Ugrás a tartalomhoz

Római pápák listája

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Szent Péter-bazilika emléktáblája azokról a pápákról, akiket ott temettek el; a felirat a neveket latinul és a temetkezés évével adja meg.

A római pápák listája a katolikus egyház római püspökeit, vagyis a pápákat sorolja fel időrendi rendben. A pápa a Római egyházmegye püspöke, a katolikus tanítás szerint Péter apostol utóda, az egyház látható egységének szolgája és a püspökök testületének feje.[1] A Szentszék hivatalos pápalistája XIV. Leót a katolikus egyház 267. pápájaként tartja számon.[2]

A lista történeti adatokat közöl: a pápai nevet, a pontifikátus idejét, az eredeti nevet, a származási adatokat és a fontosabb megjegyzéseket. Az első századok adatai részben későbbi pápalistákból, liturgikus emlékezetből és egyháztörténeti forrásokból ismertek, ezért a korai pontifikátusok kezdete, vége és kronológiája nem minden esetben egységes. Az újabb kori pápák adatai lényegesen biztosabbak, mert a választások, beiktatások, halálozások és lemondások hivatali dokumentumokból ismertek.

A római püspöki szék már az ókeresztény korban különleges tekintélyre tett szert. Ennek történeti okai között szerepelt Róma birodalmi jelentősége, a római keresztény közösség korai súlya, valamint a Péter és Pál apostol vértanúságához kapcsolódó római hagyomány. A katolikus önértelmezés szerint a pápaság gyökere Péter apostol Krisztustól kapott pásztori megbízatásában és a római püspöki utódlásban áll; a történeti kutatás ugyanakkor megkülönbözteti ezt az apostoli-petrinus alapot a későbbi, jogilag kidolgozott pápai kormányzati formáktól.[3][4]

A pápaság történeti szerepe az évszázadok során jelentősen változott. A késő ókorban a római püspökök egyre nagyobb vallási, karitatív és diplomáciai szerepet vállaltak Rómában; a kora középkorban a bizánci, longobárd és frank hatalmi környezet formálta mozgásterüket; a középkorban a pápaság egyszerre volt egyházi központ és itáliai politikai hatalom; az újkorban pedig a reformáció, a katolikus megújulás, a Pápai Állam megszűnése, a lateráni egyezmény és a modern vatikáni államiság alakította át szerepét. A részletes történeti összefüggéseket külön szócikk tárgyalja.

Dátumok és bizonytalanságok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pontifikátus kezdőnapja az újabb korban rendszerint a megválasztás és elfogadás napja. A korai és középkori pápáknál a választás, a felszentelés, a beiktatás vagy a császári megerősítés időpontja eltérhetett egymástól; a források ezért nem mindig ugyanazt a napot vagy évet tekintik a pontifikátus kezdetének. A „kb.”, a kérdőjel és az alternatív évszámok azt jelzik, hogy az adat történeti rekonstrukción vagy eltérő forráshagyományokon alapul.

Sorszámozás és névváltozatok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pápák számozása több történeti ok miatt nem teljesen azonos minden régi forrásban. Egyes ellenpápák vagy vitatott igénylők neve bekerült középkori katalógusokba, más esetekben pedig névazonosság vagy félreolvasás okozott eltérést. Különösen ismert példa a megválasztott, de püspökké nem szentelt István esete, IX. Benedek többszöri hivatalba kerülése, valamint I. és II. Marinus neve, akiket a középkori névlisták egy része tévesen II. és III. Mártonként tartott számon.[5]

Ellenpápák kezelése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A táblázat a törvényesnek elismert római pápákat sorolja fel. Az ellenpápák nem kapnak önálló sorszámot a pápák sorában; ahol egy adott időszak megértéséhez szükséges, a megjegyzés oszlopban szerepelnek. A középkori egyházszakadások idején több személy is pápai címet igényelt, ezért az ilyen esetek értelmezése a korabeli politikai és egyházjogi viszonyok ismeretét igényli.

