Puerto Rico

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Puerto Rico
Estado Libre Asociado de Puerto Rico
Commonwealth of Puerto Rico
Puerto Ricó-i Nemzetközösség

Coat of arms of Puerto Rico
Coat of arms of Puerto Rico
Nemzeti mottó: Joannes est nomen eius (latin)
Juan es su nombre (spanyol)
John is his name (angol)
(’János az ő neve’)
Nemzeti himnusz: La Borinqueña
Puerto Rico on the globe (Caribbean special) (Americas centered).svg

Fővárosa San Juan
é. sz. 18° 29′, ny. h. 66° 08′
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Donald Trump
Kormányzó Alejandro García Padilla
Hivatalos nyelv spanyol, angol
Népesség
Népszámlálás szerint 3 615 086 fő (2013)[1]
Rangsorban 131
Becsült 3 615 086[2] fő (2013. július)
Rangsorban 131
Népsűrűség 434 fő/km²
GDP 2005
Összes 68 950 millió USD
Egy főre jutó 17 604 USD
Földrajzi adatok
Terület 9 104 km²
Víz 1,6%%
Időzóna AST (UTC-4)
Egyéb adatok
Pénznem USA dollár (USD)
Hívószám 1-787
Segélyhívó telefonszám 9-1-1
Internet TLD .pr
Villamos hálózat 120 volt
Elektromos csatlakozó
  • Type A
  • Type B
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Puerto Rico témájú médiaállományokat.

Puerto Rico-CIA WFB Map.png

Puerto Rico (IPA: [ˌpwertoˈrːiko]) a Nagy-Antillák szigetvilágának legkeletebbre fekvő tagja. A szigetország az Amerikai Egyesült Államok társult állama.

Földrajza[szerkesztés]

Puerto Rico domborzati térképe

A sziget fő tengelyét egy hegység alkotja, melynek magassága 900-1300 méter. Legmagasabb pontja a Punta (1338 m). A hegységtől északra sík vidék, dél felé pedig dombvidék foglal helyet.

A mezőgazdaság terjedése miatt a természetes erdőtakaróját szinte teljesen kiirtották, de a Luquillo-hegység fáit az ÉK-i részen nemzeti parkban védik. [3]

A fő sziget Puerto Rico, amelyhez tartozik még a szomszédos két fontosabb sziget, Vieques és Culebra, továbbá kisebb szigetek is, például a Mona-szigetek.

Állatvilága[szerkesztés]

Bővebben: Puerto Rico állatvilága

Története[szerkesztés]

A sziget körülbelül i. e. 2. évezred tájától lakott és valószínűleg 1000 körül az Orinoco vidékéről érkeztek azoknak az indiánoknak az ősei, akik Kolumbusz Kristófot fogadták. Az 1000 táján kialakult taino régészeti kultúra fennmaradt az európaiak érkeztéig.

A taino indián törzs kunyhói

Kolumbusz második útja alkalmával 1493. november 19-én kötött ki a szigeten, s az általa San Juan Bautista névre keresztelt sziget ekkor Spanyolország fennhatósága alá került. A sziget gyarmatosítása Juan Ponce de León partra szállásával kezdődött meg, aki 1508 és 1519 között a sziget első kormányzója volt, s 1508-ban megalapította Caparra városát, mely később a sziget fővárosa lett San Juan néven. A tainók pár évtized alatt annyira megtizedelődtek, hogy néger rabszolgákat hoztak helyettük. A 17. század végén és a 18. század elején a gyarmatosítás súlypontja áttevődött a valamivel prosperálóbb szárazföldi területekre, az elszegényedett telepesek elhagyták a szigetet. A napóleoni háborúk idején a sziget átmenetileg megkapta a spanyol tengerentúli tartomány rangját és képviselőt küldhetett a Cortesbe.

1898-ban Spanyolország a spanyol–amerikai háború veszteseként kénytelen volt megválni a szigettől. Azóta az Amerikai Egyesült Államok birtoka. A szigetlakók 1917-ben, az első világháború közepén kapták meg az amerikai állampolgárságot. Azóta is részt vesznek az amerikaiak minden katonai akciójában. 1952-ben helyi alkotmányt kapott a sziget. Az alkotmány szerint Puerto Rico önálló állam, amely önként társult az Amerikai Egyesült Államokhoz.

A sziget politikai életében jelentős súllyal vannak jelen azok az erők, akik az USA tagállamává szeretnék alakítani a szigetet. A politikai státusról tartott eddigi ismétlődő népszavazások eredményei azt jelentették, hogy lakóinak nagy része nem akar változtatást. 2012-ben is tartottak egy népszavazást, amikor is a szavazók 61 százaléka döntött a teljes jogú tagállammá válás igénye mellett. Az amerikai kongresszus azonban nem foglalkozott a sziget referendumának eredményével. [4] 2017. júniusában újabb népszavazást tartottak arról, hogy az USA tagállamává váljon-e. Alacsony részvétel mellett a többség igennel voksolt. [4]

Államszervezet, közigazgatás[szerkesztés]

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Puerto Rico államformája elnöki köztársaság, státusza társult állam. Mint az Amerikai Egyesült Államok társult állama, viszonylagos függetlenséggel rendelkezik, de nem választ saját elnököt, hanem az Egyesült Államok többi államához hasonlóan, itt is kormányzót választanak. Az elnöki köztársaság vezetője tehát a kormányzó, illetve közvetetten az Amerikai Egyesült Államok elnöke, jelenleg Donald Trump

Végrehajtás, törvényhozás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

A végrehajtó hatalom a kormányzó, illetve kormánya kezében van.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés]

