Múzeumi Negyed (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Ötvenhatosok tere Budapesten, a tervezett Múzeumi Negyed helyszíne

A budapesti Múzeumi Negyed, hivatalos nevén Liget Budapest,[1] jogi definícióval „nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes” egy tervezés és megvalósítás alatt álló beruházás Budapesten, a Városligetben és az Ötvenhatosok terén. A 2018-2019-re elkészülő épületekbe költözne a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria modern és kortárs anyagának egyesítésével létrehozott Új Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, az újonnan létrehozott Magyar Zene Háza, illetve újjáépülne a lebontott Városligeti Színház és megújulna a Hősök tere, illetve Városliget teljes felülete. A projektnek része többek között az Olof Palme Ház és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak helyet adó Vajdahunyad várának felújítása, illetve az egykori Vidámpark területén a Fővárosi Állat- és Növénykert számára épülő bővítés. A Múzeumi Negyed előkészítését 2011 óta Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója irányítja, előbb kormánybiztosként, majd miniszteri biztosként.

Előzmények[szerkesztés]

Baán László 2004-es főigazgatói kinevezését követően több fórumon felvetette a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria anyagának egyesítését és új koncepció alapján történő felosztását. Vezetése alatt elindult a Szépművészeti Múzeum földalatti bővítésének tervezése, amelyet a kormány 2011 februárjában leállított.

Az önálló budapesti múzeumi negyed koncepciója Tarlós István 2009 őszén nyilvánosságra hozott, a 2010-es önkormányzati választásokra összeállított főpolgármesteri programjában merül fel.[2] 2011. február 15-én Szőcs Géza kulturális államtitkár és Baán László a Szépművészeti Múzeumban jelentették be, hogy 10-15 fejlesztés keretében a budai várnegyedtől a Hősök teréig húzódó kulturális tengely jöhet létre, az Andrássy Negyed. Ennek részeként az Ötvenhatosok terén új múzeumi negyedet építenének, Múzeumliget néven.[3] Az elképzelés az Andrássy Negyed területén erős forgalomkorlátozással, a meglévő, állami tulajdonú épületek kulturális hasznosításával számolt, a Múzeumliget területén pedig az Új Nemzeti Galéria és a Magyar Fotográfiai Múzeum épületével. Felmerült az 1952-ben lebontott Regnum Marianum-templom újjáépítése is.[4] Szőcs Géza kormánybiztosság létrehozását kezdeményezte az ekkor húszmilliárd forintosra becsült beruházás előkészítéséhez.

2011. október elsején Baán Lászlót az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztossá nevezték ki. Az 1326/2011. számú kormányhatározat értelmében feladata „a budapesti Ötvenhatosok terén kialakítandó új, nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójának kidolgozása, megvalósításának és építészeti tervpályázatának előkészítése, kiemelt figyelemmel a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek újraegyesítésére”.[5] Miután 2012. június 13-án Szőcs Géza lemondott posztjáról, az Andrássy Negyed koncepciója eltűnt a kormányzati kommunikációból, folytatódott azonban a Liget Budapest előkészítése. 2012. augusztus 31-én Baánt felmentették kormánybiztosi pozíciójából, de a munkát miniszteri biztosként vitte tovább.[6]

A végleges koncepció kialakulása[szerkesztés]

Baán László kormánybiztosi kinevezésével egy időben, 2011 őszén született kormányzati döntés a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeinek egyesítéséről és új szempontok alapján történő felosztásáról. Baán ennek kapcsán úgy nyilatkozott: a Nemzeti Galéria mindaddig marad jelenlegi helyén, amíg el nem készül új épülete az Ötvenhatosok terén.[7] A Magyar Nemzeti Galéria megszüntetését előíró kormányrendelet nyilvánosságra kerülését követően, 2011. november 8-án év végi hatállyal az intézmény főigazgatója, Csák Ferenc lemondott posztjáról.[8]

2012. július 6-án Baán László és L. Simon László kulturális államtitkár bejelentette, hogy a kormány döntött a Múzeumi Negyed koncepciójának támogatásáról. Az ekkor 50-60 milliárdosra becsült beruházás keretében az Ötvenhatosok terén öt épületben hat intézményt terveztek elhelyezni: a Néprajzi Múzeumot, a Magyar Építészeti Múzeumot, a Magyar Zene Házát, a Magyar Fotográfiai Múzeumot, valamint közös épületben az Új Nemzeti Galériát és a mellé költöző Ludwig Múzeumot.

