Múzeumi Negyed (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Ötvenhatosok tere Budapesten, a tervezett Múzeumi Negyed helyszíne

A budapesti Múzeumi Negyed, hivatalos nevén Liget Budapest,[1] jogi definícióval „nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes” egy, a budapesti Városligetbe és az Ötvenhatosok terére tervezett beruházás. A tervek szerint 2018-2019-re elkészülő épületekbe költözne a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria modern és kortárs gyűjteményének egyesítésével létrejövő Új Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és az újonnan létrehozott Magyar Zene Háza. Emellett újjáépítenék a lebontott Városligeti Színházat, megújítanák a Hősök tere és a Városliget teljes felületét. Felújítanák többek között az Olof Palme Házat és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak helyet adó Vajdahunyad várát, az egykori Vidámpark helyén bővítenék a Fővárosi Állat- és Növénykertet. A Múzeumi Negyed előkészítését 2011 óta Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója irányítja előbb kormány-, majd miniszteri biztosként.

Előzmények[szerkesztés]

Miután 2004-ben kinevezték főigazgatójává, Baán László több fórumon is javasolta, hogy a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményét egyesítsék, majd új koncepció alapján osszák fel fel. Utasítására elkezdték tervezni a Szépművészeti Múzeum földalatti bővítését, de ezt a kormány 2011 februárjában leállította.

Az önálló budapesti múzeumi negyed koncepciója először Tarlós István 2009 őszén nyilvánosságra hozott, a 2010-es önkormányzati választásra összeállított főpolgármesteri programjában szerepelt.[2]

2011. február 15-én Szőcs Géza kulturális államtitkár és Baán László a Szépművészeti Múzeumban jelentette be, hogy 10-15 fejlesztéssel a budai várnegyedtől a Hősök teréig húzódó „kulturális tengelyt” hoznak létre; ez lesz az Andrássy Negyed. Ennek részeként az Ötvenhatosok terén Múzeumliget néven új múzeumi negyedet építenének.[3] Az Andrássy Negyedben erősen korlátozták volna a forgalmat, kulturális célokra hasznosították volna az ott álló, állami tulajdonú épületeket, és a Múzeumligetben építették volna meg az Új Nemzeti Galériát és a Magyar Fotográfiai Múzeumot. Fontolgatták az 1952-ben lebontott Regnum Marianum-templom újjáépítését is.[4] Szőcs Géza kezdeményezte, hogy az ekkor húszmilliárd forintosra becsült beruházás előkészítésére hozzanak létre kormánybiztosságot.

2011. október elsején Baán Lászlót az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztossá nevezték ki. Az 1326/2011. számú kormányhatározat értelmében feladata „a budapesti Ötvenhatosok terén kialakítandó új, nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójának kidolgozása, megvalósításának és építészeti tervpályázatának előkészítése, kiemelt figyelemmel a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek újraegyesítésére”.[5] Miután 2012. június 13-án Szőcs Géza lemondott posztjáról, az Andrássy Negyed koncepciója eltűnt a kormányzati kommunikációból, de a Liget Budapest előkészítését folytatták. 2012. augusztus 31-én Baánt felmentették kormánybiztos posztjáról, és a munkát miniszteri biztosként vitte tovább.[6]

A végleges koncepció kialakulása[szerkesztés]

Baán László kormánybiztosi kinevezésével egy időben, 2011 őszén született kormányzati döntés a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeinek egyesítéséről és új szempontok alapján történő felosztásáról. Baán ennek kapcsán úgy nyilatkozott: a Nemzeti Galéria mindaddig marad jelenlegi helyén, amíg el nem készül új épülete az Ötvenhatosok terén.[7] A Magyar Nemzeti Galéria megszüntetését előíró kormányrendelet nyilvánosságra kerülését követően, 2011. november 8-án év végi hatállyal az intézmény főigazgatója, Csák Ferenc lemondott posztjáról.[8]

2012. július 6-án Baán László és L. Simon László kulturális államtitkár bejelentette, hogy a kormány döntött a Múzeumi Negyed koncepciójának támogatásáról. Az ekkor 50-60 milliárdosra becsült beruházás keretében az Ötvenhatosok terén öt épületben hat intézményt terveztek elhelyezni: a Néprajzi Múzeumot, a Magyar Építészeti Múzeumot, a Magyar Zene Házát, a Magyar Fotográfiai Múzeumot, valamint közös épületben az Új Nemzeti Galériát és a mellé költöző Ludwig Múzeumot.

