Ferenc pápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferenc pápa
a katolikus egyház vezetője
Ferenc pápa Dél-Koreában (2014)
Ferenc pápa Dél-Koreában (2014)

Ferenc pápa címere
Ferenc pápa címere
Miserando atque eligendo
(Megkönyörült és kiválasztotta)
Eredeti neve Jorge Mario Bergoglio
Született 1936december 17. (79 éves)
Buenos Aires
Nemzetisége argentin
Megválasztása 2013. március 13.
Beiktatása 2013. március 19.
Előző pápa
Következő pápa
XVI. Benedek
hivatalban
Ferenc pápa aláírása
Ferenc pápa aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenc pápa témájú médiaállományokat.

Ferenc pápa (latinul: Franciscus, született: Jorge Mario Bergoglio; Buenos Aires, Argentína, 1936. december 17.[1] – ) argentin teológus-pap, a katolikus egyház 266. vezetője 2013 márciusától.[2] A bíborosi testület 2013. március 13-án választotta Róma püspökévé, pápává,[3][4] ünnepélyes székfoglaló miséjére március 19-én került sor.[5] A pápai székben XVI. Benedeket követi, aki 2013 februárjában mondott le. Ferenc az első jezsuita egyházfő,[6] az első az amerikai kontinensről és egyben a déli félgömbről, valamint az első nem európai pápa III. Gergely óta.

Pápává választásáig 1998-tól Buenos Aires érseke, 2001-től bíboros; a saját ordináriussal nem rendelkező argentínai keleti rítusú hívők ordináriusa.[1] A Time magazin 2013 végén az év emberének választotta.[7][8]

Életútja[szerkesztés]

A pápává választásig[szerkesztés]

Apja, Mario José Bergoglio 22 évesen érkezett szüleivel Olaszországból Argentínába, kezdetben az argentin vasútnál kapott állást, később pedig könyvelőként dolgozott; anyját, Regina María Sívorit már ott ismerte meg. Ferenc az elsőszülött öt gyermekük közül. Két öccse (Óscar Adrián, Alberto Horacio) és két húga (Marta Regina, María Elena) született még. Egy fiatalkori légúti betegség miatt eltávolították tüdejének egy részét, mivel akkor még, megfelelő antibiotikum híján, ez az életmentő lehetőség állt csak rendelkezésre.[9]

Buenos Airesben szerzett vegyésztechnikusi diplomát, majd a papi szolgálat mellett döntött, belépett a villa devotói szemináriumba, és huszonkét évesen, 1958. március 11-én megkezdte a noviciátust a jezsuita rendben.[10][11] Humán tanulmányokat folytatott Chilében, majd hazatérve, 1963-ban filozófiai licenciátust szerzett a San Miguel-i Colegio Máximo San Joséban. 1964-től 1965-ig a jezsuiták Santa Fé-i Szeplőtelen Fogantatás Gimnáziumában, majd 1966-ban a Buenos Aires-i Megváltó Gimnáziumban tanított irodalmat és pszichológiát.[10][12] 1967-től 1970-ig teológiai tanulmányokat folytatott a Colegio Máximo San Joséban, és licenciátust szerzett. 1969. december 13-án szentelték pappá. 1970–1971-ben a spanyolországi Alcalá de Henaresben töltötte a harmadik probációs[13] időt; örökfogadalmát 1973. április 22-én tette le.

1972-től 1973-ig novíciusmesterként szolgált, 1973-tól 1979-ig a jezsuita rend argentin tartományfőnöke volt. Ebben az időszakban, az argentin katonai diktatúra idején, a diktatúra ellenzékét sok atrocitás érte, többek között két jezsuita pap – a magyar Jálics Ferenc és Orlando Yorio – elrablása is. Ezzel kapcsolatban többen megvádolták Bergogliót, hogy részt vett az emberrablásban, vagy legalábbis nem tett ellene eleget. 2005-ben per is indult ellene az ügy miatt; a vádakat végül ejtették, de szerepe a történtekben a mai napig vitatott.[14] Jálics Ferenc Bergoglio pápává választása után úgy nyilatkozott, hogy nem Bergoglio miatt hurcolták el őket, illetve abban, hogy a történtekben Bergoglio milyen szerepet játszott, nem tud állást foglalni. Jálics és Bergoglio az események után több évvel tudott találkozni egymással, hogy megbeszéljék a történteket. Ezt követően közös szentmisét mutattak be.[15][16][17][18]

