Babits Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Babits Mihály
Babits arcképe és aláírása, 1935
Babits arcképe és aláírása, 1935
Élete
Született 1883. november 26.
Szekszárd
Elhunyt 1941. augusztus 4. (57 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Szülei Kelemen Auróra
Babits Mihály
Házastársa Tanner Ilona
(írói álneve: Török Sophie)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza, elbeszélés, regény,
irodalomtörténeti tanulmány, esszé,
különböző lírai műfajok
Alkotói évei 19001941
Hatottak rá Négyesy László (stílusgyakorlat)
Hatása Juhász Gyula
Kosztolányi Dezső
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Babits Mihály témájú médiaállományokat.
Poeta Doctus (tudós költő)

Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26.Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.[1]) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró volt (később a budapesti ítélőtáblához nevezték ki, majd a királyi tábla decentralizációja következtében, 1891-ben Pécsre helyezték), édesanyja Kelemen Auróra[2] (művelt, versszerető - betéve tudta Puskin Anyeginjét, a Toldi szerelmét, A délibábok hősét). Rokonságban állt Buday Dezső jogásszal.[3] Az elemi iskolát Pesten, Pécsett végezte, 1893 szeptemberétől a ciszterciek gimnáziumába[4] járt. Ötödikes gimnazista volt, amikor édesapja meghalt. Édesanyja a két gyermekével visszaköltözött az anyai nagypapa, Kelemen József szekszárdi házába. A nagymama, született Rácz Innoncentia (Cenci néni a Halálfiaiból) fogta össze a családot. Érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-francia (az utóbbi helyett később latin) szakos hallgató lett. Négyesy László híres stílusgyakorlat-óráin ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel. Latin-magyar szakon szerzett diplomát. A századfordulótól írt verseket, de ezeket nem publikálta. Baján, Szekszárdon, Újpesten, Pesten, Szegeden (1906–1908) dolgozott gimnáziumi tanárként. Ezután Fogarason, majd 1911-1916 között az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium, a budapesti tisztviselőtelepi, végül a Munkácsy Mihály utcai gimnáziumban tanított. Első művei a Nagyváradon kiadott A Holnap című antológiában jelentek meg (1908).

Babits Mihály

1909-ben jelent meg első kötete Levelek Iris koszorújából címmel. 1911 folyamán adta ki második kötetét (Herceg, hátha megjön a tél is). Ekkor még főállásban tanít az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban. 1913-ban írja meg első regényét A gólyakalifa címmel (csak 1916-ban jelenik meg). Ebben az évben kezdi el lefordítani Dante Isteni színjátékát olaszból magyarra (1913-ban jelenik meg a Pokol, 1920-ban a Purgatórium, 1923-ban a Paradicsom). Fordításáért az olasz állam kitünteti, megkapja a San Remo-díjat (1940-ben utazik ki érte, Sanremóba). Játszottam a kezével című, 1915-ös szerelmes verse megjelenésekor hazafiatlansággal vádolták, s elvesztette tanári állását. Harmadik verseskötete, a Recitativ 1916-ban jelent meg.

Az autogramfal a költő esztergomi házában
Babits Mihály és felesége, Török Sophie sírja Budapest, Kerepesi temető: 34-1-30 Ferenczy Béni alkotása
A költő 2007-ben ellopott, majd születésének 125. évfordulóján újraöntött esztergomi szobra, Borbás Tibor alkotása

1918-as megalakulásakor a Vörösmarty Akadémia alelnöke, 1925-ben elnöke. 1930-ban a Kisfaludy Társaság rendes tagja. 1920 februárjától kizárásáig rendes tagja volt a Petőfi Társaságnak. A Nyugat főmunkatársa, majd 1919-ben egyetemi tanár, de csak a tanácsköztársaság bukásáig.

