Kálvinizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kálvinizmus teológiai rendszer és protestáns irányzat a kereszténységen belül. A reformáció egyik kimagasló alakja, Jean Calvin munkássága nyomán jött létre Svájcban, a 16. században. Követőit kálvinistáknak, vagy reformátusoknak nevezik, akik szervezetileg különböző, önálló nemzeti egyházakba tömörülnek, amelyeket evangéliumi református egyházaknak is szokás nevezni. Ezeket a Református Egyházak Világszövetsége tömöríti egybe, amely több mint 75 millió tagot számlál.[1]

A kálvinizmus létrejötte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kálvinizmus teológiai gyökerei a 16. századi nyugat-európai reformációig nyúlnak vissza. Az azt elindító lutheri irányzatból indult ki, majd több újító reformátor hatása alatt formálódott (például Ulrich Zwingli), akik között Jean Calvin (magyarosan Kálvin János, 1509-1564), a jogász végzettségű francia reformátor végül kiemelkedővé vált. 1536-ban kiadta A keresztény vallás tanítása című művét. Ebben világos rendszerbe foglalta a reformáció tanait, amelyek a református vallás hitnézeteivé váltak. Kálvin híressé válása után kapcsolták nevét a református egyházakhoz (kálvinista egyházak), a református mozgalmat pedig kálvinizmusnak nevezték el. A kálvinista tanrendszer lényegét addig különböző teológusok hangoztatták, s az 1618-19-es dorti zsinaton foglalták össze „a kálvinizmus öt pontjaként”, Kálvin nézeteinek védelmében.

Alapvető hittételei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Eleve elrendelés elve: a kálvinista egyház egyik legjobban ismert tanítása a predesztináció (ők s-sel ejtik) vagy eleve elrendeltetés. Eszerint a mindentudó Isten terveiben minden ember egyéni sorsa, vagyis üdvössége vagy elveszett volta eleve el van döntve, el van rendelve, „meg van írva” megmásíthatatlanul. Az eleve elrendelés nézetének története összekapcsolódik néhány keresztény teokráciai kísérlettel.
  2. A hívő: a hívő Krisztus tulajdona, Krisztus testének tagja.
  3. Üdvösség: üdvözülés kizárólag a Jézus Krisztusba vetett hit által van. Az üdvösséghez feltétlenül szükséges: beismerni a bűnösséget (Isten törvényét nem lehet tökéletesen megtartani, lásd: eredendő bűn), kérni Isten bűnbocsánatát, valamint hinni, hogy csak Ő tud megváltani. El kell fogadni Krisztus keresztáldozatát.
  4. Eredendő bűn: Isten jónak teremtette az embert azért, hogy teremtőjét megismerje és szeresse. Ádám és Éva paradicsomi engedetlensége miatt a mi természetünk úgy megromlott, hogy mi mindnyájan a fogantatás pillanatától bűnben vagyunk, majd bűnben születünk meg. Az eredendő bűn minden jóra képtelenné teszi az embert. A Szentlélekbe vetett hit megfordíthatja ezt.
  5. Törvénymegtartás: az ember képtelen megtartani Isten törvényét, igazságosan élni Isten előtt, minden nap bűnöket követ el. Isten alkalmassá teremtette az embert arra, hogy törvénye szerint éljen, de ez csak az Ő szent törvényei betartásával, az Ige tudatos hitében lehetséges. Az ördög sugallata és tudatos engedetlensége az, ami veszélyt jelent a hívőre.
  6. Isten irgalmas és igazságos egyben. Nem hagyja büntetlenül az engedetlenséget.
  7. A hívőknek hinniük kell a jóhír ígéreteiben. Ezen kívül: Istenben, Jézus Krisztusban, az ő keresztrefeszítésében, halálában, feltámadásában, és abban hogy halála után megjárta a poklot is, a Szentlélekben, az egyetemes keresztyén Anyaszentegyházat, valamint a szentek egyességében, a bűnök bocsánatában, a test feltámadásában, az örök életben (Apostoli hitvallás). Valójában ez minden egyház hitvallása.
  8. Krisztus: Ő a megváltó, minden Őbenne és Őáltala létezik. Ő az Atya Fia, aki a Szentlélek erejével terjeszti ki hatalmát. Tanításaiból tudjuk, milyen lehet a Mennyek Országa.
  9. Krisztustagadók: akik a boldogságukat a szenteknél, vagy önmagukban keresik, azok nem hisznek Krisztusban, valójában megtagadják Krisztust.
  10. Sákramentumok (szentségek): két sákramentum (szakramentum, magyarul szentség) létezik, ezek a keresztség és az úrvacsora.
  11. Keresztség: Vízkeresztség, Szentlélekkeresztség: Krisztus vére és lelke által mossa le az ember minden tisztátalanságát. Krisztus vérével való megmosatás a bűnök bocsánatát, a Szentlélek által való megújítást és Krisztus tagjaivá szentelést jelenti. (az újjászületés fürdője és a bűnök hitben való lemosása a Keresztség). A csecsemőket is meg lehet keresztelni. A vízzel való keresztség a Szentlélekkel való keresztségnek a látható jele.
  12. Úrvacsora – Krisztus parancsolata, hogy az úrvacsora emlékezet legyen az Ő keresztáldozatára. A bor Krisztus vérét, a kenyér pedig testét jelképezi. A pápás (katolikus) mise szerintük „Jézus Krisztus egyetlenegy áldozatának és szenvedésének tagadása és átkozott bálványimádás”, amivel a képmutatók ítéletet esznek és isznak maguknak.
  13. Kizárás: akik felfogásukkal és életükkel hitetlennek és istentelennek bizonyulnak,a mennyországból és az üdvösségből mindaddig ki lesznek zárva, amíg be nem bizonyítják életük megjobbítását.
  14. A jócselekedetek nem szükségesek és nem is elégségesek a megváltáshoz, de az egészséges hívő élethez nélkülözhetetlenek.
  15. A megtérés: bűnbánat, Krisztus általi öröm, valamint vágy az Isten akarata szerint való jó cselekedetekkel teljes élet után.
  16. A tízparancsolat valamint a Miatyánk és annak magyarázata szintén a heidelbergi káté részét képezi.
  17. Elvetendő dolgok: minden olyan dolog elvetendő (szentképek, templomi díszek), amelyek használata biblikusan - a protestáns felfogás szerint - nem támasztható alá, illetve, ami nem Isten dicsőségét szolgálja.

Hitvallások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • I. Helvét Hitvallás
  • II. Helvét Hitvallás
  • Heidelbergi Káté
  • Skót Hitvallás
  • Gall Hitvallás
  • La Rochelle-i Hitvallás
  • Westminsteri Hitvallás (1647)
  • Westminster Confession of Faith, Shorter Cathecism
  • Westminster Confession of Faith, Larger Cathecism
  • Belga Hitvallás
  • Dorti Kánonok
  • I. Londoni Baptista Hitvallás
  • II. Londoni Baptista Hitvallás
  • Savoy Declaration
  • Cambridge Platform

Református egyházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A dunabogdányi református templom (1802)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]