1980 és 1986 között San Miguel szemináriumának rektora és egyidejűleg plébános volt. Közben néhány hónapot Németországban töltött: itt dolgozott a kiemelkedő jelentőségű német katolikus teológus-filozófusról, Romano Guardiniről írt doktori disszertációján, amelyet azonban nem tudott befejezni, mert rendje hamarabb hazahívta.[19] Ezt követően Córdobában szolgált gyóntatóként és lelkivezetőként.[1][10]

1992. május 20-án kinevezték Buenos Aires segédpüspökévé és Auca címzetes püspökévé; június 27-én szentelték püspökké. 1997. június 3-án Buenos Aires koadjutor érseke, 1998. február 28-án érseke lett. 2005. november 8-tól 2011. november 8-ig az Argentin Püspöki Konferencia elnöke volt.[1]

II. János Pál pápa kreálta és nevezte ki bíborossá 2001. február 21-én; római címtemploma a S. Roberto Bellarmino lett. Bíborosként több posztot is betöltött a Szentszéken: tagja volt a Papi Kongregációnak, az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregációnak, a Megszentelt Élet Intézményei és Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának, a Pápai Latin-Amerika Bizottságnak és a Család Pápai Tanácsának.[1] 2005-ben megválasztották az argentin Püspöki Konferencia elnökének. Ezt a tisztséget 2011-ig töltötte be.

2005-ben részt vett II. János Pál pápa temetésén, majd a sede vacante időszakában a bíborosok kollégiuma mellett régensként irányította a Szentszéket a konklávé megnyitásáig. A pápaválasztáson a kiszivárgott hírek szerint Ratzinger bíboros után ő kapta a legtöbb szavazatot:[6] egy bíboros névtelen feljegyzései alapján akkor az első választási fordulóban 10, a másodikban 35 és a harmadikban 40 szavazatot kapott, mielőtt Ratzingert pápává választották volna a negyedik körben.[20]

Pápasága[szerkesztés]

A XVI. Benedek lemondása következtében összehívott konklávé második napján, 2013. március 13-án az ötödik választási fordulóban választották meg pápának közép-európai idő szerint 19:06 órakor.[21][22] Pápaként a Ferenc nevet vette fel Assisi Szent Ferenc tiszteletére, nyilatkozata szerint olyan egyházat szeretne, amely kiáll a szegények, a béke és a teremtett világ védelmében.[23][24] Így I. János Pál pápa óta ő az első, aki eddig nem használt pápai nevet választott.[25] Amennyiben azonban I. János Pál pápa kettős nevét nem önálló pápanévnek tekintjük, hanem – szándéka szerint – mint két közvetlen elődje (XXIII. János pápa és VI. Pál pápa) nevének felvételét, akkor 913-ban Lando pápa volt Ferenc pápát megelőzően az utolsó, aki olyan néven uralkodott, amelyen előtte még senki.[26] Megválasztásának hírét Buenos Airesben meglepődve, de örömmel fogadták.[2]

Ferenc pápa a megválasztása után, 2013. március 13-án
Testvéreim, jó estét!

Tudjátok, hogy a konklávé kötelessége, hogy püspököt adjon Rómának. Úgy tűnik, a bíboros testvéreim a világ másik végére mentek el érte, de itt vagyunk. Köszönöm a fogadtatást. A római egyházmegyei közösségnek megvan a püspöke: köszönöm!

