Hugó francia király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Capet Hugó
Capet Hugó az igazságszolgáltatást jelképező kézzel, a három ujj a Szentháromságot jelzi
Capet Hugó az igazságszolgáltatást jelképező kézzel, a három ujj a Szentháromságot jelzi

Francia király
Uralkodási ideje
987. 996. október 24.
Koronázása
987. december 25., Noyon Red crown.png
Elődje V. Lajos
Utódja II. Róbert
Életrajzi adatok
Uralkodóház Capeting-dinasztia
Született 939-941 körül
Dourdan  Royal Standard of the King of France.svg
Elhunyt 996. október 24.
Prasville
NyughelyeSaint-Denis-székesegyház
Édesapja Nagy Hugó Neustria grófja
Édesanyja Szász Hedvig
Házastársa Adelaide of Aquitaine
Gyermekei
Capet Hugó aláírása
Capet Hugó aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Capet Hugó témájú médiaállományokat.

Hugó vagy Capet Hugó (Dourdan, 939-941 körül – Prasville, 996. október 24.) a frankok hercege 960-tól, majd Franciaország királya 987-től haláláig, a Capeting-dinasztia első uralkodója.

Apja Nagy Hugó Neustria grófja, anyja Szász Hedvig I. Ottó huga, nagybátyja Odó, Párizs grófja volt. Nagyapja, I. Róbert a Róbertidák/Rupertidák ripuári frank nemzetségéből származott és II. Lajossal riválizált a Nyugati Frank Királyság trónjáért. Egy évig tartó uralkodás után elesett a soissons-i csatában 923-ban.

A Karoling-házbeli V. Lajos 14 hónap uralkodás után vadászbalesetben meghalt. Nem volt fiúörököse, és fivérei törvénytelen utódok voltak. A Frank Királyság előkelő családjai, egyházi méltóságai, élükön Adalbéron reims-i érsek és aurillac-i Gerbert, a későbbi II. Szilveszter pápa (mindketten közel álltak Ottó udvarához) Hugót választották uralkodójuknak az elhunyt király nagybátyja helyett, Senlis-ben. Noyonban koronázták meg 987. július 3-án.

Hugó szilárd alapokra akarta helyezni a királyságot, ezért 987 karácsonyán Róbert fiát tette meg társkirálynak. Ezzel a lépéssel dinasztiát alapított, szakított a királyválasztás hagyományával. Törvénybe iktatta, hogy csak a legidősebb fiú örökölheti a trón, így akarta elejét venni az esetleges trónviszályoknak. A békés természetű Hugó nem jelentett riválist és veszélyt sem Ottónak, sem vazallusainak. Egyházi emberekkel vette magát körül, kapcsolatokat létesített az arisztokrata családokkal, Normandia hercegével, Anjou grófjával. A Nyugati Frank Királyság (kb. a Schelde, a Maas, a Saône és Rhône közötti terület) alkotta a Francia Királyság magvát, amelynek területét fokozatosan növelték a későbbi francia királyok.

Hugó uralkodása alatt viszonylagos béke honolt a királyságban, a szabad parasztok és jobbágyok új területeket tettek művelhetővé, az apátságok iskolákat nyitottak, a kereskedelem fellendült. Hugó városról városra járva kormányzott. Az első Capeting királyok nem választottak székvárost maguknak.

Dinasztia egyenes ága 1328-ban kihalt, de az oldalági leszármazottak 1848-ig uralkodtak (kivéve a francia forradalom és Francia Császárság idejét).

A dinasztia neve Hugó halála után néhány évtizeddel született. Adémar de Chabannes, a limoge-i Saint-Martial apátság szerzetese és krónikása nevezte művében először Vállköpenyes (Cappa) Hugónak a királyt 1030 körül. A cappa Tours-i Szent Gergely vállköpenyére utal, a Tours-i apátságban őrizték egy darabját, ahol Hugó harmadrendi, laikus apátként teljesített szolgálatot.

Források[szerkesztés]


Előző uralkodó:
V. Lajos
Frank király
nyugaton 987996
Trésor de Gourdon 04.JPG
Következő uralkodó:
II. Róbert