2013. február 10-én Balog Zoltán miniszter és Baán László a Szépművészeti Múzeumban hozták nyilvánosságra: amellett, hogy a korábban meghatározott intézmények az Ötvenhatosok terére költöznek, a beruházás részeként készül egy új raktározási és restaurálási központ is az egykori Szabolcs utcai kórház területén, valamint helyreállítják a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokát. A beruházás költségeit ekkor 70 milliárd forintra becsülték, ehhez a Városliget felújításának további 50 milliárd forintos költsége járul hozzá.

A Múzeumi Negyed nem csupán a kulturális intézmények szempontjából komoly beruházás, de idegenforgalmi szempontból is jelentős; Baán László szerint a felújított és a Múzeumi Negyeddel kibővült Városliget „Európa első számú városi-családi célpontja lehet”, amely évi 1-1,5 millió turistát hozhat Budapestre.[9]

Az elképzelés fogadtatása[szerkesztés]

Az Andrássy Negyed, illetve a Múzeumi Negyed kialakításával kapcsolatos bejelentések a magyar sajtóban komoly visszhangot kaptak; a szakmai lapokban viták indultak a beruházás szükségességéről, az intézmények és a helyszín kiválasztásáról.

A program egyik legvitatottabb eleme a Magyar Nemzeti Galéria beolvasztása a Szépművészeti Múzeumba. 2011 októberében a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) magyar tagozatának elnöksége állásfoglalásában hiányolta a döntés előtti szakmai hatásvizsgálatokat, háttértanulmányokat.[10] A két gyűjtemény eltérő jellegére és kialakulására hivatkozva kritizálta az „újraegyesítést” Marosi Ernő akadémikus, művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia volt alelnöke és Endrődi Gábor, az ELTE Művészettörténeti Intézetének oktatója is.[11][12] A beruházást első lépéseitől kritizálta a Magyar Urbanisztikai Társaság, amely több szakmai programot és konferenciát szervezett a szakmai ellenérvek és az alternatívák bemutatására.

A kritika felerősödött 2015-ben, a Nemzeti Galéria két meghívásos tervpályázata után. A pályázatra alternatív tervet beadó Zoboki Gábor a nyilvánosság előtt is a Budai Várat ajánlotta helyszínként.[13] Erick van Egeraat holland építész nemcsak a beruházás egész koncepcióját kifogásolta, de azon belül külön a városligeti helyszínt is.[14]

Zugló 2014-ben megválasztott polgármestere, Karácsony Gergely népszavazást kezdeményezett a Városliget beépítéséről. Zuglóban 2015. augusztusáig 15 ezer, a beruházást ellenző aláírást gyűjtöttek össze. [15] A Kúria azonban megváltoztatta a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) határozatát[16], és ezzel megakadályozta a Városliget védelmére tervezett népszavazást.[17]

Előkészítés, tervezés[szerkesztés]

A Városliget rekonstrukciójának koncepcióját 2013. április 30-ig készítették elő. A kétfordulós nemzetközi ötletpályázatot a Liget Budapest épületeire az Union Internationale des Architectes közreműködésével, 2014 elején írták ki; eredményt 2014 decemberében hirdettek. A pályázatra 470 munka érkezett. A Magyar Zene Háza tervpályázatát Fudzsimoto Szu japán építész irodája, a Néprajzi Múzeumét a francia Vallet de Martinis DIID Architectes nyerte. A FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum pályázatának első helyezettje a magyar Középülettervező Zrt.[18] A Magyar Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum új épületének pályázatán a zsűri nem hirdetett eredményt, bár öt munkát megvétellel ismertek el. Erre a feladatra 2014 novemberében új, meghívásos-előminősítéses pályázatot hirdettek,[19] amelynek második fordulójába 11 magyar és külföldi építésziroda, illetve konzorcium jutott be.[20] 2015 áprilisában kiderült, hogy a pályázaton a japán Sejima and Nishizawa and Associates (SANAA) és a norvég Snohetta megosztott első helyezést ért el. A két cég közül végül a SANAA kapta a megbízást.