2013. február 10-én Balog Zoltán miniszter és Baán László a Szépművészeti Múzeumban hozták nyilvánosságra: amellett, hogy a korábban meghatározott intézmények az Ötvenhatosok terére költöznek, a beruházás részeként készül egy új raktározási és restaurálási központ is az egykori Szabolcs utcai kórház területén, valamint helyreállítják a Szépművészeti Múzeum Román Csarnokát. A beruházás költségeit ekkor 70 milliárd forintra becsülték, ehhez a Városliget felújításának további 50 milliárd forintos költsége járul hozzá.

A Múzeumi Negyed nem csupán a kulturális intézmények szempontjából komoly beruházás, de idegenforgalmi szempontból is jelentős; Baán László szerint a felújított és a Múzeumi Negyeddel kibővült Városliget „Európa első számú városi-családi célpontja lehet”, amely évi 1-1,5 millió turistát hozhat Budapestre.[9]

Az elképzelés fogadtatása[szerkesztés]

Az Andrássy Negyed, illetve a Múzeumi Negyed kialakításával kapcsolatos bejelentések a magyar sajtóban komoly visszhangot kaptak; a szakmai lapokban viták indultak a beruházás szükségessége, az intézmények és a helyszín kiválasztása kapcsán.

A Magyar Nemzeti Galéria beolvasztása a Szépművészeti Múzeumba a program leginkább vitatott elemei közé tartozott. 2011 októberében a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) Magyar Tagozatának Elnöksége állásfoglalást adott ki, amelyben hiányolta a döntést megelőző szakmai hatásvizsgálatokat, háttértanulmányokat.[10] A két gyűjtemény eltérő jellegére és kialakulására hivatkozva az „újraegyesítés” elleni kritikát fogalmazott Marosi Ernő akadémikus, művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia volt alelnöke, illetve Endrődi Gábor, az ELTE Művészettörténeti Intézetének oktatója is.[11][12] A beruházást emellett a kezdeti lépésektől kritizálta a Magyar Urbanisztikai Társaság, amely több szakmai programot és konferenciát szervezett a szakmai ellenérvek, illetve a lehetséges alternatívák bemutatására.

A projekt kritikája 2015-ben, az első, illetve a Nemzeti Galéria második, meghívásos tervpályázatának lezajlását követően újra felerősödött. A pályázatra alternatív tervet beadó Zoboki Gábor a nyilvánosság előtt is a Budai Várat ajánlotta helyszínként.[13] Erick van Egeraat holland építész a beruházás egészét, illetve a városligeti helyszínválasztást is kifogásolta.[14]

Zugló 2014-ben megválasztott polgármestere, Karácsony Gergely népszavazást kezdeményezett a Városliget beépítésének kérdésében. Zuglóban 2015. augusztusáig 15 ezer, a beruházást ellenző aláírást gyűjtöttek össze. [15] A Kúria azonban megtagadta a Városligettel kapcsolatos népszavazási kérdés hitelesítését, megváltoztatva a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) határozatát[16] ezzel megakadályozta a Városliget védelmében kiírandó népszavazást.[17]

Előkészítés, tervezés[szerkesztés]

A Városliget rekonstrukciójának koncepcióját 2013. április 30-ig készítették elő. A kétfordulós nemzetközi ötletpályázatot a Liget Budapest épületeire az Union Internationale des Architectes közreműködésével, 2014 elején írták ki; eredményt 2014 decemberében hirdettek. A pályázatra 470 munka érkezett. A Magyar Zene Háza tervpályázatát Fudzsimoto Szu japán építész irodája, a Néprajzi Múzeumét a francia Vallet de Martinis DIID Architectes nyerte. A FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum pályázatának első helyezettje a magyar Középülettervező Zrt.[18] A Magyar Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum új épületének pályázatán a zsűri nem hirdetett eredményt, bár öt munkát megvétellel ismertek el. Erre a feladatra 2014 novemberében új, meghívásos-előminősítéses pályázatot hirdettek,[19] amelynek második fordulójába 11 magyar és külföldi építésziroda, illetve konzorcium jutott be.[20] 2015 áprilisában kiderült, hogy a pályázaton a japán Sejima and Nishizawa and Associates (SANAA) és a norvég Snohetta megosztott első helyezést ért el. A két cég közül végül a SANAA kapta a megbízást.

