II. Jakab angol király

II. Jakab
Angol Királyság királya
II. Jakab
Uralkodási ideje
1685. február 6. – 1688. december 11.
Koronázása	London 1685. április 23.
Elődje	II. Károly
Utódja	II. Mária
Skót Királyság királya
VII. Jakab
Uralkodási ideje
1685. február 6. – 1688. december 11.
Koronázása	nem koronázták meg
Elődje	II. Károly
Utódja	II. Mária
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Stuart-ház
Született	1633. október 14. London
Elhunyt	1701. szeptember 16. (67 évesen) Saint-Germain-en-Laye
Nyughelye	Windsori kastély
Édesapja	I. Károly angol király
Édesanyja	Bourbon Henrietta Mária angol királyné
Házastársa	Hyde Anna yorki hercegné Modenai Mária angol királyné
Gyermekei	II. Mária angol királynő Anna brit királynő James Francis Edward Stuart Louisa Maria Teresa Stuart James Stuart, Duke of Cambridge Henrietta FitzJames James FitzJames, 1st Duke of Berwick Henry FitzJames Isabel Stuart Charles Stuart, Duke of Cambridge Charles Stuart, Duke of Cambridge Edgar Stuart, Duke of Cambridge Charles Stuart, Duke of Kendal
II. Jakab aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Jakab témájú médiaállományokat.

II. Jakab

II. Jakab (James II, London, 1633. október 14. – Saint-Germain-en-Laye, Franciaország, 1701. szeptember 16.) 1685-től 1688-ig Anglia, Skócia (VII. Jakab néven) és Írország királya a Stuart-házból, a kivégzett I. Károly fia, II. Károly öccse.

Élete

York hercegeként

1646-ban, az angol forradalom kitörése után a parlament testvéreivel fogságba vetette. 1648-ban Hollandiába, majd Franciaországba menekült. 1652-ben Turenne seregében harcolt. 1655-ben el kellett hagynia Franciaországot, mire brit és ír menekültek élén, Condé és Don Juan alatt Turenne ellen fordította fegyverét (1659).

Amint a Stuartok megint Anglia trónjára kerültek, Jakab lett a Királyi Afrika Társaság elnöke. Ebbéli minőségében megbízta a Társaság szolgálatában álló Robert Holmest, hogy foglalja el a holland gyarmatokat és rabszolgakereskedő állomásokat Nyugat-Afrikában. Ezzel egy időben az angolok az észak-amerikai holland területeket is megszállták, az államilag támogatott angol kalózok pedig súlyos károkat okoztak a holland kereskedőknek. A háborúban II. Károly király tengernaggyá és a brit hajóhad fővezérévé nevezte ki Jakabot, aki 1665 elején először Új Amszterdamot, Hollandia Észak-amerikai gyarmatát foglalta el. 1665. június 13-án a (southwoldinak is nevezett) lowestofti csatában fényes tengeri győzelmet aratott a hollandok fölött, a győzelmet azonban nem aknázta ki. Ezért leváltották a főparancsnok tisztségéből, amit George Monck és Rupert herceg között osztottak meg.

A harmadik angol–holland háborúban ismét Jakab lett az angol flotta főparancsnoka. Először 1672. június 7-én a solebayi csatában csapott össze De Ruyter admirálissal — a közel döntetlen eredményű csatában a győzelmet mindkét fél magának tulajdonította. A következő évben azonban De Ruyter háromszor isː

• első schooneveldi csata (1673. június 7.)
• második schooneveldi csata (1673. június 14.)
• texeli csata (1673. augusztus 21.)

elverte a nagy túlerőben levő, egyesült angol–francia flottát. A kudarcok miatt Anglia különbékét kötött Hollandiával; Jakab tengerészeti pályafutása gyakorlatilag véget ért.

Miután Jakab első neje – élete vége felé – a katolikus vallásra tért, majd 1673-ban a katolikus Mária modenai hercegnővel kötött újabb házasságot, az ellenzék kiharcolta, hogy állásáról le kelljen mondania. 1679-ben Brüsszelbe menekült, ahonnan azonban a parlament engedelmével nemsokára Skóciába tette át lakóhelyét.

Királyként

Károly halála után ő foglalta el az angol trónt, és bár megfogadta, hogy tiszteletben tartja a nemzet szabadságait és a törvényeket, nemsokára a korlátlan uralom és a katolikus egyház helyreállítását célzó rendeleteket hozott. Az általános elégedetlenség közepette Monmouth herceg, II. Károly természetes fia lépett föl trónkövetelőnek. Kísérlete elbukott, ő pedig a vérpadra került; a megtorlók néhány hét alatt több mint 300 felkelőt végeztettek ki.

