki épít. A , ill a szikla nem a "hitet" , hanem az élő embert jelöli, ezt maga Péter tanúsítja levelében.[25] Jézus csak Pétert nevezte sziklának, senki mást, jelezve hogy rá építi egyházát. A kulcsok egyrészt a tanítóhivatali tekintélyt jelentik, másrészről viszont a bíráskodást, vitás ügyek eldöntését is.[26]

  • "Miután ettek, Jézus megkérdezte Simon Pétertől: „Simon, János fia, jobban szeretsz engem, mint ezek?” „Igen, Uram - felelte -, tudod, hogy szeretlek.” Erre így szólt hozzá: „Legeltesd bárányaimat!” Aztán másodszor is megkérdezte tőle: „Simon, János fia, szeretsz engem?” „Igen, Uram - válaszolta -, tudod, hogy szeretlek.” Erre azt mondta neki: „Legeltesd juhaimat!” Majd harmadszor is megkérdezte tőle: „Simon, János fia, szeretsz?” Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte: „Szeretsz engem?” S így válaszolt: „Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek.” Jézus ismét azt mondta: „Legeltesd juhaimat!”[27]

Aki legelteti a juhokat, a pásztor. A pásztor a juhok fölött áll. A pásztorok a vezetők, elöljárók, a juhok a hívők, Jézus szavai alapján. Jézus csak Péternek mondott ilyet, tehát őt nevezte ki pásztornak mindenki más fölé.

Péter neve az Újszövetségben 156-szor szerepel,[28] míg az összes többi apostolé együttvéve 130-szor.[29] A Péter után leggyakrabban említett apostol, János, a szeretett tanítvány, mindössze 48-szor fordul elő.[30] Máté evangéliuma külön elsőnek nevezi Pétert.[31] Az adószedők Péterhez mennek oda,[32] jelezve hogy őt tekintik az elsőnek a tanítványok között. Péter Jézus helyett, annak nevében felel nekik. Jézus az adót Péterrel fizetteti be, kettejükért (vagyis egyetlen más apostolért sem).[33]

A katolikus egyház tanítása, egyetértésben a keleti ortodox egyházakkal, de vitában a protestánsokkal általában, hogy az apostolok utódokra találtak a püspökökben, akiknek kézrátétellel adták tovább a helyi egyházak vezetésének feladatát. A kézrátételek sorozata az apostoloktól máig folytonos, azaz a mai püspökök is az apostolok utódainak tekintendők, akár a Katolikus Egyházban, akár a keleti ortodox egyházakban. A püspökök és papok az egyszerű hívők fölött állanak, és állottak mindig is, apostol-utódként, lásd ApCsel 20,28[34] és Ef 4,11[35].

A katolikus egyháznak kifejezett felekezeti meggyőződése, amely minden más kereszténytől megkülönbözteti, hogy Péter apostol szentírási vezető szerepe is folytatódik a mindenkori római pápa személyében. Ezzel együtt fontos, hogy Szent Péter az apostolok között volt első, a mindenkori pápa pedig az apostolok utódai, vagyis a püspökök között, így Szent Péter katolikus koncepció szerint is fontosabb személyiség bármelyik későbbi pápánál.

Protestáns nézet

Bár Péter, Pál, János és Jakab apostolok voltak a leginkább figyelemre méltó korai keresztény vezetők, az Újszövetség nem említi meg, hogy Péter az egyházban az első személy vagy az apostolok között elöljáró lett volna. Ehelyett arról olvashatunk, hogy a hívők között mindenki egyenlő volt,[36]

„Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.” (Gal 3,28)

Amikor az apostolok között versengés támadt, hogy ki a nagyobb,[37] Jézus így tanította őketː

„A királyok uralkodnak a népeken, s akiknek hatalom van a kezükben, s jótevőknek hívatják magukat. Közöttetek ne így legyen. A legnagyobb legyen olyan, mintha a legkisebb volna, az elöljáró pedig mint ha szolga volna.” (Lk 22,25-26)