2015 januárjában a kormány bejelentette, hogy a projekt részeként épül meg a Fővárosi Állat- és Növénykert bővítése, illetve felújítják a Vajdahunyad várát és a Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum épületét is. A korábban tervezett projektstruktúrát felülírta a 2015. október 20-i kormánydöntés. A beruházásból ezzel kikerült a fotográfiai és az építészeti múzeum, és nem költözik a Városligetbe a Ludwig Múzeum - viszont eredeti helyén újjáépítik az 1950-es években lebontott Városligeti Színházat, amely a Kolibri Színpaddal együttműködésben, gyermekszínházként működik majd.[21] A kormánydöntés magában foglalja a Vajdahunyad várának rekonstrukcióját, illetve a Hősök tere 1938 előtti állapotának visszaállítását is.

2015 novemberében Baán László bejelentette, hogy az eredetileg tervezett határidőre, 2018 tavaszára a Magyar Zene Háza, illetve Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ új épületei, továbbá a Szépművészeti Múzeum és a Közlekedési Múzeum felújítása készülhet el. Az Új Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum új épületei, a Vajdahunyad vár és az Olof Palme Ház felújítása, a Városligeti Színház, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert bővítése legkorábban 2019-re lehet kész.

2015 decemberében kiírták az újabb, meghívásos nemzetközi pályázatot a Néprajzi Múzeum tervezésére a kijelölt új helyszínen, illetve ezzel párhuzamosan a nyitott tájépítészeti tervpályázatot a Városliget megújítására.[22]

Építkezés[szerkesztés]

A munkálatok a Közlekedési Múzeum épülete, illetve a Városligetben álló pavilonok bontásával 2015 végén indultak el.[23] 2017 elejére a Közlekedési Múzeum lebontása befejeződött. A Magyar Zene Háza átadását 2018-ra, a Nemzeti Galéria átadását 2019 nyarára tervezik.

A tervek között szerepel a Dózsa György út alá építendő, 800 jármű befogadására alkalmas, az Országház épületével majdnem egyező méretű mélygarázs. Mivel az egész építkezés kiemelt beruházásnak minősül, a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási hivatalának határozata szerint semmiféle környezeti hatással nem járhat az építkezés, ezért környezeti hatástanulmány elvégzésére nincs szükség.[24]

A Múzeumi Negyed beruházásának intézményei[szerkesztés]

Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum[szerkesztés]

2015 januárjában jelentették be, hogy hétmilliárd forintért a Liget Budapest részeként felújítják és helyreállítják a Közlekedési Múzeumot.[25] A múzeum háború előtti állapotának újjáépítését a Mérték Építészeti Stúdió tervezi.[26] A beruházás részeként 2015 végén megkezdődött a múzeum szabadtéren kiállított műtárgyainak elszállítása, amelyet a háború után emelt épületrész bontása követ.

Magyar Zene Háza[szerkesztés]

A Magyar Zene Háza újonnan létrehozott, zenetörténettel és –kultúrával foglalkozó, országos hatáskörű intézmény.[27] A 2014-es pályázatot a japán Fudzsimoto Szu nyerte meg, aki 2015 májusában Budapesten aláírta a tervezési szerződést. "A természeti környezet volt az egyik legfontosabb szempont, ami alapján épp a Magyar Zene Házát választottuk a több pályázati kiírás közül. Magával ragadott, hogy a park kellős közepére kell megálmodni valamit, ami az elzárkózás helyett inkább a természettel való összhangot hangsúlyozza" - nyilatkozta ekkor.[28] Az intézmény koncepcióját Batta András vezetésével ugyancsak 2015 májusában mutatták be.[29]

Néprajzi Múzeum[szerkesztés]

