Texas
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 júniusából) |
| Texas | |||
| |||
| Közkedvelt elnevezés: Lone Star State | |||
| Mottó: Remember the Alamo! (angol) – Emlékezz az Alamóra! | |||
| Névadó | barát | ||
 | |||
| Közigazgatás | |||
| Fővárosa | Austin | ||
| Legnagyobb város | Houston | ||
| Kormányzó | Greg Abbott (R) | ||
| Hivatalos nyelv | angol és spanyol | ||
| Postai rövidítés | TX | ||
| ISO 3166-2 | US-TX | ||
| Felvétel az Unióba | |||
| sorrendben | 28. | ||
| dátuma | 1845. december 29. | ||
| Rangsor | |||
| terület szerint | 2. | ||
| népesség szerint | 2. | ||
| népsűrűség szerint | 28. | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 29 145 505 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 30,75 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| összesen | 696 241 km² | ||
| ebből víz | 2,5 % | ||
| Időzóna |
CST (UTC-6 / -5) MST (UTC-7 / -6)[2] | ||
| Szélesség | é. 25°50' – é. 36°30' | ||
| Hosszúság | ny. 93°31' – ny. 106°38' | ||
| Kiterjedés | |||
| kelet-nyugati | 1065 km | ||
| észak-déli | 1270 km | ||
| Domborzat | |||
| legmagasabb pont | Guadalupe Peak 2667 m | ||
| átlagmagasság | 520 m | ||
| legalacsonyabb pont | 0 m | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Texas weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Texas témájú médiaállományokat. | |||
Texas (IPA: [ˈtɛksəs] ⓘ) az Amerikai Egyesült Államok egyik tagállama, amely az ország déli-délnyugati részén helyezkedik el.
Texas 1836-ban nyilvánította ki Mexikótól való függetlenségét. Majdnem egy évtizedig önálló volt, Texasi Köztársaság néven. 1845-ben csatlakozott az Egyesült Államokhoz, így annak 28. állama lett. 692 622 km²-es területével Alaszka után az USA második legnagyobb, valamint 29,2 milliós lakosságával Kalifornia után a második legnépesebb tagállama.
Neve[szerkesztés]
Elnevezése az indián kadó nyelvből származik: a táyshaʔ, tecas, vagy tejas (spanyol betűzéssel) annyit tesz, mint „akik barátok”, „barátok” vagy „szövetségesek”.
Földrajza[szerkesztés]
Az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén elhelyezkedő Texas állam földrajza a formák és földtani időszakok széles skáláját öleli fel. Texas a Nagy Síkság (Great Plains) préri borította vidékének déli részén terül el. Délről a mexikói Keleti-Sierra Madre hegylánca határolja.
A Rio Grande, a Red River of the South és a Sabine folyók jelölik északi, Oklahomával közös határait. Keleten Louisianával és Arkansas-val, nyugati irányban Új-Mexikóval, délen pedig négy mexikói állammal határos. Ezek: Chihuahua, Coahuila, Új-León és Tamaulipas.
Az itt élők (az égtájak szerint) négy részre osztják. A Texas Almanac szerint négy fő földrajzi területe van: az öbölmenti síkság, a középső mélyföld, a Nagy Síkság és a „Basin and Range” néven emlegetett terület.
Éghajlata[szerkesztés]
Texas időjárása változatos, mivel több éghajlati zóna határán fekszik. Március és július között gyakoriak a tornádók. A csapadék eloszlása egyenlőtlen: El Pasóban mindössze átlagosan évi 198 mm hullik, míg Orange városában 1500 mm.[3] Északon telente kevés hó is szokott hullani. A legmagasabb nyári hőmérséklet a hegyekben mért kb. 27 °C-tól a Rio Grande völgyében jellemző 38 °C-ig terjed.
Történelme[szerkesztés]
A texasiak büszkék arra, hogy hat zászló is uralta e vidéket: a francia Fleur-de-lis, a spanyol, a mexikói, a texasi, az amerikai, valamint a konföderációs nemzeti lobogók.
A mai Texas határain belül egykor több indián törzs élt, köztük az apacsok, az atakapanok, a bidaik, a kaddók, a komancsok, a cserokik, a kajovák, a tonkavák és a vicsiták.
Álvar Núñez Cabeza de Vaca spanyol konkvisztádor 1528. november 6-án hajótörést szenvedett a mai Texas partjainál. Ő volt az első európai, aki betette a lábát erre a földre. 1537-ben megírta az itt szerzett tapasztalatait La relación c. művében.