2015 januárjában a kormány bejelentette, hogy a projekt részeként épül meg a Fővárosi Állat- és Növénykert bővítése, illetve felújítják a Vajdahunyad várát és a Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum épületét is. A korábban tervezett projektstruktúrát felülírta a 2015. október 20-i kormánydöntés. A beruházásból ezzel kikerült a fotográfiai és az építészeti múzeum, és nem költözik a Városligetbe a Ludwig Múzeum - viszont eredeti helyén újjáépítik az 1950-es években lebontott Városligeti Színházat, amely a Kolibri Színpaddal együttműködésben, gyermekszínházként működik majd.[21] A kormánydöntés magában foglalja a Vajdahunyad várának rekonstrukcióját, illetve a Hősök tere 1938 előtti állapotának visszaállítását is.

2015 novemberében Baán László bejelentette, hogy az eredetileg tervezett határidőre, 2018 tavaszára a Magyar Zene Háza, illetve Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ új épületei, továbbá a Szépművészeti Múzeum és a Közlekedési Múzeum felújítása készülhet el. Az Új Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum új épületei, a Vajdahunyad vár és az Olof Palme Ház felújítása, a Városligeti Színház, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert bővítése legkorábban 2019-re lehet kész.

2015 decemberében kiírták az újabb, meghívásos nemzetközi pályázatot a Néprajzi Múzeum tervezésére a kijelölt új helyszínen, illetve ezzel párhuzamosan a nyitott tájépítészeti tervpályázatot a Városliget megújítására.[22]

Építkezés[szerkesztés]

A munkálatok a Közlekedési Múzeum épülete, illetve a Városligetben álló pavilonok bontásával 2015 végén indultak el. [23] 2017 elejére a Közlekedési Múzeum lebontása befejeződött. A Magyar Zene Háza átadását 2018-ra, a Nemzeti Galéria átadását 2019 nyarára tervezik.

A Múzeumi Negyed beruházásának intézményei[szerkesztés]

Magyar Közlekedési és Műszaki Múzeum[szerkesztés]

2015 januárjában jelentették be, hogy hétmilliárd forintért a Liget Budapest részeként felújítják és helyreállítják a Közlekedési Múzeumot.[24] A múzeum háború előtti állapotának újjáépítését a Mérték Építészeti Stúdió tervezi.[25] A beruházás részeként 2015 végén megkezdődött a múzeum szabadtéren kiállított műtárgyainak elszállítása, amelyet a háború után emelt épületrész bontása követ.

Magyar Zene Háza[szerkesztés]

A Magyar Zene Háza újonnan létrehozott, zenetörténettel és –kultúrával foglalkozó, országos hatáskörű intézmény.[26] A 2014-es pályázatot a japán Fudzsimoto Szu nyerte meg, aki 2015 májusában Budapesten aláírta a tervezési szerződést. "A természeti környezet volt az egyik legfontosabb szempont, ami alapján épp a Magyar Zene Házát választottuk a több pályázati kiírás közül. Magával ragadott, hogy a park kellős közepére kell megálmodni valamit, ami az elzárkózás helyett inkább a természettel való összhangot hangsúlyozza" - nyilatkozta ekkor.[27] Az intézmény koncepcióját Batta András vezetésével ugyancsak 2015 májusában mutatták be.[28]

Néprajzi Múzeum[szerkesztés]