1919-20-ban rövid ideig Ady özvegyével, Boncza Bertával, Csinszkával tartott fenn szerelmi viszonyt.[5] Ezt követően a vele egy lakásban élő titkára, Szabó Lőrinc menyasszonyát, Tanner Ilonát (írói álnevén Török Sophie) kéri feleségül.[6] 1921. január 15-én Budapesten, a Józsefvárosban házasodtak össze.[7] 1924-ben az esztergomi Előhegyen vettek nyaralót, ahol a költő haláláig sokat időztek, Babits számos műve itt született, aki ettől kezdve a város kulturális életének meghatározó alakja lett. Alapító tagja volt a városban máig működő Balassa Társaságnak. Esztergomi házában több híres írót, költőt, művészt fogadott, akik mind aláírták az úgynevezett autogram-falat. A nyaraló ma Babits-múzeumként működik.

1927-től a Baumgarten-alapítvány kurátoraként dolgozott, így a magyar irodalmi életben nagy befolyásra tett szert. Munkatársa volt a Benedek Marcell főszerkesztésében, 1927-ben megjelent Irodalmi Lexikonnak is.

1933-ban írta utolsó regényét, az Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom című antiutópiát egy állandó háborúban élő kilátástalan világról. Az események egy meghatározatlan társadalomban játszódnak, ahol a háborúban a férfiak zöme már meghalt, így a nők is katonai szolgálatot teljesítenek. Elza pilótaként fogságba esik, így saját szülővárosát kell bombáznia. 1929-től lett főszerkesztője a Nyugatnak, a kor legmeghatározóbb magyar irodalmi folyóiratának. Lírájára amúgy is jellemző pesszimizmusát tovább fokozta a diagnózis, hogy gégerákban szenved. 1938-ban gégeműtéten esett át, képtelen volt beszélni, ezért beszélgetőfüzetén keresztül érintkezett a külvilággal. 1938-ban jelent meg a Jónás könyve. 1941. augusztus 4-én halt meg.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Babits emlékére írta Radnóti Miklós Csak csont és bőr és fájdalom, Babits Mihály halálára című költeményét
  • Emlékparkja, szoborral, Budapesten
  • Emlékmű-szobra Esztergomban
  • Két egész alakos- és mellszobra Szekszárdon (utóbbiak Farkas Pál alkotásai[8][9])

Költészete[szerkesztés]

Rippl-Rónai József portréja Babits Mihályról (1923)

Költészete évtizedeken át a magyar líra élvonalában állt. Értelmi gazdagság, sokszínűség és csiszolt verskultúra jellemzi. Korai éveiben a személytelen líra meghonosítására törekedett, erkölcsi felelősségtudattól áthatott, személyes arculata - erős érzelmi hatás egyidejű megjelenésével - inkább csak a háborús évektől jellemzi lírájának egy részét. Fortissimo című verséért - amelyben az első világháború tombolásának meg nem akadályozása miatt Istennel is pörbe szállt - vallás elleni vétség címen indítottak ellene eljárást; ugyanakkor művei sokaságában vall közvetetten vagy közvetlenül is alapjában katolikus világszemléletéről. Elmélyült gondolkodása érvényesült részben filozófiai tárgyú esszéiben és az európai irodalom áttekintésében. Kísérletező készsége hagyományos és modern törekvések ötvözeteit nyújtó prózai írásaiban is megnyilatkozott. Legértékesebb prózai műve a Halálfiai című családregény. Eltérő korokból, s több nyelvből való fordításai - melyek alkalmanként az önkényességnek, illetve az önálló alkotásnak is teret adnak - líraiakon kívül drámai műveket is magukba foglalnak; kiemelkedő alkotása Dante: Isteni színjátékának tolmácsolása és az Amor Sanctus. Másképp újította meg a magyar költészetet is, távol állt tőle a prófétai magatartás, sokkal inkább a gondolati filozófiai mélység jellemezte költészetét. A század-elő legműveltebb magyar írója, a Nyugat írói körében poéta doctus (tudós költő).

