Ferenczy Béni

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ferenczy Béni
(Béni Ferenczy)
Károly Ferenczy painter (1862-1917) Portrait of Béni Ferenczy 1912.jpg
Született Ferenczy Benjámin
1890. június 18.[1][2]
Szentendre
Elhunyt 1967. június 2. (76 évesen)[1][3]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Plop Mária Erzsébet (Ferenczy Erzsébet) (1904–2000) (h. 1932–1967)
Gyermekei két gyermek:
Ferenczy Mátyás (Matyi) (1923–1943)
Szülei Fialka Olga
Ferenczy Károly
Foglalkozása
Kitüntetései Kossuth-díj
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczy Béni témájú médiaállományokat.

Ferenczy Béni (Szentendre, 1890. június 18.Budapest, 1967. június 2.) Kossuth-díjas magyar szobrász, éremművész, grafikus.

Családja[szerkesztés]

Apja Ferenczy Károly festőművész, anyja Fialka Olga festőművész, Ferenczy Noémi gobelinművész ikertestvére. Bátyja, Ferenczy Valér szintén festőművész. Első házasságát Bécsben kötötte egy tanítványával, amelyből két gyermeke, egy lánya, aki aranyművesnek tanult, és akitől az unokái születtek,[4] és a fia, Mátyás (19231943) született, aki német katonaként 20 évesen autóbalesetben halt meg. Első házassága válással végződött. Második feleségével, Plop Mária Erzsébettel,[5] akit mindenki csak Erzsiként ismert, még Nagybányán ismerkedett meg. 1932-ben Moszkvában házasodtak össze, akinek az első házasságából született egy fia, Miklós,[6] akitől hosszú időre elszakadt, mivel a válásukkor a bíróság az apának ítélte a gyermeket, viszont a volt férjet később a szovjet koncepciós perek idején kivégezték, ezért a fiút nevelőszülők nevelték a Szovjetunióban. Miklós 1956-ban láthatta újra édesanyját Budapesten.[7]

Élete[szerkesztés]

Ferenczy Béni szobrász, érmész, rajzművész, akvarellista, illusztrátor, művészeti író, a huszadik századi magyar művészet kiemelkedő egyénisége. Tanulmányait a nagybányai festőiskolában kezdte, mestere Réti István volt. 1908-1909 közt Firenzében Joseph Beer tanítványa volt. Majd 19101911-ben a müncheni Akadémián Balthasar Schmitt, Émile-Antoine Bourdelle, Alexander Archipenko növendéke lett. 19121913-ban Párizsban folytatta tanulmányait. 1919 után közel húsz évig kénytelen volt külföldön élni.

A Tanácsköztársaság idején aktívan részt vett a kulturális életben, bár a közkedvelt vélemények ellenére a Múzeumi és Művészeti Direktóriumnak nem lett tagja,[8] emiatt emigrálnia kellett. Előbb Nagybányán, majd Pozsonyban, és Rózsahegyen élt, 1921-ben érkezett Bécsbe, ahol megnősült. 19221924-ben Berlinben és Potsdamban éltek. 1932-1935-ig Moszkvában tartózkodott. Majd újra Bécsbe költözött 1936-ban. Az Anschluss után 1938-ban hazatért Budapestre, de magyar állampolgárságát csak 1944-ben kapta vissza. A nyilaskeresztes hatalomátvétel után feleségével zsidókat bújtattak Budapesten, amiért 1990-ben a Jad Vasem posztumusz a Világ Igaza címmel tüntette ki őket.[9]

19451950 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1945-ben tagja lett a Kodály Zoltán vezette Művészeti Tanácsnak. 1947-1948-ban svájci és olaszországi utazásokat tett. Az 1950-es években könyvillusztrálásból élt. 1956-ban agyvérzést kapott és fél oldalára megbénult. Életének utolsó évtizedében bal kézzel mintázott.

Ferenczy Béni: Játszó fiúk (1947)

Munkássága[szerkesztés]

Ferenczy Béni pályája kezdetén kísérletező művész volt, közel állt hozzá a kubizmus és szecesszió. Szobrászatában később a klasszicista stílus dominált. Szobrai, kisplasztikái kiegyensúlyozottak, erőteljesek, közel állnak az archaikus görög szobrok világához. Alkotásai jellemzően az emberi testszerkezet hangsúlyozására és a mértani idomok kidomborítására épültek. Portréi lírai hangulatot árasztanak, érzelmeket sugároznak. Szobraiból árad a dinamizmus, kompozíciói szerkezetileg szigorúan felépítettek.

Grafikusként is a magyar rajzművészet legnagyobb képviselői közé tartozik, illusztrátorként is jelentős volt tevékenysége. Számos akvarellt is készített, főleg csendéleteket festett. Kisplasztikái monumentális kisugárzásúak. Éremművészete kiemelkedő. (Számos szobra és érme Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban látható, de vannak művei a székesfehérvári Deák Gyűjteményben is). Írásai, a Tér és Formában, valamint a Magyar Művészet című folyóiratokban jelentek meg.

Ülő nő (bronz), 1961. Budapest, Horváth-kert.

Művek[szerkesztés]

Kiállítások[szerkesztés]

Társasági tagság[szerkesztés]

Ferenczy Béni sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-16.

Díjak[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Jelentős éremművészeti tevékenységére való tekintettel, tiszteletére a hazai éremművész közösség, róla nevezte el az Országos Érembiennále nagydíját. Ferenczy Béni-díj

Szépirodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb128649146
  2. Beni Ferenczy
  3. Béni Ferenczy
  4. 125 éve született Ferenczy Béni, 2015. június 18., csütörtök (magyar nyelven). Balkezes-grafológia. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
  5. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  6. Juhász, Anna: Egy elveszettnek hitt 56-os kép izgalmas története, 2016. június 01., szerda (magyar nyelven). szeretlekmagyarorszag,hu. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
  7. Rózsa, Gyula: Ferenczy Béni, 2005. május 30. (magyar nyelven). NOL. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
  8. Tölgyesi, Gábor: Ferenczy Béni némaságában is tisztán beszélt hozzánk, 2017. november 16. (magyar nyelven). MNO. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
  9. Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában

Források[szerkesztés]