Windsori kastély
| Windsori kastély | |
 | |
| A kastély frontja naplementekor | |
| Település | Windsor |
| Cím | Windsor SL4 1NJ |
| Építési stílus | Perpendicular Gothic |
| Építész(ek) | Hugh May |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Tulajdonos | A Korona |
| Elhelyezkedése | |
 Windsori kastély
Pozíció az Egyesült Királyság térképén
| |
| é. sz. 51° 29′ 02″, ny. h. 0° 36′ 17″Koordináták: é. sz. 51° 29′ 02″, ny. h. 0° 36′ 17″ | |
| Windsori kastély weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Windsori kastély témájú médiaállományokat. | |
A windsori kastély az Egyesült Királyságban, Berkshire megyében található. A világ legnagyobb jelenleg is használt kastélya, I. Vilmos angol király korából maradt fenn. A kastély területe körülbelül 45 000 m².
A londoni Buckingham-palotával és az edinburghi Holyroodhouse-palotával egyetemben a windsori kastély egyike a brit királyi család legfontosabb rezidenciáinak. II. Erzsébet brit királynő az év sok hétvégéjén tölti szabadidejét a kastélyban. Hivatalos és privát ügyeit egyaránt itt intézi. Erzsébet királynő másik két rezidenciája a balmorali kastély és a sandringhami kastély, a királyi család privát lakhelyei.
Anglia, illetve az Egyesült Királyság legtöbb királyának és királynéjának hatása volt a kastély építésére és fejlesztésére. A történelem során a windsori kastély egyaránt volt helyőrség, erőd, otthon, királyi székhely és börtön is. Az évek során a kastély története és a brit monarchia elválaszthatatlanul összefonódtak. Amikor az országban éppen nyugalom volt, akkor a kastélyt folyamatosan bővítették hatalmas termekkel, grandiózus apartmanokkal. Amikor háborúk dúltak, Windsor védelmét megerősítették. Ez napjainkig így folytatódik.
A turisták elől elzárt felső termek északnyugatról
Az elzárt területek délnyugati irányból
A windsori kastély légi felvételen
A kastély alaprajza
Építészet[szerkesztés]
A Windsor kastély területe 52.609 négyzetméter (13.000 hektár), az épület egyesíti az erődítmény, a palota és a kisváros jellemzőit. A ma ismert kastély lepcsőzetes építési projektek sorozata során jött létre, amelyek az 1992-es tűzvész utáni újjáépítési munkálatokban csúcsosodtak ki. Lényegében egy györgy és viktoriánus kori dizájn, amely egy középkori szerkezetre épül. Gótikus jegyeket mutat modern környezetben. A 14. század óta a kastély építészete a régebbi divatok és a hagyományos kortárs újraértelmezésére törekszik. William Whitfield építész szerint a Windsori kastély "fiktív minőségű" épület. A gótikus dizájn pedig "olyan érzést kelt mintha színházi előadás díszleteiben járnánk." Bár számos kritika érte, a kastély építészete és történelme a legnagyobb európai paloták közé emeli.
Szent György-kápolna[szerkesztés]
A kastélykápolnát eredetileg a 14. században alapította III. Eduárd angol király, a 15. század végén pedig nagymértékben kibővítették. Számos királyi istentisztelet, esküvő és különösen a 19. és 20. században temetkezés helyszíne volt. Bár a 15. századból számos uralkodót és házastársát temették el itt, csak a 19. században lett a Szent György-kápolna és a közeli Frogmore-kertek a brit királyi család választott temetkezési helye.
További információk[szerkesztés]
- (magyarul) A windsori kastély látnivalói Archiválva 2008. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- (magyarul) A windsori kastély története (London kalauz) Archiválva 2008. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- (magyarul) A windsori kastély története (Sulinet)
- (magyarul) A Magyarok Londonban cikke
- (angolul) A windsori kastély hivatalos weboldala
- (angolul) A Royal Collection oldala
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Windsor Castle című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|