Budapest XIV. kerülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Budapest XIV. kerülete
A Millenniumi emlékmű a Hősök terén
A Millenniumi emlékmű a Hősök terén
Budapest XIV. kerülete címere
Budapest XIV. kerülete címere
Budapest XIV. kerülete zászlaja
Budapest XIV. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Zugló,
Rákosváros 1935[1][2]–1949[3] között
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Alsórákos
Herminamező
Istvánmező (egy része)
Kiszugló
Nagyzugló
Rákosfalva
Törökőr
Városliget
[4]
Irányítószám 1141-1149
Testvérvárosok
Lista
Polgármester Karácsony Gergely (Együtt-PM)
Népesség
Teljes népesség 124 483 fő (2018. jan. 1.)[5]
Rangsorban 3.
Népsűrűség6886 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,13 km²
Elhelyezkedése
Budapest XIV. kerülete (Budapest)
Budapest XIV. kerülete
Budapest XIV. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 06′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 06′ 30″
Budapest XIV. kerülete weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XIV. kerülete témájú médiaállományokat.
A Hősök tere éjszaka
Zugló városrészei
A Földtani Intézet a Stefánia úton

Budapest XIV. kerülete a főváros pesti oldalán található. Történelmi neve Zugló, a kerületi önkormányzat is ezt használja hivatalos névként, régi német neve Lerchenfeld. Közepes méretű, területe 18,15 km², azonban több mint 123 ezer ember otthona, így a főváros harmadik legnépesebb kerülete (a pesti oldalon a legnépesebb). Számos olyan középületet találunk itt, melyek országos kulturális, sportcélú feladatot látnak el. A belvároshoz viszonylag közel található. Nagy része zöldövezet, ezért nevezhetjük Pest tüdejének is, 2 400 000 m² zöldfelület található területén, beleértve a város egyik legnagyobb parkját, a Városligetet is. Számos lakótelepe közül a legnagyobb a Füredi utcai.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Zugló név keletkezését kétféleképpen magyarázzák. A Magyar Nyelvőr folyóirat szerint a ’szuglyó’ vagy a ’zugla’ szó a 19. századi nyelvhasználatban sarkot, zugot, kuckót vagy zsákutcát jelentett, azaz „Zugló” a tágas pesti határ egy kis sarka volt. A másik elképzelés szerint a ’szugló’ német eredetű szó, és mocsárlyukat jelent. Zuglót egészen a XIX. század végéig Szuglónak nevezték, ennek emlékét őrzi a mai Szugló utca.

Fekvése[szerkesztés]

A mai Zugló Budapest XIV. kerülete, a város centrumától keletre található, Pest középső részén. Észak-déli irányban Észak-Pestet és Dél-Pestet, kelet-nyugat irányban a belvárost és a külső kerületeket köti össze. Mintegy 18,15 km2 területen fekszik. Területe alapján a főváros közepes nagyságú kerületei közé tartozik. A legtöbb kerületszomszéddal rendelkező budapesti kerület: északon a IV. kerület, északnyugaton a XIII., északkeleten a XV., keleten a XVI., délkeleten a X., délen VIII., délnyugaton pedig a VI. és VII. határolja.

Határai a Stadionok metróállomástól, az óramutató járása szerint körbe: Dózsa György út, Vágány utca, Dévényi út, Tatai utca, Rákospalotai körvasút sor, Szuglói Körvasút sor, Kerepesi út.

tömegközlekedési kapcsolatai vannak Észak-Budával, az Árpád híd vonalán és Pest belső területeivel az Andrássy út, a Thököly út és a Kerepesi út mentén, Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród, Gödöllő agglomerációs településeivel a H8-as és H9-es HÉV-vonal révén. A Csömöri út pedig Újpalota lakótelepével köti össze. Két vasútállomása van, Rákosrendező és Zugló. Az állomásokat érintő vasútvonalak budapesti végállomása a Nyugati pályaudvar; Rákosrendezőről észak felé (Budapest–Esztergom, Budapest–Szob, Budapest–Vácrátót–Vác), míg Zugló megállóhelytől kelet (Budapest–Cegléd–Szolnok) és délkelet (Budapest–Lajosmizse–Kecskemét) felé mennek vasútvonalak.

