Reims

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Reims
Collage Reims.jpg
Reims címere
Reims címere
Reims zászlaja
Reims zászlaja
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióChampagne-Ardenne
Megye Marne
Kanton10 kanton
Településtársulás Communauté d'agglomération de Reims
Kerületei Reims
Polgármester Arnaud Robinet (2014–2020)
INSEE-kód51454
Irányítószám 51100
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség182 460 fő (2017. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség3 844 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Terület46,9 km km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Reims (Franciaország)
Reims
Reims
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 49° 15′ 55″, k. h. 4° 01′ 43″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 55″, k. h. 4° 01′ 43″
Reims weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Reims témájú médiaállományokat.

Reims (kiejtve: [ʁɛ̃s] „remsz”) város Franciaországban 144 km-re Párizstól. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Történelme a Római Birodalom idejéig nyúlik vissza. Reims nagyon fontos szerepet játszott a francia történelemben, ez volt az a város, ahol a francia királyok koronázása megtörtént a Miasszonyunk Katedrálisban. E katedrális súlyos sérüléseket szenvedett az első világháború alatt, az előretörő német csapatok bombázása következtében.

Aközépkortól Champagne történelmi tartomány legnagyobb városa és székhelye volt. Franciaország kulturális és történelmi városa. Római katolikus érseki székhely.

Közigazgatása[szerkesztés]

Földrajza[szerkesztés]

Északkelet-Franciaországban, Champagne történelmi régióban épült a Vesle folyó jobb partján. Mellette húzódik az Aisne–Marne csatorna. A sík völgy két oldalán emelkedő dombsort főleg szőlőültetvények borítják (Révai).

A 2016-ig létezett Champagne-Ardenne régió legnagyobb városa volt, ma Marne megye székhelye. Lakossága a 20. században jelentősen gyarapodott; a 21. század elején viszonylag stabil: 2002-ben (MNL) 185 270 lakosa volt (az agglomerációval együtt 210 000).

Történelme[szerkesztés]

A terület már a bronzkorban lakott volt; a települést a gallok alapították. A római uralom idején fejlődött várossá, és Durocortorum néven Gallia Belgica provincia központjává.

A kereszténység már a 2. században jelent meg a vidéken. Ekkor építették az első templomokat, és hamarosan püspöki székhely lett. A város több évszázadon át volt Európa központja. 400 körül Nicasus püspök egy templomot épített, de a vandálok elpusztították később. 451-ben a hunok fosztogattak a településen, de végül elmentek innen. 496-ban püspöke, a későbbi szent Remigius itt keresztelte meg I. Klodvig frank királyt és számos főurát, ahogy Klodvig felvette a frankokkal a kereszténységet 497 és 499 között a király maga is ebben a városban élt. Egészen 1825-ig itt maradt a francia királyok koronázó helye.

816-ban itt koronázta meg a pápa Jámbor Lajost. Nagy Károly mindhárom fia itt van eltemetve a Szent Remigiusról elnevezett bazilikában.

A középkorban főleg gyapjúipara volt nevezetes. 1138-ban VII. Lajos emelte városi rangra. Fia, II. Fülöp Ágost hercegi címmel ruházta fel az érsekeket (Révai).

A százéves háború harmadik szakaszában, 1421-ben elfoglalták, de a franciák már 1429-ben visszafoglalták. Ez volt Jeanne d’Arc első nagy katonai sikere, későbbi tekintélyének megalapozója.

1814. március 13-án a „népek csatája” után védekezni kényszerülő Napóleon itt még legyőzött egy kisebb orosz seregtestet, mielőtt feladta volna a kilátástalan küzdelmet.

1854-ben megindult a vasúti közlekedés a város és Párizs között. 1871-ben Poroszország ide helyezte egyik konzulját.

Az elvesztett porosz–francia háború után (1872-tól) nagy erődrendszerrel vették körül. Az első világháborúban előrenyomuló németek 1914. augusztus/szeptember fordulóján harc nélkül megszállták, de az első marne-i csata kedvezőtlen alakulása miatt már szeptember 9-én kiürítették. Októberben újra körülzárták, és ezután Reims sokáig a frontvonalon feküdt. A németek többször megostromolták; tüzérségük gyakorlatilag szétlőtte. Ezt mutatja, hogy lakóinak száma az 1911-es 115 178 után az 1921-es népszámlálás idején már csak 79 645 volt (Révai). A szinte teljesen elpusztult várost hosszú munkával építették újjá.

A második világháborúban csak kisebb károkat szenvedett. A Dwight D. Eisenhower főparancsnok vezette szövetségesek itt fogadták a németek feltétel nélküli megadását. A németek részéről az erről szóló okmányt Karl Dönitz német elnök képviselőjeként Alfred Jodl tábornok írta alá 1945. május 7-én.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • a Reimsi katedrális (Notre-Dame) 1211–1300 között épült 5. és 9. századi alapokon; a Világörökség része;
  • az 1007–1049 között épült Szent Remi-bazilikát később jelentősen bővítették; itt van szent Remigius sírja, a kapcsolódó 18. századi apátsági épület ma múzeum.
  • (Palais du Tau) érseki palota (alapvetően 17. századi; 13. századi részletekkel, híres szobrokkal).
  • Le Vergeur palota, jelenleg múzeum.
  • A római időkből maradt fenn a Porte de Mars háromkapus diadalíve.
  • Grófi palota.

Múzeumok[szerkesztés]

  • Szent Denisz Egyházi Múzeum
  • Szépművészeti Múzeum
  • Régészeti Múzeum
  • Történeti Múzeum

Oktatás[szerkesztés]

  • Egyetemét 1969-ben alapították.
  • Művészeti Főiskola
  • Jelentős intézménye a NEOMA Business School.
  • Konzervatórium.

Közlekedése[szerkesztés]

Fontos közúti és vasúti csomópont, repülőtérrel.

A városban busz és villamos is közlekedik.

Vasút[szerkesztés]

A Gare de Reims vasútállomáson négy vasútvonal fut össze: a Soissons-Givet-vasútvonal, az Épernay–Reims-vasútvonal, a Reims-Laon-vasútvonal és a Châlons-en-Champagne-Reims-Cérès-vasútvonal.

Gazdasága[szerkesztés]

Főleg élelmiszeriparáról híres. További jelentős iparágak:

  • repülőgép- és autóalkatrészgyártás,
  • textilipar (gyapjúfeldolgozás),
  • gépipar.

Borászati kultúrája[szerkesztés]

A Champagne borvidék szőlőfeldolgozó iparának és borászatának központja; főleg pezsgőgyártásáról híres.

A pincéket a jól faragható kréta kőzetbe vájták (Révai). A legnevesebb pincészetek:

  • Pommery (18 km föld alatti folyosó, egy 75 000 l-es faragott hordó),
  • Taittinger,
  • Ruinart,
  • Veuve Clicquot-Ponasardin,
  • Piper Heidsick,
  • Mumm.

Sport[szerkesztés]

Labdarúgócsapata: Stade de Reims

Híres lakosai[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populations légales 2017

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]