Andrásfalvy Bertalan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andrásfalvy Bertalan
Andrasfalvy BertalanFotoThalerTamas.JPG
Magyarország művelődési és közoktatási minisztere
Hivatali idő
1990. május 23.1993. február 22.
Előd Glatz Ferenc
Utód Mádl Ferenc

Született 1931. november 17. (86 éves)
Sopron
Párt Magyar Demokrata Fórum

Foglalkozás
  • antropológus
  • politikus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrásfalvy Bertalan témájú médiaállományokat.

Andrásfalvy Bertalan (Sopron, 1931. november 17.[1] –) Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, politikus. 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő, 1990 és 1993 között művelődési és közoktatási miniszter. A Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékének alapító tanszékvezetője.

Életpályája[szerkesztés]

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett előbb román-magyar (1950–1955),[1] majd muzeológia-néprajz szakon. Több helyen dolgozott muzeológusként és tudományos munkatársként. Kecskeméten 1965-ben üzemmérnöki diplomát szerzett.[1] 1954–55-ben a budapesti Néprajzi Múzeumban segédmuzeológus volt, majd öt évig Szekszárdon muzeológus.[1] 1960 és 1976 között a pécsi Dunántúli Tudományos Intézet, 1976 és 1977 között a Baranya Megyei Levéltár tudományos főmunkatársa, majd 1985-ig a pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályvezetője volt.[1] Ezután 1989-ig az MTA Néprajzi Kutatócsoportja főmunkatársaként, majd osztályvezetőjeként dolgozott. 1989 és 1990 között a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) docense, néprajzot tanított, a tanszék megszervezése az ő feladata volt. 1993 és 2001 között a JPTE (2000-től Pécsi Tudományegyetem) egyetemi tanára volt, 2001-ben emeritálták.

1971-ben védte meg a néprajztudományok kandidátusi, 1990-ben akadémiai doktori értekezését.[1] A Magyar Tudományos Akadémia néprajzi bizottságának lett tagja. 1994 és 1998 között a Közalkalmazottak Keresztény Szakszervezeti Szövetség elnöke, valamint a Keresztény Szakszervezetek Szövetsége társelnöke volt, 1998-ban örökös tiszteletbeli elnöknek választották. 1990 és 1997 között a Magyar Néprajzi Társaság elnöke volt. 1995-től az Acta Ethnographica című tudományos folyóirat főszerkesztője, emellett az Ethnographia szerkesztőbizottságának tagja. 2010. szeptember 1-jén Pécs díszpolgárává avatták. Kutatási területe a népi gazdálkodás, ezen belül a szőlészet, a gyümölcstermesztés és az állattartás néprajzi vetülete, valamint a néptánc, a népköltészet és néprajzi csoportok együttélése és kölcsönös hatásai egymásra. Több mint százhatvan tudományos közlemény szerzője.

Közéleti tevékenysége[szerkesztés]

Az MDF-be annak párttá válása után lépett be 1988-ban, 1989 és 1990 között az országos választmány tagja és pécsi elnöke volt. 1993-ban a Baranya megyei választmány elnökének választották. Az 1990-es országgyűlési választáson egyéni jelöltként bejutott az Országgyűlésbe (Baranya megye 1. vk., Pécs). 1993 és 1994 között az MDF-frakció elnökségi tagja, 1994-ben és 1998-ban pedig a párt országgyűlési képviselőjelöltje volt.

1990-ben kinevezték a rendszerváltás utáni első művelődési és közoktatási miniszterré az Antall-kormányban.[1] Ezt a posztot 1993-ig töltötte be (őt Mádl Ferenc későbbi köztársasági elnök követte). Minisztersége idején a rendszerválás utáni kulturális élet finanszírozásában, illetve a korábbi állampárti befolyás megszüntetésére hozott intézkedéseket.

2005-ben távozott az MDF-ből és a Lezsák Sándor által alapított Nemzeti Fórum tagja lett.

Családja, magánélete[szerkesztés]

Nős, házasságából három fiúgyermekük született. 1960-ban költözött Pécsre, az 1990-es években Hosszúheténybe költözött. 2000-es évektől kezdve a teleket Pécsen tölti családja közelségében.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Fontosabb publikációi[szerkesztés]

  • Sárközi hímzések (Bp., 1963)
  • A sárköziek gazdálkodása a XVIII. és XIX. században (Pécs, 1965)
  • A Sárköz népművészete (Vadóc Kálmánnal, Bp., 1967)
  • A Sárköz ősi ártéri gazdálkodása (Bp., 1973)
  • A Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig (1975)[1]
  • A népművészet tegnap és ma (Hofer Tamással, 1976)
  • Bibó-emlékkönyv (társszerző, 1980)[1]
  • Magyar néptánchagyományok (társszerző, Bp., 1980)
  • Mintagyűjtemény Tolna megye népi hímzéseiből (1981)
  • Néprajzi alapismeretek (Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1982)
  • Sárközi hímzések régen és ma (Németh Pálnéval, Bp., 1982)
  • Magyar népismeret (néprajzi történészeknek) (Bp., 1990)
  • Hagyomány és jövendő. Népismereti tanulmányok (2004)
  • A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Ártéri gazdálkodás Tolna és Baranya megyében az ármentesítési munkák befejezése előtt; 2. kieg. és átd. kiad.; Ekvilibrium, Budakeszi, 2007
  • A magyarságkép torzulásai a világban és bennünk; Szent György Könyvek, Bp., 2008 (Szent György könyvek)
  • Antropogén ökológiai változások a Kárpát-medencében. A Kárpát-medence felszínének változása a földhasználat és az életmód változásának következtében; szerk. Andrásfalvy Bertalan, Vargyas Gábor; PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék–L'Harmattan, Pécs–Bp., 2009
  • Együtt élő népek, eltérő értékrendek. Andrásfalvy Bertalan válogatott társadalomnéprajzi tanulmányai; szerk. Máté Gábor; L'Harmattan–PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék, Bp.–Pécs, 2011 (Studia ethnologica Hungarica)
  • A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Ártéri gazdálkodás Tolna és Baranya megyében az ármentesítési munkák befejezése előtt; 2. kieg., átd. kiad.; Ekvilibrium, Budakeszi, 2014
  • Magyarország földjének és népének múltja, jelene és jövője; Balaton Akadémia, Keszthely, 2014 (Más kor könyvek)
  • A magyar föld sorsa. Andrásfalvy Bertalan, Ángyán József, Márai Géza, Molnár Géza, Tanka Endre írásai földviszonyaink múltjáról és jelenéről a jövőnek; szerk. Tanka Endre; Agroinform, Bp., 2014

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f g h i j k Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 38. o. ISBN 9789630679190

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Andrásfalvi Bertalan: A néphagyomány értékei napjaink kultúrájában (tanulmány a Mindentudás Egyeteme sorozatban elhangzott előadás alapján)
  • Párbeszéd a hagyománnyal. A néprajzi kutatás múltja és jelene. Tudományos konferencia a PTE Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszék jubiláló professzorai: Andrásfalvy Bertalan, Filep Antal, Kisbán Eszter és Pócs Éva tiszteletére; szerk. Vargyas Gábor; L'Harmattan–PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék, Bp.–Pécs, 2011 (Studia ethnologica Hungarica)