XI. János pápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
XI. János pápa
a katolikus egyház vezetője
Ioannes XI.jpg

Született 901/906 k.
Róma
Megválasztása 931 márciusa
Pontifikátusának
vége
935 decembere
Elhunyt 935 decembere
Róma
Előző pápa
Következő pápa
VIII. István
VII. Leó
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz XI. János pápa témájú médiaállományokat.

XI. János (latinul: Ioannes), (901/906[1]935. decembere) volt a kereszténység történetének 127. pápája 931 márciusától. Pontifikátusában és személyében mutatkozott meg leginkább a kor sajátos pápaválasztási szokása és a római nemesség mérhetetlen befolyása. Bő négyéves uralkodása szinte kizárólag névlegesnek tekinthető.

Élete[szerkesztés]

906 körül született Rómában a befolyásos római konzul leánya, Marozia és Alberik spoletoi herceg gyermekeként. Bár egyes források szerint János Marozia törvénytelen gyermeke III. Sergiustól. Már gyermekkorában elhatározták, hogy Jánosból pápa lesz, így eszerint nevelték. Amikor VIII. István meghalt, és megürült az egyházfői trón, Marozia felkészültnek ítélte meg gyermekét az uralkodásra és a zsinattal megválaszttatta a keresztény egyház élére.

Így nemcsak Róma városa, hanem immár a pápa is Marozia teljes befolyása és irányítása alatt állt. Ekkor vette fel a Senatrix et Patricia címet. Alberik halála után egy nagyhatalmú toszkánai őrgrófhoz ment nőül, majd ennek halála után ismét megházasodott. Ezúttal sógorához, Hugóhoz ment hozzá, aki Itália és Provence királya volt. Ők ketten uralkodtak az örök város felett, azonban annyira zsarnokian kezelték a város ügyeit, hogy a nemességen belül szervezkedni kezdtek ellenük. Ennek élére Marozia második fia, János féltestvére, II. Alberik állt. A nemeseknek sikerült megdönteni Marozia rémuralmát. Alberik börtönbe vetette anyját, és Jánost a lateráni palotában haláláig házi őrizet alá vetette. Alberik uralkodott a városban és az egyházon is. Jánosnak mindössze a saját lelki üdvösségét hagyta meg egyházi feladatnak.
Ezért aztán János pontifikátusához, de Alberik tetteihez tartozik, hogy 935-ben Theophülaktosz, konstantinápolyi pátriárka és 933-ban Artold reimsi érsek is megkapta a palliumot. János uralkodása alatt kapott kiváltságokat a híres clunyi apátság is, amely később az egyházi reformok kiindulópontja lett. János 935 decemberében halt meg.

Művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. www2.fiu.edu/~mirandas/biosunknowndate928-929.htm#Giovanni

Források[szerkesztés]

  • Gergely Jenő: A pápaság története. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1982. ISBN 9630918633
  • Márkus László - Gunst Péter - Csató Tamás: Egyetemes történelmi kronológia I-II.Az őstörténettől 1977-ig. Segédkönyv az egyetemes történelem tanításához - I.: Az őstörténettől 1789-ig/II.: 1789-1977-ig. Budapest, 1987. Tankönyvkiadó Vállalat. ISBN 9631798666
  • P.G. Maxwell – Stuart: Pápák krónikája. A pápaság története pápák uralkodása szerint Szent Pétertől napjainkig. Móra Könyvkiadó, 2007. helytelen ISBN kód: 9631182651
  • Szántó Konrád: A katolikus egyház története. Budapest: Ecclesia. 1987. ISBN 9633634814
  • Harald Zimmermann: A középkori pápaság. A középkori pápák története a historiográfia tükrében. Gondolat Kiadó, 2002. ISBN 9639450146

Online források[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]


Előző pápa:
VIII. István
Római pápa
931935
Vatikán címere
Következő pápa:
VII. Leó