V. Bonifác pápa

	V. Bonifác pápa
	a katolikus egyház vezetője
Született	?; Nápoly
Megválasztása	619. december 23.
Pontifikátusának; vége	625. október 25.
Elhunyt	625. október 25.; Róma
Előző pápa	Következő pápa
I. Adeodát	I. Honoriusz
	A Wikimédia Commons tartalmaz V. Bonifác pápa témájú médiaállományokat.

V. Bonifác (latinul: Bonifacius), (? – 625. október 25.) volt a 69. pápa az egyház történelmében 619. december 23-tól. Pontifikátusa elején Itáliát még veszedelmes seregek dúlták, így jóságáról, adakozó oldaláról hamar megismerhették az emberek. Rendeleteivel igyekezett megszilárdítani az egyházat. Mindig különös figyelemmel fordult Anglia felé, ahol terjeszteni akarta a keresztény vallást.

Élete

Nápolyban látta meg a napvilágot egy vallásos családban. A papi hivatást választva pár év múltán archidiakónus lett, majd a pápai hivatal egyik legbefolyásosabb tagja. Amikor I. Adeodát pápa meghalt, a római zsinat Bonifácot választotta meg utódjának, azonban mindeddig ismeretlen okokból több mint egy év elteltével, 619. december 23-án szentelték fel. Ebben az időben Itália békéjét egy eunuch, bizonyos Eleutherius lázadása borította fel. Eleutherius volt egyben a Ravennai Exarchátus fejedelme is. Seregével Róma felé vonult, közben egyre nagyobb területeket foglalt el. Mielőtt a szent város falai elé ért volna, saját katonái ölték meg a ravennai zsarnokot.

A Liber Pontificalis alapján Bonifác a zsinatain több rendeletet is alkotott. Az egyik legfontosabb egyházi döntése volt a templomi menedékjog lefektetése. Ez több évszázadon át fennmaradt és a világi törvény többnyire tiszteletben tartotta. A templomi menedékjog értelmében a bűnös, akármit követett is el, Isten házában menedéket lelhet, és amíg ott van, világi hatalmak nem rendelkezhetnek fölötte. Ezen kívül Bonifác azt is elrendelte, hogy a pápai jegyzők végrendelet kérdésében vegyék át a császári gyakorlatot. Pontifikátusa alatt előírta azt is, hogy a ministránsok nem fordíthatják le a vértanúk hagyatékait kedvük szerint, és nem vezethetnek le kereszteléseket a diakónusok helyett. Amint az látható, nagy horderejű kérdésekről is döntött a pápa, mégis mindig elérte, hogy a klérus tisztelje és kövesse őt. A Liber Pontificalis ezért is nevezte Bonifácot az emberek között a legszelídebbnek.

Építkezéseiről nem maradtak fenn adatok, viszont azt tudjuk, hogy a Via Nomentana mentén ő fejezte be és szentelte fel a Szent Nikomédész temetőt.

Pontifikátusának egyik legjellegzetesebb momentuma közé tartozik az angol egyház felé irányuló szeretete. A távoli új vidékben nagy reményeket látott. Beda Venerabilis írásai nyomán tudjuk, hogy a pápa több buzdító hangnemű levelet is küldött Mellitusznak, Canterbury érsekének, és Justus rochesteri püspöknek. Ezek közül nem maradt fenn egyik sem, azonban egy 624-ben íródott levél maradványai mai napig megőrződtek. Ebben Bonifác az immár Canterbury érsekké szentelt Justusnak elküldte a palliumot, az érseki hatalom szimbólumát, és a következő sorokkal biztatta: "Irányítsd aszerint püspökeidet, miként az alkalom megkívánja."

A pápa nemcsak az angliai klérussal vette fel a kapcsolatot levélben, hanem Beda szerint 625-ben sürgető üzenetet továbbított a northumbriai udvarba is, Eadwine királynak, akit a bálványok ledöntésére és a kereszténység terjesztésére kért. Írt levelet Ethelberga királynőnek is, arra kérve, hogy minden befolyását vesse latba férjénél annak érdekében, hogy Northumria földje is Isten országához csatlakozzon.

625. október 25-én hunyt el, hamvait a Szent Péter-bazilika őrzi.

Művei

"Documenta Catholica Omnia" (latin nyelven). Hozzáférés: 2011. december 6..