1821-től kezdve Texas Mexikóhoz tartozott. Texas a 19. század elején még csekély népességgel bírt (alig több mint 3000 ember), ezért a mexikói állam tevékenyen támogatta a bevándorlók érkezését a területre. Az új lakók főleg az Egyesült Államokból érkező angol nyelvű farmerek (és szerencsevadászok) voltak, akik új települések tucatjait létesítették. A túlzott bevándorlás hatására azonban Texas lakossága az 1830-as évekre jobbára angolszász nyelvű emberekből tevődött össze.
1835-ben Antonio López de Santa Anna mexikói elnök kihirdette az egységes alkotmányt, amely meg akarta akadályozni, hogy további amerikai telepesek érkezzenek az országba, nehogy az Egyesült Államok igényt tartson Texasra. A Texasban élő észak-amerikai telepesek azonban kijelentették, hogy inkább elszakadnak, semmint hogy az alkotmány hatálya alá kerüljenek. Fölajánlották, hogy elfogadják az 1824-es mexikói alkotmányt, ami nem csupán vallás-, hanem gondolati és sajtószabadságot is hirdetett, és engedélyezte a rabszolgatartást. Sérelmezték, hogy a mexikói kormány nem engedélyezte a fegyvertartást (nehogy hatékonyabban ellenállhassanak a mexikóiaknak), sőt Santa Anna tábornok megtiltotta a további amerikai betelepedést Texasba.
1836. március 2-án Texas kikiáltotta függetlenségét, majd április 21-én a San Jacintó-i csatában serege vereséget mért a Santa Anna[6] vezette mexikóiakra. A siker kulcsa az volt, hogy a texasi hadseregnek volt elég ideje megszerveződni. Ezt az Alamo-erődöt védő kis csapatnak, valamint a taktikus Sam Houston tábornoknak köszönhették, aki addig-addig adta föl a területeket, amíg nem sikerült végre elegendő embert összeszedni. Az elfogott Santa Anna által aláírt velascói szerződésekben Texas határait világosan meghúzták. Mexikó azonban nem ismerte el a szerződéseket, és kijelentették, hogy Texas csak egy elszakadt tartomány, és ígéretet tettek visszafoglalására. Azonban az ország politikai rendszere olyannyira düledező volt, hogy képtelenek voltak beváltani fenyegetéseiket. Később, még 1836 során Texasban engedélyezték a rabszolgatartást. A Texasi Köztársaság területe magában foglalta a mai állam területét, valamint néhány, tőle északra és északnyugatra fekvő vidéket is.
A texasiak kinyilvánított óhaja volt az USA-hoz való csatlakozás. Mexikó mindenesetre háborút helyezett kilátásba erre az esetre. Nagy-Britannia támogatta a texasi függetlenséget, hiszen az valamiféle ellensúlyt képezhetett az Egyesült Államokkal szemben. Londonban például texasi nagykövetség nyílt. A britek igyekeztek lebeszélni a mexikóiakat egy esetleges háborúról. Az 1840-es évekre Texas gyorsan fejlődő ország lett, ami elég erős volt ahhoz, hogy megvédje magát. Az északi államok nem támogatták egy újabb rabszolgatartó állam fölvételét az Unióba. 1844-ben azonban elnökké választották a csatlakozáspárti James Knox Polkot. 1845. december 29-én Texast meghívták az USA tagállamának. Ennek következményeként robbant ki a mexikói–amerikai háború, mely a mexikóiakra nézve megsemmisítő vereségekből állt.
Az amerikai polgárháború során Texas 1861. február 1-jén kiszakadt az Egyesült Államokból, és az év március 1-jén a Konföderáció ideiglenes kormánya tagállamként ismerte el. Az állam részint a mexikói háborúban is helytállt, edzett katonákat tudott küldeni a konföderációs seregbe. 1863 közepéig Texas egyfajta ellátó államként működött, amikor is az északiak elfoglalták a Mississippi-folyó vidékét, így lehetetlenné vált nagyobb számú ember vagy lábasjószág mozgatása, szállítása. A Palmito Ranch-i ütközet, a polgárháború utolsó csatája Texas földjén zajlott, 1865. május 12–13-án (jóval Lee tábornok április 9-i veresége után). Az állam majd két hónapnyi anarchiába süllyedt, míg teljesen Gordon Granger tábornok fennhatósága alá nem került. A konföderációs sereg széthullott, az állami tulajdon pedig gyakran magánkézbe került. A rabszolgákat felszabadító 1863. január 1-jén kelt elnöki rendeletet (Emancipation Proclamation) Texasban csak 1865. június 19-én hirdették ki, Galvestonban. Ezen esemény ünnepe a Juneteeth. 1870. március 30-án, noha nem felelt meg minden követelménynek, Texast újra felvették az Amerikai Egyesült Államok sorába.