Névhasználat és magyar alakok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nevek magyar alakja a magyar Wikipédia meglévő szócikkcímeihez igazodik. Ha egy magyar lapcím régebbi számozást őriz, de a mai szakirodalmi vagy hivatalos névhasználat ettől eltér, a táblázat a történetileg pontosabb megjelenítést és a magyar szócikkre mutató hivatkozást együtt használhatja. A szerzetesrendi kötődést nem külön oszlop, hanem a név alatt vagy a megjegyzésben tünteti fel a lista.

Jelmagyarázat
vértanúként tisztelt pápa
kb.hozzávetőleges adat
?bizonytalan adat

A korai pápák pontifikátusának dátumai több esetben hagyományos vagy hozzávetőleges adatok. A táblázat célja az áttekinthető időrendi rend megadása, nem pedig minden kronológiai vitakérdés részletes tárgyalása.

Egyházüldözések kora (33–314)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dogmatikai viták kora (314–701)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyugat és kelet elkülönülése (701–1048)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Virágzó középkor – A pápaság „fénykora” (1049–1304)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Késő középkor – Avignon, konciliarizmus (1305–1447)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Statisztikai összesítések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pápák szerzetesrend szerint

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legmagasabb életkorú és leghosszabb pontifikátusi idejű pápák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legalább 90 (betöltött) évet megért pápák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Század N Pápa Élete Életkor
IV. század (?) nem ismertek az életkor adatai
VIX. század (2)
(Hiányosak az adatok.)
1. Agaton 577/578681. január 10. kb. 103 év
7./8. VI. Bonifác 805. december 13.896. április 26. 90 év
XIXV. század (4) 3. II. Honoriusz 10361130. február 13. 94 év
5. III. Celesztin 11061198. január 8. 92 év
7./8. XXII. János 12441334. december 6. 90 év
6. XII. Gergely 1326/13271417. október 18. 90/91 év
XVIXXI. század (2) 4. XIII. Leó 1810. március 2.1903. július 20. 93 év
2. XVI. Benedek 1927. április 26.2022. december 31. 95 év

Legalább 20 (betöltött) évig uralkodott pápák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Század N Pápa Pontifikátus Évei
IV. század (3) 1. Péter apostol 3367. június 29. 34 év
9. I. Szilveszter 314. január 31.335. december 31. 21 év, 11 hónap
13. I. Leó 440. szeptember 29.461. november 10. 20 év, 1 hónap
VIX. század (2) 6. I. Adorján 772. február 1.795. december 25. 23 év, 10 hónap
11. III. Leó 795. december 26.816. június 12. 20 év, 5 hónap
XIXV. század (1) 8. III. Sándor 1159. szeptember 7.1181. augusztus 30. majdnem 22 év
XVIXXI. század (7) 10. VIII. Orbán 1623. augusztus 6.1644. július 29. majdnem 21 év
12. XI. Kelemen 1700. november 23.1721. március 19. 20 év, majdnem 4 hónap
5. VI. Piusz 1775. február 15.1799. augusztus 27. 24 év, 6 hónap
7. VII. Piusz 1800. március 14.1823. augusztus 20. 23 év, 5 hónap
2. IX. Piusz 1846. június 16.1878. február 7. 31 év, 6 hónap
4. XIII. Leó 1878. február 20.1903. július 20. 25 év, 5 hónap
3. II. János Pál 1978. október 16.2005. április 2. 26 év, 5 hónap

Szentté avatott/szentként tisztelt és boldoggá avatott pápák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Század Boldog N N Pápa Pontifikátus
IV. század nincs
VIX. század nincs
XIXV. század (7) 1. 158. III. Viktor 10861087
2. 159. II. Orbán 10881099
3. 167. III. Jenő 11451153
4. 184. X. Gergely 12701276
5. 185. V. Ince 1276
6. 194. XI. Benedek 13031304
7. 200. V. Orbán 13621370
XVIXXI. század (3) 8. 240. XI. Ince 16761689
9. 255. IX. Piusz 18461878
10. 263. I. János Pál 1978

