Ugrás a tartalomhoz

Budapest XIV. kerülete

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapest XIV. kerülete
A Millenniumi emlékmű a Hősök terén
A Millenniumi emlékmű a Hősök terén
Budapest XIV. kerülete címere
Budapest XIV. kerülete címere		 Budapest XIV. kerülete zászlaja
Budapest XIV. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Zugló,
Rákosváros 1935[1][2]–1949[3] között
Közigazgatás
TelepülésBudapest
VárosrészekAlsórákos
Herminamező
Istvánmező (egy része)
Kiszugló
Nagyzugló
Rákosfalva
Törökőr
Városliget
[4]
Irányítószám1141-1149
Testvérvárosok
Lista
PolgármesterRózsa András (Momentum)[5]
Országgyűlési képviselőTrentin Balázs (TISZA)
Velkey György László (TISZA)
Népesség
Teljes népesség118 909 fő (2025. jan. 1.)[6]
Rangsorban3.
Népsűrűség6886 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,13 km²
Elhelyezkedése
Budapest XIV. kerülete (Budapest XIV. kerülete)
Budapest XIV. kerülete
Budapest XIV. kerülete
Pozíció Budapest XIV. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 06′ 30″47.512500°N 19.108333°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 06′ 30″47.512500°N 19.108333°E
Térkép
Budapest XIV. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XIV. kerülete témájú médiaállományokat.
A Hősök tere éjszaka
Zugló városrészei
Anonymus szobra a Vajdahunyad várában

A XIV. kerület, vagy hivatalos nevén Zugló (1938 és 1945 között Rákosváros, németül: Lerchenfeld) a magyar főváros, Budapest egyik kerülete, amely a Duna bal partján, Pesten fekszik. Északon az IV. kerület és a XV. kerület, nyugaton a VI. kerület, a VII. kerület és a XIII. kerület, délen a VIII. kerület és a X. kerület, míg keleten az XVI. kerület határolja. A városrész 1792-ben I. Ferenc trónra lépésének alkalmából kapta ezt a nevet. Számos olyan középületet találunk itt, melyek országos kulturális, sportcélú feladatot látnak el. A belvároshoz viszonylag közel található. Nagy része zöldövezet, ezért nevezhetjük Pest tüdejének is, 240 hektár zöldfelület található területén, beleértve a főváros egyik legnagyobb parkját, a Városligetet is. Számos lakótelepe közül a legnagyobb a Füredi utcai.

A kerületnek jelenleg 8 városrésze van: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr és a Városliget. Jelentősebb terei közé tartozik többek között a Hősök tere, az Örs vezér tere, a Bosnyák tér, valamint a Mexikói út környéke. A kerület kulturális és rekreációs életének egyik központi eleme a Városliget, amely a főváros egyik legnagyobb és legismertebb parkja. A kerületben található továbbá a Szépművészeti Múzeum, a Vajdahunyad vára, valamint a Fővárosi Nagycirkusz is, amelyek a főváros jelentős kulturális és turisztikai látványosságai közé tartoznak.

A kerület határai a 20. század során több alkalommal módosultak, majd mai formájukat nagyrészt az 1950-es budapesti közigazgatási átszervezés után nyerték el. Zugló fejlődése főként a 19. század végén és a 20. század elején gyorsult fel, amikor a korábban külvárosi jellegű területeken egyre több lakóház és villa épült. A kerület elsősorban lakóövezetként vált ismertté, ahol parkok, családi házak, villák és később lakótelepek is kialakultak.

Területe körülbelül 18,1 km², lakosainak száma 2025-ben nagyjából 119 000 fő, így a főváros harmadik legnépesebb kerülete (a pesti oldalon a legnépesebb). Népsűrűsége több mint 6800 fő/km², ezért Budapest közepesen sűrűn lakott kerületei közé tartozik.