A Beaumont melletti Spindletop-dombon fedezték fel az első nagyobb kőolajlelőhelyet az államban, 1901. január 10-én. Később felfedezték a Mexikói-öböl mentén, valamint a Texas keleti és nyugati részén húzódó olajmezőket. Az olajkitermelés robbanásszerű növekedése átalakította az állam gazdaságát. Az 1972-es csúcsig naponta átlagosan hárommillió hordó nyersolajat termeltek ki itt. A megerősödött gazdaságra súlyos csapást mért a Nagy gazdasági világválság, majd a „Dust Bowl” néven ismert aszályos időszak pusztítása.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosok száma | 3 896 542 | 4 663 228 | 6 414 824 | 7 711 194 | 11 196 730 | 14 229 191 | 20 851 820 | 25 145 561 | 29 145 505 | 29 145 505 |
| 1910 | 1920 | 1940 | 1950 | 1970 | 1980 | 2000 | 2010 | 2020 | 2020 |
Legnagyobb városok[szerkesztés]
A város neve után a népesség nagysága áll (2010, fő).
- Houston – 2.099.451
- San Antonio – 1.327.407
- Dallas – 1.197.816
- Austin – 790.390
- Fort Worth – 741.206
- El Paso – 649.121
- Arlington – 365.438
- Corpus Christi – 305.215
- Plano – 259.841
- Laredo – 236.091
- Lubbock – 229.573
- Garland – 226.876
Közigazgatás[szerkesztés]
Az állam 254 megyéből áll, ami a legtöbb az országban.
Gazdasága[szerkesztés]
Texas összes megtermelt jövedelme 982,4 milliárd dollár. Ez az összeg az USA-ban a második legnagyobb (Kalifornia után). Az egy főre vetített GDP nagysága 42 899 dollár volt 2005-ben. Texas gazdasági növekedését a sok munkalehetőségnek, az alacsony ingatlanáraknak, az állam által kivethető személyi adók hiányának („state income tax”), az alacsony adóztatásnak, valamint az üzleti élet akadálytalan folyásának köszönheti. Az állam bizonyítottan 4,6 milliárd hordó kitermelhető kőolajkészlettel rendelkezik. Texas a második világháborúig jórészt falusias volt. Fontos gazdasági ágai az állattartás és az olajkitermelés volt. A legfontosabb gazdasági ágazat azonban sokáig a gyapottermesztés volt. A háború után Texas nagy mértékben iparosodott.
Ma a főbb gazdasági ágak a következők: információs technológia, kőolaj- és földgáz-kitermelés, üzemanyag-gyártás, energiaipar, mezőgazdaság, gyáripar. A gazdaság jelentős része a helyi iparágakra támaszkodik: például a faipar az állam keleti részén, míg a repülőgépgyártás vagy a hadiipar Dallasban és Fort Worth-ben jellemző.
A Texas A&M University szerint manapság Texas állam a legnagyobb szarvastenyésztő (Cervidae) az USA-ban, több mint 1000 szarvasfarmmal. Texasban ezek 650 millió dolláros jövedelmet hoznak az államnak. A szarvasfarmokból egyéb ágazatok is hasznot húznak, például azok, akik ellátják a farmokat táplálékkal, gyógyszerrel és üzemanyaggal, valamint a feldolgozó helyek.[7][8]
Két nagy gazdasági központja van: Houston és Dallas.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ Nyugat-Texas egy részén
- ↑ Weather. Handbook of Texas Online.
- ↑ Bluebonnet, Texas jelképes virága, csajbokmarta.com
- ↑ Bluebonnet Texas State Flower, statesymbolsusa.org
- ↑ A mexikói Napóleon, aki átaludta Texas elvesztését. (Hozzáférés: 2021. szeptember 27.)
- ↑ „Deer-Breeding-Grows-Economy-in-Rural-America” (angol nyelvű). [2010. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2010. január 5.)
- ↑ „Economic Impact of Deer Breeding Operations in Texas” (angol nyelvű) (Hozzáférés ideje: 2017. december 27.)
További információk[szerkesztés]
- Texas állam hivatalos honlapja (angolul)
- Texas utazási információs oldal[halott link]
- USA Travel – Texas (magyarul)
- Austin magyar nyelvű útikalauz
- Igazság a texasi láncfűrészes gyilkosról
.svg){kind=small}
