Néprajzi Múzeum (Budapest)
| Néprajzi Múzeum | |
 | |
| A Néprajzi Múzeum új, még építés alatt álló épülete az Ötvenhatosok terén 2021 májusában | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés |
Budapest V. kerülete Magyarország |
| Cím | 1146 Budapest, Dózsa György út |
| Alapítva |
1872. március 5. (a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztálya) 1947 (teljes önállóság) |
| Igazgató | Kemecsi Lajos |
| Építési adatok | |
| Építési stílus | modern |
| Tervező | NAPUR Architect építésziroda |
| Elhelyezkedése | |
 Néprajzi Múzeum
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 02′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 02′ 54″ | |
| A Néprajzi Múzeum weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Néprajzi Múzeum témájú médiaállományokat. | |
A Néprajzi Múzeum országos múzeum, mely Budapesten, az Országház épületével szemben található az V. kerületi Kossuth Lajos téren. 2017-től fogva zárva tart az intézmény, mivel új épületbe fog költözni, mely a Városliget szélén, a Dózsa György út mentén épül a Liget Budapest Projekt keretében, kifejezetten a múzeum számára.
Az intézmény története és gyűjteményei[szerkesztés]
A múzeum alapításának terve 1872. március 5-ére nyúlik vissza, amikor Xántus Jánost kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának őrévé. (Ennek emlékére március 5-én rendezik meg minden évben a Néprajzi Múzeum napját.) Első kiállítása is Xántus János nevéhez fűződik.
A múzeum tehát kezdetben a Nemzeti Múzeum egyik osztálya volt Néprajzi Tár néven (csak 1947-ben önállósult teljesen),[1] ennek megfelelően épülete is Nemzeti Múzeum épülete. Mivel sokasodó tárgyai miatt hamarosan helyhiánnyal kellett megküzdenie, 1892-ben a Várkert Bazárba költöztették, de a nem megfelelő körülmények miatt 1893-ban már egy Csillag utcai bérház lakásaiban egyre növekvő alapterületen helyezték el. Itt készült első állandó kiállítása is, 1892-ben a Várkert Bazárba költöztették, majd 1893-ban egy Csillag utcai bérházba költöztették. Utóbbi helyen nyitották meg első állandó kiállítását is. 1906-ban ismét kiköltöztették,[2] ezúttal az városligeti, 1885-ben épült Iparcsarnok épületébe.[3] Itt két évtizeden át működött, azonban a helyhiány itt is probléma volt. Végül 1924–1925-ben megkapta a Népligetnél fekvő Magyar Királyi Állami Főgimnázium (ma: Tündérpalota) épületét.[4]
Az iskolaépületben a múzeum fél évszázadon át működött. 1973–1975-ben azonban újabb költözésre került sor, ezúttal az egykori Magyar Királyi Kúria számára 1896-ban Hauszmann Alajos tervei szerint elkészült igazságügyi palotába.[5] Ugyanezen épület Alkotmány utcai szárnyában található a Politikatörténeti Intézet. (A Tündérpalotát a Magyar Természettudományi Múzeum, később az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum kapta meg.)
A múzeum állandó kiállítása „A magyar nép hagyományos kultúrája” címmel a népi kultúrát mutatta be a magyar parasztság hétköznapjainak és ünnepeinek tárgyi emlékein keresztül, de számos alkalmi kiállításnak is helyet adott.
Nem bizonyult utóbbi sem végleges épületnek. Habár több, mint 40 éven át ismerték az Igazságügyi palotát a budapestiek, mint a Néprajzi Múzeum épületét, a 2010-es évekre ismét felmerült a költözés gondolata. Ennek hátterében a Kúria visszaköltözése mellett – akárcsak a korábbi költözéseknek – a helyhiány és az állt, hogy maga az épület annak idején nem kifejezetten múzeumi célokra épült.
A múzeum új helyének a Városligeti úgynevezett Múzeumi Negyedet (közelebbről az Ötvenhatosok terét) jelölték ki, azonban a korábbi költözésektől eltérően kifejezetten új épület megépítésére került sor ezt követően.