Péter az evangéliumok alapján Jézustól kulcsokat kapottː Neked adom a mennyek országának a kulcsait; amit a földön megkötsz, az meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is.[38] Majd nem sokkal később ugyanezt az oldás-kötést a többi tanítványra vonatkozóan is kijelentette: "Bizony mondom nektek: amit megköttök a földön, kötve lesz a mennyben is, amit pedig feloldotok a földön, oldva lesz a mennyben is" (Mt 18,18)

A kulcsokat azért kapta, hogy jelképes értelemben megnyissa az ajtót különböző emberek előtt, hogy azok beléphessenek a mennyországba. Az oldás és a kötés azt jelenti, mint valamit kötelezővé vagy nem kötelezővé, tiltottá, illetve megengedetté tenni. Ebbe belefoglaltatik az a felhatalmazás is, hogy valaki a gyülekezetből kizárhatóvá válik, vagy abba újra felvételt nyerhet. Jézus nem helyezte Pétert a többi apostol fölé, és nem is tette őt a gyülekezet alapjává. Maga Jézus a szikla, amelyre a gyülekezete épül.

„Apostolokra és prófétákra alapozott épület vagytok, s a szegletkő maga Krisztus Jézus." (Ef. 2,20)

Egy evangélikus teológus így fogalmazottː

„Tiszteljük Pétert, de nem ő volt az első pápa, és nem is római katolikus volt. Aki elolvassa az első levelét, látni fogja, hogy nem beszél hierarchiáról, hanem arról tanít, hogy minden hívő a "királyi papság" tagja.”[39]

Keleti ortodox tanítás

A keleti ortodox egyházak elismerik Péter apostol vezető szerepét a korai egyházban, különösen Jeruzsálem korai kereszténységében, de nem tartják Pétert "uralkodó" szerepűnek a többi apostol felett. Péter nem volt a jeruzsálemi gyűlés (zsinat) vezetője sem (mint azt a katolikusok tanítják), hanem csak egyike volt azoknak, akik ott felszólaltak. Nem ismerik el Róma püspökeit/pápáit, mint Szent Péter utódját.

Mormon nézet

Az Utolsó Napok Szentjeinek J. K. Egyháza hasonlóan vélekedik a protestánsokhoz és az ortodox keresztényekhez, és elutasítják az apostoli folytonosságot, azaz a pápai utódokat törvénytelennek tekintik.

Nézetük szerint az utolsó időben Péter Jakabbal és Jánossal együtt leszállt a mennyből és Joseph Smith-re, valamint Oliver Cowdery-re ruházta a melkisédeki papságot és annak kulcsait.[40]

Egyéb

Nem említi meg a Szentírás, hogy Péter Rómában szolgált volna, illetve hogy ott is halt volna meg. Olvashatunk utazásairól Antiókhiába, Szamáriába, Joppé és Cézárea városaiba, valamint más helyekre, de Rómáról nem történik említés.

Nagy valószínűséggel Rómában halt mártírhalált, de csak 60 után érkezett oda, és a mai történészek elvetik azt a nézetet, mi szerint Péter lett volna az első pápa vagy akár római püspök, mivel az ő korában még nem alakult ki a püspöki intézmény.[41][42]

A történészek és a különféle felekezetek keresztény teológusai egyetértenek abban, hogy a pápaság intézménye sok változáson ment át a történelem folyamán, pl. az első századokban a római pápák semmiképpen nem folytattak olyan egyetemes intézményi egyházkormányzatot, mint a modern pápák[41]. A római katolikus egyházzal vitában álló keresztények szerint ezek az alakváltozások lényegében a folytonosság megszakadását jelentik Szent Péter és a modern pápaság között, ill. sok protestáns szentírásértelmező szerint magának Szent Péternek a bibliai kezdeményezései sem Jézus által akart folyamatos elsőségre utalnak az apostolok között. Nem nagyon vitatható pl., hogy Szent Pál nagyobb hatású misszionárius volt nála.

