Angster orgona- és harmóniumgyár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Angster orgona- és harmóniumgyár
Angster József, az alapító
Angster József, az alapító
Alapítva 1867
Megszűnt 1949
Székhely Pécs, Mária utca 35. és a József utca 30.
Alapító idősebb Angster József
Iparág orgona és harmóniumgyár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Angster orgona- és harmóniumgyár témájú médiaállományokat.

Az Angster orgona- és harmóniumgyár 18671949 között működött Pécsen, a Mária utca 35. és a József utca 30. szám alatt,[1] melyben a család öt férfi tagja – főként Angster József és fia – nyolc évtized alatt 1300 orgonát és 3600 harmóniumot készített.[2] Az orgonagyárat 1949-ben államosították, vezetőit elítélték és a gyárat bezárták.[3] Az orgonagyár jogutód nélkül szűnt meg, orgonaépítői pályaelhagyóként kényszerültek megélni. Az épület jelenleg leromlott állapotban, üresen áll.[2] Orgonakutatók és műemlékvédelmi szakemberek a család támogatásával szeretnék elérni, hogy majdan egy, a gyár történetét, az orgona működését, és az egyes korok orgonáit bemutató orgonamúzeumnak adjon otthont.[4]

Története[szerkesztés]

Angster József Habsburg György társaságában

Az idősebb Angster József, aki a Francia Akadémia tagja is volt, kora legnevesebb orgonakészítőitől tanulta meg a mesterséget, elsősorban a párizsi Notre Dame orgonájának építőjétől, Aristide Cavaillé-Colltól.[5]

Első orgonája, a Pécsi zsinagógában gyors hírnévhez juttatta az Angster családot. A pápai Nagy Szent Gergely-renddel kitüntetett hangszerkészítő gyárában 80-100 fő dolgozott, amivel így évi 40 orgona előállítására voltak képesek.[6]

A céget az 1896-os millenniumi kiállításon aranyéremmel jutalmazták.[7]

Az 1890-es évek elején 50-60 munkás, az első világháború előtt már 120 ember dolgozott a gyárban.[1] Az üzemben a fűrészeket, esztergapadokat, fúrókat egy 4 lóerős gőzgép hajtotta. Alapanyagot főleg belföldről, de külföldről is vásároltak. Az ónt és az ólmot angol területekről.[1] 1909-ben Diesel-motoros meghajtású gépet vásároltak.[1]

A gyárat 1903-tól az alapító fiai, Emil és Oszkár vették át.[1] A harmadik generációbéli vezetőket az államosítás után koncepciós perben elítélték.[3] A gyár az 1949-es államosítás után asztalosüzem lett, amíg a meglévő faanyagot fel nem élték (koporsót és úttörősípot gyártottak). Az értékes fémeket elkobozták.[8]

A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület a gyár egykori központi épületének falán 1989. március 21-én emléktáblát avatott.[9] A ház, amelyben a gyár működött, mára a Műemlékvédelmi hivatal leírása szerint lelakott, átalakított, „modernizált”.[2]

Fontosabb orgonái[szerkesztés]

Angster gyárának fontosabb orgonái[4]

Kiállítás[szerkesztés]

2010. május 18-ától három hónapon át kiállítást tartottak a pécsi Vasváry-házban (Király utca 19.). Anyagát és koncepcióját Hajdók Judit orgonaművész, orgonakutató állította össze. A kiállítás bemutatta a cég történetét, Angster József családját és az alapító életét. Illusztrálták az első orgonák építését a manufaktúrán, valamint a kézműves és a gépesített orgonakészítést. Megtekinthetők voltak továbbá kisebb templomokba épített orgonák eredeti homlokzati és szerkezeti tervrajzai, eredeti levelek, szerződések, korabeli kritikák, és orgona-katalógusok.[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]