A Néprajzi Múzeum önálló intézményként, saját épületben működne a Múzeumi Negyedben, az Andrásfalvy Bertalan vezetésével készített szakvélemény alapján. Jelenlegi Kossuth téri épületét a tervek szerint eredeti tulajdonosa, a Kúria kapja vissza.[29] A 2014-ben lezajlott építészeti tervpályázaton a legjobbnak a francia Vallet de Martinis és a DIID építésziroda közös terve bizonyult. 2015-ben azonban a kormány arról döntött, hogy a Néprajzi Múzeum számára korábban kijelölt területen inkább a lebontott Városligeti Színház épületét építik újjá. 2015 decemberében ezért újabb, meghívásos nemzetközi tervpályázatot hirdettel a Néprajzi Múzeum tervezésére, ezúttal az 1956-os emlékművet övező területen. A pályázat meghívott résztvevői: Herzog & de Meuron, MVRDV, BIG - Bjarke Ingels Group, Bernard Tschumi Architects, Dominique Perrault Architecture, Sauerbruch Hutton, Coop Himmelb(l)au Architects, Emre Arolat Architects, OMA, Közti Zrt., Balázs Mihály és a BME Építészmérnöki kara, Napur Architect valamint a Bánáti + Hartvig Építész Iroda. Mellettük az előminősítéses szakaszban további két iroda nyerhet minősítést a részvételre.[30]

Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ[szerkesztés]

A 2013. február 10-i bejelentések alapján a Szabolcs utcai kórház állami tulajdonban levő területén új, országos hatáskörű raktározási és restaurálási központot építenek, amelynek kiemelt célja a Múzeumi Negyed intézményei, illetve a Szépművészeti Múzeum kiszolgálása. Az épület terveit a magyar Narmer Stúdió készíti.

Szépművészeti Múzeum[szerkesztés]

A Szépművészeti Múzeum intézményi önállóságát megőrzi, de gyűjteménye jelentősen átalakul: kiegészül a Magyar Nemzeti Galéria 19. század előtti anyagával, és átadja saját modern gyűjteményét az Új Nemzeti Galériának. A beruházás részeként 2014 végén megkezdődött a 2. világháború óta nem látogatható, jelenleg raktárként használt Román Csarnok felújítása; ennek költségei 2,5-3 milliárd forintra becsülhetőek.[31] A munkálatok idejére, 2015 februárjától várhatóan két évig a Szépművészeti Múzeum zárva tart.

Új Nemzeti Galéria[szerkesztés]

A Liget Budapest első tervpályázatának meghirdetésekor érvényes elképzelés szerint az önállóságát elvesztő Magyar Nemzeti Galéria, illetve a Szépművészeti Múzeum 19. század utáni gyűjteményeinek egyesítésével létrejövő új intézmény önálló, a Ludwig Múzeummal közös épületet kap a Múzeumi Negyed területén. A Magyar Nemzeti Galéria által eddig használt terek a budai királyi palotában a jövőben részben kormányzati funkcióknak, részben a 2. világháború előtti állapot helyreállításával palotamúzeumnak adnának helyet.[32]

A 2014-ben meghirdetett tervpályázat a Nemzeti Galériát illetően eredménytelennek bizonyult, ezért 2014 októberében újabb, meghívásos pályázatot írtak ki. Ezen döntetlen első helyezést a japán SANAA, illetve a norvég Snohetta építészirodák tervei kaptak. 2015 októberében bejelentették, hogy a Ludwig Múzeum nem költözik az épületbe, így az az eredetileg tervezettnél 20%-kal kisebb lesz. A közbeszerzési tárgyalásokat követően 2015 novemberében eldőlt, hogy a megbízást a SANAA kapja.[33] 2015. december 10-én a SANAA két alapítója, Szedzsima Kazujo és Nisizava Rjúe építészek aláírták a tervezési szerződést, amelyet magyar oldalról Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, Mozsár István, a Városliget Zrt. vezérigazgatója, valamint a konzorcium magyar tagja, a Bánáti és Hartvig Kft. ügyvezetői, Bánáti Béla és Hartvig Lajos látott el kézjegyével.[34] A tervek szerint az épület 2019 nyarán nyitja meg kapuit.

Fővárosi Állat- és Növénykert[szerkesztés]

A Fővárosi Állat- és Növénykert számára a Budapesti Vidám Park korábbi területén épülő biodómot, az ún. Pannon Park[35] otthonát a budapesti Mérték Építészeti Stúdió tervei alapján valósítják meg 2019-re.