Puerto Rico kerületei
  • Adjuntas
  • Aguada
  • Aguadilla
  • Aguas Buenas
  • Aibonito
  • Añasco
  • Arecibo
  • Arroyo
  • Barceloneta
  • Barranquitas
  • Bayamon
  • Cabo Rojo
  • Caguas
  • Camuy
  • Canovanas
  • Carolina
  • Cataño
  • Cayey
  • Ceiba
  • Ciales
  • Cidra
  • Coamo
  • Comerio
  • Corozal
  • Culebra
  • Dorado
  • Fajardo
  • Florida
  • Guánica
  • Guayama
  • Guayanilla
  • Guaynabo
  • Gurabo
  • Hatillo
  • Hormigueros
  • Humacao
  • Isabela
  • Jayuya
  • Juana Diaz
  • Juncos
  • Lajas
  • Lares
  • Las Marias
  • Las Piedras
  • Loiza
  • Luquillo
  • Manati
  • Maricao
  • Maunabo
  • Mayagüez
  • Moca
  • Morovis
  • Nagüabo
  • Naranjito
  • Orocovis
  • Patillas
  • Peñuelas
  • Ponce
  • Quebradillas
  • Rincon
  • Rio Grande
  • Sabana Grande
  • Salinas
  • San Germán
  • San Juan
  • San Lorenzo
  • San Sebastian
  • Santa Isabel
  • Toa Alta
  • Toa Baja
  • Trujillo Alto
  • Utuado
  • Vega Alta
  • Vega Baja
  • Vieques
  • Villalba
  • Yabucoa
  • Yauco

Népesség[szerkesztés]

Lakossága 3,6 millió fő volt 2016-ban. A Puerto Ricó-iak amerikai állampolgárok és sokan vándoroltak ki az USA-ba. Ma is a fiatalok jelentős része az USA-ban keres munkát. [5]

Puerto Rico népességének változása [6]
Év Népesség (millióban)
1970 2,7 M
1980 3,2 M
1990 3,5 M
2000 3,8 M
2010 3,7 M
2017 3,6 M

Nagyobb városai[szerkesztés]

San Juan, Puerto Rico fővárosa

Etnikai megoszlás[szerkesztés]

Etnikai megoszlás [5]: fehér 75,8%, fekete (afroamerikai) 12,4%, egyéb 8,5% (indián: taíno, arawak stb. és ázsiai), vegyes 3,3%

A lakosság 98%-a városban él, az átlag életkor 36,8 év és a népesség növekedési rátája 0,27%. A férfiak várható életkilátása 75, a nőké 82,5 év.[8]

Nyelvek[szerkesztés]

A sziget két hivatalos nyelve a spanyol és az angol. A spanyol a többségi nyelv, de szinte kivétel nélkül mindenki beszél angolul is. Az angol nyelv tanítása az általános iskola megkezdésétől a középiskola befejezéséig kötelező. Egy 2006-os közvélemény-kutatás szerint a lakosság 97,8%-a spanyol anyanyelvű és mindössze 82 000-en tartották magukat angol anyanyelvűnek.

Vallások[szerkesztés]

A sziget lakosságának 85%-a római katolikus, a maradék 15% protestáns vagy egyéb vallású. [5]

Gazdasága[szerkesztés]

A Bacardi szeszesital-előállító vállalat épületei

Puerto Rico volt a Karib-térség egyik legdinamikusabb gazdasága egészen 2006-ig; A növekedés azonban negatív volt a következő tíz évben. [5]

A GDP összetétele szektoronként 2016-ban [5]: mezőgazdaság: 0,8%, ipar: 50,1%, szolgáltatások: 49,1%

Mezőgazdaság[szerkesztés]

A mezőgazdaság fő ága a tejtermelő szarvasmarhatenyésztés.[3] Főleg cukornádat, dohányt, kávét és trópusi gyümölcsféléket (banán, ananász stb) termesztenek.

Ipar[szerkesztés]

Főbb iparágak: gyógyszeripar, elektronikai- és ruházati ipar, élelmiszeripar, idegenforgalom (turizmus). [5]

Az amerikai kormány támogatta az ipar fejlesztését, hogy Puerto Ricónak más bevételi forrása is legyen. Az adókedvezmény és a relatív olcsó munkaerő különféle amerikai vállalkozásokat ösztönzött itt befektetésre. [3]

Számottevő nyersanyagforrása nincs.

Külkereskedelem[szerkesztés]

Külkereskedelme [5]:

  • Főbb exportcikkek: elektronika, ruházat, tonhal konzerv, rum, italkoncentrátumok, orvosi berendezések
  • Főbb importcikkek: vegyi anyagok, gépek és berendezések, ruházat, élelmiszer, kőolajtermékek

Kultúra[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

A szigetnek híres baseballcsapata van. San Juanban van a San-Juan-Santurce-Stadion, amely 25 000 főt képes befogadni.

Olimpia[szerkesztés]

Az olimpián a legeredményesebb sportáguk az ökölvívás.

Labdarúgás[szerkesztés]

A Puerto Ricó-i labdarúgó-válogatott még nem ért el kimagasló eredményt nemzetközi mérkőzéseken.

Turizmus[szerkesztés]

Puerto Rico sok turistát vonz remek tengerparti strandjaival, hegyvidéki tájaival; és nem utolsósorban azokat, akiknek hobbijuk a horgászat. Sok minden őrzi még a spanyol gyarmati idők emlékét, így több 16-17. századi épület. A fővárosban is található egy 16. századi erőd, amely uralja a San Juan-öböl kikötőjét.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Puerto Rico témájú médiaállományokat.