Műcsarnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Műcsarnok
A Műcsarnok épülete a Hősök tere felől
A Műcsarnok épülete a Hősök tere felől
Település Budapest
Építési adatok
Építés éve 1895–1896
Rekonstrukciók évei 1991–1994
Építési stílus neoklasszicizmus
Tervező Schickedanz Albert
Hasznosítása
Elhelyezkedése
Műcsarnok (Magyarország)
Műcsarnok
Műcsarnok
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 50″, k. h. 19° 04′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 50″, k. h. 19° 04′ 43″
Műcsarnok weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Műcsarnok témájú médiaállományokat.

A Műcsarnok Budapest legnagyobb kiállítóterme, mely a Hősök terén található a Szépművészeti Múzeummal szemközt. Leginkább a kortárs művészetek kiállításainak ad helyet.

Története[szerkesztés]

1895-96-ra, a honfoglalás 1000 éves évfordulójának ünnepségeire készült el, Schickedanz Albert (1846-1915) műépítész tervei szerint Herzog Fülöp Ferenc (1860-1925) közreműködésével. A Második világháború okozta károkat 1949-50-ben Borsos László állította helyre.[1]

Az épület bazilikális alaprajzú. Eklektikus, neoklasszicista stílusú, főhomlokzatán erősen kiugró hatoszlopos portikusszal, amelyet timpanon zár le. Az orommezőben 1941-től Haranghy Jenő Szent István a művészetek pártfogója c. mozaikja látható. A hosszában nyújtott, nyerstégla borítású épületet színes kerámiafríz futja körül. Deák-Ébner Lajos freskóval díszítette az épületet.

1989. június 16-án a Műcsarnok lépcsőjén történt Nagy Imre és mártírtársai újratemetés előtti felravatalozása. A műemléképületet 1991-1994 között rekonstruálták. A Műcsarnok termeiben hazai és külföldi képzőművészek reprezentatív alkotásait mutatják be.

Lásd még[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Műcsarnok témájú médiaállományokat.