Ugrás a tartalomhoz

Avignon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Avignon
Avignon - egykori pápai palota
Avignon - egykori pápai palota
Avignon címere
Avignon címere
Avignon zászlaja
Avignon zászlaja
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióProvence-Alpes-Côte d’Azur
MegyeVaucluse
KerületAvignon
Kanton4 kanton
TelepüléstársulásCommunauté d'agglomération du Grand Avignon
PolgármesterCécile Helle (2014–2020)
INSEE-kód84007-84000
Irányítószám84000
Körzethívószám49
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség90 330 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség1392 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 10
  • 122
m
Terület64.78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 56′ 55″, k. h. 4° 48′ 30″43.948611°N 4.808333°EKoordináták: é. sz. 43° 56′ 55″, k. h. 4° 48′ 30″43.948611°N 4.808333°E
Avignon weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Avignon témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Avignon város Franciaország Provence-Alpes-Côte d’Azur régiójában, Vaucluse megye székhelye (prefektúra). A Rhône folyó bal partján elterülő települést gyakran a Pápák városának is említik, mivel a 1415. században számos pápa és ellenpápa itt vezette hivatalát (avignoni fogság). Vaucluse megye legnagyobb városa. A város szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Lakosainak száma 90 330 fő (2021. január 1.).[1] Avignon Barbentane, Châteaurenard, Noves, Rognonas, Villeneuve-lès-Avignon, Les Angles, Caumont-sur-Durance, Morières-lès-Avignon, Le Pontet és Sorgues községekkel határos.

Földrajz[szerkesztés]

Avignon légifelvétele

A város a Rhône folyó bal partján fekszik, Marseille városától kb. 85 km-re északra. Éghajlata mediterrán típusú; száraz, meleg nyárral és enyhe, esős téllel.

Avignon (átlagokː 1981–2010, extrémː 1958–tól) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)20,922,326,531,134,137,739,740,535,330,824,321,040,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)10,211,815,618,623,127,330,730,025,320,214,010,519,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)1,62,35,17,511,415,217,817,314,010,55,82,79,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)−13,0−14,0−9,5−2,21,34,48,68,03,9−2,2−7,4−14,0−14,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)493839666341274698917149676
Forrás: Météo France[2]


Története[szerkesztés]

Avignon óvárosának egy képe

A várost a Cavares, vagy Cavari gall törzs alapította. Az északi végében található sziklás területen kelta erőd foglalhatott helyet. A város virágzó település volt a római hódítások idején. Ekkor a Római Birodalom első Alpokon túli provinciájához, Gallia Narbonensishoz tartozott. Az 5. századi barbár pusztítás következtében nem sok emlék maradt fent ebből az időszakból. A gótok kezébe került várost 736-ban a szaracénok foglalták el, majd 737-ben Martell Károly rombolta le. A 9. századtól az Burgundiai Királyság része. A királyságot II. Konrád német-római császár idejében, 1033-ban a Német-római Birodalomhoz csatolták. A város a 12. században köztársasággá alakult, konzuli kormányzási formával. A független köztársaság 1226-ban az albigens keresztes hadjáratok idején szűnt meg. Miután az állampolgárok megtagadták a kapuk kinyitását VIII. Lajos francia király és a pápai küldöttek előtt, három hónapos ostrom vette kezdetét, aminek a végén a város kapitulált. 1251-ben Avignon IX. Lajos francia király testvéreinek kezébe került (I. Károly szicíliai király és Alphonse de Poitiers). 1271-ben Alphonse de Poitiers halálakor Avignon és az azt körülvevő Comtat – Venaissin grófság a Francia Királyság része lett.

1309-ben V. Kelemen pápa tartózkodási helyéül választotta. 1309. március 9. – 1377. január 13-ig Róma helyett Avignon volt a pápaság székhelye, ami szakadást okozott a római katolikus egyházban (avignoni fogság). Ekkor a várost és a környező Comtat – Venaissin grófságot az Anjou házból való szicíliai királyok irányították. IV. (Szép) Fülöp francia király, aki apjától örökölte Alphonse de Poitiers (Toulouse hajdani grófja) minden jogát, azt 1290-ben átruházta II. Károlyra, Nápoly királyára és Provence grófjára. Ravasz módon azonban, mivel a folyó keleti partja alkotta a királyság határát, amikor áradási időszakokban a folyó elöntötte a várost, Fülöp adót vetett ki rá. 1348-ban I. Johanna nápolyi királynő, Provence grófnője 80 000 florinért eladta a várost VI. Kelemen pápának.

Népesség[szerkesztés]

A népesség alakulása 2013 és 2021 között
Lakosok száma
90 305
92 130
94 200
91 921
91 729
91 143
90 597
90 330
20132015201620172018201920202021
Adatok: Wikidata

Látnivalók[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Közúti[szerkesztés]

A város az A7-es és az A9-es autópályán érhető el.

Vasúti[szerkesztés]

Városi közlekedés[szerkesztés]

A város villamoshálózata 2019. október 19-én nyílt meg.

Híres szülöttei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Populations légales 2021
  2. Avignon–INRA (84) (francia nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018)

További információk[szerkesztés]


Előző:
Weimar
Európa kulturális fővárosa
2000
Reykjavík, Bergen, Helsinki, Brüsszel, Prága, Krakkó, Santiago de Compostela és Bologna mellett
Következő:
Rotterdam, Porto