Portál:Pécs
|
Pécsszerkesztés
Üdvözöljük a Pécs-műhely által létrehozott Pécs-portálon.
A kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven. A település a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált. Az ebből az időszakból származó ókeresztény temetői építményegyüttest az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000 decemberében felvette a világörökségi listára. A püspökséget 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította a városban. (Ma is itt működik az ország legnagyobb létszámú egyeteme, közel 34 ezer hallgatóval.) A középkori Pécset az ország kulturális, művészeti életének egyik központjává tette Janus Pannonius püspök, a magyar humanizmus nagy költője, a latin nyelvű magyar költészet legjelesebb képviselője. A 150 éves török hódoltság után – e korszakból olyan gazdag építészeti emlékeinek maradtak fent, mint a Gázi Kászim pasa dzsámija a város főterén –, 1780-ban Pécs szabad királyi városi rangot kapott Mária Terézia királynőtől. Ezt követően erőteljes polgárosodás, gazdasági fejlődés indult el. Az iparosodás a 19. század első felében jelentősen felgyorsult, a Zsolnay-kerámia, a Littke-pezsgő, az Angster-orgona világhírűvé váltak. Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Magyarok, horvátok és svábok ma is békében élnek egymással gazdag kulturális polaritásban, így nem meglepő, hogy a város 2010-ben Essennel és Isztambullal együtt Európa egyik kulturális fővárosa lett. A 2005-ben elfogadott és győztesnek hirdetett pályázat döntő részét a civilek írták, így a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt valóban Pécs programja volt. A program 4 kulturális beruházásra épült: Pécsi konferencia- és koncertközpont, Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Múzeumok utcája és a Zsolnay Kulturális Negyed. Ezeket még kiegészítették közterek és parkok újjáélesztése, amelyek mind az Európai Unió társfinanszírozásában valósultak meg. A megtisztelő cím hatalmas fejlesztéseket indított el a városban. Új, modern szállodák, bevásárlóközpont és irodaházak épültek. Pécs 1998-ban elnyerte az UNESCO Városok a békéért-díját a kisebbségi kultúrák ápolása, valamint a délszláv háború menekültjei iránt tanúsított befogadó, toleráns hozzáállása miatt. A város 2007-ben harmadik, 2008-ban pedig második lett az Élhető Települések (The LivCom Awards) nemzetközi versenyének 75 ezer és 200 ezer lélekszám közötti települések kategóriájában.
|
Kiemelt szócikkszerkesztés
Pécs a középkori Magyarország egyik kulturális központjának tekinthető: a székesegyház mellett működő iskola már magasabb műveltséget adott. Nem véletlen, hogy Nagy Lajos király Pécset választotta hazánk első egyeteme székhelyének. Virágzó kulturális életét a város a reneszánszban is megőrizte, sőt fejlesztette. Az ekkor működő székesegyházi iskola a gimnázium egyik elődjének is tekinthető. 1526 illetve 1543, a város török uralom alá kerülése után új korszak kezdődött Pécs kulturális életében is. A török és protestáns iskolák mellett az 1610-es évektől jezsuita iskola is működött Pécsett, mely a gimnázium elődjének tekinthető. A már a török alatt itt működő jezsuiták 1687 novemberében új alapokon álló, valódi jezsuita rendszerű iskola fenntartóiként kezdték meg munkájukat. Jogelődjüknek nem a korábbi iskolájukat, hanem a középkori pécsi iskolákat tekintették. A következő években megszerezték az iskola jelenlegi helyén álló épületet, Gázi Kászim pasa dzsámiját és több más telket. A kollégium létesítéséhez Széchényi György esztergomi érsek 50 000 forintos adománya járult hozzá 1694-ben. A Rákóczi-szabadságharc küzdelmei és