Nevének eredete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Zugló név keletkezését kétféleképpen magyarázzák. A Magyar Nyelvőr folyóirat szerint a ’szuglyó’ vagy a ’zugla’ szó a 19. századi nyelvhasználatban sarkot, zugot,[7] kuckót vagy zsákutcát jelentett, azaz „Zugló” a tágas pesti határ egy kis sarka volt. A másik elképzelés szerint a ’szugló’ német eredetű szó, és mocsárlyukat jelent. Zuglót egészen a 19. század végéig Szuglónak nevezték, ennek emlékét őrzi a mai Szugló utca.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Zugló Budapest XIV. kerülete, a város centrumától keletre található, Pest középső részén. Észak-déli irányban Észak-Pestet és Dél-Pestet, kelet-nyugat irányban a belvárost és a külső kerületeket köti össze. Mintegy 18,15 km2 területen fekszik. Területe alapján a főváros közepes nagyságú kerületei közé tartozik. A legtöbb kerületszomszéddal rendelkező budapesti kerület: északon a IV. kerület, északnyugaton a XIII., északkeleten a XV., keleten a XVI., délkeleten a X., délen VIII., délnyugaton pedig a VI. és VII. határolja.

Határai a Stadionok metróállomástól, az óramutató járása szerint körbe: Dózsa György út, Vágány utca, Dévényi út, Tatai utca, Rákospalotai körvasút sor, Szuglói Körvasút sor, Kerepesi út.

Jó tömegközlekedési kapcsolatai vannak Észak-Budával, az Árpád híd vonalán és Pest belső területeivel az Andrássy út, a Thököly út és a Kerepesi út mentén, Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród, Gödöllő agglomerációs településeivel a H8-as és H9-es HÉV-vonal révén. A Csömöri út pedig Újpalota lakótelepével köti össze. Két vasútállomása van, Rákosrendező és Zugló. Az állomásokat érintő vasútvonalak budapesti végállomása a Nyugati pályaudvar; Rákosrendezőről észak felé (Budapest–Esztergom, Budapest–Szob, Budapest–Vácrátót–Vác), míg Zugló megállóhelytől kelet (Budapest–Cegléd–Szolnok) és délkelet (Budapest–Lajosmizse–Kecskemét) felé mennek vasútvonalak.

Városrészei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai kerület helyén volt a történelmi Rákos mezeje, amely a középkorban lakatlan, erdős-mocsaras vidék volt. Itt tartották a középkori magyar országgyűléseket és itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába. A Rákos-patak mellett rákászok, a Városliget területén vadászok tanyáztak. A vidék Pest város fejlődésével a 17. században egyre kopárabbá vált, mivel az építkezésekhez szükséges faanyagot itt vágták ki.I. Lipót német-római császár a területet Pest városának adományozta. A város a 18. század közepén újra fásíttatta a vidéket, főleg fűzfák ültetésével.

1842-ben itt kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina-kápolna építését. A Herminamező, s vele Zugló története ettől a naptól datálódik. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a 19. században a terület kopár sivatagból lassan kultúrterületté és településhellyé vált. A 19. század elején – 1850 körül – jelentek meg az első villák a mai Hermina út környékén és az Ajtósi-Dürer sor elején, a többi terület azonban lakatlan volt. Az 1880-as, 1890-es években kezdett beépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja, a századfordulón a Bosnyák tér környéke.

A Városliget a millenniumi ünnepségek alkalmára épült, 1896-ra készült el a Műcsarnok és 1906-ra a Szépművészeti Múzeum. Szabályozták a Városligeti tavat, feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját és a tóba vezették a Rákospatakot. Kialakították a városligeti körutat. Megépült a híres Vajdahunyad vára és a Hősök tere.

A századforduló előtt – a londoni után – másodikként Európában elkészült a Millenniumi Földalatti Vasút egy szakasza is. Zuglónak a századforduló elején kialakult úthálózata átgondolt városfejlesztés eredménye. A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. „alvó városrészek”, valamint az agglomeráció között helyezkedik el. A mai kerület külső részein a 20. század elején indult meg az iparosodás.

