Martinique


Martinique zászlaja	Martinique címere

Ország

Franciaország

Régió Martinique

A megye száma 972

Székhely

Fort-de-France

Hivatalos nyelv francia, kreol

Politikai státusz

Franciaország tengerentúli megyéje

Terület
– Teljes
– ebből víz 1 100 km²
4,2%

Népesség
– Teljes
– Népsűrűség 392 291 fő (2011)^[1]
347,8 fő/km²

Pénznem Euró (€) (EUR)

Időzóna UTC–4

TLD

.mq

Weboldal www.cr-martinique.fr

Hívószám +596¹

¹ Nem szükséges Franciaországból és a többi tengeren túli területekről.

Martinique [maʀtiˈnik] (Martinique-kreol nyelven Matinik vagy Matnik) sziget a Karib-tengerben. A Kis-Antillák része. Jogi státuszát tekintve Franciaország egyik tengerentúli megyéje.

Földrajz[szerkesztés]

Martinique domborzati térképe

A sziget Budapest területének kb. kétszerese.

Legmagasabb pontja a Montagne Pelée (1397 m).

Története[szerkesztés]

A szigetet feltehetőleg Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1502-ben. A helyi lakosok Madininának nevezték el, ebből keletkezett a mai neve. Gyarmatosítása 1635-ben kezdődött, amikor a franciák vették birtokba, és cukornád termesztésére rendezkedtek be Afrikából hozott rabszolgákkal. A rövid ideig tartó brit uralom kivételével mindig francia gyarmat volt. 1946. március 19-én lett Franciaország egyik tengerentúli megyéje.

Népesség[szerkesztés]

Népességének változása[szerkesztés]

Etnikumok[szerkesztés]

A lakosság döntő többsége afrikai származású. A statisztika szerint 90% fekete (afrikai) és mulatt (fekete-fehér keverék), valamint ide számítják az indiai-afrikai keverékeket is. A fekete bőrűek többsége az afrikai rabszolgák leszármazottja. Ezenkívül érkeztek ide feketék a karibi térségből is, akiket "más karibi" kifejezés alatt szerepeltetnek a statisztikusok. A más karibiak a kínaiakkal együtt 5%-ot tesznek ki. A fehér (európai) lakosok, akik főként francia származásúak, szintén 5%-nyian vannak.

Nyelv[szerkesztés]

A szigeten franciául és kreol nyelven beszélnek.

Vallás[szerkesztés]

A lakosság 95%-a római katolikus, a maradék 5% pedig hindu vagy egyéb vallású.

Gazdaság[szerkesztés]

Jelentős a cukornád- és a banántermesztés, amelyre cukoripar, rum- és gyümölcskonzervgyártás települ. Az idegenforgalom szintén jelentős bevételt hoz a sziget számára, a lakosság többsége a szolgáltatási és közigazgatási szférában dolgozik.