Connecticut

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Connecticut
Connecticut zászlaja
Connecticut zászlaja
Connecticut címere
Connecticut címere
Közkedvelt elnevezés: The Constitution State
Mottó: Qui transtulit sustinet (latin) – Aki áttelepült, az ma is él[1]
Map of USA highlighting Connecticut.png
Közigazgatás
Fővárosa Hartford
Legnagyobb város Bridgeport
Kormányzó Dannel Malloy (D)
Hivatalos nyelv angol
Himnusz Yankee Doodle
Postai rövidítés CT
ISO 3166-2 US-CT
Felvétel az Unióba
sorrendben 5.
dátuma 1788. január 9.
Rangsor
terület szerint 48.
népesség szerint 29.
népsűrűség szerint 4.
Népesség
Népesség 3 590 886 fő (2015)[2]
Népsűrűség 271,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen 14 371 km²
ebből víz 12,6 %
Időzóna EST: UTC-5/-4
Szélesség é. 40°58' – é. 42°3'
Hosszúság ny. 71°47' – ny. 73°44'
Kiterjedés
kelet-nyugati 113 km
észak-déli 177 km
Domborzat
legmagasabb pont 725 m
átlagmagasság 152 m
legalacsonyabb pont 0 m
Connecticut weboldala

Connecticut (kiejtése angolul: US [kəˈnɛdəkət], GB [kəˈnɛtɪkət]) az Amerikai Egyesült Államok 5. tagállama az ország északkeleti részén, egyike az alapító államoknak; kormányzati székhelye: Hartford. Területét a Connecticut folyó alsó folyása szeli át. Nyugaton és délen New York (Long Island) határolja, északon Massachusetts, keleten Rhode Island. Az USA 4. legsűrűbben lakott állama.

Bár Connecticut első európai telepesei hollandok voltak, az első nagyobb településeket – Connecticut, Saybrook, New Haven – angolok alapították az 1630-as években, Thomas Hooker vezetésével. 1662-ben a különálló kolóniák királyi statútum alatt egyesültek, ezzel Connecticut koronagyarmattá vált. A gyarmat egyike volt annak a 13 gyarmatnak, amely fellázadt a brit uralom ellen az amerikai függetlenségi háború során.

Éghajlata mérsékelt, köszönhetően hosszú partvonalának a Long Island szoros mentén, így nem meglepő, hogy erős tengeri tradíciókkal rendelkezik. A modern Connecticut gazdagságáról is ismert. A 18–19. században a sok hozzáférhető nyersanyagnak köszönhetően jelentős gyáripar fejlődött ki. A 19. és 20. században a pénzügyi szervezetek is virágozni kezdtek: megalakultak az első biztosítási cégek Hartfordban. Ennek a fellendülésnek köszönhető, hogy Connecticutban a legmagasabb az egy főre jutó személyi jövedelem, az emberi fejlettségi index (HDI), és a családi jövedelemátlag az USA-ban.

Földrajz[szerkesztés]

Rattlesnake Cliffs
Connecticut térképe

Területét nézve Connecticut a harmadik legkisebb állam Rhode Island és Delaware után. Szomszédos államok délen a Long Island Sound, nyugaton New York állam, északon Massachusetts, keleten pedig Rhode Island.

Legmagasabb pontja, a Mount Frissell az állam északnyugati részén emelkedik, ahol Connecticut, Massachusetts, és New York találkozik (é. sz. 42° 03′, ny. h. 73° 29′).[3]

Keleti partjai a Costal Lowland része, amely sík és az Atlanti-óceán mentén alacsonyan fekszik. Szélessége 9,5 és 25,5 km között váltakozik. A partnak ezen a részén több fontos öböl is található, ilyenek pl.: New London, New Haven és Greenwich. Az állam északnyugati sarkában emelkedik a Bear Mountain, amely 709 méter magas, bazalthegység. Saisbury városnál fekszik, s a legmagasabb pontja Connecticut államnak. Egyik csúcsa a Mount Frissell a tengerszint felett 725 méter magasan fekszik. Legnagyobb része természetvédelmi terület.

Az állam nyugati részén találhatók a dimbes-dombos hegyhátak, és az azt átszelő folyók a Western New England Upland-en. A terület lejt északnyugattól (430 m) délkeleti (304,8 m) irányba.

Az államot a Conneticut folyó szeli ketté, s a Long Island Sound-ba (Atlanti-óceán) ömlik. A Connecticut Valley Lowland a folyó mentén fekszik.

A szűk folyóvölgy és az alacsony dombok alkotják Eastern New England Upland régióját, melyet sűrű erdő borít.