A XIV. kerületet 1935. június 15-én alakították három másikkal (XI-XIII.) együtt. Területe korábban a VI., VII. és X. kerületekhez tartozott. A második világháború utáni évtizedekben több lakótelep épült (például a Füredi utcai, Kerepesi úti, Nagy Lajos király úti, Kacsóh Pongrác úti). 1980-ban Zuglóban nyitották meg az ország első, nyugati módon felépített üzletközpontját, a ma is működő Sugárt. Az üzletközpontot 2004-ben korszerűsítették, mozit és más szórakoztató létesítményeket hoztak benne létre, így a Zuglói Mozi, Éva Mozi, Sport Mozi bezárását követően ismét van Zuglónak saját mozija.

Az 1972-es zuglói paneltűz a főváros legnagyobb tűzesete volt.

A 2022-től épülő zuglói irodanegyed a Bosnyák tér és a Rákospatak között a rendszerváltás utáni Budapest legellentmondásosabb beruházásai közé tartozik.[8][9][10][11]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Lakosságszám[12][13]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 800 —    
1880 3 662 15,21%
1890 14 679 13,88%
1900 21 590 3,86%
1910 36 220 5,17%
1920 45 387 2,26%
1930 67 309 3,94%
1941 91 554 2,80%
1949 92 125 0,08%
1960 115 566 2,06%
1970 143 534 2,17%
1980 168 020 1,58%
1990 143 501 −1,58%
2001 123 510 −1,36%
2011 127 010 0,28%
2022 118 705 −0,61%

A XIV. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 118 705 fő volt, ami Budapest össznépességének 7%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 8305 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 6547 ember volt. A XIV. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 12%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2021-ben a férfiaknál 74,3, a nőknél 79 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 45 262 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 37 293 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 89,7%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 15,4%-a, mintegy 18 307 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül ukrán, német és kínai nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától a XIV. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen a második világháborúig. Az 50-es évektől dinamikusan nőtt a kerület népessége egészen 1980-ig. A legtöbben 1980-ban éltek a kerületben 168 020 fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a XIV. kerületben, mint 1970-ben.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XIV. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

Iskolai végzettség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Iskolai végzettség[14]
fő
Általános iskolát nem végezte el
  
 8094
Általános iskola
  
 12530
Szakmunkás
  
 9123
Érettségi
  
 37293
Diploma
  
 45262
A 2022. évi népszámlálás szerint.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, a XIV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 40 352 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 27 998 fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők 25 402 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 14 119 fővel, végül a szakmunkások 9443 fővel.[15]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, a XIV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 41 959 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 39 052 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 18 702 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 10 635 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 8360 fővel.[16]

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, a XIV. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 45 262 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 37 293 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 12 530 fővel, a szakmunkás végzettséggel rendelkezők 9123 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 8094 fővel.[14]