Források

Catholic Encyclopedia
Enciclopedia Italiana
Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. ISBN 963-05-6928-0
Gergely Jenő: A pápaság története

Kapcsolódó szócikkek

Előző pápa:
I. Adeodát

Római pápa
619 – 625

Következő pápa:
I. Honoriusz

Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

m v sz A katolikus egyház pápái időrendben
A jelenlegi pápa: XIV. Leó
Ókor: egyházüldözések kora (33–314)	Péter apostol Linus I. Anaklét I. Kelemen Evarisztosz I. Sándor I. Szixtusz Teleszphorosz Hüginosz I. Piusz Anicét Szótér Eleutherosz I. Viktor Zefirin I. Kallixtusz I. Orbán Pontiánusz Anterósz Fábián Kornél I. Luciusz I. István II. Szixtusz Dénes I. Félix Eutükhianosz Kájusz Marcellinusz I. Marcell Euszebiosz Miltiadész
Ókor: dogmatikai viták kora (314–701)	I. Szilveszter Márk I. Gyula Libériusz I. Damáz Sziriciusz I. Anasztáz I. Ince Zószimosz I. Bonifác I. Celesztin III. Szixtusz I. Leó Hilár Szimpliciusz III. Félix I. Geláz II. Anasztáz Szümmakhosz Hormiszdasz I. János IV. Félix II. Bonifác II. János I. Agapét Szilvériusz Vigiliusz I. Pelágiusz III. János I. Benedek II. Pelágiusz I. Gergely Sabinianus III. Bonifác IV. Bonifác I. Adeodatus V. Bonifác I. Honoriusz Szeverin IV. János I. Theodórosz I. Márton I. Jenő Vitaliánusz II. Adeodát Donusz Agaton II. Leó II. Benedek V. János Konon I. Sergius
Kora középkor: nyugat és kelet elkülönülése (701–1048)	VI. János VII. János Sziszinniusz Konstantin II. Gergely III. Gergely Zakariás (II. István) II. (III.) István I. Pál III. (IV.) István I. Adorján III. Leó IV. (V.) István I. Paszkál II. Jenő Bálint IV. Gergely II. Szergiusz IV. Leó III. Benedek I. Miklós II. Adorján VIII. János I. Marinusz III. Adorján V. (VI.) István Formózusz VI. Bonifác VI. (VII.) István Románusz II. Theodórosz IX. János IV. Benedek V. Leó III. Szergiusz III. Anasztáz Lando X. János VI. Leó VII. (VIII.) István XI. János VII. Leó VIII. (IX.) István II. Marinusz II. Agapét XII. János VIII. Leó V. Benedek XIII. János VI. Benedek VII. Benedek XIV. János XV. János V. Gergely II. Szilveszter XVII. János XVIII. János IV. Szergiusz VIII. Benedek XIX. János IX. Benedek III. Szilveszter IX. Benedek VI. Gergely II. Kelemen IX. Benedek II. Damáz
Virágzó középkor: a pápaság „fénykora” (1049–1304)	IX. Leó II. Viktor IX. (X.) István II. Miklós II. Sándor VII. Gergely III. Viktor II. Orbán II. Paszkál II. Geláz II. Kallixtusz II. Honoriusz II. Ince II. Celesztin II. Luciusz III. Jenő IV. Anasztáz IV. Adorján III. Sándor III. Luciusz III. Orbán VIII. Gergely III. Kelemen III. Celesztin III. Ince III. Honoriusz IX. Gergely IV. Celesztin IV. Ince IV. Sándor IV. Orbán IV. Kelemen X. Gergely V. Ince V. Adorján XXI. János III. Miklós IV. Márton IV. Honoriusz IV. Miklós V. Celesztin VIII. Bonifác XI. Benedek
Késő középkor: Avignon, konciliarizmus (1305–1447)	V. Kelemen XXII. János XII. Benedek VI. Kelemen VI. Ince V. Orbán XI. Gergely VI. Orbán IX. Bonifác VII. Ince XII. Gergely V. Márton IV. Jenő
kora újkor: Reneszánsz, reformáció (1447–1644)	V. Miklós III. Kallixtusz II. Piusz II. Pál IV. Szixtusz VIII. Ince VI. Sándor III. Piusz II. Gyula X. Leó VI. Adorján VII. Kelemen III. Pál III. Gyula II. Marcell IV. Pál IV. Piusz V. Piusz XIII. Gergely V. Szixtusz VII. Orbán XIV. Gergely IX. Ince VIII. Kelemen XI. Leó V. Pál XV. Gergely VIII. Orbán
újkor: Polgáriasodás, felvilágosodás (1644–1958)	X. Ince VII. Sándor IX. Kelemen X. Kelemen XI. Ince VIII. Sándor XII. Ince XI. Kelemen XIII. Ince XIII. Benedek XII. Kelemen XIV. Benedek XIII. Kelemen XIV. Kelemen VI. Piusz VII. Piusz XII. Leó VIII. Piusz XVI. Gergely IX. Piusz XIII. Leó X. Piusz XV. Benedek XI. Piusz XII. Piusz
Napjaink: aggiornamento (1958–)	XXIII. János VI. Pál I. János Pál II. János Pál XVI. Benedek Ferenc XIV. Leó
Római pápák listája Római pápák listája grafikusan Ellenpápák listája vallások portálja katolicizmussal kapcsolatos szócikkek