Ugrás a tartalomhoz

II. Róbert francia király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Róbert

RagadványneveJámbor Róbert
Francia király
Uralkodási ideje
996. október 24. 1031. július 20.
Koronázása
987. december 25., Orléans
ElődjeCapet Hugó
UtódjaI. Henrik
Életrajzi adatok
UralkodóházCapeting-ház
Született972. március 27.
Orléans
Elhunyt1031. július 20. (59 évesen)
Melun
NyughelyeSaint-Denis-székesegyház
ÉdesapjaCapet Hugó
ÉdesanyjaAquitániai Adelheid
Testvére(i)
  • Hedwig of France, Countess of Mons
  • Gisèle de France
Házastársa
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Róbert témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

II. (Jámbor) Róbert (Orléans, 972. március 27.Melun, 1031. július 20.) Capeting-házbeli francia király volt 996 és 1031 között, Capet Hugó francia király és Aquitániai Adelheid fia.

Uralkodása

[szerkesztés]

Róbertet apja már 987. december 30-án társuralkodóként megkoronáztatta a francia nemesekkel, hogy biztosítsa a Capeting-ház uralkodását. A valós uralmat azonban csak 996-ban kezdte meg.

A „jámbor” melléknevet azért kapta, mert buzgó vallásos volt. Ennek ellenére V. Gergely pápa ideiglenesen kiközösítette a házasságával kapcsolatos problémák miatt. Az eretnekséget nem tűrte és keményen büntette. Tehetséges volt a zenében, zeneszerző és költő is volt.

Jámbor Róbert kiközösítése, Jean-Paul Laurens festménye, 1875

A Róbert által örökölt királyság nem volt nagy, ezért minden alkalmat megragadott a kiterjesztésére. Ha valamelyik hűbérbirtok gazda nélkül maradt, rögtön bejelentette rá igényét, persze mindig jelentkeztek ellenigénylők is. 1003-ban megtámadta Burgundiát, de csak 1016-ban sikerült magát elismertetnie Burgundia hercegeként.

Jámborsága ellenére kevés barátja és sok ellensége volt, ez utóbbiak közé sorolandók a saját fiai is. I. Henrik francia király és I. Róbert burgundiai herceg polgárháborúban fordultak ellene, és le is győzték. A fiaival folytatott háború során halt meg.

Családja

[szerkesztés]
  • Feleségei:
    • Susanne (Rosala), itáliai hercegnő. Özvegy volt és sokkal idősebb Róbertnél. Róbert egy év múlva elvált tőle, mivel a 38 éves asszony nem tudott gyermekeket szülni.
    • Bertha, burgundiai hercegnő. Mivel unokatestvérek voltak, V. Gergely pápa nem engedélyezte a házasságot és kiközösítette Róbertet. El kellett tőle válnia 1004-ben, hogy feloldják a kiközösítést. Hosszú tárgyalások után II. Szilveszter pápa a büntetést hét évi penitenciára változtatta. A házasságból egy halva született gyermek származott.
    • Constance d'Arles. Becsvágyó és intrikus nő, aki bátorította fiai lázadását apjuk ellen. Gyermekei:

Művészete

[szerkesztés]

Korának egyik legjelesebb zeneszerzője és himnusz-költője volt. Legszebb kompozíciója a Veni sancte spiritus.[1]

Himnusz a Szentlélekhez


Jőjj Szentlélek-isten, jőjj
s áraszd ki a mennyekből
fényességed sugarát!
Jőjj, ki árvák atyja vagy,
jőjj, ki szívek lángja vagy,
ajándékos jóbarát!

Jőjj áldott vigasztalás,
drága vendég, lelkitárs,
legédesebb enyhülés:
fáradságra nyugalom,
hőség ellen oltalom,
zokogásban könnyülés!

Jőjj és töltsd be híveid
legtitkosabb szíveit,
boldogító égi tűz!
Semmi, semmi nélküled
az emberben nem lehet,
semmi tiszta, semmi szűz.



Mosd, amit a szenny belep,
öntözd, ami eleped,
seb fájását csillapítsd;
ami dermedt, élesztgesd,
ami fagyos, melengesd,
ami hibás, igazítsd!

Benned minden bizalom!
Osszad, osszad pazaron
hét szent ajándékodat:
adj érdemre jobbulást,
üdvösséges kimulást;
s örök vigasságot adj!

[2]

Művei magyarul

[szerkesztés]
  • Róbert király himnusza a Szentlélekhez In: Babits Mihály: Amor Sanctus – A középkor latin himnuszai, Magyar Szemle Társaság, Budapest, 1933, 98–102. o.
  • Jöjj Szentlélek In: Sík Sándor: Himnuszok könyve, Szent István Társulat, Budapest, 1943, 317–319. o.

Források

[szerkesztés]
  1. Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X  Róbert, II.
  2. RÓBERT KIRÁLY HIMNUSZA A SZENTLÉLEKHEZ – Babits Mihály kisebb műfordításai, MEK Babits Mihály kisebb műfordításai


Előző uralkodó:
Capet Hugó
Következő uralkodó:
I. Henrik