Fővárosi Nagycirkusz[szerkesztés]

A beruházás részeként új épületet kap a Fővárosi Nagycirkusz, illetve az ehhez kapcsolódóan létesülő új cirkuszművészeti központ, a Városliget vonzáskörzetében.[36] A beruházás 25 milliárd forintba kerül.[37]

A beruházásban korábban tervezett, de abból kikerült intézmények[szerkesztés]

Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum[szerkesztés]

2012. július 6-án jelentették be, hogy a Múzeumi Negyed területére, az Új Nemzeti Galériával közös épületbe költözik, de intézményi önállóságát megőrzi a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum. Erre az indoklás szerint részben azért van szükség, hogy a két intézmény reprezentatív képet tudjon adni a modern és kortárs művészetekről,[38] illetve azért, mert a magyar állam és a Ludwig Alapítvány 1989-es szerződése előírja a Magyar Nemzeti Galéria legújabb kori gyűjteményrészének egyesítését a Ludwig Múzeum nemzetközi kollekciójával. Az intézmények összeköltöztetését a Ludwig Alapítvány kezdeményezte.[39][40] 2015 októberében azonban Baán László bejelentette, hogy a Ludwig Múzeum mégsem költözik a Városligetbe, hanem marad eredeti helyén.[41]

Magyar Építészeti Múzeum és Központ[szerkesztés]

Az 1968-ban alapított, állandó kiállítóhellyel nem rendelkező Magyar Építészeti Múzeum az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség, majd a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal intézményeként működött. 2012 elejétől forrásmegvonások miatt az intézmény legtöbb dolgozóját elbocsátották, országos közgyűjteményi státuszát elvesztette.[42] 2012 februárjában Baán László kezdeményezésére egyeztetés-sorozat indult arról, hogy milyen programmal kaphatna helyet az intézmény a Múzeumi Negyedben, a múzeum, valamint több szakmai szervezet (a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Építész Kamara, a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építészeti Intézete) képviselőinek bevonásával.[43] Az egyeztetések során kidolgozott munkaanyagot 2012 júliusában nyilvánosságra hozták.[44] A Magyar Építészeti Múzeum és a Magyar Fotográfiai Múzeum tervezésének pályázatát a magyar KÖZTI Zrt. nyerte. A kormány 2015. október 20-i döntésének értelmében azonban a kettős épület nem készül el, a két intézmény kikerült a Liget Budapest projektből.

Magyar Fotográfiai Múzeum (FotóMúzeum Budapest)[szerkesztés]