Jövőbeli tervezett fejlesztések

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tömegközlekedés

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Az elmúlt években többször felmerült a Thököly úti villamosvonalak (44, 67) újraindítása, és meghosszabbítása Újpalotáig, illetve a Rákóczi úti villamostengely visszaépítése. Mivel elvetették a 4-es metró Bosnyák tér–Újpalotáig történő meghosszabbítását, éppen ezért 2015. április 29-én a közgyűlés döntött a 44-es villamos újraindításáról, amellyel egyidőben a 67-es villamos Mexikói úti vágányait is felújítanák.[17]
  • Évtizedek óta a tervek között szerepel a 2-es metró és a H8-as és H9-es HÉV Örs vezér téri összekötése. A tervek szerint új, földalatti állomás létesülne az Örs vezér téren, illetve új járművek érkeznének a vonalra, melyek a jelenleginél 20 méterrel hosszabbak, így elegendő kapacitást tudnának nyújtani az új vonalon. Az új szerelvények képesek lesznek a metró és a HÉV-vonalon is egyaránt közlekedni, illetve a vásárlásakor nem szükséges a metró vonalán külön munkálatokat végezni, mivel a peronok pont ennyire hosszúak. A metrónak teljesen új, földalatti szakasza épülne a Körvasútig, ahonnan már a felszínen közlekedne. Új állomás épülne Rákosfalván és a Körvasútnál is, majd innentől Sashalom, Thököly út, Mátyásföld, Jókai Mór utca és Mátyásföld Imre utca néven. A jelenlegi Örs vezér terén lévő metró- és HÉV-állomás, Rákosfalva, Nagyicce, Sashalom, Mátyásföld, repülőtér és Mátyásföld alsó megállóhelyek megszűnnének. Ez a fejlesztés több százezer ember életét könnyíthetné meg.[18]
  • Az utóbbi években felmerült a 3-as villamos Árpád hídig való hosszabbítása, mellyel kiváltható lenne a 32-es busz. A villamos metrókapcsolata nem veszne el, mivel az 1-es metróra az új Kassai téri állomáson lehetne átszállni.[19]
  • A fejlesztési tervek között szerepel az 1-es metró mindkét irányban történő meghosszabbítása: a Belvárosban a Vigadó térig, Zuglóban pedig Marcheggi hídig járna. A belvárosi meghosszabbítással a 2-es villamossal jobb kapcsolat létesülne. A zuglói fejlesztéssel új állomás épülne a Hungária körút alatt az 1-es villamos Kacsóh Pongrác úti megállójánál, mely szintén kedvezőbb kapcsolatot nyújt. A Marcheggi híd végállomáson átszállás létesülne a Budapest–Esztergom, Budapest–Vác–Szob, Budapest–Vácrátót–Vác vasútvonalra és a Körvasútra.[20]

Politika

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület vezetői

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Polgármester (1935-1950)
1935–1938 dr. Schmaderer Oszkár
1942–1944 dr. Boros Pál
1944–1945 dr. Hanzely József
1945–1946 Horváth Pál
1946–1948 Karczag Géza
1948–1949 Hajós György
1949–1950 Nagy József
Tanácselnök (1950-1990)
1950–1961 Varga Gyula
1961–1963 Horváth Géza
1963–1969 Paulov Iván
1969–1980 Szávó Béla
1980–1988 dr. Holl József
1988–1990 Pelyva György
Polgármester (1990-től napjainkig)
Időszak Név Jelölő szervezet(ek) Megjegyzés
1990–1994 Kutalikné dr. Kardos Zsuzsanna SZDSZ[21]
1994–1998 SZDSZ[22]
1998–2002 SZDSZ–MSZP[23]
2002–2006 Rátonyi Gábor Fidesz–MDF–MKDSZ[24]
2006–2010 Weinek Leonárd SZDSZ–MSZP[25]
2010–2014 Papcsák Ferenc Fidesz–KDNP[26]
2014–2019 Karácsony Gergely Együtt–PM[27]
2019–2024 Horváth Csaba Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP[28]
2024– Rózsa András Momentum[5]

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A polgármester-választás eredménye[29]
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok aránya
Rózsa András Momentum 20 317 36,61%
Borbély Ádám Fidesz – KDNP 17 859 32,18%
Horváth Csaba DK – MSZP – Párbeszéd- ZÖLDEK 11 862 21,37%
Czeglédi János Mi Hazánk 2758 4,97%
Vida Attila LMP – Zöldek 2705 4,87%
Összesen 55 501 100%
  • A képviselőtestület-választás eredménye[30]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  DK – Momentum – Párbeszéd- ZÖLDEK – Magyar Liberális Párt - Liberálisok 11 P                            
  Fidesz – KDNP 6                              
  MKKP 2                              
Mi Hazánk 1                              
  Összefogás Zuglóért 1                              

Országgyűlési képviselők

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990 és 2011 között a kerület két választókerülethez tartozott, a Budapest 21. és 22. számú választókerületekhez.[31]

Régi Budapest 21. számú választókerület[32]

Régi Budapest 22. számú választókerület[33]

A kerület a 2014-2022 közötti országgyűlési választásokon szintén két választókerülethez tartozott, a tisztán zuglói Budapest 8. és a XVI. kerülettel közös 13. számú választókerületekhez.