Az állam legalacsonyabb pontja Connecticut és Long Island Sound találkozásánál van.[4]

Éghajlat[szerkesztés]

Connecticut északnyugati részén az éghajlat nedves szárazföldi, míg délkeleten nedves óceáni klímája van, melyet az Atlanti-óceán határoz meg. A tél hideg, s az átlagos januári hőmérséklet délkeleten −1 °C, míg északnyugati részén −5 °C körül van.

Az egész állam évi átlagos csapadékmennyisége 64–254 cm. A tavaszi hőmérséklet változó lehet, gyakori esőzésekkel tarkítva. A nyár meleg és párás az egész állam területén. Az átlagos nyári nappali hőmérséklet New London-nál 27 °C, Windsor Locks-nál pedig 31 °C. Az őszi hónapok enyhék, s októberben, novemberben a fák lombja sárga-piros színűre változik.

A hurrikánszezonban a ciklonok hatása esetenként érzékelhető. A záporok, zivatarok gyakoriak a nyári hónapokban, amelyek megközelítőleg 30-szor fordulnak elő évente. A hurrikán hatására előfordulhat viharos időjárás, villámlások kíséretében, de a tornádó nagyon ritka.[5]

Nemzeti parkok[szerkesztés]

  • Appalachian National Scenic Trail (Maine-től Georgiáig)
  • Quinebaug & Shetucket Rivers Valley National Heritage Corridor (Putnam, CT National Heritage Corridor)
  • Weir Farm National Historic Site (Ridgefield & Wilton, CT)[6]

Történet[szerkesztés]

Őslakosság[szerkesztés]

Connecticut területén több mint 10 ezeréves emberi nyomokra bukkantak. Ezt az időszakot, amikor még az őslakók birtokolták ezt a földet, négy történelmi korszakra osztják: a Paleo-indián időszkra, az archaikus korszakra, a woodland korszakra és a történelmi időszakra.

A paleo-indiánok a jégkorszak után jelentek meg ezen a területen, miután ázsiai hordák átkeltek az alaszkai földnyelven és letelepedtek északkeleten. Nomád életmódot folytattak, s halászattal, vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkoztak. Az év különböző szakaszában különböző táboraikba vándoroltak.

Az archaikus korszak kb. az i. e. 9000 és 3000 közötti évek közé tehető. Jelentős változások történtek környezetükben, s így életmódjukban is. Az idő melegebbé vált, így volt elegendő élelmiszer. Ők is nomád életformát folytattak, de sok bizonyíték van arra, hogy már ültettek magokat, diókat, gyökereket, bújtattak ágakat, őröltek, élelmiszert állítottak elő. Az archaikus kor emberei is vándoroltak az év különböző szakaszában más táborokba, de a táborhelyek nagyobbak. Temetkezési helyeiken néha tárgyakat helyeztek el.[7] A nagy változások a woodland korszakban következtek be, amely megközelítőleg i. e. 3000 és 400 közötti időszakra tehető. Falvakban éltek, csiszolt kő és csontszerszámaik voltak, kerámiát készítettek, kosarat fontak, növényeket ültettek, s ismerték az íjat és a nyilat. Sajnálatos módon Connecticut államban a woodland falvak a később kitisztított erdők helyén voltak, így nagyon kevés bizonyíték maradt ránk.[7]

Európaiak megjelenése[szerkesztés]

A 17. század elején először a holland hajósok jelentek meg, hogy felhajózzanak a Connecticut folyón. A gazdag termőföldről hamarosan tudomást szereztek a Manhattan Island-i, New York-i holland telepesek, valamint a puritánok és philgrinek, akik már letelepedtek Massachusetts partjainál. Eleinte hezitáltak egy állandó település létrehozásán, de végül 1633 októberében egy csoport telepes érkezett Plymouthból hogy egy kereskedőpontot létesítsen a Connecticut folyó torkolatánál. Azonban ezen a területen a hollandok már megépítették saját erődjüket a mai Hartford helyén, s barátságtalanul fogadták a közelgő angol hajót. A hollandok tüzet nyitottak, azonban angol telepesek folytatták útjukat, s északabbra, kb. 60–70 km-re a parttól, a mai Windsor környékén, építették meg a kereskedő házukat. Később a mai Wethersfield területén megépítették első állandó településüket.

