Új-Mexikó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Új-Mexikó
Új-Mexikó zászlaja
Új-Mexikó zászlaja
Új-Mexikó címere
Új-Mexikó címere
Közkedvelt elnevezés: Land of Enchantment
Mottó: Crescit eundo (latin) – Haladva növekszik
Map of USA NM.svg
Közigazgatás
Fővárosa Santa Fe
Legnagyobb város Albuquerque
Kormányzó Susana Martínez
Hivatalos nyelv angol és spanyol
(mindkettő csak de facto)
Postai rövidítés NM
ISO 3166-2 US-NM
Felvétel az Unióba
sorrendben 47.
dátuma 1912. január 6.
Rangsor
terület szerint 5.
népesség szerint 36.
népsűrűség szerint 45.
Népesség
Népesség 2 085 109 fő (2015)[1]
Népsűrűség 5,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 315 194 km²
ebből víz 0,2 %
Időzóna MST: UTC-7/-6
Szélesség é. 31°20' – é. 37°
Hosszúság ny. 103° – ny. 109°
Kiterjedés
kelet-nyugati 550 km
észak-déli 595 km
Domborzat
legmagasabb pont Wheeler Peak 4014 m
átlagmagasság 1735 m
legalacsonyabb pont Red Bluff Reservoir 859 m
Új-Mexikó weboldala

Új-Mexikó (angolul: State of New Mexico, spanyolul: Estado de Nuevo México/Méjico) az Amerikai Egyesült Államok 47. tagállama. Az USA délnyugati régiójában található. Hosszú története folyamán lakták indiánok, volt része Új-Spanyolország spanyol alkirályságnak és Mexikónak, mielőtt az USA tagállama lett.

Történet[szerkesztés]

A Sziklás-hegység vidékét európai ember először a mai Új-Mexikó állam területén látta meg. Az első európai felfedezők közé azok a spanyol hódítók tartoztak akik a legendás Sivola-ország és a hozzá tartozó 7 nagy város felkutatásának és valószínűleg kifosztásának szentelték az Új-Spanyolországban töltött éveket. 1539-42-ig tartó expedíció azonban igen nehéz körülmények között érte el célját. Az igen jól felszerelt 300 fős expedíció Hernando de Soto vezetésével Floridából indult el. Átvágták magukat az Appalache-hegységen, átkeltek a Mississippin míg végül elérték a Sziklás-hegységet. Mindezt állandó harcok közepette tették amiben elpusztult az emberek kétharmada. Maga Soto 1542-ben mocsárláz áldozata lett, míg a megmaradt emberek eljutottak Mexikóba.

Sivola és a hét város legendája azonban tovább élt. Álvar Núñez Cabeza de Vaca és társa akik egy expedíció megmaradt hírnökei gyalogszerrel tették meg a Florida–Kalifornia utat. Ők szintén nagy városokról számoltak be. A legenda tehát beigazolódni látszott és ennek megoldása érdekében Francisco Vázquez de Coronado szintén a városokat kutatta. A Colorado-fennsíkon talált is egy várost és több kisebb települést, a várost a spanyolok Pueblónak nevezték el. Ezután az expedíció délnek vette az irányt és több hónapig a Pecos-folyó mentén kutatott még 1542-ben visszatért Mexikóba. Mivel a felfedezők aranyat és más értékes dolgot nem találtak, a területet jó ideig békén hagyták. Az egyébként is ellenséges indián törzsek miatt csak az 1700-as évek elejére állt be a teljes spanyol uralom.

A 19. század elején az amerikai hadsereg Zebulon Pike hadnagyot küldte a terület felderítésére, mivel az amerikaiak saját tulajdonuknak tekintették. Egészen 1846-ig spanyol uralom alatt volt a terület míg nem egy 1700 fős amerikai seregtest bevonult Santa Fébe. 1848-ban kötötték meg a békét melyben véglegesen az Amerikai Egyesült Államokhoz csatolták a területet. A területek egy részét Mexikótól és Texastól vásárolták. A ritkán lakott vidéken csak lassan indult meg a fejlődés. A polgárháború idején texasi csapatok törtek be, hogy a déli Konföderációhoz csatolják, de a helyszínre érkező északi csapatok visszaverték őket. 1867-ben Geronimo apacs törzsfőnök felkelése söpört végig az államon. Ezt azonban a számbeli és technikai fölényét kihasználó amerikai hadsereg rövidesen leverte. Ekkorra épült ki az első igen fontos vasútvonal, a Santa Fe Railroad.