Budapesti 8. sz. országgyűlési egyéni választókerület képviselői:

Ciklus Képviselő Párt(ok) Választókerület
2014 – 2018 Tóth Csaba   MSZP-Együtt-DK-Párbeszéd-MLP[34] Budapesti 8. sz.
2018 – 2022   MSZP-Párbeszéd[35]
2022 – 2026 Hadházy Ákos DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd jelölésében, a ciklus alatt független[36]

Budapesti 13. sz. országgyűlési egyéni választókerület:

Ciklus Képviselő Párt(ok) Választókerület
2014 – 2018 Szatmáry Kristóf   Fidesz-KDNP[37] Budapesti 13. sz.
2018 – 2022   Fidesz-KDNP[38]
2022 – 2026 Vajda Zoltán   DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd[39]

A 2026-os országgyűlési választásokon új egyéni választókerületek kerültek bevezetésre Budapesten. A XIV. kerület nagyobbik része a VII. és XV. kerületek egyes környékeivel közösen az új Budapesti 6. sz egyéni választókerületet alkotja. Zugló kisebbik része a X. kerület szomszédos részeivel, illetve a VIII. kerület Századosnegyed városrészével együtt a szintén új Budapesti 7. sz. egyéni választókerülethez tartozik.[40]

Ciklus Képviselő Párt Választókerület
2026 – Velkey György László   TISZA Budapesti 6. sz. egyéni választókerület[41]
2026 – Trentin Balázs   TISZA Budapesti 7. sz. egyéni választókerület[42]

Fontosabb közterületek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Utak

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Varsó utca
A zuglói irodanegyed építkezése 2024 szeptemberében

Terek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentős, és fontos épületek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Zuglói Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (1145 Pétervárad u. 2.)[43]

Múzeumok, kulturális látnivalók, szórakozás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Földtani Intézet a Stefánia úton

Sportlétesítmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Papp László Sportaréna

A Budapesti Olimpiai Központ területén:

Egyéb létesítmények a kerületben:

  • Papp László Budapest Sportaréna
  • Városligeti Műjégpálya
  • BVSC-Zugló (Szőnyi úti és Tatai úti sporttelep)
  • Postás Sport Egyesület (Róna utca)[44]
  • Lantos Mihály Sportközpont (MTK Sporttelep)
  • M130 Sportközpont[45]
  • Varga Zoltán Sportpálya, 2013-ig Kövér Lajos utcai Sporttelep néven volt ismert.[46]
  • A Zuglói Sport Centrum a Szugló és a Kövér Lajos utca sarkán működött, majd 2017-től kiskereskedelmi üzletlánc egysége lett.[47] A szépen felújított ipari műemlék régen jéggyár volt.
  • Budapest Sportcsarnok (1982–1999)

Művelődési házak

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kórházak

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvtárak

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Civil-ház könyvtár; 1148 Padlizsán utca 11-13.
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; Csertő Park 10. (A Rákosfalva park 1-3.-ból átköltözött)
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; 1145 Bosnyák utca 1/a
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; 1145 Uzsoki utca 57.
  • Stefánia Kulturális Központ könyvtár; 1143 Stefánia út 34.

Fürdők, strandok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Széchenyi gyógyfürdő

Egyházi épületek, templomok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Hermina út 19. Ferences Mária Missziós Nővérek temploma, 1957

Oktatási intézmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsőfokú oktatási intézmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középfokú oktatási intézmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium (HOŠIG) épületének részlete (bal szélen Knezić Károly mellszobra látható)

Általános iskolák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény[65]
  • Álmos Vezér Gimnázium és Általános Iskola
  • Csanádi Árpád Általános Iskola
  • Heltai Gáspár Általános Iskola
  • Herman Ottó Általános Iskola[66]
  • Horvát Óvoda, Általános Iskola
  • Hunyadi János Általános Iskola
  • Jókai Mór Általános Iskola
  • József Attila Általános Iskola
  • Kaffka Margit Általános Iskola
  • Liszt Ferenc Általános Iskola
  • Dr. Mező Ferenc Általános Iskola
  • Móra Ferenc Általános Iskola
  • Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
  • Németh Imre Általános Iskola
  • Ovisuli Budapest
  • Széchenyi István Általános Iskola
  • Dr. Török Béla Nagyothallókat Oktató Általános Iskola
  • Városligeti Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola.[67]
  • Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
  • Zuglói Hajós Alfréd Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Óvodák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kerület a következő óvodákat tartja fent:

  • Aprófalva Óvoda 1148 Bp., Bánki D. park 12/G.
  • Bóbita Óvoda 1147 Bp., Ilosvai u. 118.[68]
  • Cseperedő Óvoda 1148 Bp., Lengyel u. 21.
  • Csicsergő Óvoda 1149 Bp., Fráter György tér 12.
  • Herminka Óvoda 1143 Bp., Ida u. 6. – 1145 Bp., Erzsébet királyné útja 17.[69]
  • Hétszínvirág Óvoda 1141 Bp., Egressy út 182.[70]
  • Játékszín Óvoda 1144 Bp., Tipegő u. 3-5.
  • Kerékgyártó Óvoda 1147 Bp., Kerékgyártó u. 35-39.
  • Kincskereső Óvoda 1148 Bp., Nagy Lajos. király útja 92. - 1145 Bp., Szugló u. 75.
  • Mályva Óvoda 1141 Bp., Mályva tér 12.
  • Meseház Óvoda 1143 Bp., Őrnagy u. 11. - Egressy út 1/F.
  • Mókavár Óvoda 1142 Bp., Róna park 5-7.
  • Napköziotthonos Óvoda 1146 Bp., Dózsa Gy. u. 25.
  • Napraforgó bölcsőde és angol-magyar alapítványi óvoda 1147 Bp., Pósa L. u. 61.[71]
  • Napraforgó Óvoda 1145 Bp., Újvidék sétány 2. - Emma u. 18.[72]
  • Napsugár Óvoda 1144 Ond v. sétány 9-11.
  • Narancs Óvoda 1144 Bp., Gvadányi u. 40-42.
  • Óperenciás Óvoda 1148 Bp., Bolgárkertész u. 12.
  • Örökzöld Óvoda 1142 Bp., Ungvár u. 24/A.
  • Pöttöm Park Óvoda 1144 Bp., Újváros park 1.
  • Rózsavár Óvoda 1141 Bp., Rózsavölgyi tér 4.
  • Tücsöktanya Óvoda 1147 Bp., Ilosvai tér 21.
  • Tündérkert Óvoda 1144 Bp., Kántorné sétány 9.
  • Zuglói Tihany Óvoda 1141 Bp., Tihany tér 39.
  • Zöld Lurkók Óvoda 1144 Bp., Füredi park 6.

Speciális célú oktatási intézmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona[73]
  • Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény[74]
  • Hallássérültek Tanintézete, Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézménye, Diákotthona (Budapest, 1147 Cinkotai u. 125-137)[75]

Lebontott, lerombolt épületek, építmények

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eltűnt uszodák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • ELTE uszoda (Ajtósi Dürer sor)
  • Zuglói Ifjúsági Park, később Zuglói Sportcentrum (Bosnyák téri tanuszoda)

Eltűnt futballpályák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Sütőipar focipálya (Pillangó utca) helyén ma a Fogarasi Tesco gazdasági bejárata van.
  • Emergé-pálya a Dózsa György úton
  • Az IKV pálya (Róna utca) helyén az Uzsoki kórház új épületei kaptak helyet.
  • A Hajtsár úti pálya az I. világháború idején az Újpest mérkőzéseinek is otthont adott. A pálya a kisföldalatti Mexikói-úti állomása közelében lehetett.
  • Nova-pálya
  • Postás pálya (régi lóversenytér)
  • Telefongyár-Siemens pálya. Jelenleg önkormányzati kezelésben van; civil kezdeményezésre felújították.
  • A Zuglói Porcelán (Öv utca) pályája
  • Zuglói Ifjúsági Park edzőpálya, később a teljes Zuglói Sportcentrum (Bosnyák tér)