Légi fotó galéria[szerkesztés]

Városrészei[szerkesztés]

Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget

Története[szerkesztés]

A mai kerület helyén volt a történelmi Rákos mezeje, amely a középkorban lakatlan, erdős-mocsaras vidék volt. Itt tartották a középkori magyar országgyűléseket és itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába. A Rákos-patak mellett rákászok, a Városliget területén vadászok tanyáztak. A vidék Pest város fejlődésével a 17. században egyre kopárabbá vált, mivel az építkezésekhez szükséges faanyagot itt vágták ki.I. Lipót német-római császár a területet Pest városának adományozta. A város a 18. század közepén újra fásíttatta a vidéket, főleg fűzfák ültetésével.

1842-ben itt kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina kápolna építését. A Herminamező, s vele Zugló története ettől a naptól datálódik. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a 19. században a terület kopár sivatagból lassan kultúrterületté és településhellyé vált. A 19. század elején – 1850 körül – jelentek meg az első villák a mai Hermina út környékén és az Ajtósi-Dürer sor elején, a többi terület azonban lakatlan volt. Az 1880-as, 1890-es években kezdett beépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja, a századfordulón a Bosnyák tér környéke.

A Városliget a millenniumi ünnepségek alkalmára épült, 1896-ra készült el a Műcsarnok és 1906-ra a Szépművészeti Múzeum. Szabályozták a Városligeti tavat, feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját és a tóba vezették a Rákospatakot. Kialakították a városligeti körutat. Megépült a híres Vajdahunyad vára és a Hősök tere.

A századforduló előtt – a londoni után – másodikként Európában elkészült a Millenniumi Földalatti Vasút egy szakasza is. Zuglónak a századforduló elején kialakult úthálózata átgondolt városfejlesztés eredménye. A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. „alvó városrészek”, valamint az agglomeráció között helyezkedik el. A mai kerület külső részein a 20. század elején indult meg az iparosodás.

A XIV. kerületet 1935. június 15-én alakították három másikkal (XI-XIII.) együtt. Területe korábban a VI., VII. és X. kerületekhez tartozott. A második világháború utáni évtizedekben több lakótelep épült (például a Füredi úti, Kerepesi úti, Nagy Lajos király úti, Kacsóh Pongrác úti). 1980-ban Zuglóban nyitották meg az ország első, nyugati módon felépített üzletközpontját, a ma is működő Sugárt. Az üzletközpontot 2004-ben korszerűsítették, mozit és más szórakoztató létesítményeket hoztak benne létre, így a Zuglói Mozi, Éva Mozi, Sport Mozi bezárását követően ismét van Zuglónak saját mozija.

Az 1972-es zuglói paneltűz a főváros legnagyobb tűzesete volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosságszám[6]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 800 —    
1880 3 662 15,21%
1890 14 679 13,88%
1900 21 590 3,86%
1910 36 220 5,17%
1920 45 387 2,26%
1930 67 309 3,94%
1941 91 554 2,80%
1949 92 125 0,08%
1960 115 566 2,06%
1970 143 534 2,17%
1980 168 020 1,58%
1990 143 501 −1,58%
2001 123 510 −1,36%
2011 127 010 0,28%
2017 123 990 −0,40%

Jövőbeli tervezett fejlesztések[szerkesztés]

Tömegközlekedés[szerkesztés]

