Dümmerth Dezső
| Dümmerth Dezső | |
.jpg) | |
| A Csodák között élünk című könyvben Koós Gyula felvétele | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1925. július 5. Budapest |
| Elhunyt | 1997. november 22. (72 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Ismeretes mint | történész |
| Nemzetiség | magyar |
| Állampolgárság |  Magyarország |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Pázmány Péter Tudományegyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | Árpád-kor, Anjou-kor |
| Munkahelyek | |
| Más munkahelyek | budapesti Egyetemi Könyvtár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dümmerth Dezső témájú médiaállományokat. | |
Dümmerth Dezső (Budapest, 1925. július 5. – Budapest, 1997. november 22.) történész, író. Főleg 1982-es nyugdíjazása után írta ismeretterjesztő műveit, amelyek alapján ismertté vált.
Élete
[szerkesztés]Apja dr. Dümmerth László (1893–1965), pénzügyi főtanácsos, jogász,[1][2] anyja Reichardt Sarolta volt.[3] Az apai nagyszülei Dümmerth József, iharosberényi építőmester, és Takler Lujza voltak. Az anyai nagyszülei Reichardt János (1872–1947), budapesti kereskedő,[4] és Kántor Zsófia (1874–1944) voltak.[5][6]
Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte (ma ELTE) történelem, földrajz és művészettörténet szakokon. 1945-től az egyetem dékáni hivatalában dolgozott, majd a budapesti Egyetemi Könyvtárban helyezkedett el mint könyvtáros. Nyugdíjazásáig itt tevékenykedett, legmagasabb beosztása a főmunkatárs volt. Az Egyetemi Könyvtár kézirattára, a Magyar Könyvszemle, a Történelmi Szemle és a Filológiai Közlöny több publikációját tartalmazza. Ő kezdte el a könyvtár anyagának rendezését azzal, hogy a korábbi, 1632-ben és 1690-ben írt, kézírásos katalógusok bejegyzéseit párosította a megfelelő művekkel. Az utóbbi 5500 könyv adatait tartalmazta, amelynek eredményeit időnként a Filológiai Közlönyben publikálta. Ezek közt volt Thuróczi János Magyar krónikája is. 1992-től a Miskolci Bölcsész Egyesület (MBE) meghívott tanára volt.
1982-ben nyugdíjazták, 1997. november 22-én halt meg. December 3-án temették el a Farkasréti temetőben.
Művei
[szerkesztés]- Pest város társadalma 1686-1696 – A török hódoltság utáni első évtized lakosságának gazdasági, társadalmi és személyes életviszonyai Mária Terézia koráig, Néhány fekete-fehér fotóval, egy kihajtható melléklettel., Budapest: Akadémiai (1968)
- Az Árpádok nyomában, Színes illusztrációkkal. A könyvhöz az Árpád-ház leszármazási táblázata c. melléklet tartozik., Budapest: Panoráma. ISBN 963-243-079-4 (1977)
- Az Anjou-ház nyomában, Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Melléklettel., Budapest: Panoráma. ISBN 963-243-179-0 (1982)
- A két Hunyadi, Néhány színes illusztrációval., Budapest: Panoráma. ISBN 963-243-279-7 (1985)
- Álmos, az áldozat, Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz., Budapest: Panoráma. ISBN 963-243-325-4 (1986)
- Emese álma/Virrasztó Géniusz – Történelmi érvelések-Művészsorsok Európában, Fekete-fehér ábrákkal illusztrált., Budapest: Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó. ISBN 963-422-490-3 (1987)
- Írástudók küzdelmei – Magyar Művelődéstörténeti Tanulmányok. Budapest: Panoráma. ISBN 963-243-351-3 (1987)
- A titokzatos jelbeszéd – A magyar szent királyok nemzetsége. Budapest: Panoráma. ISBN 963-243-330-0 (1989)
- Az Árpádok és a magyar szent-kultusz kialakulása. Budapest: UNIÓ Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft.. ISBN 963-388-205-2 (1989)
- Ihlet és sugallat – Esszék: 1956, 1961, 1989-1996.. Budapest: UNIÓ Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft.. ISBN 963-8435-09-7 (1996)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ familysearch.org - Budapesten a [[Budapest Főváros Levéltára|Városi Levéltár]]ban, Budapest (Pest). Anyakönyvi Hivatal. XI. kerület - halottak - Dümmerth László halála - 1965. nov. 27.
- ↑ familysearhc.org - Iharos, Somogy, Magyarország - keresztelők - Dümmerth László keresztelője
- ↑ Magyar Nemzet, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)1977-05-28 / 124. szám
- ↑ familysearch.org - Budapesten a Városi Levéltárban, Budapest (Pest). Anyakönyvi Hivatal. XV. kerület - halottak - Reichardt János halála - 1947. szep. 14.
- ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Reichardt Jánosné Kántor Zsófia
- ↑ familysearch.org - Budapest (Pest). Anyakönyvi Hivatal. II. kerület, Budapesten a Városi Levéltárban, [[Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Vármegyei Levéltára|Tolna Megye Levéltára]] - házasságok - Reichard János és Kántor Zsófia házassága - 1899. máj. 14.
Források
[szerkesztés]- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 285. o. ISBN 963-547-414-8
- Dümmerth Dezső gyászhíre[halott link]
- Dümmerth Dezső művei
- Magyar Könyvszemle, 118/1, 2002.
- Magyar Könyvszemle, 80/4, 1964.
- A budapesti Egyetemi Könyvtár korai története (bibliográfia)
További információk
[szerkesztés]- Balássy László, Szeghalmi Elemér.szerk.: Czoborczy Bence: Csodák között élünk – Művészek vallomásai Istenről, hitről, önmagukról, Koós Gyula fekete-fehér fotóival illusztrálva, Miskolc: Új Misszió (1990)