A Néprajzi Múzeum önálló intézményként, saját épületben működne a Múzeumi Negyedben, az Andrásfalvy Bertalan vezetésével készített szakvélemény alapján. Jelenlegi Kossuth téri épületét a tervek szerint eredeti tulajdonosa, a Kúria kapja vissza.[30] A 2014-ben lezajlott építészeti tervpályázaton a legjobbnak a francia Vallet de Martinis és a DIID építésziroda közös terve bizonyult. 2015-ben azonban a kormány arról döntött, hogy a Néprajzi Múzeum számára korábban kijelölt területen inkább a lebontott Városligeti Színház épületét építik újjá. 2015 decemberében ezért újabb, meghívásos nemzetközi tervpályázatot hirdettel a Néprajzi Múzeum tervezésére, ezúttal az 1956-os emlékművet övező területen. A pályázat meghívott résztvevői: Herzog & de Meuron, MVRDV, BIG - Bjarke Ingels Group, Bernard Tschumi Architects, Dominique Perrault Architecture, Sauerbruch Hutton, Coop Himmelb(l)au Architects, Emre Arolat Architects, OMA, Közti Zrt., Balázs Mihály és a BME Építészmérnöki kara, Napur Architect valamint a Bánáti + Hartvig Építész Iroda. Mellettük az előminősítéses szakaszban további két iroda nyerhet minősítést a részvételre.[31]

Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ[szerkesztés]

A 2013. február 10-i bejelentések alapján a Szabolcs utcai kórház állami tulajdonban levő területén új, országos hatáskörű raktározási és restaurálási központot építenek, amelynek kiemelt célja a Múzeumi Negyed intézményei, illetve a Szépművészeti Múzeum kiszolgálása. Az épület terveit a magyar Narmer Stúdió készíti.

Szépművészeti Múzeum[szerkesztés]

A Szépművészeti Múzeum intézményi önállóságát megőrzi, de gyűjteménye jelentősen átalakul: kiegészül a Magyar Nemzeti Galéria 19. század előtti anyagával, és átadja saját modern gyűjteményét az Új Nemzeti Galériának. A beruházás részeként 2014 végén megkezdődött a 2. világháború óta nem látogatható, jelenleg raktárként használt Román Csarnok felújítása; ennek költségei 2,5-3 milliárd forintra becsülhetőek.[32] A munkálatok idejére, 2015 februárjától várhatóan két évig a Szépművészeti Múzeum zárva tart.

Új Nemzeti Galéria[szerkesztés]

A Liget Budapest első tervpályázatának meghirdetésekor érvényes elképzelés szerint az önállóságát elvesztő Magyar Nemzeti Galéria, illetve a Szépművészeti Múzeum 19. század utáni gyűjteményeinek egyesítésével létrejövő új intézmény önálló, a Ludwig Múzeummal közös épületet kap a Múzeumi Negyed területén. A Magyar Nemzeti Galéria által eddig használt terek a budai királyi palotában a jövőben részben kormányzati funkcióknak, részben a 2. világháború előtti állapot helyreállításával palotamúzeumnak adnának helyet.[33]

A 2014-ben meghirdetett tervpályázat a Nemzeti Galériát illetően eredménytelennek bizonyult, ezért 2014 októberében újabb, meghívásos pályázatot írtak ki. Ezen döntetlen első helyezést a japán SANAA, illetve a norvég Snohetta építészirodák tervei kaptak. 2015 októberében bejelentették, hogy a Ludwig Múzeum nem költözik az épületbe, így az az eredetileg tervezettnél 20%-kal kisebb lesz. A közbeszerzési tárgyalásokat követően 2015 novemberében eldőlt, hogy a megbízást a SANAA kapja.[34] 2015. december 10-én a SANAA két alapítója, Szedzsima Kazujo és Nisizava Rjúe építészek aláírták a tervezési szerződést, amelyet magyar oldalról Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, Mozsár István, a Városliget Zrt. vezérigazgatója, valamint a konzorcium magyar tagja, a Bánáti és Hartvig Kft. ügyvezetői, Bánáti Béla és Hartvig Lajos látott el kézjegyével.[35] A tervek szerint az épület 2019 nyarán nyitja meg kapuit.

