Puerto Rico

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Puerto Rico
Estado Libre Asociado de Puerto Rico
Commonwealth of Puerto Rico
Puerto Ricó-i Nemzetközösség
Puerto Rico zászlaja
Puerto Rico zászlaja
'
'
'Nemzeti mottó: Joannes est nomen eius (latin)
Juan es su nombre (spanyol)
John is his name (angol)
(’János az ő neve’)
Nemzeti himnusz: La Borinqueña
Fővárosa San Juan
é. sz. 18° 29′, ny. h. 66° 08′
Államforma Az Egyesült Államok külbirtoka
Vezetők
Államfő Barack Obama
Kormányzó Alejandro García Padilla
Hivatalos nyelv spanyol, angol
Népesség
Népszámlálás szerint 2 358 000 fő (1960)[1] +/-
2 399 722 fő (1961)[1] +/-
2 450 322 fő (1962)[1] +/-
2 504 530 fő (1963)[1] +/-
2 554 066 fő (1964)[1] +/-
2 594 000 fő (1965)[1] +/-
2 624 995 fő (1966)[1] +/-
2 645 674 fő (1967)[1] +/-
2 662 064 fő (1968)[1] +/-
2 684 150 fő (1969)[1] +/-
2 718 000 fő (1970)[1] +/-
2 762 190 fő (1971)[1] +/-
2 817 256 fő (1972)[1] +/-
2 878 786 fő (1973)[1] +/-
2 939 299 fő (1974)[1] +/-
2 994 000 fő (1975)[1] +/-
3 043 854 fő (1976)[1] +/-
3 088 690 fő (1977)[1] +/-
3 129 421 fő (1978)[1] +/-
3 168 088 fő (1979)[1] +/-
3 206 000 fő (1980)[1] +/-
3 242 552 fő (1981)[1] +/-
3 277 453 fő (1982)[1] +/-
3 311 138 fő (1983)[1] +/-
3 344 190 fő (1984)[1] +/-
3 377 000 fő (1985)[1] +/-
3 409 554 fő (1986)[1] +/-
3 441 850 fő (1987)[1] +/-
3 473 898 fő (1988)[1] +/-
3 505 650 fő (1989)[1] +/-
3 537 000 fő (1990)[1] +/-
3 562 110 fő (1991)[1] +/-
3 585 176 fő (1992)[1] +/-
3 615 497 fő (1993)[1] +/-
3 649 237 fő (1994)[1] +/-
3 683 103 fő (1995)[1] +/-
3 724 655 fő (1996)[1] +/-
3 759 430 fő (1997)[1] +/-
3 781 101 fő (1998)[1] +/-
3 800 081 fő (1999)[1] +/-
3 810 605 fő (2000)[1] +/-
3 818 774 fő (2001)[1] +/-
3 823 701 fő (2002)[1] +/-
3 826 095 fő (2003)[1] +/-
3 826 878 fő (2004)[1] +/-
3 821 362 fő (2005)[1] +/-
3 805 214 fő (2006)[1] +/-
3 782 995 fő (2007)[1] +/-
3 760 866 fő (2008)[1] +/-
3 740 410 fő (2009)[1] +/-
3 721 208 fő (2010)[1] +/-
3 686 580 fő (2011)[1] +/-
3 651 545 fő (2012)[1] +/-
3 615 086 fő (2013)[1] +/-
Rangsorban 131
Becsült 3 615 086 [2] fő (2013. július)
Rangsorban 131
Népsűrűség 434 fő/km²
GDP 2005
Összes 68 950 millió USD
Egy főre jutó 17 604 USD
Földrajzi adatok
Terület 9 104 km²
Víz 1,6%%
Időzóna AST (UTC-4)
Egyéb adatok
Pénznem USA dollár (USD)
Hívószám 1-787
Internet TLD .pr
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Puerto Rico témájú médiaállományokat.

Puerto Rico-CIA WFB Map.png

Puerto Rico (IPA: [ˌpwertoˈrːiko]) a Nagy-Antillák szigetvilágának legkeletebbre fekvő tagja.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Puerto Rico elhelyezkedése.

A szigethez tartoznak még a szomszédos Vieques, Culebra és Mona szigetek is. A szigetország az Amerikai Egyesült Államok társult állama.

A sziget fő tengelyét egy hegység alkotja, melynek magassága 900-1300 méter. Legmagasabb pontja a Punta, 1338 méter. A hegységtől északra sík vidék, dél felé pedig dombvidék foglal helyet.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget körülbelül i. e. 2. évezred tájától lakott és valószínűleg 1000 körül az Orinoco vidékéről érkeztek azoknak az indiánoknak az ősei, akik Kolumbusz Kristófot fogadták. Az 1000 táján kialakult taino régészeti kultúra fennmaradt az európaiak érkeztéig.

A taino indián törzs kunyhói

Kolumbusz második útja alkalmával 1493. november 19-én kötött ki a szigeten, s az általa San Juan Bautista névre keresztelt sziget ekkor Spanyolország fennhatósága alá került. A sziget gyarmatosítása Juan Ponce de León partra szállásával kezdődött meg, aki 1508 és 1519 között a sziget első kormányzója volt, s 1508-ban megalapította Caparra városát, mely később a sziget fővárosa lett San Juan néven. A tainók pár évtized alatt annyira megtizedelődtek, hogy néger rabszolgákat hoztak helyettük. A 17. század végén és a 18. század elején a gyarmatosítás súlypontja áttevődött a valamivel prosperálóbb szárazföldi területekre, az elszegényedett telepesek elhagyták a szigetet. A napóleoni háborúk idején a sziget átmenetileg megkapta a spanyol tengerentúli tartomány rangját és képviselőt küldhetett a Cortesbe.

