Bazilika

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A vatikáni Szent Péter-bazilika az Angyalvár tetejéről
A de Salta bazilika Argentínában
Az esztergomi bazilika a Duna felől
Szent István-bazilika, Budapest

A bazilika (ógörög βασιλική, basziliké, vagyis csarnok, latin: basilica) eredetileg római kereskedő- és bíráskodási csarnok, később három- vagy többhajós, bazilikális elrendezésű templom. A háromhajós (ritkábban egy- vagy öthajós) térben a főhajó magasabb a mellékhajóknál, s a gádorfalon, azaz a főhajónak az oldalhajók tetőzete fölé emelkedő oldalfalán sorakozó ablakokon jut be a fény. A név az ógörög βασίλειος στοά (baszileiosz sztoa), vagy βασιλική στοά (basziliké sztoa) kifejezések rövidítése és magyarosított változata, amelyek a „király csarnoka”, illetve „királyi csarnok” jelentésűek.

A bazilika lehet egy templom egyházi rangja is. Eszerint megkülönböztetünk kisbazilikákat (basilica minor) és nagybazilikákat (basilica maior).

Napjainkban alaprajzi megoldásától függetlenül a bazilika elnevezést alkalmazzák kiemelt jelentőségű katolikus templomokra is.

Elterjedt tévhit, hogy a bazilika szinonimája a székesegyház (katedrális, dóm). A székesegyházak a megyés püspökök széktemplomai. Egy templom akkor is lehet székesegyház, ha nem bazilika, és fordítva.

Római vásárcsarnokok[szerkesztés]

Az ógörögöknél és rómaiaknál így hívták a törvényhozás és az üzleti forgalom számára emelt épületeket. Ez az antik bazilika egy hosszúkás, négyszögletű épület volt, melynek belsejét oszlopcsarnokok közép- és mellékhajókra osztották, ez utóbbiak fölött gyakran galériával. (lásd bazilikális elrendezés) Bejárata a hosszú vagy a keskeny oldalon volt s a kijárattal szemben sokszor egy félkörű fülke (exedra, apszis) volt elhelyezve. A bazilikák mennyezete lapos. A nagy, nyilvános bazilikák rendszerint a városok fórumán vagy akörül épültek. A Forum Romanum első bazilikáját, a Basilica Portiát Cato censorinus építtette i. e. 185-ben a Curia mellett. A római Forumot körítő számos bazilika közül különösen az Marcus Aemilius Lepidus által emelt Basilica Aemilia és a Caius Iulius Caesar által megkezdett, de csak Augustus alatt befejezett Basilica Iulia tűntek ki. A pompeji fórum egyik keskeny oldalán három kisebb bazilika áll egymás mellett, a nyilvános bazilikának ez az egyszerű alakja később megváltozott, így a Basilica Ulpiának mindkét keskeny oldalán van egy-egy fülke; Maxentius bazilikája már egészen boltozott és két fülkéje közül az egyik a keskeny, a másik a hosszú oldalon van.

Az előkelőbb római lakóházaknak is voltak bazilikára emlékeztető nagyobb csarnokaik, melyek még a későbbi időkben is megtartották általánosságban a Basilica Portia alaprajzának elrendezését. A közélet nagyjainak szükségük volt ezen privát bazilikákra, hogy számos tisztviselőiket és pártembereiket, akik gyakran nagy tömegben összegyűltek náluk, kellőkép elhelyezhessék. A Biblia bizonyítja, hogy az első keresztények istentiszteletüket eleinte privát házakban, különösen pedig azok bazilikáiban tartották, és csak az üldözések megkezdésekor menekültek a katakombákba.

Ókeresztény bazilikák[szerkesztés]

Mikor a keresztény vallás üldözése megszűnt, és nyilvános épületeket emelhettek az istentiszteletek számára, azok a bazilikák formáit és elrendezését vették föl, sőt még elnevezésüket is megtartották és a 4. századtól kezdve azt majdnem kizárólagosan a keresztény templomokra alkalmazzák. A keresztény bazilika már kezdetben oly jelentékeny és mélyreható változásokat tett a pogány bazilikák elrendezésében, különösen a katakomba-templomok emlékezetének még friss behatása alatt, hogy azok mint önálló koncepciók jöhetnek tekintetbe.

Az ókeresztény bazilika nagyjában megtartotta a római bazilikák falaktól zárt hosszas négyszögű alaprajzát: főhelye a bejárattal szemben a félkörű fülke (apszis), ahol az oltár állt, körülötte a papsággal: az épület belsejét oszlopsorok egy szélesebb közép- és két keskenyebb oldalhajóra (vagy egy szélesebb közép- és két-két keskenyebb oldalhajóra) osztották, előudvarként hozzácsatolva a római lakóházak átriumát.

Bazilika: egyes templomok egyházi rangja[szerkesztés]

A kiemelt jelentőségű katolikus templomok – építészeti elrendezésüktől függetlenül a "bazilika”, ezen belül "nagyobb bazilika” (latin: basilica maior) vagy "kisebb bazilika” (latin: basilica minor) rangot viselik.[1][2] A "bazilikák" előjogait pápai enciklika szabályozza.

„Nagyobb bazilika” (basilica maior) címmel négy római templom rendelkezik: a Szent János-bazilika (lateráni bazilika), a Szent Péter-bazilika, a Szent Pál-bazilika (San Paolo fuori le mura) és a Nagy Szűz Mária-bazilika (Santa Maria Maggiore). A „nagyobb bazilikák” kiváltságai a pápai oltár és a szent kapu.

A „kisebb bazilika” (basilica minor) templomok pápától kapott kitüntető címe, melynek adományozása a XVIII. századtól terjedt el. Építészeti stílushoz nem kötődik. Világszerte több mint 1400-at tartanak számon. Kiváltságai közé tartozik a pápai címerben található kulcsok ábrázolásának alkalmazása a saját fölszerelési tárgyain, az umbraculum és a tintinnabulum elhelyezése az oltár két oldalán.

A négy római „nagyobb bazilika” és Szent Lőrinc „kisebb bazilikája” (San Lorenzo fuori le Mura) voltak eredetileg a „pátriárkai bazilikák”, az öt pátriárka római székhelyei.[3] XVI. Benedek pápa azonban a „pátriárkai bazilika” címet 2006-ban megszüntette (hiszen az öt ősi pátriárkátus már több mint ezer éve nem áll fenn az eredeti formában), és ehelyett az öt római főtemplomot „pápai bazilikává” nyilvánította, e címet két assisi templomra, a Szent-Ferenc-bazilikára és az Angyalos Szűz Mária-bazilikára (Santa Maria degli Angeli) is kiterjesztve.[4]

Magyarországon a budapesti Szent István-bazilika, az esztergomi bazilika, a szegedi Fogadalmi templom és több más templom is „kisebb bazilika” (basilica minor), bár építészeti elrendezésük centrális és nem bazilikális.

Híresebb bazilikák[szerkesztés]

Magyarországi bazilikák basilica minor rangban[szerkesztés]

Magyarországi bazilikák mára rang nélkül[szerkesztés]

A történelmi Magyarországon[szerkesztés]

Külföldön[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bazilikák témájú médiaállományokat.