  • Az elmúlt években többször felmerült a Thököly úti villamosvonalak (44, 67) újraindítása, és meghosszabbítása Újpalotáig, illetve a Rákóczi úti villamostengely visszaépítése. Mivel elvetették a 4-es metró Bosnyák tér–Újpalotáig történő meghosszabbítását, éppen ezért 2015. április 29-én a közgyűlés döntött a 44-es villamos újraindításáról, amellyel egyidőben a 67-es villamos Mexikói úti vágányait is felújítanák.[7]
  • Évek óta a tervek között szerepel a 2-es metró és a H8-as és H9-es HÉV Örs vezér téri összekötése. A tervek szerint új, földalatti állomás létesülne az Örs vezér téren, illetve új járművek érkeznének a vonalra, melyek a jelenleginél 20 méterrel hosszabbak, így elegendő kapacitást tudnának nyújtani az új vonalon. Az új szerelvények képesek lesznek a metró és a HÉV-vonalon is egyaránt közlekedni, illetve a vásárlásakor nem szükséges a metró vonalán külön munkálatokat végezni, mivel a peronok pont ennyire hosszúak. A metrónak teljesen új, földalatti szakasza épülne a Körvasútig, ahonnan már a felszínen közlekedne. Új állomás épülne Rákosfalván és a Körvasútnál is, majd innentől Sashalom, Thököly út, Mátyásföld, Jókai Mór utca és Mátyásföld Imre utca néven. A jelenlegi Örs vezér terén lévő metró- és HÉV-állomás, Rákosfalva, Nagyicce, Sashalom, Mátyásföld, repülőtér és Mátyásföld alsó megállóhelyek megszűnnének. Ez a fejlesztés több százezer ember életét könnyíthetné meg.[8]
  • Az utóbbi években felmerült a 3-as villamos Árpád hídig való hosszabbítása, mellyel kiváltható lenne a 32-es busz. Ezzel párhuzamosan a BKK a Mexikói út átszállásmentes elérésének érdekében a 82-es trolibuszt hosszabbítaná meg. A villamos metrókapcsolata nem veszne el, mivel az 1-es metróra az új Kassai téri állomáson lehetne átszállni.[9]
  • A fejlesztési tervek között szerepel az 1-es metró mindkét irányban történető meghosszabbítása: a Belvárosban a Vigadó térig, Zuglóban pedig Marcheggi hídig járna. A belvárosi meghosszabbítással a 2-es villamossal jobb kapcsolat létesülne. A zuglói fejlesztéssel új állomás épülne a Hungária körút alatt az 1-es villamos Kacsóh Pongrác úti megállójánál, mely szintén kedvezőbb kapcsolatot nyújt. A Marcheggi híd végállomáson átszállás létesülne a Budapest–Esztergom, Budapest–Vác–Szob, Budapest–Vácrátót–Vác vasútvonalra és a Körvasútra.[10]

Országgyűlési képviselők[szerkesztés]

A kerület vezetői[szerkesztés]

Polgármesterek
  • 1935–1942: dr Schmaderer Oszkár
  • 1942–1944: dr Boros Pál
  • 1944–1945: dr Hanzely József
  • 1945–1946: Horváth Pál
  • 1946–1948: Karczag Géza
  • 1948–1949: Hajós György
  • 1949–1950: Nagy József
Tanácselnökök
  • 1950–1961: Varga Gyula
  • 1961–1963: Horváth Géza
  • 1963–1969: Paulov Iván
  • 1969–1980: Szávó Béla
  • 1980–1988: dr Holl József
  • 1988–1990: Pelyva György
Polgármesterek

Fontosabb közterületek[szerkesztés]

Utak[szerkesztés]

Varsó utca

Terek[szerkesztés]

  • Argentína tér
  • Báthory István park
  • Bosnyák tér
  • Egressy tér
  • Fráter György tér
  • Hősök tere
  • Ilosvai Selymes Péter tér
  • Kassai tér
  • Kövér Lajos tér
  • Limanova tér
  • Nagybecskerek tér
  • Ógyalla tér
  • Örs vezér tere (északi oldala)
  • Ötvenhatosok tere
  • Pákozdi tér
  • Rákosmezei tér
  • Rózsavölgyi tér
  • Tihany tér
  • Tisza István tér
  • Turán tér
  • Újvidék tér
  • Zoborhegy tér

Jelentős, és fontos épületek[szerkesztés]

  • Zuglói Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (1145 Pétervárad u. 2.)[11]

Múzeumok, kulturális látnivalók, szórakozás[szerkesztés]

Sportlétesítmények[szerkesztés]

A Budapesti Olimpiai Központ területén:

Egyéb létesítmények a kerületben:

  • Papp László Budapest Sportaréna
  • Városligeti Műjégpálya
  • BVSC-Zugló (Szőnyi úti és Tatai úti sporttelep)
  • Postás Sport Egyesület (Róna utca)[12]
  • Lantos Mihály Sportközpont (MTK Sporttelep)
  • Kövér Lajos utcai Sporttelep
  • A Zuglói Sport Centrum épülete a Szugló és a Kövér Lajos utca sarkán említést érdemel. A szépen felújított ipari műemlék régen jéggyár volt.
  • Budapest Sportcsarnok (1982–1999)

Művelődési házak[szerkesztés]

Kórházak[szerkesztés]

  • Bethesda Gyermekkórház[16]
  • Uzsoki Utcai Kórház[17]
  • Mazsihisz Szeretetkórház[18]

Könyvtárak[szerkesztés]

  • Civil-ház könyvtár; 1148 Padlizsán utca 11-13.
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; Rákosfalva park 1-3.
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; 1145 Bosnyák utca 1/a
  • Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár; 1145 Uzsoki utca 57.
  • Stefánia Kulturális Központ könyvtár; 1143 Stefánia út 34.