Nem halálukig pontifikáló pápák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Század n.h.p. N N Pápa Pontifikátus Megjegyzés
IV. század (1) 1. 31. Euszebiosz pápa: 309-ben, †310 Száműzték.
VIX. század (6) 2. 58. Szilvériusz pápa: 536537, †537 Száműzték.
3. 74. I. Márton pápa: 649653, †655 Száműzték.
4. 119. V. Leó pápa: 903-ban, †904 Elűzték.
5. 124. X. János pápa: 914928, †929 Trónfosztották.
6. 132. XII. János pápa: 955963, †964 Megfosztották.
7. 134. V. Benedek pápa: 964-ben, †966 Lemondatták.
XIXV. század (4) 8. 147. IX. Benedek pápa: 10321044, 1045, 10471048, †1055/1085 Egyszer elűzték, kétszer lemondatták.
9. 149. VI. Gergely pápa: 10451046, †1047 Lemondatták.
10. 192. V. Celesztin pápa: 1294-ben, †1296 Lemondott.
11. 205. XII. Gergely pápa: 14061415, †1417 Lemondott.
XVIXXI. század (1) 12. 265. XVI. Benedek pápa: 20052013 Lemondott.

Adattörténeti és névtörténeti megjegyzések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pápalista nem pusztán uralkodói névsor, hanem több évszázad alatt kialakult egyháztörténeti és forrástörténeti hagyomány összegzése. A korai századokban a római püspökök neveit elsősorban püspöki katalógusok, liturgikus emlékezet, vértanúakták és későbbi egyháztörténeti összefoglalók őrizték meg. Ezek a források általában megbízhatóan tanúsítják a római utódlás fő vonalát, de az egyes pontifikátusok pontos dátumai és néhány életrajzi adat bizonytalan maradt.

A katolikus hagyomány Pétert Róma első püspökeként és a pápák elődjeként tiszteli. A történeti szakirodalom különbséget tesz Péter apostoli alapító és tekintélyi szerepe, valamint a későbbi monarchikus püspöki hivatal pontos intézményi formája között. A római egyház Péterhez és Pálhoz kötött apostoli hagyománya, valamint a római püspöki utódlás már a korai keresztény forrásokban is jelentős tényezőként jelenik meg.[3]

A pápai névhasználat is fokozatosan alakult ki. A korai pápák többnyire eredeti nevüket viselték, később azonban a névválasztás teológiai, lelki vagy történeti üzenetet is hordozhatott. A számozási eltérések közül különösen ismert a Marinus–Márton névkeveredés, a Félix nevű pápák és ellenpápák hagyományos számozása, valamint az a tény, hogy a 752-ben megválasztott, de püspökké nem szentelt Istvánt a mai hivatalos pápalista nem számítja törvényes pápának.

A Johanna nőpápa legendája a középkorban terjedt el, de a modern történettudomány nem tekinti történeti ténynek. A történet a korai forrásokban nem szerepel, a pápai kronológiába nem illeszthető be megbízhatóan, és a pápalisták hivatalos számozását sem érinti.[19]

Az „afrikai” megjelölés az ókori pápáknál az észak-afrikai római világ, különösen Africa provincia történeti környezetére vonatkozik, nem modern nemzeti vagy etnikai besorolásra. Hasonló óvatosság szükséges a „görög”, „szír”, „dalmát”, „longobárd” vagy „római” származási megjelölések esetében is: ezek többnyire korabeli földrajzi, kulturális vagy családi hagyományokat jelölnek.

