1551
Megjelenés
| 1551 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1551 |
| Ab urbe condita | 2304 |
| Bahái naptár | -293 – -292 |
| Berber naptár | 2501 |
| Bizánci naptár | 7059 – 7060 |
| Buddhista naptár | 2095 |
| Burmai naptár | 913 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1543 – 1544 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1606 – 1607 |
| Shaka Samvat | 1473 – 1474 |
| Holocén naptár | 11551 |
| Iráni naptár | 929 – 930 |
| Japán naptár | 2211 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4247–4248 |
| Kopt naptár | 1267 – 1268 |
| Koreai naptár | 3884 |
| Muszlim naptár | 957 – 958 |
| Szeleukida naptár | 1862–1863 |
| Örmény naptár | 1000 ԹՎ Ռ |
| Thai szoláris naptár | 2094 |
| Zsidó naptár | 5311 – 5312 |
Évszázadok: 15. század – 16. század – 17. század
Évtizedek: 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek – 1540-es évek – 1550-es évek – 1560-as évek – 1570-es évek – 1580-as évek – 1590-es évek – 1600-as évek
Évek: 1546 – 1547 – 1548 – 1549 – 1550 – 1551 – 1552 – 1553 – 1554 – 1555 – 1556
Események
[szerkesztés]Határozott dátumú események
[szerkesztés]- február 3. – Megkezdődnek a tárgyalások Erdély jövőjéről I. Ferdinánd és Fráter György képviselői között Bihardiószegen.[1]
- július 19. – Izabella királyné – fia nevében is – Gyulafehérvárott aláírja az 1549. évi nyírbátori megállapodáson alapuló szerződést.[2]
- május 1. – Az ismét megnyílt trienti zsinaton a francia püspökök nem vesznek részt, viszont három protestáns fejedelem és hat város is elküldte követeit.[3]
- július 19. – Jagelló Izabella hosszas gyötrődés után aláírja a – Fráter György által, katonai erővel kikényszerített – lemondó nyilatkozatot. (A Szapolyai-család előbb Kassára, majd onnan Lengyelországba távozott, ahol a királyné öccse, Jagelló II. Zsigmond Ágost uralkodott.)[4]
- július 21. – Fráter György átadja Giambattista Castaldónak a Szent Koronát, amit Bécsbe szállítanak.[2]
- szeptember 1. – II. János lemond és Ferdinánd Fráter Györgyre bízza Erdély kormányzását.[2]
- szeptember 28. – A törökök 80000 fős serege megérkezik Csanád vára alá. (A várparancsnok, Nagy Péter – Fráter György utasítására – ellenállás nélkül feladja a várat, ami november végén Ferdinánd kezére kerül.)[5]
- október 8. – Török kézre kerül Lippa, melyet november 18-án felszabadítanak.[2]
- október 12. – Ferdinánd ajánlására Frater György megkapja a bíborosi kinevezést III. Gyula pápától.[6]
- október 16. – A törökök megostromolják Temesvárt.[7]
- december 17. – Castaldo császári tábornok parancsára alvinci kastélyában meggyilkolják Martinuzzi György bíborost, Erdély helytartóját.[8]
Határozatlan dátumú események
[szerkesztés]- július – A Szinán pasa és Turgut reisz vezette törökök Málta sikertelen megtámadása után elfoglalják Gozo szigetét, lakosságát (mintegy 5000 főt) Líbiába hurcolják. Ugyanebben az évben elfoglalják Tripoli erődjét is.
- nyár – Ferdinánd, mintegy 6 000–7 000 fősre tehető zsoldoshadsereggel Erdélybe küldi Gianbattista Castaldo őrgrófot, hogy a nevében átvegye a keleti tartomány fölötti hatalmat.[8]
Az év témái
[szerkesztés]Születések
[szerkesztés]- március 21. – Mária Anna bajor hercegnő, osztrák főhercegné, Belső-Ausztria hercegnéje († 1608)
- május 2. – William Camden angol történész, heraldikus († 1623)
- szeptember 19. – III. Henrik francia király († 1589)
- október 8. – Giulio Caccini itáliai zeneszerző († 1618)
- az év folyamán –
- Szuhay István nyitrai püspök, kalocsai érsek († 1608)
- II. Gázi Giráj krími kán († 1608)
Halálozások
[szerkesztés]- január 13. – Kecsethy Márton, volt veszprémi püspök
- december 17. – Fráter György bíboros, esztergomi érsek[8] (* 1482)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig, I. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1896. 183. o.
- ↑ a b c d Buskó András: Ezeréves kapcsolatok: Magyarország-Lengyelország kapcsolatai egy ezredéven keresztül. Budapest: Lengyel-Magyar Baráti Kör. 2002. 221–222. o.
- ↑ Molnár Antal: A trienti zsinat (1545–1563). In A kora újkor története. Szerk. Poór János. Budapest: Osiris. 2009. 339. o. = Osiris Tankönyvek, ISBN 978 963 276 013 1
- ↑ Oborni Teréz: Erdély, a keleti magyar állam. Habsburg-küzdelmek a Magyar Királyság egészéért a 16–17. században. Rubicon, XXXVI. évf. 418. sz. (2025) 25–26. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Borovszky Samu: Csanád vármegye története 1715-ig, II. kötet. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1897. 78. o.
- ↑ Molnár Antal: A pápaság és a török kérdés a 16–17. században. Rubicon, XXXIII. évf. 382–383. sz. (2022) 58. o. ISSN 0865-6347
- ↑ Czímer Károly: Temesvár megvétele. Hadtörténelmi Közlemények, VI. évf. 1. sz. (1893) 620. o.
- ↑ a b c Oborni Teréz: Fráter György halála. Gyilkosság az alvinci kastélyban. Rubicon, XXX. évf. 341. sz. (2019) 27–30. o. ISSN 0865-6347