Fürdők, strandok[szerkesztés]

Egyházi épületek, templomok[szerkesztés]

Hermina út 19. Ferences Mária Missziós Nővérek temploma, 1957

Oktatási intézmények[szerkesztés]

Felsőfokú oktatási intézmények[szerkesztés]

Középfokú oktatási intézmények[szerkesztés]

  • Álmos vezér Gimnázium és Általános Iskola (székhely) 1141 Álmos vezér tér 9.
  • Batthyány-Strattmann László Szakképző Iskola és Gimnázium 1146 Dózsa György út 25-27.
  • Bokányi Dezső Építőipari és Díszítőművészeti Szakképző Iskola 1149 Várna u. 21/b.
  • Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola 1149 Egressy út 71.
  • ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola 1146 Cházár András utca 10.[24]
  • Európa 2000 Közgazdasági, Idegenforgalmi és Informatikai Középiskola 1143 Gizella út 42-44.
A Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium (HOŠIG) épületének részlete (bal szélen Knezić Károly mellszobra látható)

Általános iskolák[szerkesztés]

  • Arany János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény[30]
  • Álmos Vezér Gimnázium és Általános Iskola
  • Csanádi Árpád Általános Iskola
  • Heltai Gáspár Általános Iskola
  • Herman Ottó Általános Iskola[31]
  • Horvát Óvoda, Általános Iskola
  • Hunyadi János Általános Iskola
  • Jókai Mór Általános Iskola
  • József Attila Általános Iskola
  • Kaffka Margit Általános Iskola
  • Liszt Ferenc Általános Iskola
  • Dr. Mező Ferenc Általános Iskola
  • Móra Ferenc Általános Iskola
  • Munkácsy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
  • Németh Imre Általános Iskola
  • Ovisuli Budapest
  • Széchenyi István Általános Iskola
  • Dr. Török Béla Nagyothallókat Oktató Általános Iskola
  • Városligeti Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola.[32]
  • Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
  • Zuglói Hajós Alfréd Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Óvodák[szerkesztés]

A kerület a következő óvodákat tartja fent:

  • Aprófalva Óvoda 1148 Bp., Bánki D. park 12/G.
  • Bóbita Óvoda 1147 Bp., Ilosvai u. 118.[33]
  • Cseperedő Óvoda 1148 Bp., Lengyel u. 21.
  • Csicsergő Óvoda 1149 Bp., Fráter György tér 12.
  • Herminka Óvoda 1143 Bp., Ida u. 6. – 1145 Bp., Erzsébet királyné útja 17.[34]
  • Hétszínvirág Óvoda 1141 Bp., Egressy út 182.[35]
  • Játékszín Óvoda 1144 Bp., Tipegő u. 3-5.
  • Kerékgyártó Óvoda 1147 Bp., Kerékgyártó u. 35-39.
  • Kincskereső Óvoda 1148 Bp., Nagy Lajos. király útja 92. - 1145 Bp., Szugló u. 75.
  • Mályva Óvoda 1141 Bp., Mályva tér 12.
  • Meseház Óvoda 1143 Bp., Őrnagy u. 11. - Egressy út 1/F.
  • Mókavár Óvoda 1142 Bp., Róna park 5-7.
  • Napköziotthonos Óvoda 1146 Bp., Dózsa Gy. u. 25.
  • Napraforgó bölcsőde és angol-magyar alapítványi óvoda 1147 Bp., Pósa L. u. 61.[36]
  • Napraforgó Óvoda 1145 Bp., Újvidék sétány 2. - Emma u. 18.[37]
  • Napsugár Óvoda 1144 Ond v. sétány 9-11.
  • Narancs Óvoda 1144 Bp., Gvadányi u. 40-42.
  • Óperenciás Óvoda 1148 Bp., Bolgárkertész u. 12.
  • Örökzöld Óvoda 1142 Bp., Ungvár u. 24/A.
  • Pöttöm Park Óvoda 1144 Bp., Újváros park 1.
  • Rózsavár Óvoda 1141 Bp., Rózsavölgyi tér 4.
  • Tücsöktanya Óvoda 1147 Bp., Ilosvai tér 21.
  • Tündérkert Óvoda 1144 Bp., Kántorné sétány 9.
  • Zuglói Tihany Óvoda 1141 Bp., Tihany tér 39.
  • Zöld Lurkók Óvoda 1144 Bp., Füredi park 6.

