I. Károly angol király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
I. Károly
King Charles I after original by van Dyck.jpg

Angol Királyság királya
I. Károly
Uralkodási ideje
1625. március 27. 1649. január 30.
Elődje I. Jakab
Utódja II. Károly
Skót Királyság királya
I. Károly
Uralkodási ideje
1625. március 27. 1649. január 30.
Elődje I. Jakab
Utódja II. Károly
Életrajzi adatok
Uralkodóház Stuart-ház
Született 1600. november 19.
Dunfermline
Elhunyt 1649. január 30. (48 évesen)
London
Édesapja I. Jakab angol király
Édesanyja Dániai Anna
Házastársa Bourbon Henrietta Mária angol királyné
Gyermekei
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Károly témájú médiaállományokat.

I. Károly (Dunfermline, Skócia, 1600. november 19.London, Anglia, 1649. január 30.) Anglia és Skócia királya. Apja VI. Jakab skót király, I. Jakab néven angol király, Stuart Mária skót királynő és Stuart Henrik címzetes király, Albany hercege fia. Anyja Oldenburgi Anna, II. Frigyes dán és norvég király lánya.

Élete túlnyomó részét Angliában élte le. Miután bátyja, Henrik Frigyes walesi herceg meghalt, 1612-ben trónörökössé vált. 1623-ban sikertelen és népszerűtlen próbálkozása volt, hogy elvegye Mária Anna spanyol hercegnőt. Helyette két évvel később a francia Henrietta Máriát vette el.

Trónra lépését követően feszültség alakult ki közte és a Parlament között, mert királyi előjogaira hivatkozva korlátozni próbálta azt. Hitt ugyanis a királyok isteni kegyelme alapján történő uralkodásának tanában, mely szerint önállóan dönthet az állama ügyeiben. Politikája népszerűtlen volt, főként önkényes és váratlan adókivetései, valamint abszolút uralkodóként való fellépése miatt. Az, hogy egy római katolikus hercegnőt vett feleségül, további visszatetszést keltett, főként az anglikánok és a skót presbiteriánusok körében. Sikertelen, ám következetes valláspolitikájával ugyanakkor az anglikán egyház felé akarta terelni Skóciát is, mely bukásának egyik oka volt.

1642-től kezdődően az angol polgárháborúban angol és skót csapatok is ellene harcoltak. 1645-ben a skótok elfogták és átadták az angol parlamentnek. Itt azonban visszautasította az ország alkotmányos monarchiává alakításának tervét, majd 1647-ben megszökött fogságából. Sikertelenül próbált meg szövetségre lépni Skóciával, az Oliver Cromwell által vezetett új hadsereg pedig átvette Angliában az irányítást, így ismét bebörtönözték. Hazaárulásért perbe fogták, majd 1649-ben kivégezték. A monarchiát eltörölték, helyette létrejött az Angol Köztársaság. 1660-ban a monarchia restaurálásával fia lépett trónra II. Károly néven.

Élete[szerkesztés]

Coat of Arms of England (1603-1649).svg
I. Károly (Daniel Mytens festménye)

Skóciában született, de már Angliában nőtt fel. Hároméves volt, mikor apja, VI. Jakab skót király I. Erzsébet halála után elfoglalta az angol trónt. Gyerekkorában gyenge és beteges volt, ezért míg szülei az év nagy részét Angliában töltötték, ő Skóciában maradt Lord Fyvie, az apja barátjának felügyelete alatt. 1604-ben aztán elég erősnek nyilvánították, Angliába ment, és Skóciába többé nem is tért vissza. Itt Lady Carey vette őt gondozásba. Gyenge térdei erősítésére speciális csizmát kapott. Beszélni nehezen tanult meg, egész életére jellemző volt a lassabb tempójú beszéd. 1605-ben York hercege lett. Tanulmányait Sir Thomas Murray felügyelete alatt végezte, Fizika gyengeségeit sikerült leküzdenie, amit minden bizonnyal angolkór okozott. Tehetségesen lovagolt, íjászkodott, és vívott. Amikor 1612-ben bátyja, Henrik Frigyes meghalt tífuszban, trónörökössé lépett elő, s elnyerte a walesi herceg címet.

1613-ban testvére, Erzsébet, feleségül ment V. Frigyes pfalzi választófejedelemhez, akit a cseh rendek az uralkodójukká választottak, mint a Protestáns Liga vezetőjét. Eközben a korábbi cseh uralkodó, Habsburg Ferdinánd, aki német-római császár is volt, határozott fellépéssel ment elébe az eseményeknek - ez a cselekménysor indította el a harmincéves háborút. A vallási nézetkülönbségek miatt eszkalálódó háborút az angol rendek is aggodalommal figyelték. Jakab király, hogy diplomáciai úton próbáljon békét teremteni, a spanyol udvarból keresett feleséget fiának.