Magyar származású pápa nem volt. A magyar egyháztörténetben azonban több személy neve felmerült pápai összefüggésben. Bakócz Tamás esztergomi érsek és bíboros az 1513-as konklávén a korabeli politikai és egyházi viszonyok miatt komoly jelöltnek számított. A modern médiában Erdő Péter bíboros neve több konklávé előtt is felmerült a lehetséges jelöltek között, de a konklávék tényleges esélyviszonyai nem rekonstruálhatók megbízhatóan nyilvános találgatásokból.

A pápák és Magyarország kapcsolata a középkortól kezdve jelentős volt: a magyar királyság keresztény megszervezése, az egyházi hierarchia kiépülése, a keresztes hadjáratok, a törökellenes küzdelmek, a Habsburg-kor, majd a 20. századi diplomáciai és egyházi kapcsolatok mind érintették a Szentszék és Magyarország viszonyát. A pápalista ezért magyar szempontból nemcsak egyetemes egyháztörténeti, hanem magyar történeti segédletként is használható.

Korszakok rövid áttekintése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Korszak Időhatár Fő jellemzők
Ókeresztény és késő antik kor 1–6. század korai püspöki utódlás, üldözések, egyetemes zsinatok, a római tekintély kibontakozása
Kora középkor 7–10. század bizánci, longobárd és frank hatások; a Pápai Állam kezdetei; pápaválasztási bizonytalanságok
Reformpápaság és virágzó középkor 11–13. század a bíborosi választás megerősödése, invesztitúraharc, a pápai joghatósági tekintély csúcspontjai
Késő középkor 14–15. század avignoni korszak, nyugati egyházszakadás, konciliarizmus és a konstanzi rendezés
Újkor 16–19. század reformáció, katolikus megújulás, missziók, abszolutista államok, forradalmak és a Pápai Állam megszűnése
Modern kor 20–21. század vatikáni államiság, világegyházi pápaság, ökumené, tanítóhivatali és diplomáciai szerep

Pápai iratok és tanítóhivatali műfajok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pápák tanítóhivatali és kormányzati tevékenysége az évszázadok során különböző iratformákban jelent meg. Ide tartoznak többek között az enciklikák, a bullák, az apostoli konstitúciók, az apostoli buzdítások, a motu propriok és a különféle dekrétumok. A lista nem ezek teljes jegyzéke, hanem a római pápák időrendi áttekintése; az egyes pápák iratait saját szócikkeik és a tanítóhivatali gyűjtemények tárgyalják.

