Burgundia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Burgundia (Bourgogne
Borgoègne)
Burgundia zászlaja
Burgundia zászlaja
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Rang Régió
Székhely Dijon
Megyéi Côte-d’Or (21)
Nièvre (58)
Saône-et-Loire (71)
Yonne (89)
Elnök François Patriat
Népesség
Teljes népesség 1 642 734 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 31582 km²
Időzóna UTC+1
Bourgogne map.png
Burgundia régió elhelyezkedése
Burgundia weboldala

Burgundia (franciául Bourgogne, burgundiul Borgoègne) Franciaország történelmi régióinak egyike. Korábban területe a Német-római Birodalom része volt. Területe az időben is változott, nevét a germán burgundokról kapta. A történelem során a mai Bourgogne régiónál sokkal nagyobb területet fedte a Burgundia név. Idetartozott többek között a mai francia Franche-Comté, Provence, Savoya és Elzász is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsó- és Felső-Burgundia

A germán burgundok királyságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Frank Birodalom utódállamai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jámbor Lajos az egységes Frank Birodalom utolsó királyának és császárának fiai 843-ban a verduni szerződésben felosztották egymás között a birodalmat, így három királyságot hozva létre. A középső részt (Itália valamint nagyjából a Rajna, Rhône és a Maas közötti területet és Frízföldet valamint a királyi cím mellé a császárit a legidősebb fiú, Lothár örökölte.

A Középső Frank Királyságnak a ribemonti szerződéssel 880-ban történő felosztása során a nagyjából Baseltől északra eső rész Lotaringia néven a Keleti Frank Királysághoz került, a déli részből Itália önálló Itáliai Királysággá, a többi ma Franciaországhoz és Svájchoz tartozó terület pedig Burgundiai Királyság-gá vált.

A Burgundiai Királyság hamarosan kettévált felső-burgundiai és alsó-burgundiai királyságokká, majd 933-ban újra egyesültek Areláti Királyság néven.

A Burgund Szabadgrófság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Burgundi Hercegség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Burgundi hercegség a százéves háborút követően független lett Franciaországtól. Szerzett területeket a Német-római Birodalomtól is. Előnye az volt, hogy rendkívül nagy jövedelmű területek is hozzá tartoztak (Németalföld, a mai Belgium és Hollandia), hátránya viszont az, hogy területe szétszabdalt volt. Állandó hadsereget kellett felállítania és rendkívül sebezhető volt. A 15. század második felében XI. Lajos francia király fel akarta számolni, ezért Merész Károly burgund uralkodó létrehozta az elégedetlen koronahercegek koalícióját. Merész Károly a királyi címet is meg akarta szerezni, ezért III. Frigyes német-római császárhoz fordult. Nem volt fia, csak lánya, őt Frigyes fiához, Miksához adta feleségül. A Burgundi hercegség Merész Károly halála után XI. Lajosnak jutott, ám az értékesebb rész, Németalföld Mária (Merész Károly lánya) hozományaként a Habsburgokhoz került, ezzel is gyarapítva a Habsburg Birodalmat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]