1898-ban Spanyolország a spanyol–amerikai háború veszteseként kénytelen volt megválni a szigettől. Azóta az Amerikai Egyesült Államok birtoka. A szigetlakók 1917-ben, az első világháború közepén kapták meg az amerikai állampolgárságot. Azóta is részt vesznek az amerikaiak minden katonai akciójában. 1952-ben helyi alkotmányt kapott a sziget. Az alkotmány szerint Puerto Rico önálló állam, amely önként társult az Amerikai Egyesült Államokhoz. A sziget politikai életében jelentős súllyal vannak jelen azok az erők, akik az Államok közönséges tagállamává szeretnék alakítani a szigetet. A függetlenség pártiak viszont a szavazatok 3-5%-át kapják meg rendszeresen. A politikai státusról tartott ismétlődő népszavazások eredményei azt jelentették, hogy lakói nem akarnak változtatást.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Puerto Rico államformája elnöki köztársaság, státusza társult állam. Mint az Amerikai Egyesült Államok társult állama, viszonylagos függetlenséggel rendelkezik, de nem választ saját elnököt, hanem az Egyesült Államok többi államához hasonlóan, itt is kormányzót választanak. Az elnöki köztársaság vezetője tehát a kormányzó, illetve közvetetten az Amerikai Egyesült Államok elnöke, jelenleg Barack Obama

Végrehajtás, törvényhozás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A végrehajtó hatalom a kormányzó, illetve kormánya kezében van.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Puerto Rico kerületei
San Juan, a főváros
Ponce városa
  • Adjuntas
  • Aguada
  • Aguadilla
  • Aguas Buenas
  • Aibonito
  • Añasco
  • Arecibo
  • Arroyo
  • Barceloneta
  • Barranquitas
  • Bayamon
  • Cabo Rojo
  • Caguas
  • Camuy
  • Canovanas
  • Carolina
  • Cataño
  • Cayey
  • Ceiba
  • Ciales
  • Cidra
  • Coamo
  • Comerio
  • Corozal
  • Culebra
  • Dorado
  • Fajardo
  • Florida
  • Guánica
  • Guayama
  • Guayanilla
  • Guaynabo
  • Gurabo
  • Hatillo
  • Hormigueros
  • Humacao
  • Isabela
  • Jayuya
  • Juana Diaz
  • Juncos
  • Lajas
  • Lares
  • Las Marias
  • Las Piedras
  • Loiza
  • Luquillo
  • Manati
  • Maricao
  • Maunabo
  • Mayagüez
  • Moca
  • Morovis
  • Nagüabo
  • Naranjito
  • Orocovis
  • Patillas
  • Peñuelas
  • Ponce
  • Quebradillas
  • Rincon
  • Rio Grande
  • Sabana Grande
  • Salinas
  • San Germán
  • San Juan
  • San Lorenzo
  • San Sebastian
  • Santa Isabel
  • Toa Alta
  • Toa Baja
  • Trujillo Alto
  • Utuado
  • Vega Alta
  • Vega Baja
  • Vieques
  • Villalba
  • Yabucoa
  • Yauco

Demográfiai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyobb városai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentősebb városai: San Juan (422 665 fő)[3], Bayamón (209 300 fő), Caguas (91 200 fő), Carolina (172 900 fő), Guaynabo (81 000 fő), Mayagüez (80 900 fő), Ponce (159 400 fő).

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai megoszlás: 76,2% fehér (spanyol), 6,9% fekete, 0,3% ázsiai, 0,2% indián (taíno, arawak), 4,4% mesztic vagy kevert és 12% egyéb. A lakosság 98%-a városban él, az átlag életkor 36,8 év és a népesség növekedési rátája 0,27%. A férfiak várható életkilátása 75,15, a nőké 82,57 év.[4]

Nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget két hivatalos nyelve a spanyol és az angol. A spanyol a többségi nyelv, de szinte kivétel nélkül mindenki beszél angolul is. Az angol nyelv tanítása az általános iskola megkezdésétől a középiskola befejezéséig kötelező. Egy 2006-os közvélemény-kutatás szerint a lakosság 97,8%-a spanyol anyanyelvű és mindössze 82 000-en tartották magukat angol anyanyelvűnek.

Vallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sziget lakosságának 85%-a római katolikus, a maradék 15% protestáns vagy egyéb vallású.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bacardi szeszesital-előállító vállalat épületei

Számottevő nyersanyagforrása nincs. Fő gazdasági ágazata az idegenforgalom és a mezőgazdaság. Főleg cukornádat, dohányt, kávét és gyümölcsféléket termesztenek. Ipara elsősorban mezőgazdasági termékeit dolgozza fel.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szigetnek híres baseball csapata van. San Juanban van a San-Juan-Santurce-Stadion, amely 25 000 főt képes befogadni.

Az olimpián a legeredményesebb sportáguk az ökölvívás. Bővebben: Puerto Rico az olimpiai játékokon.

A Puerto Ricó-i labdarúgó-válogatott még nem ért el kimagasló eredményt nemzetközi mérkőzéseken.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay az ba bb Világbank
  2. hivatalos (becslés)
  3. San Juan Municipio, Puerto Rico U.S. Census Bureau
  4. Puerto Rico. CIA - The World Factbook. (Hozzáférés: 2011. január 31.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Puerto Rico témájú médiaállományokat.