Szentként

A római katolikus egyház szerint a következők védőszentje, oltalmazója: a római katolikus egyház, a pápák, a papok, Róma, a halászok, a halkereskedők, a hálószövők, a lakatosok, a kapusok, a felügyelők, az esztergályosok, a kárpitosok, a papírgyárosok, a papírkereskedők, a pénzváltók, a posztósok, a szappanosok, az üvegesek; továbbá kígyómarás, lábbetegségek és veszettség ellen kérik oltalmát.

Művei

Két kanonikus újszövetségi, és több olyan később keletkezett apokrif irat is létezik, amelyeket tényleges szerzőjük Szent Péter írásaként népszerűsített. Az Ókorban ez szokásos eljárás volt, amit pszeudoepigráfiának nevezünk. Ahogy fönt bemutattuk, az 1. Péter levéllel kapcsolatban modern kutatók egy része is lehetségesnek tartja a péteri szerzőségét, mint ahogy a modernek közül is sokan látják igazolhatónak a hagyományos meggyőződést arról, hogy a Márk evangélium mögött is Szent Péter igehirdetése áll. A neki tulajdonított pszeudoepigráf művek a következők:

Kanonikus újszövetségi iratok

Apokrif iratok

Jegyzetek

  1. "CATHOLIC ENCYCLOPEDIA: St. Peter, Prince of the Apostles". www.newadvent.org.
  2. Fohrer, Georg et al.. Hebräisches und aramaäisches Wörterbuch ford.: Liptay György: Héber-arám-magyar bibliai szótár, OMC, Bécs, 1993: 
  3. https://biblehub.com/greek/4074.htm
  4. https://www.scripturecatholic.com/the-primacy-of-peter/
  5. Ján 1,44 , Ján 12,21
  6. 1. Korinthusi levél 9:5
  7. Máté 4,19
  8. Mt 16,17
  9. „Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva.” Mt 16,19 (http://szentiras.hu/SZIT/Mt16#19)
  10. Jn 18,10
  11. Mk 14,66-72
  12. Mk 14,72
  13. Lk 24,34
  14. Gal 2,7
  15. ApCsel 3. és 5. rész
  16. ApCsel 12,3-11
  17. Gal 2,11-14
  18. Kocsis, Imre. Bevezetés az Újszövetség kortörténetébe és irodalmába I., 204-206. o.. ISBN 978 963 277 168 7 
  19. Pheme Perkins: Reading the New Testament: An Introduction
  20. Cite web hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!. mandadb.hu. (Hozzáférés: 2019. május 21.)
  21. Dr. Tóth K. János. Római virágszedés, 71. o. [1988] 
  22. https://www.encyclopedia.com/religion/encyclopedias-almanacs-transcripts-and-maps/depositio-martyrum
  23. Squires, Nick. „Bones attributed to St Peter found by chance in 1,000-year-old church in Rome”, The Telegraph, 2017. szeptember 11. (Hozzáférés ideje: 2019. május 24.) (en-GB nyelvű) 
  24. Mt 16,18-19
  25. l. 1 Pét 2,5 - „magatok is, mint élő kövek, épüljetek lelki házzá, szent papsággá”
  26. "A katolikus tanítás szerint a „kulcsok hatalma” az Egyház fegyelmi és hivatali tekintélyére vonatkozik elsősorban a hit és az erkölcs kívánalmaira tekintettel (a Mennyek országának a kulcsai). Ám ez a hatalom jogot ad minden olyan ügy eldöntésére is, ami az Egyház életében jelentős lehet. Úgy, ahogy az Iz 22,22-ben is (vö. Iz 9,6; Jób 12,14; Jel 3,7) a kulcs birtoklása az ország ügyeinek a közvetlen irányítására ad lehetőséget és jogot. Ebből a hatalomból erednek az egyházi elítélések, a kiközösítések, a bűnbocsánati, és a keresztségi