Klasszicista lírikus, nagyra becsülte a kulturális hagyományt, de szüntelenül új versformákkal próbálkozott. Egyaránt biztonsággal kezelte az antik versmértéket, a hangsúlyos magyaros ritmust, és a modern mértékes verselést is. Költészetére mégis tárgyias-intellektuális megközelítési mód jellemző. Fiatal korában l'art pour l'art vádja érte, azonban ez igaztalan vád volt, mert formakultúrája nem művészet a művészetért, hanem művészet az emberért.[10]

Babits költészetét tekintve különböző korszakokat jellemezhetünk.

  1. Levelek Íris koszorújából: Íris egy görög istennő, aki Hermész női párja. Íris a szivárvány istennője, és a hírvivő szerepét tölti be. Ezeket értelmezve a kötet tulajdonságaira következtethetünk: rendkívül gyors, változékony és sokszínű. Ugyanúgy a világ is ezeket a tulajdonságokat hordozza, a költő feladata pedig az, hogy utat mutasson. Ide tartoznak a következő versek:
    • In Horatium
    • A lírikus epilógja
  2. Babits, a filozofikus költő: Filozofikus nézetek sok versében megjelennek, ezért szoktuk filozofikus költőnek is nevezni. Babits Bergson alapjait követi. Ő volt az, aki megkülönböztet objektív (mérhető) és szubjektív (megélt) időt. A múlt benne él a jelenben, nem tudjuk magunkat függetleníteni tőle, hatást gyakorol ránk - ez a teremtő idő. Ide tartozik a következő vers:
    • Esti kérdés
  3. Háborúellenes versek: Babits kezdettől fogva háborúellenes. Egyik legismertebb ilyen témájú verse a Húsvét előtt. 1916 márciusában olvasta fel nyilvánosan a Zeneakadémián. Ehhez a korszakhoz tartozik még a Fortissimo is.
  4. Sziget és tenger: Babits költészete a világháború után elkomorul. Ennek okai a magyar sorstragédia és saját betegsége. A költő elzárkózik a külvilágtól, erre utal a kötet címe is. A művész jelképe lesz a sziget, ami elhatárolódik a környezettől - a magánélet nyugalmát és az idillt keresi. Új témák jelennek meg a költészetében, például szociális érzékenység, az elesettek és a humánum védelme. Stílusa egyszerűsödik, klasszicizálódik. Ide tartoznak a következő versek:
    • A gazda bekeríti házát
    • Cigány a siralomházban
    • Mint különös hírmondó
    • Ősz és tavasz között
    • Jónás könyve

Művei[szerkesztés]

A Babits Mihály Emlékház Szekszárdon
Szobra Szekszárdon, a nevét viselő művelődési ház előtt, Kiss Kovács Gyula alkotása
Babits Dante-fordítása első-kiadásának díszes borítója, 1912

Regények[szerkesztés]

Verseskötetek[szerkesztés]

  • Levelek Íris koszorújából (1909)
  • Herceg, hátha megjön a tél is! (1911)
  • Béke és háború közt (1911-13)
  • Recitatív (1916)
  • Nyugtalanság völgye (1920)
  • Sziget és tenger (1925)
  • Az Istenek halnak, az ember él (1929)
  • Versenyt az esztendőkkel! (1933)
  • Összes versei (1938)

Kiemelt versei[szerkesztés]

  • In Horatium (1904)
  • Óda a bűnhöz (1904)
  • Himnusz Irishez (1904)
  • A lírikus epilógja (1904)
  • Messze... messze... (1907)
  • Esti kérdés (1909)
  • Május huszonhárom Rákospalotán (1912)
  • Húsvét előtt (1916)
  • Fortissimo (1917)
  • Zsoltár férfihangra (1918)
  • A gazda bekeríti házát (1925)
  • Cigány a siralomházban (1929)
  • Mint különös hírmondó (1930)
  • Csak posta voltál (1933)
  • Ősz és tavasz között (1936)
  • Balázsolás (1937)
  • Jónás könyve (1938)
  • Jónás imája (1939)

