III. Henrik francia király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
III. Henrik
Henri III Versailles.jpg

Lengyelország királya
Uralkodási ideje
1573. május 16. – 1575. május 12.
Koronázása Waweli székesegyház, Krakkó
1574. február 21.
Elődje II. Zsigmond Ágost
Utódja Báthory István
Franciaország királya
Uralkodási ideje
1574. május 30. – 1589. augusztus 2.
Koronázása Reims
1575. február 13.
Elődje IX. Károly
Utódja IV. Henrik
Életrajzi adatok
Uralkodóház Valois-ház
Született 1551. szeptember 19.
Fontainebleau-i kastély
Elhunyt 1589. augusztus 2.(37 évesen)
Saint-Cloud
Nyughelye Saint Denis Bazilika
Házastársa Lotaringiai Lujza
Gyermekei nem volt
Édesapja II. Henrik francia király
Édesanyja Medici Katalin
III. Henrik aláírása
III. Henrik aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Henrik témájú médiaállományokat.

III. Henrik francia király (franciául Henri III , lengyelül Henryk Walezy), (Fontainebleau, 1551. szeptember 19.Saint-Cloud, 1589. augusztus 2.). II. Henrik francia király és Medici Katalin királyné fia, a Valois-dinasztia utolsó uralkodója, mely a Capeting-dinasztiának egyik oldalága volt. 1573–1574 között Lengyelország királya. 1574-től haláláig Franciaország királya.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folyton manővereznie kellett az I. Henri de Guise herceg által vezetett Katolikus Liga és a Navarrai Henrik vezette hugenotta párt között. Ez vezetett a „Három Henrik háborújához”. Miután Guise herceg nyomást gyakorolt rá a protestánsoknak adott apró kedvezmények visszavonása és Navarrai Henrik trónutódlásának kizárása érdekében, sőt Párizsba is bevonult, III. Henrik király 1588-ban tanácskozás ürügyével tőrbecsalta Guise herceget és annak bíboros testvérét, és testőreivel meggyilkoltatta őket. (A gyilkosságot állítólag ágya kárpitja mögül ő maga is végignézte. Mindez a Blois-ban tartott rendi gyűlés végén történt december 23-án.) Utána a hűtlen Párizs ellen vonult, de a táborban egy Jacques Clément nevű fanatikus dominikánus szerzetes, akit azzal engedtek a királyhoz, hogy titkos leveleket hozott, ledöfte a palotájában. Másnap halt meg, de előtte tisztjeit feleskette Navarrai Henrikre, aki IV. Henrik néven követte őt a francia királyi trónon.

Az utolsó Valois-házi király halála után Navarrai Henrik kénytelen volt felhagyni Párizs ostromával, mivel a III. Henrikhez „alig hű” nemesek több mint fele nem fogadta el egy hugenotta jelenlétét a francia trónon, ezek – Alençon hercegével együtt – csatlakoztak a Katolikus Ligához.

Családfa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Ferenc
sz. 1494. IX. 12.
† 1547. III. 31.
Valois Klaudia
sz. 1499. X. 13.
† 1524. VII. 20.
II. Lorenzo de’ Medici
sz. 1492. IX. 9.
† 1519. V. 4.
Madeleine de la Tour d’Auvergne
         
     
  II. Henrik
sz. 1519. III. 31.
† 1559. VII. 10.
Medici Katalin
sz. 1519. IV. 13.
† 1589. I. 5.
     
   
Lotaringiai Lujza
sz. 1553. IV. 30.
† 1601. I. 29.
OO   1576. II. 15.
III. Henrik
sz. 1551. IX. 19.
† 1589. VIII. 2.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
II. Zsigmond Ágost
Lengyel uralkodó
15731574
A lengyel címer
Következő uralkodó:
Báthory István
Előző uralkodó:
IX. Károly
Franciaország királya
15741589
A francia királyi liliom
Következő uralkodó:
IV. Henrik