fegyelem, a vezeklések kiszabása, és a törvényhozói, ill. bírósági hatalom. Az Ószövetségben is megtaláljuk ezt a hivatalt mint az úgynevezett udvarnagyi, avagy kormányzói tisztség. Ezt a hivatalt Izraelben Salamon vezette be (régészeti bizonyítékok vannak erre) az Egyiptomban meglévő tisztség (a „palota kormányzója”) alapján. Egyiptomban és Izraelben is ez a tisztség közvetlenül a fáraó, ill. a király után következett (vö. pl. Ter 41,39-44; Ter 43,19 skk; 1Kir 18,3; 2Kir 15,5; 18,18), és minden olyan joggal fel volt ruházva a megbízott, mint a király. A kulcsok átadása Jézus korában teljesen közérthető szimbolikus tett volt, aminek megvolt a konkrét jelentése: a hatalom átruházása." Dave Armstrong:50 New Testament Proofs for Peter’s Primacy & the Papacy, ford.: depositum.hu
  27. Jn 21,15-17
  28. https://biblehub.com/greek/4074.htm
  29. "Peter is mentioned 155 times and the rest of apostles combined are only mentioned 130 times."/
  30. https://www.catholicculture.org/culture/library/view.cfm?recnum=81
  31. "Péter neve mindig az első az apostolok névlistájában. Máté ráadásul még külön „az első”-nek is nevezi (10,2), amelyre, ha csak egyszerű felsorolás lenne, nem lett volna szükség, és így a "az első" (prótosz) szócskát elativusi, érték kiemelésre, rangsorolásra használatos jelentéssel kell értelmezni, amellyel Máté Péter kiemelkedő, elsőrangú szerepére utal. Ezt a véleményt képviseli Walter Bauer is, az újszövetségi görög nyelv híres professzora. Az iskarióti Júdás, ugyanilyen értelemben, mindig az utolsó helyen van megemlítve." Dave Armstrong:50 New Testament Proofs for Peter’s Primacy & the Papacy, ford.: depositum.hu
  32. Mt. 17:24-25: "Amikor Kafarnaumba értek, odamentek Péterhez az adószedők és megkérdezték: „Mesteretek nem fizet templomadót?” „De igen” - felelte."
  33. Mt. 17:26-27: "Mikor hazaért, Jézus megelőzte a kérdéssel: „Mit gondolsz, Simon, a földi királyok kitől szednek vámot és adót, a fiaiktól vagy az idegenektől?” „Az idegenektől” - válaszolta. Jézus így folytatta: „A fiak tehát mentesek alóla. De hogy meg ne botránkoztassuk őket, menj ki a tóra, vess horgot, és az első halat, amely ráakad, húzd ki! Nyisd ki a száját, találsz benne egy sztátért. Vedd ki és add nekik oda értem és érted!”
  34. Vigyázzatok magatokra és az egész nyájra. Azért rendelt benneteket a Szentlélek az élére elöljáróul, hogy igazgassátok az Isten egyházát”
  35. „Ő némelyeket apostollá, másokat prófétává, ismét másokat evangélistává, pásztorrá és tanítóvá tett.”
  36. Kol 3,11
  37. Lk 22,24
  38. Mt 16:18-19
  39. WELS Topical Q&A: Responses to previous questions. Wisconsin Evangelical Lutheran Synod, 2013. augusztus 8. [2013. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 5.)
  40. T&Sz 27,12-13; 128,20
  41. a b Gergely Jenő: A pápaság története
  42. Biblical Archaeology Societyː The Apostle Peter in Rome


Források

További információ

Kapcsolódó szócikkek


Előző pápa:
nem volt
Római pápa
33 ? – 67 ?
Vatikán címere
Következő pápa:
Linusz