Városligeti-tó
| Városligeti-tó (Csónakázótó) | |
| Ország(ok) | |
| Hely | Budapest, XIV. kerület, Városliget |
| Típus | mesterséges |
| Felszíni terület | 6 ha = 0,06 km² |
| Átlagos mélység | 0,6–0,7 m |
| Szigetek | Drót-sziget, Páva-sziget |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| A Városligeti tó, valamint a Kisföldalatti eredeti és mai nyomvonala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Városligeti-tó témájú médiaállományokat. | |
A Városligeti-tó Budapesten, a Városligetben található mesterséges tó. Tavasztól télig csónakázásra használják, télen a tó medrének egy részén üzemel a Városligeti Műjégpálya. Felette ível át az 1896-ben épült Zielinski híd, alatta pedig 1973 óta a Kisföldalatti fut.
Földrajz
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Városligeti-tó egy hármas rendszerű, lebetonozott medrű mesterséges tó. A funkcióját tekintve csónakázó- és dísztó. Három medencére tagolódik: a Állatkert felőli a Felső-tó, a Műjégpálya területe az Alsó-tó, és a Széchenyi-szigetet (amin a Vajdahunyad vára áll), valamint a kisebb Mocsár-szigetet körülölelő várárok.[1] Területe kb. 6 ha. Mélysége 60–70 cm, a vize fürdésre alkalmatlan. 1971 óta a Széchenyi gyógyfürdő elhasznált termálvize táplálja.
Élővilág
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A termálvíz miatt télen is meleg vízű tóban 50-60 féle trópusi, egzotikus hal, 4-5 teknős- és több rákfaj él, mert vannak, akik a tóba dobják megunt kedvenceiket. A tóból kikerült állatok invazív fajként veszélyeztetik az őshonos dunai faunát. A rákok a beton építmények alá fúrnak, a járataikon kifolyó víz pedig a Kisföldalatti alagútját és a Vajdahunyad vár pincerendszerét károsítja.[2]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mocsaras területből alakították ki, a 18. és 19. század fordulóján a csatornázások és földmunkák eredményeképp jött létre, majd 1863-ra újraszabályozták és három szigetet alakítottak ki rajta: a Mocsár-szigetet (ennek helyén a Széchenyi gyógyfürdő áll), a Drót-szigetet (itt magasodik a Vajdahunyad vára), valamint a Páva-szigetet, amely jelenlegi állapotában félsziget. Eredetileg a Rákos-patak mellékága táplálta. 1896-1971 között a patak vizének egy részét csővezetéken emelték át a tóba. A Vajdahunyad vára mögötti meder partján ma is látható a díszes kifolyó.[3]
2013-ban megalakult Városliget Zrt. - a - az Alsó-tó és az azon telente üzemelő Műjégpálya, továbbá a Városliget növényzetének kivételével[4] - átvette a Főkerttől a tó gondozási feladatait. A cég a Liget Budapest projekt keretében tervezte a tó megújítását, vízfelületének növelését és az egykori Páva-sziget helyreállítását is. A műjégpálya területe pedig leválasztható lesz. Vízjátékot is terveznek a tóra, valamint a csónakázási lehetőség kiterjesztését a Vajdahunyad vára körüli területekre.
2022 áprilisában egy mérgezés miatt az összes hal elpusztult.[5] Azóta amurokat telepítettek a tó vízébe.[6]
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ideiglenes híd a tavon 1896-ban
- Éjszaka
- A tó 1956-ban
- A tó 2017-ben, az úszó-világbajnokság egyik helyszíneként
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Az örök problémaforrás - a Városligeti tó. II.rész: A jövő – Ujjealigetben.blog.hu, 2018. január 1.[nem megbízható forrás]
- ↑ Biztos, hogy olyan nagy kár a megmérgezett Városligeti-tó élővilágáért? – RTL Klub, 2022. április 7.
- ↑ Patak a Városliget alatt - Dunai Szigetek blog, 2020.03.19.
- ↑ Bozsó Ágnes - A Ligetvédők szerint egészséges, a Főkert szerint viszont balesetveszélyes fákat vágtak ki a Városligetben (Telex.hu, 2024.04.30.)
- ↑ Két tó halait is megölte a városligeti mérgezés – Euronews, 2022. április 6.
- ↑ Dezső Annamari - A Városligeti-tó fenntartói nem tudnak arról, hogy a vendégmunkások érkezése után tömegesen tűntek el a kacsák és az aranyhalak (lakmusz.hu, 2026.02.13.)
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Csónakázótó". mujegpalya.hu. 2020. szeptember 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. február 14.
- "Városligeti-tó". Liget Budapest. Hozzáférés: 2020. február 14.
- "Megnyitott a Csónakázótó a Városligetben". PestBuda. Hozzáférés: 2020. február 14.
- "A Városliget története". nlc.hu. 2014. november 20. Hozzáférés: 2020. február 14.