A Magyar Fotográfiai Alapítvány által fenntartott Magyar Fotográfiai Múzeum 1991-ben nyitotta meg kapuit Kecskeméten, és jelenleg több mint egymillió darabszámú kollekciót őriz. Az Alapítvány a kecskeméti kiállítóhely mellett működteti a budapesti Mai Manó Házat is. A Múzeumi Negyedben létrejövő új, 4-5 ezer négyzetméteres épületben az intézmény akár évi 300 ezer látogatót fogadhatna. A jelenlegi kecskeméti helyszín a város fenntartásában, továbbra is fotográfiai kiállítóhelyként működne.[45] A beruházással párhuzamosan az intézmény nevet változtat, a pályázatban FotóMúzeum Budapest néven jelent meg. A 2015. október 20-i kormánydöntés értelmében a beruházás nem a Liget Budapest projekt része.[46]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Liget Budapest Projekt. www.ligetbudapest.org
  2. Itt a Nyugati pályaudvar és a Podmaniczky út közötti területen (a korábban tervezett Kormányzati Negyed helyén), a sínek lesüllyesztésével vagy lefedésével nyolc intézmény elhelyezése kerül szóba: Néprajzi Múzeum; Modern Magyar Művészetek Múzeuma; Magyar Építészeti Múzeum; a művészeti egyetemek kiállítási és továbbképzési centruma; Magyar Technikatörténet, Ipartörténet és Tudomány Múzeuma; Művészet-kulturális Gyermek- és Ifjúsági Központ; Új Nemzeti Galéria; Európa Háza. Ld. A nemzet fővárosa. Tarlós István Budapest-programja (magyar nyelven) (pdf). hg.hu, 2009 (Hozzáférés: 2013. február 10.) és Kovács Dániel: Kell-e új múzeumi negyed Budapestnek? (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2010. február 27. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  3. Bujdosó Bori: "Fantaszta elképzelések mögé is odaállok" - interjú Szőcs Géza kulturális államtitkárral (magyar nyelven) (html). origo.hu, 2011. augusztus 16. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  4. Kovács Dániel: Helló, Andrássy-negyed! (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2011. február 16. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  5. Kormánybiztos lett Baán László (magyar nyelven) (html). hvg.hu, 2011. szeptember 30. (Hozzáférés: 2011. november 22.)
  6. A kormány továbbra is számít Baán Lászlóra és Ókovács Szilveszterre (magyar nyelven) (html). index.hu, 2012. július 28. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  7. Megszűnne a Magyar Nemzeti Galéria? (magyar nyelven) (html). nol.hu, 2011. október 16. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  8. Csák Ferenc lemondott a Magyar Nemzeti Galéria éléről (magyar nyelven) (html). artportal.hu, 2011. november 8. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  9. 60 milliárd forintból épül múzeumi negyed (magyar nyelven) (html). index.hu, 2012. július 6. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  10. Múzeumi negyed: hol vannak a hatástanulmányok? (magyar nyelven) (html). nol.hu, 2011. október 26. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  11. Prékopa Ágnes: Lege artis - Marosi Ernő véleménye a múzeumi egyesítésről és annak további összefüggéseiről (magyar nyelven) (html). artportal.hu, 2011. november 10. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  12. Endrődi véleményét ld. blogján: Zaj (magyar nyelven) (html). 1100sor.hu, 2011. november 13. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  13. MTI, Origo: Baj van a Ligetbe tervezett kockaépületekkel (magyar nyelven) (html). origo.hu, 2015. május 13. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  14. Jankovics Márton: A holland sztárépítész keményen kritizálja a Liget-projektet (magyar nyelven) (html). origo.hu, 2015. augusztus 29. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  15. MNO: Eddig tizenötezer aláírás gyűlt össze a Liget-projekt ellen (magyar nyelven) (html). mno.hu, 2015. augusztus 11. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  16. Dull Szabolcs: Az olimpiáról és a Városligetről is lehet népszavazás (magyar nyelven) (html). index.hu, 2015. december 14. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  17. http://mno.hu/tarsadalom/varosliget-es-olimpia-nem-lesz-nepszavazas-1324625
  18. Liget Budapest Projekt – eredményt hirdettek a nemzetközi építészeti tervpályázaton (magyar nyelven) (html). Szépművészeti Múzeum, 2014. december 19. (Hozzáférés: 2015. február 1.)
  19. Liget Budapest Projekt – új építészeti tervpályázat az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum épületére (magyar nyelven) (html). Szépművészeti Múzeum, 2014. november 5. (Hozzáférés: 2015. február 1.)
  20. hg.hu: Liget Budapest: Még versenyben a tervek az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum pályázatán (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2015. január 12. (Hozzáférés: 2015. február 1.)
  21. Pálos Máté: Eldőlt a Városliget sorsa, nem lesznek kockaépületek (magyar nyelven) (html). origo.hu, 2015. október 26. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  22. REsource info: Elindult a harc a Városliget újabb épületének megtervezéséért (magyar nyelven) (html). REsource info, 2015. január 12. (Hozzáférés: 2015. december 28.)
