Ugrás a tartalomhoz

Városligeti-tó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Városligeti-tó
(Csónakázótó)
Ország(ok) Magyarország
HelyBudapest, XIV. kerület, Városliget
Típusmesterséges
Felszíni terület6 ha = 0,06 km²
Átlagos mélység0,6–0,7 m
SzigetekDrót-sziget, Páva-sziget
Elhelyezkedése
Városligeti-tó (Budapest)
Városligeti-tó
Városligeti-tó
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 55″, k. h. 19° 04′ 53″47.515167°N 19.081361°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 55″, k. h. 19° 04′ 53″47.515167°N 19.081361°E
Térkép
A Városligeti tó, valamint a Kisföldalatti eredeti és mai nyomvonala
A Városligeti tó, valamint a Kisföldalatti eredeti és mai nyomvonala
A Wikimédia Commons tartalmaz Városligeti-tó témájú médiaállományokat.

A Városligeti-tó Budapesten, a Városligetben található mesterséges . Tavasztól télig csónakázásra használják, télen a tó medrének egy részén üzemel a Városligeti Műjégpálya. Felette ível át az 1896-ben épült Zielinski híd, alatta pedig 1973 óta a Kisföldalatti fut.

A Városligeti-tó egy hármas rendszerű, lebetonozott medrű mesterséges tó. A funkcióját tekintve csónakázó- és dísztó. Három medencére tagolódik: a Állatkert felőli a Felső-tó, a Műjégpálya területe az Alsó-tó, és a Széchenyi-szigetet (amin a Vajdahunyad vára áll), valamint a kisebb Mocsár-szigetet körülölelő várárok.[1] Területe kb. 6 ha. Mélysége 60–70 cm, a vize fürdésre alkalmatlan. 1971 óta a Széchenyi gyógyfürdő elhasznált termálvize táplálja.

A termálvíz miatt télen is meleg vízű tóban 50-60 féle trópusi, egzotikus hal, 4-5 teknős- és több rákfaj él, mert vannak, akik a tóba dobják megunt kedvenceiket. A tóból kikerült állatok invazív fajként veszélyeztetik az őshonos dunai faunát. A rákok a beton építmények alá fúrnak, a járataikon kifolyó víz pedig a Kisföldalatti alagútját és a Vajdahunyad vár pincerendszerét károsítja.[2]

Mocsaras területből alakították ki, a 18. és 19. század fordulóján a csatornázások és földmunkák eredményeképp jött létre, majd 1863-ra újraszabályozták és három szigetet alakítottak ki rajta: a Mocsár-szigetet (ennek helyén a Széchenyi gyógyfürdő áll), a Drót-szigetet (itt magasodik a Vajdahunyad vára), valamint a Páva-szigetet, amely jelenlegi állapotában félsziget. Eredetileg a Rákos-patak mellékága táplálta. 1896-1971 között a patak vizének egy részét csővezetéken emelték át a tóba. A Vajdahunyad vára mögötti meder partján ma is látható a díszes kifolyó.[3]

2013-ban megalakult Városliget Zrt. - a - az Alsó-tó és az azon telente üzemelő Műjégpálya, továbbá a Városliget növényzetének kivételével[4] - átvette a Főkerttől a tó gondozási feladatait. A cég a Liget Budapest projekt keretében tervezte a tó megújítását, vízfelületének növelését és az egykori Páva-sziget helyreállítását is. A műjégpálya területe pedig leválasztható lesz. Vízjátékot is terveznek a tóra, valamint a csónakázási lehetőség kiterjesztését a Vajdahunyad vára körüli területekre.

2022 áprilisában egy mérgezés miatt az összes hal elpusztult.[5] Azóta amurokat telepítettek a tó vízébe.[6]

  • "Csónakázótó". mujegpalya.hu. 2020. szeptember 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. február 14.
  • "Városligeti-tó". Liget Budapest. Hozzáférés: 2020. február 14.
  • "Megnyitott a Csónakázótó a Városligetben". PestBuda. Hozzáférés: 2020. február 14.
  • "A Városliget története". nlc.hu. 2014. november 20. Hozzáférés: 2020. február 14.