Az Igazságügyi palotában a kiállítások egy 2017. december 3-án tartott búcsúrendezvénnyel véglegesen bezártak. A Szalay utcai bejáraton keresztül 2018-ban megközelíthetővé tették ugyanakkor az archívumot és könyvtárat, amely változatlan feltételekkel látogatható.[6]
A múzeum új épülete ezzel párhuzamosan épült (2017 decemberétől),[7] megnyitására feltehetően 2022-ben kerül sor.[8]
Az új épület[szerkesztés]
Egy olyan korszerű, kifejezetten a Néprajzi Múzeum számára tervezett új épületbe költözik az intézmény – történetében először –, mely mind a XXI. századi szakmai követelményeknek, mind a látogatói igényeknek tökéletesen megfelel. A Liget Budapest Projekt keretében a budapesti Ötvenhatosok terén, az ötvenhatos emlékmű két oldalán, az egykori parkolóterületen építik fel azt a lendületes és modern vonalvezetésű építményt, mely 33 000 négyzetméteren ad új otthont a páratlan gyűjteménynek. Az egyszerű, mégis emblematikus, íves formájú épületet a nemzetközi tervpályázaton kiválasztott, magyar NAPUR Architect építésziroda, közel 250 tervező bevonásával alkotta meg, Ferencz Marcel vezetőtervező irányítása mellett. Az épület 60 %-a térszint alatt helyezkedik majd el, tetején pedig zöldfelület található, mely közösségi térként szolgálja a látogatókat. Az ikonikus múzeumépület egyfajta kapuként is szolgál majd, hiszen itt találkozik a városi szövet a városligeti parkkal, itt léphetnek be az érdeklődők nemcsak a múzeumba, hanem a Városligetbe is. A tervek szerint 2500 négyzetméternyi időszaki és 4500 négyzetméternyi állandó kiállítási teret alakítanak ki. Néprajzi Múzeum új épülete a 2018-ban elnyerte az egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai elismerést, a Világ legjobb közintézménye díjat az International Property Awardson-on.
Igazgatói[szerkesztés]
Lista forrása: [1]
- 1872–1894: Xántus János
- 1894–1902: Jankó János
- 1902–1919: Semayer Vilibald
- 1919–1934: Bátky Zsigmond
- 1934–1935: Madarassy László
- 1935–1940: Bartucz Lajos
- 1940–1946: Domanovszky György
- 1946: Szendrey Ákos
- 1946: Lajtha László
- 1946–1950: Vargha László
- 1950–1956: Balassa Iván
- 1946: Szendrey Ákos (másodszor)
- 1956–1957: Kardos László
- 1957–1959: Domanovszky György (másodszor)
- 1959–1960: Orbán Antal
- 1960–1961: Manga János
- 1961–1968: Bodrogi Tibor
- 1968–1969: Kodolányi János
- 1969–1992: Hoffmann Tamás
- 1992: Selmeczi Kovács Attila
- 1992–1997: Hofer Tamás
- 1997–2013: Fejős Zoltán
- 2013– Kemecsi Lajos
Képtár[szerkesztés]
A Néprajzi Múzeumnak helyet adó Igazságügyi palota épülete Budapesten
az épület timpanonja
Egy ólomüveg ablak részlete
Épül az új múzeumépület
A Néprajzi Múzeum építés alatt álló, új épülete
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.neprajz.hu/muzeumrol/a-muzeum-tortenete.html
- ↑ https://honismeret.hu/honismeret-folyoirat/a-koltozo-neprajzi-muzeum
- ↑ http://www.varosliget.info/index.php/iparcsarnok
- ↑ https://www.neprajz.hu/hirek/2019/bekoltozes-elott.html
- ↑ https://nepszava.hu/1138020_koltozik-a-neprajzi-muzeum
- ↑ https://www.neprajz.hu/hirek/2017/2017_hirek/tarts-velunk-lepest.html
- ↑ https://mandiner.hu/cikk/20181203_europa_legjobb_kozepulete_dijat_nyerte_el_a_neprajzi_muzeum_uj_epulete
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20211202_az_utolso_munkalatokat_vegzik_az_uj_neprajzi_muzeum_epuleten_a_varosligetben
Források[szerkesztés]
- Czellár Katalin – Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest: Panoráma, 1996. 897 ISBN 9632437616
- Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar építészet: 1867–1945. Budapest: Urbino, 2000. 270 ISBN 9630034905
- Sebők Marcell: Sokszínű kapitalizmus (Bácskai Vera: Havel Lipót). Budapest: HVG Kiadó, 2004. ISBN 9637525610
További információk[szerkesztés]
- A Néprajzi Múzeum honlapja
- Néprajzi Múzeum a grafikus OKJ képzésen
- https://ligetbudapest.hu/megujulo-varosliget/neprajzi-muzeum
- https://www.neprajz.hu/muzeumrol/a-muzeum-tortenete.html (története)
- https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-13.html (története)
- Bodrogi Tibor: A Néprajzi Múzeum In: Budapest múzeumai (szerk. Korek József, Bp., 1969).
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