  23. Szalai Anna: Nincs remény a városligeti pusztítás megakasztására (magyar nyelven) (html). nol.hu, 2015. november 17. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  24. Origo: Hétmilliárdért újítják fel a Közlekedési Múzeumot (magyar nyelven) (html). origo.hu, 2015. január 22. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  25. Közlekedési Múzeum: A Mérték Építészeti Stúdió készítheti el a tervdokumentációt (magyar nyelven) (html). Épülettár.hu, 2015. október 26. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  26. Devich Márton – Batta András – Richter Pál – Gőz László: Mit és hogyan gyűjtsön, illetve mutasson be az új budapesti múzeumi negyedbe tervezett magyar zene háza? In: MúzeumCafé 2012/6. 28-32. o.
  27. Jankovics Márton: A Liget Projekt világszinten is egyedülálló lesz (magyar nyelven) (html). origo.hu, 2015. június 14. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  28. Origo: Kiderült, mi lesz a Magyar Zene Házában (magyar nyelven) (html). origo.hu, 2015. június 1. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  29. Berényi Marianna: Nem ingatlancsere: a Néprajzi útja a múzeumi negyedbe (magyar nyelven) (html). magyarmuzeumok.hu, 2012. július 26. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  30. REsource info: Elindult a harc a Városliget újabb épületének megtervezéséért (magyar nyelven) (html). REsource info, 2015. január 12. (Hozzáférés: 2015. december 28.)
  31. Megkezdődtek a múzeum felújítási munkálatai. Videósorozat a Szépművészeti Múzeum honlapján. [1]
  32. BuL: Múzeumi negyed Budapesten: itt az évszázados bejelentés (magyar nyelven) (html). mno.hu, 2013. február 10. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  33. Index: Így néz ki majd az új Nemzeti Galéria (magyar nyelven) (html). index.hu, 2015. november 25. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  34. MTI: Aláírták az Új Nemzeti Galéria szóló szerződést (magyar nyelven) (html). origo.hu, 2015. december 10. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  35. ZOO Budapest: Pannon Park és Mesepark (magyar nyelven) (html). zoobudapest.com. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  36. Magyar Idők Online: Lehet, hogy megvan a Fővárosi Nagycirkusz új helye (magyar nyelven) (html). magyaridok.hu, 2015. október 17. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  37. Szabó Zsolt: Elsőként mesepark épül az állatkertben (magyar nyelven) (html). mno.hu, 2015. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  38. hg: A Ludwig is a Ligetbe megy (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2012. július 6. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  39. Berényi Marianna: Bencsik Barnabás az új múzeumi negyedről (magyar nyelven) (html). magyarmuzeumok.hu, 2012. július 23. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  40. BuL: Múzeumi negyed Budapesten: itt az évszázados bejelentés (magyar nyelven) (html). mno.hu, 2013. február 10. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  41. Origo: Csak úgy fogynak a múzeumok a Liget Projektből (magyar nyelven) (html). origo.hu, 2015. október 30. (Hozzáférés: 2016. január 3.)
  42. Megindult az Építészeti Múzeum felszámolása (magyar nyelven) (html). hg.hu, 2011. december 15. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  43. A Városligetben kaphat helyet a Magyar Építészeti Múzeum (magyar nyelven) (html). hvg.hu, 2012. május 23. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  44. A program az intézményt kettős funkcióval: múzeumként és központként definiálja, és küldetését az alábbiak szerint határozza meg: „Tudatosítja a társadalomban, hogy mi is az építészet, hogyan használjuk a teret. Nemcsak ismereteket ad át, hanem a látogatókat bevonja, élményt adó módon elősegíti az építészet mélyebb megértését, árnyaltabb megítélését. Fórumot biztosít a nagyközönség és a szakma minél hatékonyabb kommunikációjához. A Magyar Építészeti Múzeum és Központ feladata a magyar építészet történetére vonatkozó emlékek gyűjtése, nyilvántartása, megőrzése, restaurálása, tudományos feldolgozása, valamint kiállításokon és más módon történő bemutatása.” Ld. egészében: A Magyar Építészeti Múzeum és Központ koncepciója - A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építész Kamara munkaanyaga (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2012. július 24. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  45. Hegedűs Zsuzsa: Liget Budapest brand - Interjú Baán Lászlóval (magyar nyelven) (html). hetivalasz.hu, 2012. szeptember 21. (Hozzáférés: 2013. február 10.)
  46. Origo: Csak úgy fogynak a múzeumok a Liget Projektből (magyar nyelven) (html). origo.hu, 2015. október 30. (Hozzáférés: 2016. január 3.)

További információk[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]