Budapest XIV. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest XIV. kerülete
A Millenniumi emlékmű a Hősök terén
A Millenniumi emlékmű a Hősök terén
Budapest XIV. kerülete címere
Budapest XIV. kerülete címere
Egyéb elnevezés: Zugló
Közigazgatás
Városrészek Alsórákos
Herminamező
Istvánmező (egy része)
Kiszugló
Nagyzugló
Rákosfalva
Törökőr
Városliget
[1]
Irányítószám 1141-1149
Testvérvárosok
Lista
Polgármester Karácsony Gergely (Együtt-PM)
Népesség
Teljes népesség 124 956 fő (2015. jan. 1.)[2]
Rangsorban 3.
Népsűrűség 6886 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,13 km²
Elhelyezkedése
Budapest XIV. kerülete (Budapest)
Budapest XIV. kerülete
Budapest XIV. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 06′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 06′ 30″
Budapest XIV. kerülete weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XIV. kerülete témájú médiaállományokat.
A Hősök tere éjszaka
Zugló városrészei
A Földtani Intézet a Stefánia úton

Budapest XIV. kerülete a főváros pesti oldalán található. Történelmi neve Zugló, a kerületi önkormányzat is ezt használja hivatalos névként, régi német neve Lerchenfeld. Közepes méretű, területe 18,15 km², azonban több mint 123 ezer ember otthona, így a főváros harmadik legnépesebb kerülete (a pesti oldalon a legnépesebb). Számos olyan középületet találunk itt, melyek országos kulturális, sportcélú feladatot látnak el. A belvároshoz viszonylag közel található. Nagy része zöldövezet, ezért nevezhetjük Pest tüdejének is, 2 400 000 m² zöldfelület található területén, beleértve a város egyik legnagyobb parkját, a Városligetet is. Számos lakótelepe közül a legnagyobb a Füredi utcai.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Zugló név keletkezését kétféleképpen magyarázzák. A Magyar nyelvőr folyóirat szerint a ’szuglyó’ vagy a ’zugla’ szó a 19. századi nyelvhasználatban sarkot, zugot, kuckót vagy zsákutcát jelentett, azaz „Zugló” a tágas pesti határ egy kis sarka volt. A másik elképzelés szerint a ’szugló’ német eredetű szó, és mocsárlyukat jelent. Zuglót egészen a XIX. század végéig Szuglónak nevezték, ennek emlékét őrzi a mai Szugló utca.

Fekvése[szerkesztés]

A mai Zugló, Budapest XIV. kerülete, a város centrumától keletre található, Pest középső részén. Észak-Déli irányban Észak-Pestet és Dél-Pestet , Kelet - Nyugat irányban a belvárost és a külső kerületeket köti össze. Mintegy 18,15 km² területen fekszik. Területe alapján a főváros közepes nagyságú kerületei közé tartozik. A legtöbb kerületszomszéddal rendelkező budapesti kerület. Északon Budapest IV. kerülete, északnyugaton Budapest XIII. kerülete, északkeleten Budapest XV. kerülete, keleten Budapest XVI. kerülete, délkeleten Budapest X. kerülete, délen Budapest VIII. kerülete, délnyugaton Budapest VI. kerülete és Budapest VII. kerülete határolja.

Határai a Stadionok metróállomástól, az óramutató járása szerint körbe: Dózsa György út, Vágány utca, Dévényi út, Tatai utca, Rákospalotai körvasút sor, Szuglói Körvasút sor, Kerepesi út

tömegközlekedési kapcsolatai vannak Észak-Budával, az Árpád-híd vonalán és Pest belső területeivel az Andrássy út, a Thököly út, és a Kerepesi út mentén, Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród, Gödöllő agglomerációs településeivel a gödöllői HÉV-vonala révén. A Csömöri út pedig Újpalota lakótelepével köti össze. Két vasútállomása van, Rákosrendező és a Zugló megállóhely. Mindkettő budapesti végállomása a Nyugati pályaudvar, Rákosrendezőről észak felé, míg a Zuglói VM-ról kelet, délkelet felé ágaznak szét vasúti vonalai.