Először is imádkozni szeretnék emeritus püspökünkért, XVI. Benedekért. Imádkozzunk érte együtt, hogy az Úr megáldja és a Szűzanya oltalmazza. (...) Most pedig induljunk el ezen az úton: a püspök és a nép közös útján. A római egyház útja ez, azé a városé, amely a szeretetben minden egyházat vezet. A testvériség, a szeretet, a köztünk lévő bizalom útja ez. Imádkozzunk mindig egymásért, kölcsönösen. Imádkozzunk az egész világért, azért, hogy széles körű testvériség valósuljon meg.

– Az új pápa első szavai a hívekhez[27]

A pápai szolgálat ünnepélyes megkezdésére március 19-én került sor.[28] A szertartáson az 1054-es nagy egyházszakadás óta először vett részt a konstantinápolyi pátriárka, I. Bartolomeosz személyében.[29]

Jorge M. Bergoglio SJ bíboros érsekként, 2008-ban

2013-ban a Time magazin Ferencet választotta az év emberévé.[8]

2014. november 25-én Ferenc pápa az Európai Unió parlamentjében, a 28 tagállam több mint 500 millió állampolgárához szólhatott.

Kedves európai parlamenti képviselők!
Elérkezett az óra, hogy közösen építsünk egy olyan Európát, amelynek középpontjában nem a gazdasági élet, hanem a személy, az elidegeníthetetlen értékek szakralitása áll. Európa vállalja bátran múltját, és bizalommal tekintsen a jövőbe, hogy maradéktalanul és reménnyel élhesse meg jelenét. Hagyjunk fel a megfélemlített és önmagába zárkózó Európa gondolatával, és mozdítsuk elő a főszereplő Európát, amely a tudományok, a művészetek, a zene, az emberi értékek, a hit hordozója. Olyan Európát valósítsunk meg, amely az eget szemléli, és eszményképeket követ; megvédi az embert; biztos és szilárd talajon halad, értékes vonatkozási pontot jelentve az egész emberiségnek.
– Ferenc pápa beszéde az Európai Parlamentben (részlet)[30]

2016. május 6-án a legjelentősebb európai kitüntetésnek számító Károly-díjat vehette át az aacheni polgármestertől.[31]

Címere, jelmondata[szerkesztés]

Ferenc pápa címerét március 18-án tették közzé a Vatikán honlapján.[32] A címerpajzs hasonló a korábbi bíborosi címeréhez: kék alapon felül a jezsuita rend szimbóluma látható (sugárzó napkorongon 'IHS' Jézus-monogram,[33] fölötte kereszt, alatta Jézus keresztrefeszítésére utaló három szeg), a pajzs alját bal oldalon Szűz Máriát, az Egyház édesanyját jelképező sárga (arany) nyolcágú csillag, jobb oldalon pedig Szent Józsefet, az Egyház patrónusát szimbolizáló nárdusvirág díszíti.[34] A pajzs hátterében Szent Péter kulcsai keresztezik egymást, fölötte egy püspöki süveg látható három vízszintes és egy függőleges arany csíkkal, melyek az egyházfő hatalmára utalnak. A püspöki süveg az előző pápa, XVI. Benedek címeréből származik, míg a kulcsok II. János Pál pápáéval egyeznek meg.

A címer alatt olvasható jelmondata is ugyanaz, mint bíboros korában. A latin nyelvű Miserando atque eligendo idézet Szent Béda bencés szerzetes egyik szentbeszédéből való, melyben Máté apostol meghívását magyarázza: „Vidit ergo Iesus publicanum et quia miserando atque eligendo vidit, ait illi Sequere me” magyarul: „Jézus meglátott tehát egy vámszedőt, és mivel könyörületre méltónak és ezért kiválasztandónak látta, így szólt hozzá: kövess engem!” (Mt 9,9). Ez a homília a pápa életére nagy hatással volt: 1953-ban Szent Máté ünnepén, tizenhét éves korában érintette meg Isten kegyelme, amely meghívta a vallásos életre és elindította Loyolai Szent Ignác nyomában.[35]

Nézetei, személyisége[szerkesztés]

