III. Henrik francia király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Henrik
François Quesnel (1543–1619) portréja Henrik királyról 1588 körül
François Quesnel (1543–1619) portréja Henrik királyról 1588 körül

Lengyelország királya
Uralkodási ideje
1573. május 16.1575. május 12.
Koronázása Waweli székesegyház, Krakkó
1574. február 21.
Elődje II. Zsigmond Ágost
Utódja Báthory István
Franciaország királya
Uralkodási ideje
1574. május 30.1589. augusztus 2.
Koronázása Reims
1575. február 13.
Elődje IX. Károly
Utódja IV. Henrik
Életrajzi adatok
Uralkodóház Valois-ház
Született 1551. szeptember 19.
Fontainebleau-i kastély
Elhunyt 1589. augusztus 2. (37 évesen)
Saint-Cloud
Nyughelye Saint Denis Bazilika
Házastársa Lotaringiai Lujza
Gyermekei nem volt
Édesapja II. Henrik francia király
Édesanyja Medici Katalin
III. Henrik aláírása
III. Henrik aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Henrik témájú médiaállományokat.

III. Henrik francia király (franciául Henri III , lengyelül Henryk Walezy), (Fontainebleau, 1551. szeptember 19.Saint-Cloud, 1589. augusztus 2.) a Valois-dinasztia utolsó uralkodója, mely a Capeting-dinasztiának egyik oldalága volt. 1573–1574 között Lengyelország királya, Litvánia nagyfejedelme. 1574-től haláláig Franciaország királya.

Élete[szerkesztés]

Ifjúkora[szerkesztés]

Henrik 1551-ben született II. Henrik francia király és Medici Katalin királyné harmadik fiaként. 9 éves volt édesapja halálakor. Alig 18 évesen bekapcsolódott a hugenották elleni harcokba: 1569-ben Jarnacnál és Moncontournál győzelmet aratott, illetve 1572-ben részt vett a Szent Bertalan-éji vérengzésben. Házasságot tervezett a nála jóval idősebb I. Erzsébet angol királynővel, hogy megszerezze Anglia trónját, de a királynő nem élt a lehetőséggel.[1]

Lengyel királysága[szerkesztés]

1573-ban – részben édesanyja mesterkedései révén – lengyel királlyá választották, 1574 februárjában pedig Krakkóban királlyá koronázták. Négy hónappal később bátyja, IX. Károly francia király váratlanul elhunyt, ezért június 18-án Henrik titokban elhagyta Lengyelországot, és Franciaországba visszament.

Első évei Franciaország királyaként[szerkesztés]

1575. február 15-én koronázták királlyá Reimsben, a következő nap pedig összeházasodott Vandemont Lujzával, a nagy hatalmú Guise család rokonával.[1]

A katolikus Guise-ek rossz szemmel nézték, hogy Henrik 1576. május 5-én a beaulieui békében szabad vallásgyakorlatot biztosított a hugenották számára. Válaszul a hercegi család nem sokkal később megalapította a Katolikus Ligát, amely hivatalosan a katolikus vallás védelmét, rejtetten a Valois-ház megbuktatását, és a Guise-ek hatalmának megszilárdítását tűzte ki célul. Amikor Henrik rájött a Liga valódi céljára – ellenfeleit kijátszandó – maga lett annak a feje.[1]

A három Henrik háborúja[szerkesztés]

A gyermektelen királynak 1584. június 10-én elhunyt az öccse, a trónörökös Ferenc alençoni herceg, ezzel viszont a Valois-ház kihalása vált valószínűvé. A megbuktatásától tartó király Navarrai Henrikkel, a hugenották vezérével bocsátkozott alkudozásokba: megígérte, hogy a katolizálásért cserébe trónörökösnek ismeri el Navarrai Henriket. A Guise-ek, amikor értesültek az eseményekről, háborút robbantottak ki (három Henrik háborúja). A megrémült, és átokkal fenyegetett király 1585. július 7-én Nemours-ban visszatért a Ligához, és a Liga parancsára a hugenottákat ismét számkivetésre és birtokvesztésre ítélte. 1588 januárjában a Liga fejei ultimátumot terjesztettek Henrik elé, melyben követelték az inkvizíció behozatalát Franciaországba az eretnekség kiirtására; illetve a Ligának való feltétetlen engedelmeskedést. A király tőle szokatlan határozottsággal visszautasította a követeléseket, és a saját védelmére 4000 svájci zsoldost csoportosított Párizsban. Ekkor következett be az úgynevezett torlaszok napja (május 12.): a Liga és a fellázított tömeg Louverban ostrom alá fogta a királyt, aki csak nagy nehezen tudott Chartres-ba menekülni. A diadalittas Liga ezt követően Bourbon bíborost jelölte ki királlyá, Guise Henrik pedig a kormányzói méltóságot öltötte magára. Henrik királyt a határozatok aláírására kényszerítették, majd esküt kellett tennie Blois-ban vállalásai megtartásáról. A király mindenbe belement, ráadásul engedélyt adott a Ligának az eretnekek elleni irtó háborúra.[1]

Guise Henrik és III. Henrik meggyilkolása[szerkesztés]

A király nem tudta elviselni a megaláztatását, és december 23-án testőrei által a királyi lak előszobájában meggyilkoltatta Guise Henriket, másnap pedig Guise Lajos bíborost ölette meg börtönében. Ekkor a Liga élére a harmadik Guise herceg, Charles de Mayenne állt, valamint az ország több városa (Párizzsal az élén) fellázadt az esküszegő uralkodó ellen. Henrik először Tours-ba menekült, majd 1589. április 3-án Navarrai Henrik védelme alá helyezte magát: tettéért a pápa átokkal sújtotta. A két Henrik ekkor a lázongó Párizshoz ment, ahol a fanatizált lakosság heves harca készült. Mialatt folyt Párizs ostroma, augusztus 1-jén egy Jacques Clément nevű domonkos-rendi szerzetes egy tőrrel megsebesítette a királyt.[1] Bár az őrök szinte azonnal lerohanták Clémentet, Henrik életét már nem lehetett megmenteni: a következő nap belehalt a sérüléseibe – de csak miután utódjának jelölte ki Navarrai Henriket. A szerzetest büntetésképpen felnégyelték és utána elégették.[2]

Családfa[szerkesztés]

I. Ferenc
sz. 1494. IX. 12.
† 1547. III. 31.
Valois Klaudia
sz. 1499. X. 13.
† 1524. VII. 20.
II. Lorenzo de’ Medici
sz. 1492. IX. 9.
† 1519. V. 4.
Madeleine de la Tour d’Auvergne
         
     
  II. Henrik
sz. 1519. III. 31.
† 1559. VII. 10.
Medici Katalin
sz. 1519. IV. 13.
† 1589. I. 5.
     
   
Lotaringiai Lujza
sz. 1553. IV. 30.
† 1601. I. 29.
OO   1576. II. 15.
III. Henrik
sz. 1551. IX. 19.
† 1589. VIII. 2.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e Pallas, i. h.
  2. http://www.ng.hu/Civilizacio/2006/08/III_Henrik_gyilkossag_aldozatava_valt

Forrás[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
II. Zsigmond Ágost
Lengyel uralkodó
15731574
A lengyel címer
Következő uralkodó:
Báthory István
Előző uralkodó:
IX. Károly
Franciaország királya
15741589
A francia királyi liliom
Következő uralkodó:
IV. Henrik