Városrészei[szerkesztés]

Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget

Története[szerkesztés]

A mai kerület helyén volt a történelmi Rákos mezeje, amely a középkorban lakatlan, erdős-mocsaras vidék volt. Itt tartották a középkori magyar országgyűléseket és itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába. A Rákos-patak mellett rákászok, a Városliget területén vadászok tanyáztak. A vidék Pest város fejlődésével a 17. században egyre kopárabbá vált, mivel az építkezésekhez szükséges faanyagot itt vágták ki.I. Lipót német-római császár a területet Pest városának adományozta. A város a 18. század közepén újra fásíttatta a vidéket, főleg fűzfák ültetésével.

1842-ben itt kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina kápolna építését. A Herminamező, s vele Zugló története ettől a naptól datálódik. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a 19. században a terület kopár sivatagból lassan kultúrterületté és településhellyé vált. A 19. század elején – 1850 körül – jelentek meg az első villák a mai Hermina út környékén és az Ajtósi-Dürer sor elején, a többi terület azonban lakatlan volt. Az 1880-as, 1890-es években kezdett beépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja, a századfordulón a Bosnyák tér környéke.

A Városliget a millenniumi ünnepségek alkalmára épült, 1896-ra készült el a Műcsarnok és 1906-ra a Szépművészeti Múzeum. Szabályozták a Városligeti tavat, feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját és a tóba vezették a Rákospatakot. Kialakították a városligeti körutat. Megépült a híres Vajdahunyad vára és a Hősök tere.

A századforduló előtt – a londoni után – másodikként Európában elkészült a Millenniumi Földalatti Vasút egy szakasza is. Zuglónak a századforduló elején kialakult úthálózata átgondolt városfejlesztés eredménye. A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. „alvó városrészek”, valamint az agglomeráció között helyezkedik el. A mai kerület külső részein a 20. század elején indult meg az iparosodás.

A XIV. kerületet 1935. június 15-én alakították három másikkal (XI-XIII.) együtt. Területe korábban a VI., VII. és X. kerületekhez tartozott. A második világháború utáni évtizedekben több lakótelep épült (például a Füredi úti, Kerepesi úti, Nagy Lajos király úti, Kacsóh Pongrác úti). 1980-ban Zuglóban nyitották meg az ország első, nyugati módon felépített üzletközpontját, a ma is működő Sugárt. Az üzletközpontot 2004-ben korszerűsítették, mozit és más szórakoztató létesítményeket hoztak benne létre, így a Zuglói Mozi, Éva Mozi, Sport Mozi bezárását követően ismét van Zuglónak saját mozija.

Az 1972-es zuglói paneltűz a főváros legnagyobb tűzesete volt.

Jövőbeli tervezett fejlesztések[szerkesztés]