Erkölcsi kérdésekben mérsékelten konzervatív álláspontot képvisel: elutasítja például a terhességmegszakítást, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát, a halálbüntetést és az eutanáziát.[2][6] (Papi szolgálatából kitiltotta és az egyházból kiközösítette például azt az ausztrál papot, aki az egyház tanításaival ellentétes nézeteket hirdetett (pl. a nőknek is lehessen egyházi méltóságuk, illetve a melegek is házasodhassanak).[36]) Ugyanakkor azt is kifejezte, hogy minden homoszexuális ember iránt szeretettel és tisztelettel kell viseltetni. Fellép a társadalmi igazságtalanságok ellen, kiáll a szegények és az elesettek mellett.[6] Bíborosként gyakran hangsúlyozta a társadalmi befogadás fontosságát, közvetetten kritizálva a kormányokat, amelyek nem szentelnek elég figyelmet a társadalom peremén élőkre.[2] Közel áll a Comunione e Liberazione katolikus lelkiségi mozgalomhoz, a felszabadítási teológiától viszont távolságot tart. Gesztusai, beszédei a Katakomba-paktum szellemiségét tükrözik.

A menekültválság kezdete óta többször kiállt a hazájukat elhagyni kényszerültek mellett, felszólított a befogadásukra, ugyanakkor elítéli a terrorizmus minden módját, és figyelmeztet arra, hogy ki kell szűrni azokat a terroristákat, akik a menekültek közé vegyülve akarnak Európába jönni. Felemelte a szavát a fegyvergyártók, valamint azon hatalmak ellen is, amelyek anyagi érdekek miatt robbantanak ki háborúkat. Ezek áldozataiként tekint a menekültekre, ezért 2016-ban Leszbosz szigetéről 12 szír menekültet befogadott a Vatikánba.[37][38]

Intelligenciája, szerénysége és lelkipásztori munkája révén tisztelet övezi, az egyház körüli botrányokban érintetlen.[6] Elemzők szerint alkalmas lehet a vatikáni bürokrácia megreformálására.[28]

Egyszerű életmódot folytat. Érsekként sem tartott autót, ehelyett tömegközlekedéssel járt; ha Rómába kellett utaznia, turistaosztályon repült.[2][6] Szerény lakásban lakott az érsekség épületében; elődje bíborosi öltözetét használta, de szívesebben járt egyszerű fekete öltözetben.[2] Ez a szerénysége a pápává választása után is megmutatkozott.[28] Híveivel igen közvetlen, nyitott a spontán emberi kapcsolatokra, ezzel közelebb kerülve az emberekhez, ugyanakkor megnehezítve testőrsége munkáját.[39] Kedveli az operát és az irodalmat, érdekli a labdarúgás és jól úszik.[2][6] A spanyolon kívül olaszul (gyakorta spanyolos akcentussal), latinul, franciául, németül és angolul beszél.[40]

Tanítása[szerkesztés]

  • Lumen fidei (A hit fénye) kezdetű enciklika, melyet még XVI. Benedek emeritus pápa kezdte el írni, Ferenc pápa fejezte be; ezáltal ez az első enciklika, amelyen két pápa is dolgozott. (2013)[41]
  • Az Evangelii Gaudium (Az Evangélium öröme)[42] kezdetű apostoli buzdítását 2013. november 26-án mutatták be a Vatikánban. Ebben a körlevelében az egyházfő „az egyház következő évekre szóló útját” foglalta össze.[43]
  • 2015. április 11-én, az isteni irgalmasság vasárnapja előestéjén tette közzé Misericordiae vultus (Az irgalmasság arca) kezdetű pápai bulláját, melyben kihirdette az irgalmasság rendkívüli szentéve megtartását.[44]
  • Laudato si' („Áldott légy”) – Ferenc pápa által írt második enciklika (2015).[45]
  • Az Amoris laetitia(wd) (A szeretet öröme)[46] kezdetű apostoli buzdítást 2016. április 8-án mutatták be. A dokumentum a családdal foglalkozó 2014 októberében tartott rendkívüli és a 2015 októberében tartott rendes püspöki szinódus eredményén alapszik. A pápai tanítás a családi ideál szépségéről szól, de együtt érez azokkal is, akik ezt az eszményt nem tudják megvalósítani.[47][48][49]