A következő település építését 1635-ben kezdték meg a Dorchesterből érkező emberek, s a telephelyet Windsornak nevezték el. A következő évben Thomas Hooker érkezett ide egyházközösségével, s létrehozta Windsor és Wethersfield között Hartford települést.[8]

Indián háború[szerkesztés]

1637-ben kitört a pequot háború. A pequot háború gyökerei az 1635. előtti időkre nyúltak vissza, a pequot-holland konfliktusra. A probléma megoldása után a pequot indiánok barátságosan viselkedtek a fehér telepesekkel. 1636-ban a Block Island-i indiánok megölték John Oldham-t, aki menedéket adott a pequot indiánoknak. 1637. május 1-jén a bírósági épületben tartott gyűlésen háborút jelentettek be a pequot indiánok ellen. 90 katonát hívtak össze több településről John Mason parancsnoksága alatt. John Mason segítséget kapott a narragansett indiánoktól a pequot indiánok ellen.[9] Lerombolták a pequot indián tábort, s sokukat legyilkolták.[8]

Közös érdekek szem előtt tartása[szerkesztés]

Hamarosan a fiatalabb John Winthrop erődöt épített a parton Saybrook-nál közel a Connecticut-folyó torkolatához. Ezután újabb telepek alakultak, nyugaton Saybrook, majd Milford, s nem messze innen Guilford, Fairfiled, Stratford és 1960-ban Norwick. A telepek négy földrajzi csomóba tömörültek: Plymouth, Massachussetts, Conneticut és New haven.[8]

A helyzet konszolidálására 1639-ben George Fenwick megérkezett Angliából, s átvette a Saybrook gyarmat irányítását. 1639 és 1644 között találkozott Roger Ludlow-val, Thomas Hookerrel, és Thomas Wells-szel, hogy javaslatot tegyen Saybrook és River Colony egyesítésére. 1644 áprilisában Fenwick ezredest választották meg Connecticut magisztrátusnak a közös érdekek összehangolására, s Saybrook egyesült River Colony-val.[9]

Királyi okirat[szerkesztés]

1662-ben királyi okiratot bocsátottak ki, melyben tisztán meghatározták a gyarmat nevét, kormányzóját, annak helyettesét, s a határait. Az okirat minden szabad embernek szabadságot biztosított. Megalapították a bíróságot. Ennek fejében az angol korona az arany- és az ezüstbányák termelésének 1/5-ére igényt tartott. Később azonban kiderült, hogy Connecticutben sem arany- sem ezüstlelőhelyek nincsenek.[9]

1664-ben Connecticut és New-Haven egyesült, ami körülbelül megfelel a mai Connecticut területének. A földeket a városok alapítására többnyire az indiánoktól vásárolták.[8]

Andros korszak[szerkesztés]

1686 júniusában II. Jakab angol király Edmund Andros kormányzót bízta meg a Connecticut, Massachusetts, Rhode Island és New Hampshire korábbi alkotmányainak összegyűjtésével. Így történt, hogy az 1687. októberi connecticuti tárgyaláson a korábbi alkotmány eltűnt.[9] Ez az eset adta Connecticut becenevét „The Constitutional State”, az alkotmányos állam.[10]

Területi viták[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Connecticut népsűrűségi térképe
Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1790 237 946
1800 251 002 5,5%
1810 261 942 4,4%
1820 275 248 5,1%
1830 297 675 8,1%
1840 309 978 4,1%
1850 370 792 19,6%
1860 460 147 24,1%
1870 537 454 16,8%
1880 622 700 15,9%
1890 746 258 19,8%
1900 908 420 21,7%
1910 1 114 756 22,7%
1920 1 380 631 23,9%
1930 1 606 903 16,4%
1940 1 709 242 6,4%
1950 2 007 280 17,4%
1960 2 535 234 26,3%
1970 3 031 709 19,6%
1980 3 107 576 2,5%
1990 3 287 116 5,8%
2000 3 405 565 3,6%
2010 3 574 097 4,9%
Sources:[11][12]

A 2010. év népszámlálás alapján Connecticut lakosainak száma 3 574 097 fő volt, s 2010-hez viszonyítva 4,9% növekedést jelent.[13]

1790-ben a lakosság 97%-a vidéken élt. Az első census (népszámlálás) felméréskor 1890-ben az államnak fele annyi lakosa volt, mi ma. A 2000. évi U.S. Census becslései szerint a teljes lakosság mintegy 88%-a már városi lakos volt. Az állam nyugati és déli része a legsűrűbben lakott terült, jellegében gyakran New Yorkkal társítják, míg Connecticut keleti területe Boston kulturális hatósugarába tartozik.