  • Az elmúlt években többször felmerült a Thököly úti villamosvonalak (44, 67) újraindítása, és meghosszabbítása Újpalotáig, illetve a Rákóczi úti villamostengely visszaépítése. Mivel elvetették a 4-es metró Bosnyák tér–Újpalotáig történő meghosszabbítását, éppen ezért 2015. április 29-én a közgyűlés döntött a 44-es villamos újraindításáról, amellyel egyidőben a 67-es villamos Mexikói úti vágányait is felújítanák.[3]
  • Évek óta a tervek között szerepel a 2-es metró és a H8-as és H9-es HÉV Örs vezér téri összekötése. A tervek szerint új, földalatti állomás létesülne az Örs vezér téren, illetve új járművek érkeznének a vonalra, melyek a jelenleginél 20 méterrel hosszabbak, így elegendő kapacítást tudnának nyújtani az új vonalon. Az új szerelvények képesek lesznek a metró és a HÉV-vonalon is egyaránt közlekedni, illetve a vásárlásakor nem szükséges a metró vonalán külön munkálatokat végezni, mivel a peronok pont ennyire hosszúak. A metrónak teljesen új, földalatti szakasza épülne a Körvasútig, ahonnan már a felszínen közlekedne. Új állomás épülne Rákosfalván és a Körvasútnál is, majd innentől Sashalom, Thököly út, Mátyásföld, Jókai Mór utca és Mátyásföld Imre utca néven. A jelenlegi Örs vezér terén lévő metró- és HÉV-állomás, Rákosfalva, Nagyicce, Sashalom, Mátyásföld, repülőtér és Mátyásföld alsó megállóhelyek megszűnnének. Ez a fejlesztés több százezer ember életét könnyíthetné meg.[4]
  • Az utóbbi években felmerült a 3-as villamos Árpád hídig való hosszabbítása, mellyel kiváltható lenne a 32-es busz. Ezzel párhuzamosan a BKK a Mexikói út átszállásmentes elérésének érdekében a 82-es trolibuszt hosszabbítaná meg. A villamos metrókapcsolata nem veszne el, mivel az 1-es metróra az új Kassai téri állomáson lehetne átszállni.[5]
  • A fejlesztési tervek között szerepel az 1-es metró mindkét irányban történető meghosszabbítása: a Belvárosban a Vigadó térig, Zuglóban pedig Marcheggi hídig járna. A belvárosi meghosszabbítással a 2-es villamossal jobb kapcsolat létesülne. A zuglói fejlesztéssel új állomás épülne a Hungária körút alatt az 1-es villamos Kacsóh Pongrác úti megállójánál, mely szintén kedvezőbb kapcsolatot nyújt. A Marcheggi híd végállomáson átszállás létesülne a Budapest–Esztergom, Budapest–Vác–Szob, Budapest–Vácrátót–Vác vasútvonalra és a Körvasútra.[6]

Országgyűlési képviselők[szerkesztés]

Polgármesterek[szerkesztés]

Fontosabb közterületek[szerkesztés]

Utak[szerkesztés]

Varsó utca

Terek[szerkesztés]

  • Argentína tér
  • Báthory István park
  • Bosnyák tér
  • Egressy tér
  • Fráter György tér
  • Hősök tere
  • Ilosvai Selymes Péter tér
  • Kassai tér
  • Kövér Lajos tér
  • Limanova tér
  • Nagybecskerek tér
  • Ógyalla tér
  • Örs vezér tere (északi oldala)
  • Ötvenhatosok tere
  • Pákozdi tér
  • Rákosmezei tér
  • Rózsavölgyi tér
  • Tihany tér
  • Tisza István tér
  • Turán tér
  • Újvidék tér
  • Zoborhegy tér

Jelentős, és fontos épületek[szerkesztés]

  • Zuglói Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (1145 Pétervárad u. 2.)[1]

Múzeumok, kulturális látnivalók, szórakozás[szerkesztés]

Sportlétesítmények[szerkesztés]

A Budapesti Olimpiai Központ területén:

Egyéb létesítmények a kerületben:

  • Papp László Budapest Sportaréna (régi nevén Budapest Sportcsarnok)
  • Városligeti Műjégpálya
  • BVSC-Zugló (Szőnyi úti és Tatai úti sporttelep)
  • Postás Sport Egyesület (Róna utca) [2]
  • Lantos Mihály Sportközpont (MTK Sporttelep)
  • Kövér Lajos utcai Sporttelep
  • A Zuglói Sport Centrum épülete a Szugló és a Kövér Lajos utca sarkán említést érdemel. A szépen felújított ipari műemlék régen jéggyár volt.

Művelődési házak[szerkesztés]

Kórházak[szerkesztés]

  • Bethesda Gyermekkórház [6]
  • Uzsoki Utcai Kórház [7]
  • Mazsihisz Szeretetkórház [8]

Könyvtárak[szerkesztés]

  • Civil-ház könyvtár; 1148 Padlizsán utca 11-13.
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; Rákosfalva park 1-3.
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; 1145 Bosnyák utca 1/a.
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; 1145 Uzsoki utca 57.
  • Stefánia Kulturális Központ könyvtár; 1143 Stefánia út 34.