Egészségi állapota[szerkesztés]

Dél-koreai pontifikációs útjáról hazatérve, 2014 augusztusában nyilatkozott először egészségi állapotáról. Arról beszélt az újságíróknak, hogy foglalkoztatja az elmúlás gondolata, így fogalmazott: „Próbálok nem elfelejtkezni a bűneimről, hibáimról, nem beleesni a büszkeség bűnébe. Mert tudom, hogy már csak rövid ideig tart. Még két-három év, és távozom az Úr házába”. Vatikáni források szerint a pápa „idegi problémákkal” és neurózissal küzd, az utóbbi tünete, hogy 1975 óta nem töltötte szülőhazáján kívül a szabadságát. A pápa szerint „XVI. Benedek pápa kinyitott egy ajtót”, ami alatt azt értette, hogy nem veti el a lemondás gondolatát, ha egészségi állapota azt kívánja.[50]

2014. augusztus 19-én közölte a világsajtó, hogy a pápa közeli családtagjai közül hárman meghaltak hazájukban autóbalesetben, s ez őt igen lesújtotta.[51]

Magyarországi kritikák nézeteivel szemben[szerkesztés]

Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciójának vezetője kijelentette, hogy Ferenc pápa „menekültügyről vallott gondolatai nem képezik a hivatalos egyházi tanítás részét, vagyis nem jelentenek a hívő katolikusok számára lelkiismeretben kötelező azonosulást”.[52]

Bayer Zsolt, a Magyar Hírlapnak a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett újságírója, Fidesz 5. számú tagkönyvének tulajdonosa, Ferenc pápának Jacques Hamel francia pap meggyilkolásával kapcsolatos kijelentései miatt („Ha szóvá teszem az iszlám erőszakot, akkor szóvá kell tenni a katolikus erőszakot is.”) blogjában azt írta, hogy „a pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember”.[53]

Művei[szerkesztés]

  • Meditaciones para religiosos (1982)
  • Reflexiones sobre la vida apostólica (1986)
  • Reflexiones de esperanza (1992)[10]
  • Diálogos entre Juan Pablo II y Fidel Castro (1998)
  • Hambre y sed de justicia. Desafíos del Evangelio para nuestra patria (2001)
  • Educar exigencia y pasión. Desafíos para educadores cristianos (2003)
  • Ponerse la patria al hombro (2004)
  • Corrupción y pecado. Algunas reflexiones en torno al tema de la corrupción (2005)
  • La nación por construir. Utopía, pensamiento y compromiso (2005)
  • Sobre la acusación de sí mismo (2006)
  • El verdadero poder es el servicio (2007)
  • Las deudas sociales de nuestro tiempo (2009)
  • Educar, elegir la vida. Propuestas para tiempos difíciles (2010)
  • Reflexiones sobre solidaridad y desarrollo (2010)
  • Abraham Skorka Buenos Aires-i rabbival: Sobre el cielo y la tierra (2010), olasz fordításban: Il cielo e la terra (2013)
  • Mente abierta, corazón creyente (2012)
  • Rehabilitación de la política y compromiso cristiano
  • Wake Up! (Ébredj!) (könnyűzenei album, 2015)[54]

Könyvek magyar nyelven[szerkesztés]

  • Ferenc pápa (Jorge Mario Bergoglio): Nyitott ész, hívő szív. Új Ember, Budapest, 2013
  • Jó napot! Ferenc pápa vagyok. Jezsuita Könyvek, Budapest, 2013
  • Nello Scavo: Bergoglio listája. Ferenc pápa az argentin diktatúra ellen. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014
  • Karikó Éva: Kegyelem és bűn szőttese – Ferenc pápa az élet kérdéseiről. Helikon Kiadó, Budapest, 2015.