jogi bonyodalmak következtében az építkezés csak 1724-ben kezdődhetett. Itt működött az iskola a rend 1773-as eltörléséig. A diákság létszáma - a kezdeti 16-ról - előbb mintegy 100 főre, az 1720-as évek közepére pedig már 3-400 főre növekedett. Az oktatás rendszerét a jezsuita iskolák működését szabályozó, 1599-ben kiadott Ratio Studiorum határozta meg. A tanítási napok száma mintegy 170 volt, délelőtt és délután két-két órával. A hatosztályos gimnázium tananyagának gerincét a grammatikai és retorikai képzés jelentette. Az oktatás az alsóbb osztályokban anyanyelven – valószínűleg magyarul, németül és horvátul egyaránt –, a felső kettőben latinul folyt. Az oktatók közül ki kell emelni Faludi Ferenc költőt, Pray György, Pejacsevich Ferenc és Szalágyi (Salagius) István történészeket. A jezsuita iskolák egyik jellegzetessége a rendszeres időközönként zajló iskolai színielőadások, iskoladrámák, melyek közül az elsőről 1712-ből van adat: A megváltás titka és A Fiatal Sólyom című darab, melyet 1715-ben a Vinalia Quinqueecclesiensia (Pécsi szüret) című színielőadás követett. Kiemelt képszerkesztés
 Kiemelt idézetszerkesztés
Hol a tudománynak Lajos gyujta mécset; — Arany János, Toldi estéje” című költeményében, az Ötödik ének 12. versszakában az I. Lajos által alapított pécsi egyetem szerepel.
|
Kiemelt életrajzszerkesztés
.jpg)
Költészete a halál jegyében és a halál ellenében született. Életműve hatalmas napló, gyakran minden áttétel nélkül elmondott események sorozata, számadás egy élet és egy életmű értelméről, és számadás barátokról, társakról, valamint a magányról, a szerelemről és a természetről. Nyelvtani és verstani újításaiban időnként nemzedéktársára, Weöres Sándorra is hatott. Műfordítói tehetségét már 1940-ben az ófrancia eredetiből tolmácsolt Hélinant: A halál versei című kötetével bizonyította, amikor a magyarban szokatlan versformát és stílust honosított meg. Szerepe van Janus Pannonius jelentőségének elismertetésében. A középkori és modern európai lírát egyaránt fordító költő - többek között - Goethe és Brecht kiemelkedő tolmácsolója. Költői és műfordítói munkássága mellett jelentős irodalomszervezői tevékenységet folytatott, mint a Sorsunk, majd a Jelenkor című folyóiratok szerkesztője, utóbbinak haláláig főmunkatársa. Tudtad-e?szerkesztés
|
Pécs történelme: Pannonia Valeria • Pécsi ókeresztény sírkamrák • Pécs ostroma (1541) • Pécs ostroma (1664) • Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság
Főbb alakok: Zsolnay Vilmos • Victor Vasarely • Breuer Marcell • Sólyom László • Tass Olga • Tarr Béla • Nemere István • Lomb Kató • Csorba Győző • Lovasi András • Gera Zoltán • Dárdai Pál
Pécs kulturális élete: Könnyűzene Pécsen • Pécsi Tudományegyetem • Pécs2010 Kulturális Főváros projekt • Zsolnay Kulturális Negyed • Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont • Pécsi fesztiválok listája • Pécsi Kulturális Központ • Pécsi Országos Színházi Találkozó • Pécsi Egyetemi Napok • Pécsi borvidék • Pécs műemlékeinek listája • Pécsi kitüntetések és díjak
Közlekedés: Pécs tömegközlekedése • Pécs villamosvonal-hálózata • Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal • M6-os autópálya • Pécs–Pogány repülőtér
Sport: Pécsi Mecsek FC • Mizo Pécs 2010 • Pécsi VSK • PVSK-Panthers • PEAC-Pécs
Turizmus: Pécs belvárosa • Széchenyi tér • Gázi Kászim pasa dzsámija • Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium • Barbakán (Pécs) • Pécsi székesegyház • Kossuth tér • Jakováli Hasszán dzsámija • Király utca
Kiemelt szócikkek[szerkesztés]
|
Jó szócikkek[szerkesztés]
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