Az angol nép zöme némi türelemmel nézte a zsarnok uralmát, mert nem lévén a királynak fiúörököse, arra számított, hogy a trón protestáns leányaira száll majd. Azonban a katolikus királynő 1688-ban váratlanul fiút szült és erre kitört a vihar. A trónörököst – bár alaptalanul – becsempészett gyermeknek deklarálták; mindkét parlamentáris párt a klérussal szövetkezve, a király vejét, Orániai Vilmost szólította föl az angol alkotmány védelmére. Jakab megijedt ettől a fordulattól, és visszavonta törvénytelen rendeleteit, de már késő volt. Orániai Vilmos 1688. november 15-én Torbayben, Devonshire-nál partra szállt, mire Jakab, akit hadserege is cserbenhagyott, Franciaországba menekült. Útközben elfogták, de Orániai Vilmos másodízben is szökni engedte apósát. A parlament Jakabot trónvesztetté nyilvánította, utódául leányát, Mária királynőt és annak férjét, III. Vilmost kiáltotta ki királynak. Ezután II. Mária és III. Vilmos közösen uralkodott.

Trónfosztása után

Jakab nem mondott le a trónról, azt folyamatosan próbálta visszaszerezni — híveit, akik továbbra is a Stuartokat tartották Anglia, Skócia és Írország legitim uralkodóinak, jakobitáknak nevezték el. Jakab 1689 márciusában francia segítséggel partra szállt Írországban, és összehívta Dublinba az ír parlamentet, amely elismerte királynak. Orániai Vilmos azonban 1690. július 11-én (a régi naptár szerint júl. 1-én) a Boyne folyónál legyőzte a Stuart-párt ír-francia csapatait, és Jakab visszatért francia földre. A következő évben Vilmos tábornokai visszahódították Írországot. Jakab gyorsan öregedett, és egyre inkább pietista hitvese befolyása alá került. A restauráció utolsó reményeit az 1697-ben megkötött rijswijki béke oszlatta el.

Fia, az „idősb trónkövetelő” (Old Pretender) James Francis Edward Stuart szintén próbálkozott a hazatéréssel- 1715-ben tört ki Skóciában az első jakobita felkelés, de a francia támogatás dacára elbukott. Utána az angolok által „ifjú trónkövetelőnek” nevezett Charles Edward Stuart lett a jakobita mozgalom feje.

Halála

A franciaországi Château de Saint-Germain-en-Laye-ben vesztette életét bátyjához hasonlóan szélütés (intracerebrális vérzés) miatt.

Gyermekei

Első feleségétől, Hyde Annától (1638. március 22. – 1671. március 31.) 8 gyermeke született:

Név	Születés	Halál	Megjegyzés
Károly	1660. október 22.	1661. május 5.
II. Mária	1662. április 30.	1694. december 28.
Jakab	1663. július 12.	1667. június 20.
Anna	1665. február 6.	1714. augusztus 1.
Károly	1666. július 4.	1667. május 22.
Edgár	1667. szeptember 14.	1671. június 8.
Henrietta	1669. január 13.	1669. november 15.
Katalin	1671. február 9.	1671. december 5.

Második feleségétől, Modenai Máriától (1658. október 5. – 1718. május 7.) 7 gyermeke született:

Név	Születés	Halál	Megjegyzés
Katalin Laura	1675. január 10.	1676. október 3.
Izabella	1676. augusztus 28.	1681. március 2.
Károly	1677. november 7.	1677. december 12.
Erzsébet	1678	1678?
Sarolta Mária	1682. augusztus 16.	1682. október 16.
Jakab Eduárd	1688. június 10.	1766. január 1.	Trónkövetelő.
Lujza Mária Terézia	1692. június 28.	1712. április 20.

Ezen kívül volt még 6 törvénytelen gyermeke is:

Név	Születés	Halál	Megjegyzés
Henrietta	1667	1730. április 3.	Arabella Churchilltől (1648. február 23. – 1730. május 30.)
Jakab	1670. augusztus 21.	1734. június 12.	Arabella Churchilltől.
Henrik	1673. augusztus 6.	1702. december 16.	Arabella Churcilltől.
Arabella	1674	1704. november 7.	Arabella Churchilltől.
Katalin	1681	1743. március 13.	Catherine Sedleytől (1657 – 1717. október 26.).
Jakab	1684	1685	Catherine Sedleytől.

Források

• Bokor József (szerk.). Jakab (4), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27. 

Előző uralkodó: II. Károly

Anglia királya 1685 – 1688

Következő uralkodó: II. Mária

Előző II. Károly

Írország királya 1685 – 1688

Következő II. Mária

Előző uralkodó: II. Károly

Skócia uralkodója 1685–1688

Következő uralkodó: II. Mária