Fővárosi Állat- és Növénykert[szerkesztés]

A Fővárosi Állat- és Növénykert számára a Budapesti Vidám Park korábbi területén épülő biodómot, az ún. Pannon Park[36] otthonát a budapesti Mérték Építészeti Stúdió tervei alapján valósítják meg 2019-re.

Fővárosi Nagycirkusz[szerkesztés]

A beruházás részeként új épületet kap a Fővárosi Nagycirkusz, illetve az ehhez kapcsolódóan létesülő új cirkuszművészeti központ, a Városliget vonzáskörzetében.[37] A beruházás 25 milliárd forintba kerül.[38]

A beruházásban korábban tervezett, de abból kikerült intézmények[szerkesztés]

Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum[szerkesztés]

2012. július 6-án jelentették be, hogy a Múzeumi Negyed területére, az Új Nemzeti Galériával közös épületbe költözik, de intézményi önállóságát megőrzi a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum. Erre az indoklás szerint részben azért van szükség, hogy a két intézmény reprezentatív képet tudjon adni a modern és kortárs művészetekről,[39] illetve azért, mert a magyar állam és a Ludwig Alapítvány 1989-es szerződése előírja a Magyar Nemzeti Galéria legújabb kori gyűjteményrészének egyesítését a Ludwig Múzeum nemzetközi kollekciójával. Az intézmények összeköltöztetését a Ludwig Alapítvány kezdeményezte.[40][41] 2015 októberében azonban Baán László bejelentette, hogy a Ludwig Múzeum mégsem költözik a Városligetbe, hanem marad eredeti helyén.[42]

Magyar Építészeti Múzeum és Központ[szerkesztés]

Az 1968-ban alapított, állandó kiállítóhellyel nem rendelkező Magyar Építészeti Múzeum az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség, majd a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal intézményeként működött. 2012 elejétől forrásmegvonások miatt az intézmény legtöbb dolgozóját elbocsátották, országos közgyűjteményi státuszát elvesztette.[43] 2012 februárjában Baán László kezdeményezésére egyeztetés-sorozat indult arról, hogy milyen programmal kaphatna helyet az intézmény a Múzeumi Negyedben, a múzeum, valamint több szakmai szervezet (a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Építész Kamara, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építészeti Intézete) képviselőinek bevonásával.[44] Az egyeztetések során kidolgozott munkaanyagot 2012 júliusában nyilvánosságra hozták.[45] A Magyar Építészeti Múzeum és a Magyar Fotográfiai Múzeum tervezésének pályázatát a magyar KÖZTI Zrt. nyerte. A kormány 2015. október 20-i döntésének értelmében azonban a kettős épület nem készül el, a két intézmény kikerült a Liget Budapest projektből.

Magyar Fotográfiai Múzeum (FotóMúzeum Budapest)[szerkesztés]