Média

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Zugló TV
  • Zuglói Lapok (a kerületi önkormányzat havonta 71 ezres példányszámban megjelenő ingyenes újsága)

Zugló díszpolgárai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres zuglóiak

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zugló közösségi közlekedése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Légifotó galéria

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ 451. A közgyűlés tárgyalja a polgármester 20.398/1935—1. számú előterjesztését, a XIV. közigazgatási kerületnek »Rákosmező« néven való elnevezése tárgyában., Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 193514. 1935. október 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve, library.hungaricana.hu
  2. ↑ Rákosváros lesz Zugló ujj neve Küldöttség megy Szendy polgármesterhez, Uj Budapest 13. évfolyam, 37. szám, library.hungaricana.hu - 1935. szeptember 21.
  3. ↑ Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulásGergely Gábor: Budapest kerületeinek közigazgatási változásai (341. oldal)
  4. ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. és Fővárosi Közgyűlés 1991. (VII. 18.) 768. számú határozat.
  5. 1 2 "Budapest XIV. kerületének polgármester-választási eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 3.
  6. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  7. ↑ Balázs Géza 2013: Élet és nyelv (Szugló vagy Zugló?). Éltünk 51/1, 173–174
  8. ↑ https://magyarepitok.hu/mi-epul/2024/09/ujabb-merfoldko-zugloban-szerkezetkesz-mind-a-het-epulet-az-uj-irodanegyedben
  9. ↑ https://www.valaszonline.hu/2024/05/29/580-milliardos-kormanyzati-negyed-tiborcz-zuglo-durer-budapart/
  10. ↑ https://epiteszforum.hu/kis-kormanyzati-negyed-johet-letre-zugloban
  11. ↑ https://24.hu/belfold/2023/06/09/zuglo-gigaberuhazas-allam-vasarlas/
  12. ↑ XLS "Magyar települések lakosságszámának alakulása". Magyarország. Hozzáférés: 2018. január 1. {{cite web}}: Check |url= value (súgó)
  13. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBGHIAGBPycgBZKAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEAAmfN7eiqrUTFwCEjJG5ujY-JpO9IDkADk0VVw0AA1hinLyoA
  14. 1 2 https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYAFkoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQACZMtrbC4tRMXAISMiqa6Nj4mib0gOQMRRwAaWyEucXumlWFgGYV-YX8jb2hCiKTgqA===
  15. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYAFkoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQACZMnMLi1ExcAhIyKpro2PiaJvSA5AxFHABpbITZhbblufmAZnWF_JoV-aEKIuOCoA
  16. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYAFkoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQACYc7MLi1ExcAhIyKpro2PiaJvSA5AxFHABpLppZhbaElfmAZnW5-fzl3aEKIuOCoA
  17. ↑ Döntött a közgyűlés: újra lesz 44-es villamos
  18. ↑ "Az M2-es metró és a H8-as hév összekötése". 2015. október 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. október 24.
  19. ↑ "A fővárosi villamos- és trolibuszhálózat fejlesztése". 2015. április 3. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. október 24.
  20. ↑ "M1-es metró korszerűsítése és meghosszabbítása". 2015. október 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. október 24.
  21. ↑ "Budapest XIV. kerületi polgármester-választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  22. ↑ "Budapest XIV. kerületének polgármester-választási eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 3.
  23. ↑ "Budapest XIV. kerületének polgármester-választási eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 6.
  24. ↑ "Budapest XIV. kerületének polgármester-választási eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 6.
  25. ↑ "Budapest XIV. kerületének polgármester-választási eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 6.
  26. ↑ "Budapest XIV. kerületének polgármester-választási eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. március 6.
  27. ↑ "Budapest XIV. kerületének polgármester-választási eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2024. május 11.
  28. ↑ "Budapest XIV. kerületének polgármester-választási eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 26.
  29. ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/014?tab=results&filter=mayor
  30. ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/014?tab=results&filter=representative