Sajnálatos módon apjának ez irányú lépései népszerűtlenek voltak a királyi udvarban és a nép körében. Az angol parlament részéről rendkívül unszimpatikusak voltak mind a spanyolok, mind a katolikusok, ezért azt remélték, hogy amikor Jakab újra összehívja a testületet, tengeri hadjáratot indítanak a spanyolok ellen, és a walesi hercegnek protestáns menyasszonyt találnak. Jakab főkancellárját, Francis Bacont letartóztatták a Lordok Háza előtt, korrupció vádjával. Ez volt az első ilyen eljárás 1459 óta. Az incidens veszélyes precedenst teremtett, hiszen évekkel később Károlyt és támogatóit is ugyanígy tartóztatták le. Jakab király szerint a parlament alsóházának csak az ország belügyeibe volt beleszólása, amit azok heves tiltakozással fogadtak, és azzal, hogy jogukban áll elmondani a véleményüket. Károly e kérdésben az apja pártját fogta, úgy vélte, a királyi hatalom megkérdőjelezése, ami történik. 1622 januárjában a király fel is oszlatta a parlamentet.

Károly és Buckingham hercege titokban Spanyolországba utaztak 1623-ban, hogy elrendezzék a frigyet. Ott azonban lehetetlen feltételeket szabtak nekik: a herceg katolikus hitre térését, a katolikusok üldözésének azonnali beszüntetését és vallási türelmet. Miután vérig sértették őket, Jakab ismét összehívta a Parlamentet 1624-ben, hogy a támogatásukat kérje egy közelgő háborúhoz. A parlament aztán Lionel Cranfield-et, a királyi kincstárnokot is eljárás alá vonta, aki ellenezte a háborút. Jakab ekkor már betegeskedett, 1625-ben meg is halt, így nem tudta erős kézzel fogni a parlamentet.

A spanyol frigy kútba esését követően Károly és Lord Buckingham figyelme Franciaország felé fordult. 1625-ben el is vette feleségül Henrietta Mária hercegnőt.

Tekintélyelvű uralkodó volt, összetűzésbe került a parlamenttel, mert egyedül akart uralkodni; ezt egyeduralomnak, más néven abszolutizmusnak hívjuk. Amikor megtámadta a szomszédos Skóciát, hamar kiderült, hogy a kincstárnak nincs elegendő vagyona. Ezért kénytelen volt 1640-ben összehívni a parlamentet. Azokat a képviselőket, akiket korábban börtönbe zárt azért, mert ellentmondtak neki, a parlament kiszabadította. Követelték két tanácsadójának, Thomas Wentworth kancellárnak és William Laud canterburyi érseknek a kivégzését. Az ellentétek 1642-ben polgárháború kitöréséhez vezettek. A királyt elfogták, de megszökött. Végül a skótoktól kért segítséget, de azok 1648-ban vereséget szenvedtek Oliver Cromwell seregeitől. A Parlament 1649-ben lefejeztette. Őutána a trónt fia, a későbbi II. Károly kapta meg. Apjához hasonlóan ő is biszexuális volt.[1]

Nagyon szeretett sakkozni. Sakk-készletét 1607-ben Georg Schreiber porosz mester készítette borostyánból. Az uralkodó ehhez annyira ragaszkodott, hogy bibliája mellett ezt is magával vitte a vérpadra. A jó állapotban fennmaradt készletet 2012. decemberében 600 000 fontért árverezték el.[2]

Gyermekei[szerkesztés]

Felesége, Henrietta Mária francia királyi hercegnő (1609. november 25.1669. szeptember 10.), XIII. Lajos király húga kilenc gyermeket szült neki:

Név
Születés
Halál
Megjegyzés
Károly Jakab, Cornwall és Rothesay hercege 1629. május 13. 1629. május 13.
II. Károly 1630. május 29. 1685. február 6.
Mária 1631. november 4. 1660. december 24.
II. (VII.) Jakab 1633. október 14. 1701. szeptember 16.
Erzsébet 1635. december 29. 1650. szeptember 8.
Anna 1637. március 17. 1640. december 8.
Katalin 1639. június 29. 1639. június 29.
Henrik 1640. július 8. 1660. szeptember 18.
Henrietta Anna 1644. június 16. 1670. június 30. (I.) Fülöp orléans-i herceg első felesége

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. George Villiersszel, Buckingham (15921628) hercegével folytatott titkos homoszexuális viszonyt, aki Dumas hősével ellentétben nem a francia királynéba, hanem az angol királyba volt szerelmes. Vö.: Szántó (1987).
  2. http://nol.hu/mozaik/elarvereztek_i__karoly_sakk-keszletet

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Előző uralkodó:
VI. Jakab
Skócia uralkodója
1625-1649 (1642)
A skót kiscímer
Következő uralkodó:
Angol forradalom
Előző uralkodó:
I. Jakab
Anglia királya
16251649
Az angol királyi címer
Következő uralkodó:
Angol forradalom