A lakosság Cheshire város könyékén centralizálódik.[14]

Rassz szerinti megoszlás[szerkesztés]

  • Fehér (2006) 84,6%
  • Afro-amerikai (2006) 10,2%
  • Amerikai indián, alaszkai őslakók (2006) 0,4%
  • Ázsiai (2006) 3,4%
  • Őslakó hawaii vagy más Csendes-óceáni szigetlakók (2006) 0,1%
  • Kevert kettő vagy több rassz (2006) 1,4%
  • Hispániai vagy latin (2006) 11,2%
  • Fehér nem hispániai (2006) 74,8%[15]

Vallás[szerkesztés]

A 2001. évi felmérések szerint a lakosság vallás szerinti megoszlása a következő:[16]

  • Római katolikus – 32%
  • Baptista – 10%
  • Episcopal – 6%
  • Methodista – 4%
  • Lutheránus – 4%
  • Kongragacionalista/United Church of Christ – 2%
  • Presbiteriánus – 1%
  • Pünkösdi – 1%
  • Már protestáns vallás – 4%
  • Latter-Day Saint – 2%
  • Church of Christ – 2%
  • Assembly of God – 1%
  • Non-denominational – 1%
  • Más keresztény – 7%
  • Zsidó – 1%
  • Muszlim – 1%
  • Más vallások – 4%
  • Nem vallásos – 12%
  • Nem válaszolt – 6%

A zsidó lakosság nagy része Long Island Sound környékén, Greenwich és New Haven között él, valamint Greater New Haven és Greater Hartford nyugati felében.

A jelenlegi emigránsok saját bevallásuk szerint nem keresztény vallásúak, de számuk így is alacsony.

Az állam legnagyobb protestáns temploma a First Cathedral Bloomfield városában van (Hartford megye).

Közigazgatás[szerkesztés]

Connecticut megyéi
New London
New Brittain

Connecticut államnak összesen 8 megyéje van. Az állam fővárosa Hartford. Más nagyobb városai New Haven, New London, New Britain, Norwich, Milford, Norwalk, Stamford, Waterbury, Danbury és Bridgeport. Az államnak 169 városa van.

  • Fairfield megye városai: Berkshire, Bethel, Branchville, Bridgeport, Brookfield, Byram, Cos Cob, Cranbury, Danbury, Darien, Easton, Fairfield, Georgetown, Glenville, Greenfield Hill, Greenwich, Hawleyville, Huntington, Long Hill, Lyons Plain, Mill Plain, Monroe, New Canaan, New Fairfield, Newtown, Nichols, Noroton, Noroton Heights, Norwalk, Redding, Redding Ridge, Ridgefield, Riverside, Round Hill, Sandy Hook, Saugatuck, Shelton, Sherman, Southport, Stafford, Stamford, Stepney, Stratford, Trumbull, Weston, Westport, Wilton, Winnipauk
  • Hartford megye városai: Avon, Berlin, Bloomfield, Bristol, Burlington, Canton, East Granby, East Hartford, East Windsor, Enfield, Farmington, Glastonbury, Granby, Hartford, Hartland, Manchester, Marlborough, New Britain, Newington, Plainville, Rocky Hill, Simsbury, Southington, South Windsor, Suffield, West Hartford, Wethersfield, Windsor, Windsor Locks
  • Litchfield megye városai: Bakersville, Bantam, Barkhamsted, Bethlehem, Bridgewater, Canaan, Colebrook, Cornwall, East Canaan, East Morris, Falls Village, Gaylordsville, Goshen, Harwinton, Kent, Lakeville, Litchfield, Milton, Morris, New Hartford, New Milford, Norfolk, North Woodbury, Northfield, Northville, Oakville, Pequabuck, Plymouth, Roxbury, Sharon, Terryville, Thomaston, Torrington, Warren, Washington, Watertown, Willington, Winchester, Winsted, Woodbury
  • Middlesex megye városai: Centerbrook, Chester, Clinton, Cobalt, Cromwell, Deep River, Durham, East Haddam, East Hampton, Essex, Fenwick, Haddam, Higganum, Ivoryton, Killingworth, Lake Pocotopaug, Middlefield, Middlesex, Middletown, Moodus, Old Saybrook, Portland, Rockfall, Saybrook Point, Westbrook, Westfield, Winthrop
  • New Haven megye városai: Ansonia, Beacon Falls, Bethany, Branford, Cheshire, Derby, East Haven, Guilford, Hamden, Madison, Meriden, Middlebury, Milford, Naugatuck, New Haven, North Branford, North Haven, Orange, Oxford, Prospect, Seymour, Southbury, Wallingford, Waterbury, West Haven, Wolcott, Woodbridge
  • New London megye városai: Baltic, Bozrah, Colchester, East Lyme, Franklin, Gales Ferry, Griswold, Groton, Jewett City, Lebanon, Ledyard, Lisbon, Lyme, Montville, Mystic, New London, Niantic, North Stonington, Norwich, Old Lyme, Preston, Salem, Sprague, Stonington, Taftville, Uncasville, Voluntown, Waterford, Yantic
  • Tolland megye városai: Amston, Andover, Bolton, Columbia, Coventry, Crystal Lake, Ellington, Hebron, Mansfield, Rockville, Somers, Somersville, South Coventry, Stafford, Stafford Springs, Storrs, Talcottville, Tariffville, Tolland, Union, Vernon, Vernon Center, Willington
  • Windham megye városai: Abington, Ashford, Ballouville, Brooklyn, Canterbury, Chaplin, Danielson, Dayville, East Brooklyn, East Killingly, East Putnam, Eastford, Fabyan, Grosvenor Dale, Hampton, Killingly, Moosup, North Grosvenor Dale, Oneco, Plainfield, Pomfret, Putnam, Putnam Heights, Quinebaug, Rogers, Scotland, South Killingly, South Windham, South Woodstock, Staffordville, Sterling, Thompson, Wauregan, Willimantic, Windham, Woodstock[17]