A Magyar Fotográfiai Alapítvány által fenntartott Magyar Fotográfiai Múzeum 1991-ben nyitotta meg kapuit Kecskeméten, és jelenleg több mint egymillió darabszámú kollekciót őriz. Az Alapítvány a kecskeméti kiállítóhely mellett működteti a budapesti Mai Manó Házat is. A Múzeumi Negyedben létrejövő új, 4-5 ezer négyzetméteres épületben az intézmény akár évi 300 ezer látogatót fogadhatna. A jelenlegi kecskeméti helyszín a város fenntartásában, továbbra is fotográfiai kiállítóhelyként működne.[46] A beruházással párhuzamosan az intézmény nevet változtat, a pályázatban FotóMúzeum Budapest néven jelent meg. A 2015. október 20-i kormánydöntés értelmében a beruházás nem a Liget Budapest projekt része.[47]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Liget Budapest Projekt. www.ligetbudapest.org
  2. Itt a Nyugati pályaudvar és a Podmaniczky út közötti területen (a korábban tervezett Kormányzati Negyed helyén), a sínek lesüllyesztésével vagy lefedésével az alábbi nyolc intézményt helyezték volna el:
    • Néprajzi Múzeum;
    • Modern Magyar Művészetek Múzeuma;
    • Magyar Építészeti Múzeum;
    • a művészeti egyetemek kiállító és továbbképző centruma;
    • Magyar Technikatörténet, Ipartörténet és Tudomány Múzeuma;
    • Művészet-kulturális Gyermek- és Ifjúsági Központ;
    • Új Nemzeti Galéria;
    • Európa Háza. Ld. A nemzet fővárosa. Tarlós István Budapest-programja (magyar nyelven) (pdf). hg.hu, 2009 (Hozzáférés: 2013. február 10.) és Kovács Dániel: Kell-e új múzeumi negyed Budapestnek? (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2010. február 27. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  3. Bujdosó Bori: "Fantaszta elképzelések mögé is odaállok" - interjú Szőcs Géza kulturális államtitkárral (magyar nyelven) (html). origo.hu, 2011. augusztus 16. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  4. Kovács Dániel: Helló, Andrássy-negyed! (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2011. február 16. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  5. Kormánybiztos lett Baán László (magyar nyelven) (html). hvg.hu, 2011. szeptember 30. (Hozzáférés: 2011. november 22.)
  6. A kormány továbbra is számít Baán Lászlóra és Ókovács Szilveszterre (magyar nyelven) (html). index.hu, 2012. július 28. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  7. Megszűnne a Magyar Nemzeti Galéria? (magyar nyelven) (html). nol.hu, 2011. október 16. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  8. Csák Ferenc lemondott a Magyar Nemzeti Galéria éléről (magyar nyelven) (html). artportal.hu, 2011. november 8. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  9. 60 milliárd forintból épül múzeumi negyed (magyar nyelven) (html). index.hu, 2012. július 6. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  10. Múzeumi negyed: hol vannak a hatástanulmányok? (magyar nyelven) (html). nol.hu, 2011. október 26. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  11. Prékopa Ágnes: Lege artis - Marosi Ernő véleménye a múzeumi egyesítésről és annak további összefüggéseiről (magyar nyelven) (html). artportal.hu, 2011. november 10. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  12. Endrődi véleményét ld. blogján: Zaj (magyar nyelven) (html). 1100sor.hu, 2011. november 13. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  13. MTI, Origo: Baj van a Ligetbe tervezett kockaépületekkel (magyar nyelven) (html). origo.hu, 2015. május 13. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  14. Jankovics Márton: A holland sztárépítész keményen kritizálja a Liget-projektet (magyar nyelven) (html). origo.hu, 2015. augusztus 29. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  15. MNO: Eddig tizenötezer aláírás gyűlt össze a Liget-projekt ellen (magyar nyelven) (html). mno.hu, 2015. augusztus 11. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  16. Dull Szabolcs: Az olimpiáról és a Városligetről is lehet népszavazás (magyar nyelven) (html). index.hu, 2015. december 14. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  17. http://mno.hu/tarsadalom/varosliget-es-olimpia-nem-lesz-nepszavazas-1324625
  18. Liget Budapest Projekt – eredményt hirdettek a nemzetközi építészeti tervpályázaton (magyar nyelven) (html). Szépművészeti Múzeum, 2014. december 19. (Hozzáférés: 2015. február 1.)
  19. Liget Budapest Projekt – új építészeti tervpályázat az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum épületére (magyar nyelven) (html). Szépművészeti Múzeum, 2014. november 5. (Hozzáférés: 2015. február 1.)
  20. hg.hu: Liget Budapest: Még versenyben a tervek az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum pályázatán (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2015. január 12. (Hozzáférés: 2015. február 1.)
  21. Pálos Máté: Eldőlt a Városliget sorsa, nem lesznek kockaépületek (magyar nyelven) (html). origo.hu, 2015. október 26. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  22. REsource info: Elindult a harc a Városliget újabb épületének megtervezéséért (magyar nyelven) (html). REsource info, 2015. január 12. (Hozzáférés: 2015. december 28.)