Pápai megnyilatkozások[szerkesztés]

  • Lumen fidei. Ferenc pápa A hit világossága kezdetű enciklikája. Szent István Társulat, Budapest, 2013
  • Evangelii Gaudium. Ferenc pápa Az evangélium öröme kezdetű apostoli buzdítása. Szent István Társulat, Budapest, 2014
  • Laudato Si'. Ferenc pápa Áldott légy kezdetű enciklikája. Szent István Társulat, Budapest, 2015

Interjúk, beszélgetések[szerkesztés]

  • Francesca Ambrogetti–Sergio Rubin: Ferenc pápa – Beszélgetések Jorge Bergoglióval. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2013
  • Jó napot! Ferenc pápa vagyok. [interjúkötet] Jezsuita Könyvek, Budapest, 2013

Életrajzi kötetek magyarul[szerkesztés]

  • Simon Biallonows: Ferenc, az új pápa. Jel, Budapest, 2013
  • Matthew Bunson: Ferenc pápa küldetése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013
  • Andrea Tornielli: Ferenc pápa élete, eszméi, szavai. Szent István Társulat, Budapest, 2013
  • Andreas Englisch: A Vatikán harcosa. Lazi Könyvkiadó, Budapest, 2016

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e Bergoglio Card. Jorge Mario, S.I. (angol nyelven). College of Cardinals – Biographical notes. Vatikán, 2011. november 9. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  2. ^ a b c d e f g Argentina's Bergoglio elected Pope – Profile (angol nyelven). BBC News, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
  3. Franciscus (angol nyelven). Vatikán, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  4. New pope elected. BBC. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  5. Thousands pack St. Peter's Square for Pope Francis' inauguration, 2013. március 19.
  6. ^ a b c d e f g I. Ferenc a tiszta emberek pápája (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  7. TIME's 2013 Person of the Year: Pope Francis (angol nyelven). Time Online, 2013. december 11.
  8. ^ a b Ferenc pápa lett az Év embere (magyar nyelven). Népszabadság online, 2013. december 11. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  9. Pope Francis I: Cardinal Jorge Mario Bergoglio named new Pope. CBS New York, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  10. ^ a b c d Bergoglio Card. Jorge Mario, S.I. (angol nyelven). Il Collegio Cardinalizio – Cenni biografici. Vatikán, 2011. november 9. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  11. Rocca, Francis X: Cardinal Jorge Bergoglio: a profile (angol nyelven). Catholic Herald, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  12. Pope Francis I: Cardinal Jorge Mario Bergoglio named new Pope”, 2013. március 13. (Hozzáférés ideje: 2013. március 13.) (angol nyelvű) 
  13. Probáció: a hosszú, általában 10-12 évig tartó jezsuita képzés utolsó szakasza
  14. A Conservative With a Common Touch” (angol nyelvű) 
  15. Erklärung von Pater Franz Jalics SJ (német nyelven). Jesuiten (a jezsuita rend német honlapja), 2013. március 15. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
  16. Nyilatkozat. Mandiner, 2013. március 16. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
  17. Magyar jezsuita tisztázza Ferenc pápa kérdéses szerepét. Origo, 2013. március 20. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
  18. Jálics Ferenc: Nem Bergoglio jelentett fel. Magyar Kurír, 2013. március 21. (Hozzáférés: 2014. január 7.)
  19. Bergoglio studierte einst in Frankfurt am Main. Die Welt, 2013.03.14
  20. Il diario segreto dell'ultimo conclave”, 2011. július 27. (Hozzáférés ideje: 2013. március 13.) 
  21. Habemus papam (angol nyelven). news.va. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  22. Felszállt a fehér füst Rómában, van pápánk (magyar nyelven). mno.hu, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. március 22.)
  23. Cardinals elect new pope (angol nyelven). CNN, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  24. Ferenc pápa fogadta média munkatársait (magyar nyelven). Vatikáni Rádió/Magyar Kurír, 2013. március 16. (Hozzáférés: 2013. március 16.)