Fürdők, strandok[szerkesztés]

Egyházi épületek, templomok[szerkesztés]

Hermina út 19. Ferences Mária Missziós Nővérek temploma, 1957.

Oktatási intézmények[szerkesztés]

Felsőfokú oktatási intézmények[szerkesztés]

Középfokú oktatási intézmények[szerkesztés]

  • Álmos vezér Gimnázium és Általános Iskola (székhely) 1141 Álmos vezér tér 9.
  • Batthyány-Strattmann László Szakképző Iskola és Gimnázium 1146 Dózsa György út 25-27.
  • Bokányi Dezső Építőipari és Díszítőművészeti Szakképző Iskola 1149 Várna u. 21/b.
  • Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola 1149 Egressy út 71.
  • ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola 1146 Cházár András utca 10. [14]
  • Európa 2000 Közgazdasági, Idegenforgalmi és Informatikai Középiskola 1143 Gizella út 42-44.
  • Horvát Tanítási Nyelvű Gimnázium 1144 Kántorné sétány 1-3.
  • Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola 1149 Egressy út 36.[15]
  • Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola 1144 Kerepesi út 124.
  • BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolája[7] 1146 Thököly út 48-54.
  • Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskola 1145 Laky Adolf utca 38-40.
  • Sylvester János Protestáns Gimnázium 1149 Pillangó park 3-5. [16]
  • Szent István Gimnázium 1146 Ajtósi Dürer sor 15. [17]
  • Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 1145 Columbus u. 11. [18]
  • Teleki Blanka Gimnázium 1146 Ajtósi Dürer sor 37.
  • Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Intézet 1149 Mogyoródi út 56-60.
  • Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző 1149 Várna u. 23.

Általános iskolák[szerkesztés]

  • Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény [19]
  • Álmos Vezér Gimnázium és Általános Iskola
  • Csanádi Árpád Általános Iskola
  • Heltai Gáspár Általános Iskola
  • Herman Ottó Általános Iskola [20]
  • Horvát Óvoda, Általános Iskola
  • Hunyadi János Általános Iskola
  • Jókai Mór Általános Iskola
  • József Attila Általános Iskola
  • Kaffka Margit Általános Iskola
  • Liszt Ferenc Általános Iskola
  • Dr. Mező Ferenc Általános Iskola
  • Móra Ferenc Általános Iskola
  • Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
  • Németh Imre Általános Iskola
  • Ovisuli Budapest
  • Széchenyi István Általános Iskola
  • Dr. Török Béla Nagyothallókat Oktató Általános Iskola
  • Városligeti Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola. [21]
  • Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
  • Zuglói Hajós Alfréd Általános Iskola

Óvodák[szerkesztés]

A kerület a következő óvodákat tartja fent:

  • Aprófalva Óvoda 1148 Bp., Bánki D. park 12/G.
  • Bóbita Óvoda 1147 Bp., Ilosvai u. 118.
  • Cseperedő Óvoda 1148 Bp., Lengyel u. 21.
  • Csicsergő Óvoda 1149 Bp., Fráter György tér 12.
  • Herminka Óvoda 1143 Bp., Ida u. 6. – 1145 Bp., Erzsébet királyné útja 17.*
  • Hétszínvirág Óvoda 1141 Bp., Egressy út 182. [22]
  • Játékszín Óvoda 1144 Bp., Tipegő u. 3-5.
  • Kerékgyártó Óvoda 1147 Bp., Kerékgyártó u. 35-39.
  • Kincskereső Óvoda 1148 Bp., Nagy Lajos. király útja 92. - 1145 Bp., Szugló u. 75.
  • Mályva Óvoda 1141 Bp., Mályva tér 12.
  • Meseház Óvoda 1143 Bp., Őrnagy u. 11. - Egressy út 1/F.
  • Mókavár Óvoda 1142 Bp., Róna park 5-7.
  • Napköziotthonos Óvoda 1146 Bp., Dózsa Gy. u. 25.
  • Napraforgó bölcsőde és angol-magyar alapítványi óvoda 1147 Bp., Pósa L. u. 61. [23]
  • Napraforgó Óvoda 1145 Bp., Újvidék sétány 2. - Emma u. 18. [24]
  • Napsugár Óvoda 1144 Ond v. sétány 9-11.
  • Narancs Óvoda 1144 Bp., Gvadányi u. 40-42.
  • Óperenciás Óvoda 1148 Bp., Bolgárkertész u. 12.
  • Örökzöld Óvoda 1142 Bp., Ungvár u. 24/A.
  • Pöttöm Park Óvoda 1144 Bp., Újváros park 1.
  • Rózsavár Óvoda 1141 Bp., Rózsavölgyi tér 4.
  • Tücsöktanya Óvoda 1147 Bp., Ilosvai tér 21.
  • Tündérkert Óvoda 1144 Bp., Kántorné sétány 9.
  • Zuglói Tihany Óvoda 1141 Bp., Tihany tér 39.
  • Zöld Lurkók Óvoda 1144 Bp., Füredi park 6.

Speciális célú oktatási intézmények[szerkesztés]

  • Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona [25]
  • Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény [26]
  • Hallássérültek Tanintézete, Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézménye, Diákotthona (Budapest, 1147 Cinkotai u. 125-137)[27]

Lebontott, lerombolt épületek, építmények[szerkesztés]

Eltűnt uszodák[szerkesztés]

  • ELTE uszoda (Ajtósi Dürer sor)
  • Zuglói Ifjúsági Park, később Zuglói Sportcentrum (Bosnyák téri tanuszoda)

Eltűnt futballpályák[szerkesztés]

  • Sütőipar focipálya (Pillangó utca) helyén ma a Fogarasi Tesco gazdasági bejárata van.
  • Emergé-pálya a Dózsa György úton
  • Az IKV pálya (Róna utca) helyén az Uzsoki kórház új épületei kaptak helyet.
  • A Hajtsár úti pálya az I. világháború idején az Újpest mérkőzéseinek is otthont adott. A pálya a kisföldalatti Mexikói-úti állomása közelében lehetett.
  • Nova-pálya
  • Postás pálya (régi lóversenytér)
  • Telefongyár-Siemens pálya. Jelenleg önkormányzati kezelésben van; civil kezdeményezésre felújították.
  • A Zuglói Porcelán (Öv utca) pályája
  • Zuglói Ifjúsági Park edzőpálya, később a teljes Zuglói Sportcentrum (Bosnyák-tér)

Média[szerkesztés]

Zuglótáj TV – Fókuszban Zugló!

A Zuglótáj TV 2012 februárjában indult el. Az első videofelvételt a Wass Albert téren megrendezett ünnepi megemlékezésről készítették, de technikai okokból nem került adásba. A televízió a térséget érintő problémákkal foglalkozik, személyes példák bemutatásának segítségével. A ZTTV hírműsora minden hét vasárnapján jelentkezett.

Az adás megszűnt, de a tervek szerint 2014. május 6-tól nézhető lesz az interneten.[8]

Híres zuglóiak[szerkesztés]

Zugló közösségi közlekedése[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. és Fővárosi Közgyűlés 1991. (VII. 18.) 768. számú határozat.
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Döntött a közgyűlés: újra lesz 44-es villamos
  4. Az M2-es metró és a H8-as hév összekötése
  5. A fővárosi villamos- és trolibuszhálózat fejlesztése
  6. M1-es metró korszerűsítése és meghosszabbítása
  7. Kezdőlap. www.petrik.hu. (Hozzáférés: 2016. március 8.)
  8. A terv csak terv maradt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]