  23. Szalai Anna: Nincs remény a városligeti pusztítás megakasztására (magyar nyelven) (html). nol.hu, 2015. november 17. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  24. http://hvg.hu/itthon/20170606_melygarazs_liget_dozsa_gyorgy_ut
  25. Origo: Hétmilliárdért újítják fel a Közlekedési Múzeumot (magyar nyelven) (html). origo.hu, 2015. január 22. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  26. Közlekedési Múzeum: A Mérték Építészeti Stúdió készítheti el a tervdokumentációt (magyar nyelven) (html). Épülettár.hu, 2015. október 26. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  27. Devich Márton – Batta András – Richter Pál – Gőz László: Mit és hogyan gyűjtsön, illetve mutasson be az új budapesti múzeumi negyedbe tervezett magyar zene háza? In: MúzeumCafé 2012/6. 28-32. o.
  28. Jankovics Márton: A Liget Projekt világszinten is egyedülálló lesz (magyar nyelven) (html). origo.hu, 2015. június 14. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  29. Origo: Kiderült, mi lesz a Magyar Zene Házában (magyar nyelven) (html). origo.hu, 2015. június 1. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  30. Berényi Marianna: Nem ingatlancsere: a Néprajzi útja a múzeumi negyedbe (magyar nyelven) (html). magyarmuzeumok.hu, 2012. július 26. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  31. REsource info: Elindult a harc a Városliget újabb épületének megtervezéséért (magyar nyelven) (html). REsource info, 2015. január 12. (Hozzáférés: 2015. december 28.)
  32. Megkezdődtek a múzeum felújítási munkálatai. Videósorozat a Szépművészeti Múzeum honlapján. [1]
  33. BuL: Múzeumi negyed Budapesten: itt az évszázados bejelentés (magyar nyelven) (html). mno.hu, 2013. február 10. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  34. Index: Így néz ki majd az új Nemzeti Galéria (magyar nyelven) (html). index.hu, 2015. november 25. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  35. MTI: Aláírták az Új Nemzeti Galéria szóló szerződést (magyar nyelven) (html). origo.hu, 2015. december 10. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  36. ZOO Budapest: Pannon Park és Mesepark (magyar nyelven) (html). zoobudapest.com. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  37. Magyar Idők Online: Lehet, hogy megvan a Fővárosi Nagycirkusz új helye (magyar nyelven) (html). magyaridok.hu, 2015. október 17. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  38. Szabó Zsolt: Elsőként mesepark épül az állatkertben (magyar nyelven) (html). mno.hu, 2015. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  39. hg: A Ludwig is a Ligetbe megy (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2012. július 6. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  40. Berényi Marianna: Bencsik Barnabás az új múzeumi negyedről (magyar nyelven) (html). magyarmuzeumok.hu, 2012. július 23. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  41. BuL: Múzeumi negyed Budapesten: itt az évszázados bejelentés (magyar nyelven) (html). mno.hu, 2013. február 10. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  42. Origo: Csak úgy fogynak a múzeumok a Liget Projektből (magyar nyelven) (html). origo.hu, 2015. október 30. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  43. Megindult az Építészeti Múzeum felszámolása (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2011. december 15. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  44. A Városligetben kaphat helyet a Magyar Építészeti Múzeum (magyar nyelven) (html). hvg.hu, 2012. május 23. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  45. A program az intézményt kettős funkcióval: múzeumként és központként definiálja, és küldetését az alábbiak szerint határozza meg: „Tudatosítja a társadalomban, hogy mi is az építészet, hogyan használjuk a teret. Nemcsak ismereteket ad át, hanem a látogatókat bevonja, élményt adó módon elősegíti az építészet mélyebb megértését, árnyaltabb megítélését. Fórumot biztosít a nagyközönség és a szakma minél hatékonyabb kommunikációjához. A Magyar Építészeti Múzeum és Központ feladata a magyar építészet történetére vonatkozó emlékek gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése, restaurálása, tudományos feldolgozása, valamint kiállításokon és más módon történő bemutatása.” Ld. egészében: A Magyar Építészeti Múzeum és Központ koncepciója - A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építész Kamara munkaanyaga (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2012. július 24. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  46. Hegedűs Zsuzsa: Liget Budapest brand - Interjú Baán Lászlóval (magyar nyelven) (html). hetivalasz.hu, 2012. szeptember 21. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  47. Origo: Csak úgy fogynak a múzeumok a Liget Projektből (magyar nyelven) (html). origo.hu, 2015. október 30. (Hozzáférés: 2016. január 3.)

További információk[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]