  31. ↑ 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról
  32. ↑ Budapest 21. számú választókerületének választási eredményei
  33. ↑ Budapest 22. számú választókerületének választási eredményei
  34. ↑ "evkjkv". static.valasztas.hu. Hozzáférés: 2026. május 25.
  35. ↑ "teljkv". valtor.valasztas.hu. Hozzáférés: 2026. május 25.
  36. ↑ "Nemzeti Választási Iroda - Országgyűlési Választás 2022". vtr.valasztas.hu. Hozzáférés: 2026. május 25.
  37. ↑ "evkjkv". static.valasztas.hu. Hozzáférés: 2026. május 25.
  38. ↑ "teljkv". valtor.valasztas.hu. Hozzáférés: 2026. május 25.
  39. ↑ "Nemzeti Választási Iroda - Országgyűlési Választás 2022". vtr.valasztas.hu. Hozzáférés: 2026. május 25.
  40. ↑ "Országgyűlési képviselők választása 2026 – Nemzeti Választási Iroda". vtr.valasztas.hu. Hozzáférés: 2026. május 25.
  41. ↑ "Országgyűlési képviselők választása 2026 – Nemzeti Választási Iroda". vtr.valasztas.hu. Hozzáférés: 2026. május 25.
  42. ↑ "Országgyűlési képviselők választása 2026 – Nemzeti Választási Iroda". vtr.valasztas.hu. Hozzáférés: 2026. május 25.
  43. ↑
  44. ↑ "Archivált másolat". 2010. március 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 15.
  45. ↑ "M130 Sportközpont". Hozzáférés: 2026. május 29.
  46. ↑ László, Balássy (2013. október 4.). "Magyar Olimpiai Bizottság - Varga Zoltán nevét viseli a zuglói sporttelep". Hozzáférés: 2026. május 29.
  47. ↑ "Újabb Aldi-áruház jött létre Budapesten". 2017. június 7. Hozzáférés: 2026. június 30.
  48. ↑ "Archivált másolat". 2011. február 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 25.
  49. ↑ "Archivált másolat". 2010. augusztus 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 25.
  50. ↑ "Archivált másolat". 2011. január 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 25.
  51. ↑
  52. ↑ "Archivált másolat". 2011. július 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 15.
  53. ↑ "Archivált másolat". 2011. február 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. február 27.
  54. ↑ "Archivált másolat". 2011. február 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 15.
  55. ↑
  56. ↑
  57. ↑ "Archivált másolat". 2011. augusztus 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 15.
  58. ↑ "Archivált másolat". 2017. augusztus 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 15.
  59. ↑ "Archivált másolat". 2015. szeptember 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. november 13.
  60. ↑ "Archivált másolat". 2010. december 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 15.
  61. ↑ "Kezdőlap". www.petrik.hu. 2012. május 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. március 8.
  62. ↑ "Archivált másolat". 2011. március 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. március 15.
  63. ↑ "Archivált másolat". 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. április 4.
  64. ↑
  65. ↑ "Archivált másolat". 2011. augusztus 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 14.
  66. ↑ Herman Tudásközpont Referenciaiskola[halott link]
  67. ↑ "Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola". 2017. július 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. október 20.
  68. ↑ "Zuglói Bóbita Óvoda". 2017. október 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. október 20.
  69. ↑ "Zuglói Herminka Óvoda". 2017. október 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. október 20.
  70. ↑ "Zuglói Hétszínvirág Óvoda". 2017. október 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. október 20.
  71. ↑ "Zuglói Napraforgó Óvoda". 2017. október 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. október 20.
  72. ↑ "Feladatellátási helyek". 2017. október 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. október 20.
  73. ↑ "Archivált másolat". 2010. november 29. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 14.
  74. ↑ "Archivált másolat". 2010. december 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. december 14.
  75. ↑ "Archivált másolat". 2019. augusztus 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. április 4.
  76. ↑ "Alsórákos - Budapest Főváros XIV. kerület - ZUGLÓ Önkormányzatának hivatalos honlapja". Hozzáférés: 2021. január 19.

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapest_XIV._kerülete&oldid=29253436”