I. János francia király
| I. János | |
 | |
| Ragadványneve | Utószülött János |
| Franciaország királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1316. november 14. – 1316. november 19. | |
| Elődje | X. Lajos |
| Utódja | V. Fülöp |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Capeting |
| Született | 1316. november 15. Párizs |
| Elhunyt | 1316. november 20. (0 évesen) Párizs |
| Nyughelye | Saint-Denis-székesegyház |
| Édesapja | X. Lajos francia király |
| Édesanyja | Anjou Klemencia francia királyné |
| Testvére(i) | II. Johanna navarrai királynő |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. János témájú médiaállományokat. | |
I. (Utószülött) János (Párizs, 1316. november 15. – Párizs, 1316. november 20.) a középkori Franciaország és Navarra királya (szintén I. János néven), X. (Civakodó) Lajos és Magyarországi Klemencia fia, Navarrai Johanna féltestvére volt. A tizenharmadik Capeting-uralkodó volt, az egyetlen, aki már születése előtt viselte Franciaország királyi címét, és emiatt az egyetlen, aki ezt a címet egész életében viselte. Uralma a legrövidebb volt a francia királyok között.[1] Noha a mai történetírás egyértelműen királyként tekint rá, az ő korában ez nem volt egészen egyértelmű, csak II. (Jó) János trónra lépésétől kezdve, miként második királyként hivatkoztak rá.[2]
Atyja június 5-én bekövetkezett halála után született, ám alig öt napig élt. A Capetingek közül egyedülálló módon Jánosnak keresztelték. Ekkor nagybátyja, az addig régensként uralkodó Hosszú Fülöp örökölte a trónt.
A legenda
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A középkori Európában meglehetősen magas volt a csecsemőhalandóság, így János halálának oka sokféle lehetett, mégis, már nem sokkal ezt követően mérgezésről kezdett el terjedni a szóbeszéd.[3] Ezt azzal támasztották alá, hogy sok embernek érdekében állhatott a gyermek halála, és az apja is váratlanul halt meg. A halál okát mind a mai napig nem ismerjük.
Jóval komolyabb problémát vetett fel, hogy a Capetingek hosszú sora megszakadt. Az uralkodóház történetében most először fordult elő, hogy az apát nem a legidősebb fiú követi a trónon. Mivel már maga X. Lajos is úgy halt meg, hogy nem hagyott hátra élő fiúutódot, a trónöröklés kérdésessé vált. Így aztán eldöntötték, hogy megvárják Magyarországi Klemencia özvegy királyné szülését, s arra az időre Lajos öccsét, Poitiers-i Fülöpöt nevezték ki régensnek. Miután a gyermek János meghalt, Fülöp a száli frankok törvényére hivatkozva királlyá koronáztatta magát, és ezzel elütötte Lajos lányát, Johannát a francia tróntól.[4]
János haláláról az idők folyamán számos bizonyíthatatlan szóbeszéd terjedt el, melyeket legjobban Maurice Druon foglalja össze regényciklusában, Az elátkozott királyokban. Eszerint Jánost egy idegen csecsemővel helyettesítették, így nem ő esett áldozatul a hatalomvágyó Fülöp, jobban mondva Fülöp nagyravágyó anyósa, gyilkosságának. Az is táplálhatta ezt a hiedelmet, hogy míg a százéves háborúban elszenvedett poitiers-i vereség során foglyul ejtett II. Jánost a britek rabságban tartották (1356–1360), egy bizonyos itáliai, Giannino Baglioni, X. Lajos fiának adta ki magát.
Baglionit Cola di Rienzo támogatta és segítette a kezdet kezdetén, hogy franciaországi hátország kiépítésével saját római pozícióit erősítse. Rienzo 1354-es halála után két évvel János fel is lépett trónkövetelőként. Először Magyarországra ment, ahol Nagy Lajos elismerte Civakodó Lajos fiának – Klemencia révén saját unokatestvérének –, de az avignoni pápa, IV. Ince már nem volt erre hajlandó 1360-ban. Baglionit végül bebörtönözték Nápolyban, ahol 1363-ban halt meg.
Származása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Noha 1830-ban XIX. Lajos mindössze 20 percig uralkodott, a trónöröklés szabálytalansága miatt ezt hivatalosan nem ismerik el.
- ↑ Giesey, Ralph E. Le rôle méconnu de la Loi Salique: La succession royale, XIVe-XVIe siècles. Paris: Les Belles Lettres.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: publisher hely (link) - ↑ János, Haász (2018. február 11.). "Aki egész életében király volt, hacsak túl nem élte a halálát". index.hu. Hozzáférés: 2019. július 10.
- ↑ "9 uralkodó a középkorból, aki csak néhány pillanatra tudhatta magáénak a hatalmat". Múlt-kor történelmi magazin. 2018. június 4. Hozzáférés: 2019. július 10.
| Előző uralkodó: X. (Civakodó) Lajos |
Következő uralkodó: V. (Hosszú) Fülöp |
| Előző uralkodó: I. (Civakodó) Lajos |
Következő uralkodó: II. (Hosszú) Fülöp |