Földrajz[szerkesztés]

Új-Mexikó a Sziklás-hegység legdélibb vonulatait és az azokhoz csatlakozó hatalmas táblás, enyhén lejtős fennsíkot foglalja magába.

A szintkülönbségek igen nagy eltérést mutatnak a területen. Legalacsonyabb pontja a Pecos-folyó mentén, mintegy 1000 m, míg a legmagasabb pontja a Sziklás-hegységben található, a 4013 m-es Wheeler-csúcs. Az állam területe kb. 315 000 km² és ezzel az 5. legnagyobb területű állam.

Az állam közepén található a White Sands National Monument. Ennek érdekessége, hogy 100 000 holdon fehér homok borítja a tájat. A fehér homok a közeli hegyek eróziós terméke és a sivatag közepén található időszakos tóban felhalmozódott. Nyaranta ez a tó kiszárad és szél szétteríti a homokot a környéken. A White Sands nevezetessége a Trinity Hole. Ez egy hatalmas kráter a sivatagban ahol az első kísérleti atomrobbantást végezték. (A robbantás helyszíne ma is zárt terület, ahol mindmáig folynak katonai kísérletek. Évente egyszer látogatást lehet tenni a kráterhez és a katonai támaszpont kapui is megnyílnak.)

A állam bővelkedik természeti látványosságokban is. A Rio Grande völgyétől északnyugatra található egy több mint 1 millió hektáros erdőség, ami az apacsok végső menedéke volt a fehérek elöl. Ez a Gila National Forest. Az erdőségben a fehér ember megjelenése előtt indián barlanglakások illetve települések (pueblók) álltak, mely a kincseket rejtő városok legendájának alapjait képzik.

Turisztika[szerkesztés]

Az egykori indián főváros, Gallup városa, az arizonai határ mentén fekszik. Ez a város régen különböző törzsek központja volt. A gallupi indián ünnepet minden évben augusztusban rendezik meg, amikor is húsz-, harmincezer indián gyűlik össze négy napra. Van az ünnepben már némi üzleti jelleg is, lassan inkább turisztikai nevezetesség nem pedig ünnep. Itt található az Indián Kultúra múzeuma is.

Galluptól kétszáz kilométerre keletre található Új-Mexikó legnagyobb városa a félmilliós Albuquerque. Itt található az állam legszebb egyeteme az Új-Mexikói Egyetem, mely sajátosan foglalja magába a mai modern és a régi indián építészeti vonásokat. A város fölé háromezer méter magas hegyek emelkednek, ami rengeteg turistát vonz a környékre. De látható még itt háromszáz éves spanyol missziós templom is, valamint már az 1300-as években is lakott indián településmaradvány is. Az egykori feljegyzések szerint ezt több éves aszály miatt kellett az indiánoknak elhagyniuk. Az állam fővárosa, Santa Fe, innen északkeleti irányban fekszik. Santa Fe az államok legrégebbi fővárosa, már 1610-ben közigazgatási székhellyé tették meg a spanyol gyarmatosítók. Ez volt a központja az indiánok elleni harcnak, valamint fontos vasútvonal is áthalad a városon. A belváros megőrizte a múltat. Az új épületek szépen harmonizálnak a régi emlékekkel. Építészetében spanyol–mexikói–indián–amerikai jegyek keverednek.

A régió legeldugottabb és legtitokzatosabb városa Los Alamos, amelyet 1942 óta fizikusok leptek el, köztük Teller Ede és Szilárd Leó. Az itt készített atombombát a már fentebb említett White Sandsnél próbáltak ki. Ma tudományos kutatóváros.

Népesség[szerkesztés]

Minden tagállam közül itt a legmagasabb a latin-amerikaiak és (Alaszka után) második legmagasabb az indiánok aránya (nagyrészt navahók és pueblók). Az állam kultúráját így sok spanyol, mexikói és indián hatás érte. 2006-os népessége a népszámlálási hivatal adatai alapján 1 954 599, ami 7,45%-os növekedést jelent 2000 óta.[2] 2010-ben a lélekszám már meghaladta a 2 milliót. Egyébként ez az egyik legritkábban lakott állam.

A népesség megoszlása:

  • Amerikaiak: 63,96%
  • Spanyolok: 28,45%
  • Indiánok: 3,5% (ők főleg rezervátumokban élnek)
  • Más népek: 4,09%

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Population Estimates Program
  2. Table 1: Annual Estimates of the Population for the United States and States, and for Puerto Rico: April 1, 2000 to July 1, 2006 (CSV). 2006 Population Estimates. U.S. Census Bureau, Population Division, 2006. december 22. (Hozzáférés: 2007. január 8.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Új-Mexikó témájú médiaállományokat.