Speciális célú oktatási intézmények[szerkesztés]

  • Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona[38]
  • Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény[39]
  • Hallássérültek Tanintézete, Hallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai, Módszertani Intézménye, Diákotthona (Budapest, 1147 Cinkotai u. 125-137)[40]

Lebontott, lerombolt épületek, építmények[szerkesztés]

Eltűnt uszodák[szerkesztés]

  • ELTE uszoda (Ajtósi Dürer sor)
  • Zuglói Ifjúsági Park, később Zuglói Sportcentrum (Bosnyák téri tanuszoda)

Eltűnt futballpályák[szerkesztés]

  • Sütőipar focipálya (Pillangó utca) helyén ma a Fogarasi Tesco gazdasági bejárata van.
  • Emergé-pálya a Dózsa György úton
  • Az IKV pálya (Róna utca) helyén az Uzsoki kórház új épületei kaptak helyet.
  • A Hajtsár úti pálya az I. világháború idején az Újpest mérkőzéseinek is otthont adott. A pálya a kisföldalatti Mexikói-úti állomása közelében lehetett.
  • Nova-pálya
  • Postás pálya (régi lóversenytér)
  • Telefongyár-Siemens pálya. Jelenleg önkormányzati kezelésben van; civil kezdeményezésre felújították.
  • A Zuglói Porcelán (Öv utca) pályája
  • Zuglói Ifjúsági Park edzőpálya, később a teljes Zuglói Sportcentrum (Bosnyák tér)

Média[szerkesztés]

  • Újság: Zuglói Lapok (71 000 példány)
  • Televízió: Zugló TV

Zugló díszpolgárai[szerkesztés]

Zugló díszpolgárai (2011-2018)

Híres zuglóiak[szerkesztés]

Zugló közösségi közlekedése[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 451. A közgyűlés tárgyalja a polgármester 20.398/1935—1. számú előterjesztését, a XIV. közigazgatási kerületnek »Rákosmező« néven való elnevezése tárgyában., Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 193514. 1935. október 23. rendes közgyűlés jegyzőkönyve, library.hungaricana.hu
  2. Rákosváros lesz Zugló ujj neve Küldöttség megy Szendy polgármesterhez, Uj Budapest 13. évfolyam, 37. szám, library.hungaricana.hu - 1935. szeptember 21.
  3. Tanulmányok Budapest Múltjából 30. (2002) – Az ötven éves Nagy-Budapest – előzmények és megvalósulásGergely Gábor: Budapest kerületeinek közigazgatási változásai (341. oldal)
  4. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. és Fővárosi Közgyűlés 1991. (VII. 18.) 768. számú határozat.
  5. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  6. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  7. Döntött a közgyűlés: újra lesz 44-es villamos
  8. Az M2-es metró és a H8-as hév összekötése
  9. A fővárosi villamos- és trolibuszhálózat fejlesztése. [2015. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
  10. M1-es metró korszerűsítése és meghosszabbítása
  11. [1]
  12. Archivált másolat. [2010. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 15.)
  13. [2]
  14. [3]
  15. [4]
  16. [5]
  17. [6]
  18. [7]
  19. [8]
  20. [9]
  21. [10]
  22. [11]
  23. [12]
  24. [13][halott link]
  25. [14]
  26. Kezdőlap. www.petrik.hu. (Hozzáférés: 2016. március 8.)
  27. [15]
  28. [16]
  29. [17]
  30. [18]
  31. Herman Tudásközpont Referenciaiskola
  32. Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
  33. Zuglói Bóbita Óvoda
  34. Zuglói Herminka Óvoda
  35. Zuglói Hétszínvirág Óvoda
  36. Zuglói Napraforgó Óvoda
  37. Feladatellátási helyek
  38. [19]
  39. Archivált másolat. [2010. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 14.)
  40. [20]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]