Burgundia

Burgundia (Bourgogne Borgoègne)
Clos Vougeot, kastély a burgundiai borvidéken
Burgundia zászlaja
Közigazgatás
Ország	Franciaország
Rang	egykori régió
Székhely	Dijon
Megyéi	Côte-d’Or (21) Nièvre (58) Saône-et-Loire (71) Yonne (89)
Népesség
Teljes népesség	1 642 687 fő (2013)
Népsűrűség	52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	31582 km²
Burgundia régió elhelyezkedése
Burgundia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Burgundia témájú médiaállományokat.

Burgundia (franciául Bourgogne, burgundiul Borgoègne) Franciaország történelmi régióinak egyike. Korábban a Német-római Birodalom része volt. Területe az időben is változott, nevét a germán burgundokról kapta. A történelem során a mai Bourgogne régiónál sokkal nagyobb területet fedett a Burgundia név. Idetartozott többek között a mai francia Franche-Comté, Provence, Savoya és Elzász is.

Története

Alsó- és Felső-Burgundia

A germán burgundok királyságai

Ez a szakasz az alábbi szócikkből származik: Burgundok.[szerkesztés]

A burgundok korai germán nép volt, amelyik a Visztula és Rajna érintésével a Rhône környékére vándorolt, ahol az 5. században létrehozta királyságát. A frankok és németek beolvasztották őket birodalmukba.

A Frank Birodalom utódállamai

Jámbor Lajos az egységes Frank Birodalom utolsó királyának és császárának fiai 843-ban a verduni szerződésben felosztották egymás között a birodalmat, így három királyságot hozva létre. A középső részt (Itália valamint nagyjából a Rajna, Rhône és a Maas közötti területet és Frízföldet valamint a királyi cím mellé a császárit a legidősebb fiú, Lothár örökölte.

A Középső Frank Királyságnak a ribemont-i szerződéssel 880-ban történő felosztása során a nagyjából Baseltől északra eső rész Lotaringia néven a Keleti Frank Királysághoz került, a déli részből Itália önálló Itáliai Királysággá, a többi ma Franciaországhoz és Svájchoz tartozó terület pedig Burgundiai Királyság-gá vált.

A Burgundiai Királyság hamarosan kettévált felső-burgundiai és alsó-burgundiai királyságokká, majd 933-ban újra egyesültek Areláti Királyság néven.

A Burgund Szabadgrófság

Ez a szakasz az alábbi szócikkből származik: Burgund Szabadgrófság.[szerkesztés]

A Burgund Szabadgrófság (franciául: Franche Comté de Bourgogne, németül: Freigrafschaft Burgund) egy középkori grófság volt 867-től 1678-ig a bomló Középső Frank Birodalom, majd a Német-római Birodalom területén, a történelmi Burgundia egyik utódállama. Ma Franciaország része, mint Franche-Comté régió. Francia neve is őrzi grófjának szokatlan címét: szabad gróf, vagyis franc comte a középkori francia nyelven.

A Burgund Szabadgrófság önálló államalakulat volt és nem volt része a Burgund Hercegségnek, amely 843-tól fennállásáig a francia királyok hűbérbirtokának számított.

A Burgundi Hercegség

A Burgundi Hercegség a százéves háborút követően független lett Franciaországtól. Szerzett területeket a Német-római Birodalomtól is. Előnye az volt, hogy rendkívül nagy jövedelmű területek is hozzá tartoztak (Németalföld, a mai Belgium és Hollandia), hátránya viszont az, hogy területe szétszabdalt volt. Állandó hadsereget kellett felállítania és rendkívül sebezhető volt. A 15. század második felében XI. Lajos francia király fel akarta számolni, ezért Merész Károly burgund uralkodó létrehozta az elégedetlen koronahercegek koalícióját. Merész Károly a királyi címet is meg akarta szerezni, ezért III. Frigyes német-római császárhoz fordult. Nem volt fia, csak egyetlen leánya, Burgundi Mária, őt Frigyes fiához, Miksa főherceghez adta feleségül. A Burgundi Hercegség Merész Károly halála után XI. Lajos királynak jutott, ám az értékesebb rész, Németalföld Merész Károly lányának, Máriának hozományaként a Habsburgokhoz került, ezzel is gyarapítva a Habsburg Birodalmat.

Kapcsolódó szócikkek

• Burgundok
• Burgundi nyelv