  1. "Pápa". Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat. Hozzáférés: 2026. május 23..
  2. 1 2 "Leo XIV" (angol nyelven). The Holy See. Hozzáférés: 2026. május 23..
  3. 1 2 "The List of Popes". The Catholic Encyclopedia (angol nyelven). New Advent. Hozzáférés: 2026. május 23..
  4. Schatz, Klaus (1996). Papal Primacy: From Its Origins to the Present (angol nyelven). Collegeville: Liturgical Press. ISBN 978-0-8146-5522-1.
  5. "Pontiffs" (angol nyelven). The Holy See. Hozzáférés: 2026. május 23..
  6. A korabeli dokumentumokban a Sixtus név első három viselőjét Xystus helyesírással, névformával jegyezték.
  7. A mai Fondi, Campaniában.
  8. A hagyomány szerinti első ellenpápa, a mai tudományos konszenzus kétségbe vonja a rá vonatkozó feljegyzéseket.
  9. Félix ellenpápát a hagyomány azonosnak vette a korábbiakban élt azonos nevű vértanúval, ezért a pápai katalógusok is sorszámba vették. A Félix nevű pápáknál ezt a hagyományos számozást szokták követni, de zárójelben a valóságnak megfelelőt is közöljük.
  10. "The Pope". The Catholic Encyclopedia (angol nyelven). New Advent. Hozzáférés: 2026. május 23..
  11. "A campaniai Szent Celesztin gyermekkorától kezdve kolostorban (szerzetesi közösségek lakóhelye; rendház, klastrom, zárda) nevelkedett, majd diakónusa volt a római egyháznak." (Hangay Zoltán: A pápák könyve, Trezor Kiadó, Budapest, 1991, 44. oldal) Ekkoriban viszont még nem különböztethetőek meg szerzetesrendek.
  12. 1963-ban eltörölték.
  13. Sokáig a 120. pápaként tartották számon, de legitimitása tisztázatlan, valószínűleg tévedés. Ma általában ellenpápának tartják.
  14. Leó pápát I. Ottó császártól indítványozott zsinat választotta meg, miután elődjét letettnek tekintette. Az utódlás jogszerűségéről nem alkotható pontos ítélet. Így 963. december 4. és 966. július 4. között két pápa is volt, és a katalógusok mind a kettőt számba vették. A kettős választások megszűntével VIII. Leó pápa ágán folytatódott a pápák sora.
  15. Hangay Zoltán: A pápák könyve, Trezor Kiadó, Budapest, 1991, 101. o.
  16. Szergiusz pápa nem akarta egyházfőként továbbvinni rosszhangzású nevét (Osporci = Disznószájú).
  17. "Magyar Kurír: Október 22. lesz II. János Pál emléknapja". Magyar Kurír. 2011. április 12. Hozzáférés: 2013. július 12..
  18. "Pope Francis has died on Easter Monday aged 88" (angol nyelven). Vatican News. 2025. április 21. Hozzáférés: 2026. május 23..
  19. "Pope Joan". Encyclopaedia Britannica (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. május 23..

Válogatott magyar nyelvű irodalom

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Karcsú Antal Arzén: A római pápák történelme szent Pétertől korunkig. Müller, Hoffmann, Smets, Sandini, Kolh, Burio s egyéb kútfők nyomán. Szeged–Pest, I–VIII., 1869–1871.
  • Áldásy Antal: A nyugati nagy egyházszakadás története VI. Orbán haláláig 1378–1389. Esztergom, 1896.
  • Goyau György: A pápaság egyetemes története (ford. Kubínyi Viktor). Budapest, 1900.
  • Fraknói Vilmos: Magyarország egyházi és politikai összeköttetései a római szent-székkel I–III. Szent István Társulat, Budapest, 1903.
  • Chobot Ferenc: A pápák története. Rákospalota, 1909.
  • Leopold von Ranke: A pápák története (ford. Horváth Zoltán). Hungária Kiadás, Budapest, é. n.
  • Szabó Vendel: A pápaság. Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1931.
  • Tower Vilmos: A pápák szerepe hazánk megmentésében és fennmaradásában. Budapest, 1935.
  • Ijjas Antal: Húsz évszázad viharában – Az egyház és a pápaság története. Magyar Írás, Budapest, 1948.
  • Hangay Zoltán: A pápák könyve. Trezor Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-7685-07-3.
  • Gergely Jenő: A pápaság története. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1999, ISBN 963-09-4105-8.
  • Battista Mondin: Pápák enciklopédiája (ford. R. Vida Ilona). Szent István Társulat, Budapest, 2001, ISBN 963-361-295-0.
  • Charles A. Coulombe: Krisztus helytartói – Szent Pétertől XVI. Benedekig. JLX Kiadó, Budapest, 2005, ISBN 963-305-231-9.
  • P. G. Maxwell-Stuart: Pápák krónikája – A pápaság története a pápák uralkodása szerint Szent Pétertől napjainkig (ford. Zsuppán András). Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 2007, ISBN 978-963-1182-65-1.
  • Reinhard Barth: Pápák – Szent Pétertől XVI. Benedekig (ford. Béresi Ákos). Alexandra Kiadó, Pécs, 2010, ISBN 978-963-370-953-5.
  • John W. O'Malley SJ: A pápák története – Pétertől napjainkig. Jezsuita Kiadó, Budapest, 2020, ISBN 9789634420316.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]