  25. Pope Francis (angol nyelven). Telegraph. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
  26. Papstname lautet Franziskus (német nyelven). kath.net. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
  27. Az új pápa első szavai a hívekhez (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2013. március 13. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
  28. ^ a b c Pope Francis warns Church could become 'compassionate NGO' (angol nyelven). BBC News, 2013. március 14. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
  29. Megkezdte szolgálatát Róma új püspöke, Ferenc pápa - videóval (magyar nyelven). delmagyar.hu, 2013. március 19. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  30. Ferenc pápa beszéde az Európai Parlamentben, magyarkurir.hu
  31. Ferenc pápa a Károly-díj átvételekor: A régi gyökerekből új humanizmust! (magyar nyelven). magyarkurir.hu, 2016. május 6. (Hozzáférés: 2016. május 10.)
  32. The Coat of Arms of Pope Francis (angol nyelven). Vatikán. (Hozzáférés: 2013. november 28.)
  33. Magyar katolikus lexikon > I > IHS (magyar nyelven). Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2013. március 21.)
  34. Ferenc pápa címere és mottója (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2013. március 19. (Hozzáférés: 2013. március 21.)
  35. Veronica Scarisbrick: Pope Francis : "Miserando atque eligendo"... (angol nyelven). Vatikáni Rádió, 2013. március 18. (Hozzáférés: 2013. március 18.)
  36. Pope Francis excommunicates Australian priest (angol nyelven)
  37. http://24.hu/kulfold/2016/07/28/ferenc-papa-az-irgalmas-sziv-befogadja-a-menekulteket/
  38. http://mno.hu/kulfold/sziriai-menekultekkel-ebedelt-ferenc-papa-1356340
  39. MTI: Ferenc pápa kiborítja a testőreit (magyar nyelven). Origo, 2013. március 20. (Hozzáférés: 2013. március 21.)
  40. Briefing di padre Lombardi (olasz nyelven). news.va. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
  41. Megjelent Ferenc pápa első enciklikája (magyar nyelven). hirado.hu, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  42. Ferenc pápa Az evangélium öröme kezdetű apostoli buzdítása (magyar nyelven), 2013. november 24. (Hozzáférés: 2015. szeptember 1.)
  43. Vatikáni Rádió/Magyar Kurír: Bemutatták Ferenc pápa Evangelii Gaudium kezdetű apostoli buzdítását. Magyar Kurír, 2013. november 26. (Hozzáférés: 2013. november 28.)
  44. Az irgalmasság szentévét meghirdető pápai bulla: „Az irgalmasság arca” - Magyar Kurír
  45. http://mno.hu/kulfold/elkeszult-ferenc-papa-masodik-enciklikaja-1290162
  46. POST-SYNODAL APOSTOLIC EXHORTATION AMORIS LAETITIA OF THE HOLY FATHER FRANCIS (Ferenc pápa A szeretet öröme kezdetű szinódus utáni apostoli buzdítása) (angol nyelven), 2016. március 19. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  47. Bemutatták Ferenc pápa „Amoris laetitia” kezdetű apostoli buzdítását. Magyar Kurír, 2016. április 8. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  48. Budapesten is bemutatták Ferenc pápa családi szeretetről szóló apostoli buzdítását. Magyar Kurír, 2016. április 8. (Hozzáférés: 2016. április 11.)
  49. Az Amoris Laetitia legjobb és legrosszabb részeinek exkluzív magyar fordítása, karizmatikus.hu
  50. A pápa először beszélt egészségi állapotáról és az elmúlásról. (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)
  51. Autóbalesetben meghaltak Ferenc pápa hozzátartozói. Origo, 2014. augusztus 19. (Hozzáférés: 2014. október 12.)
  52. http://mno.hu/belfold/menekultugy-harrach-reagalt-ferenc-papa-szavaira-1357152
  53. http://badog.blogstar.hu/2016/08/01/a-papa-esze/29105/
  54. Progrock lemezt ad ki Ferenc pápa”, index.hu, 2015. szeptember 25. (Hozzáférés ideje: 2016. március 18.) 

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Előző pápa:
XVI. Benedek
Római pápa
2013 – napjainkig
Vatikán címere
Következő pápa:
hivatalban