Tanulmányok[szerkesztés]

  • Petőfi és Arany (1910)
  • Az irodalom halottjai (1910)
  • Az ifjú Vörösmarty (1911)
  • A férfi Vörösmarty (1911)
  • Tanulmány Adyról (1920)
  • Írók két háború közt (1941)

Egyéb művei[szerkesztés]

  • A második ének
  • Barackvirág
  • Laodameia
  • Az európai irodalom története (1936)
  • Hatholdas rózsakert
  • Jónás könyve
  • Keresztül-kasul az életemen
  • Új Leoninusok

Műfordításai[szerkesztés]

Származása[szerkesztés]

Babits Mihály családfája
Babits Mihály
(Szekszárd, 1883. nov. 26.–
Budapest, 1941. aug. 4.)
költő, író, műfordító, irodalomtörténész, r. k.
Apja:
Babits Mihály
(Szekszárd, 1844. dec. 18. – Pécs, 1898. máj. 12.)
jogász, királyi ítélő-táblai bíró, r. k.
Apai nagyapja:
Babits Mihály (Szekszárd, 1812. aug. 11.[11]

Szekszárd, 1872. szept. 14.)

vármegyei főpénztárnok

Apai nagyapai dédapja:
nemes Babits Mihály (Nagykanizsa, 1768. aug. 31. –

Szekszárd, 1830)

orvos, Tolna megye főfizikusa (főorvosa)

Apai nagyapai dédanyja:
Essler (Engel) Rozália[12] (Szekszárd, 1772. jan. 14.[13]

1847)

Apai nagyanyja:
Blazsovits Erzsébet
(Szekszárd, 1816. nov. 12.[14]

Kalocsa, 1894. nov. 27.) r. k.

Apai nagyanyai dédapja:
Blazsovits Mátyás(1760 k. – ?)

szekszárdi céhmester

Apai nagyanyai dédanyja:
Váli Ilona[15]
Anyja:
szerepi Kelemen Auróra-Hajnalka Paulina Eufrozina
(Szekszárd, 1855. jún. 30.[16] – 1945)
r. k.
Anyai nagyapja:
szerepi Kelemen József
(Szakcs, 1828. ápr. 17.[17]

Szekszárd, 1876. dec. 31.)

48-as honvád, a 36. zászlóalj főhadnagya, ügyvéd,
főszolgabíró, törvényszéki bíró[18]

Anyai nagyapai dédapja:
szerepi Kelemen Mihály
(Fadd, 1798. jan. 1.[19]

Pécs, 1879. febr. 17.)

a pécsi káptalani uradalom számtartója

Anyai nagyapai dédanyja:
Hamulyák Tekla (1806 k. –

Pécs, 1875. júl. 25.)

Anyai nagyanyja:
hidvégi Rácz Innocencia Viktória ("Cenci néni")

(Zomba, 1832. febr. 21.[20]

Szekszárd, 1912. jan. 19.)

Anyai nagyanyai dédapja:
hidvégi Rácz (Raácz) József (1796 k. –

Szekszárd, 1884. ápr. 7.)

főszolgabíró, királyi törvényszéki bíró

Anyai nagyanyai dédanyja:
Mirth Jozefa(1794 k. –

Szekszárd, 1870. szept. 6.)