Gazdaság[szerkesztés]

Connecticut gazdagsága többnyire iparából származik. Korai időkben a maufakturák textiliákat, ezüst evőeszközöker, varrógépeket, órákat és karórákat állítottak elő. A mai ipar a repülőgépmotor és -alkatrész gyártásáról, elektronika és elektromos gépek, kompjuterek és helikopterek készítéséről ismert. Emellett a fegyveres erők számára is előállít lőfegyvereket, lőszereket. A fegyverkészítés múltja az amerikai szabadságharcra nyúlik vissza. Groton a központja a tengeralattjárók építésének.

A mezőgazdaság csak egy kis részét teszi ki az állami bevételnek. Ezek tejtermékek, tojás, zöldségfélék, dohány, gombák és különböző almafajták. A széleslevelű dohányuk alkalmas szivarok burkolására, amellyel 1830. óta foglalkoznak.

Sokfajta halat, kagylót, homárt és tengeri rakot fognak ki a Long Island Sound halászai, de a halászat nem számottevő, főleg a szennyeződések miatt. Kő, homok, kavics sóder kitermelés is biztosít némi bevételt az államnak.

Hartford a világ egyik fontos ipari központja, ezért a különböző biztosítások nagy szerepet játszanak az állam bevételében. Pénzügyi szolgáltatások, ingatlanforgalom, szervizszolgálat sok munkát ad a helyi lakosoknak és jelentős bevételi forrás is. A Mashantucket Pequot rezervátum Foxwood játékkaszinója 1992-ben nyílt meg, amely az államban a legtöbb munkalehetőséget bitosítja a lakosság számára, s a Mohegan Sun kaszinó a látogatók ezreit vonzza.[18]

Nevezetességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sites, Seals & Symbols. Secretary of the State. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
  2. Population Estimates Program
  3. Mount Frissell-South Slope. peakbagger.com
  4. Geography of Connecticut
  5. Annual average number of tornadoes. NOAA National Climatic Data Center. (Hozzáférés: 2006. október 24.)
  6. National Park Guide
  7. ^ a b Connecticut's Heritage Gateway
  8. ^ a b c d Connecticut History
  9. ^ a b c d The Society of Colonial Wars in the State of Connecticut
  10. Kis Csaba: Amerikai Egyesült Államok, Második javított kiadás, Kossuth Nyomda, Budapest, 1982. 305. oldal
  11. Population: 1790 to 1990 census.gov
  12. Resident Population of the 50 States, the District of Columbia, and Puerto Rico: Census 2000 census.gov
  13. quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. (Hozzáférés: 2012. április 28.)
  14. http://www.census.gov/geo/www/cenpop/statecenters.txt/ "Population and Population Centers by State: 2000". US Census Bureau.
  15. http://quickfacts.census.gov/qfd/states/09000.html/ U.S. Census
  16. Mayer, Egon; Kosmin, Barry A., Keysar, Ariela (2001). "American Religious Identification Survey, Key Findings, Exhibit 15". City University of New York. (Hozzáférés: 2008-09-08.)
  17. Connecticut: Counties
  18. Connecticut, state, United States: Economy – Infoplease.com

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Connecticut témájú médiaállományokat.