Szakirodalom[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A regény 31 fejezetéből 23 megjelent a Nyugatban 1915-16-ban, ekkor azonban az ellene indult politikai támadások miatt nem, csak később 1923-ban fejezte be.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Halálesete bejegyezve a Budapest XII. ker. polgári halotti akv. 1511/1941 folyószáma alatt.
  2. Babits Mihály halotti anyakönyvi bejegyzésében Kelemen Hajnalkaként szerepel.
  3. Gál István: A radikális Babits arcképéhez. Irodalmi Szemle, (1974)
  4. Ma: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
  5. „Mis királyfi, oly gyönyörű, hogy vagy nekem" : Babits Mihály és Boncza Berta, In: Nyáry Krisztián: Így szerettek ők, Corvina, 2012. 36-39.
  6. „Boldog ember vagy, amiért olyan szép menyasszonyod van" : Babits Mihály, Szabó Lőrinc és Tanner Ilona, In: Nyáry Krisztián:: Így szerettek ők, Corvina, 2012. 90-93.
  7. A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. polgári házassági akv. 57/1921 folyószáma alatt.
  8. http://www.kozterkep.hu/~/355/babits_mihaly_ulo_szobra_szekszard_farkas_pal_1981.html Ülő szobra a róla elnevezett utcában
  9. http://www.kozterkep.hu/~/21769/Babits_Mihaly_mellszobra_Szekszard_2013.html Mellszobra a róla elnevezett kultúrházban
  10. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Új sorozat. Budapest, 1939. I. kötet 954. o.
  11. "Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6ZZ-KYY : accessed 23 August 2015), Michael Babits, 11 Aug 1812, Baptism; citing Belvárosi, Szekszárd, Tolna, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 688,055.
  12. A család a XVIII. század során, az anyakönyvek alapján Essler alakban írta a vezetéknevét, a XIX. században már inkább Engler, Engel alakban fordult elő.
  13. "Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:X28G-DVF : accessed 23 August 2015), Rosalia Effler, 14 Jan 1772, Baptism; citing Szekszárd, Tolna, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 688,054.
  14. "Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:X6Z8-4Z9 : accessed 23 August 2015), Elisabetha Blarsovits, 12 Nov 1816, Baptism; citing Belvárosi, Szekszárd, Tolna, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 688,055.
  15. Az anyakönyvekben hol "Váli", hol "Vály" alakban fordul elő a vezetéknév, valamint néhány alkalommal "Vályi" alakkal is találkozhatunk.
  16. "Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:V6YF-TBV : accessed 23 August 2015), Aurern Paulina Euphrosina, 30 Jun 1855, Baptism; citing Szekszárd, Tolna, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 1,923,605.
  17. "Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XXWZ-C9Z  : accessed 23 August 2015), Josephus Kelemen, 17 Apr 1828, Baptism; citing Szakcs, Tolna, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 688,049.
  18. A költő Kelemen Józsefről mintázta Ráczi Józsi alakját a "Halálfiai" c. művében. Eszerint Kelemen József a családi vagyont elverte, 48 évesen elhunyt, halálát követően számtalan adósság, ezenfelül a híres szekszárdi szőlő gondozásának, s a hátramaradt négy gyermek felnevelésének feladata is a feleségére hárult. A családi vagyon elverése azonban közel sincs összhangban a valósággal. Özvegye, Kelemen Józsefné, szül. Rácz Innocencia egészen 1912-ben bekövetkezett haláláig szerepelt Szekszárd város virilistái (legnagyobb adófizetői) között, 1911-ben az előkelő 16. helyen. Kelemen József emeletes házat a város központjában, 4,28 kh szőlőt, 76,5 kh földet hagyott hátra feleségére. Vö.: Csekő Ernő: Korlátozott előjog, Virilista nők Szekszárd rt. városban a XX. sz. első évtizedeiben. In: Nők és férfiak... avagy a nemek története. Nyíregyházi Főiskola, Gazdaságtudományi Kar, 2003. 197-224. p.
  19. "Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch (https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8WB-4VC  : accessed 23 August 2015), Michael Kelemen, 01 Jan 1798, Baptism; citing Fadd, Tolna, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 601,239.
  20. "Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895," database, FamilySearch(https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:XCY2-1RB  : accessed 23 August 2015), Vincentia Victoria Ratz, 24 Feb 1832, Baptism; citing Zomba, Tolna, Hungary, Tolna Megyei Leveltar, Budapest (National Archives, Budapest); FHL microfilm 688,092.

Források[szerkesztés]

  • OSZK gyászjelentések

További információk[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Babits Mihály témában.

Emléktáblák[szerkesztés]

Szobrok[szerkesztés]