Portál:Kolozsvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
P Kolozsvár.pngIsten hozott a magyar Wikipédia Kolozsvár-portálján!szerkesztés 
CJROCluj-Napoca 19.jpg

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, néha Clausenburg, latinul Claudiopolis, szászul Kleusenburch) város Romániában. Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Bukarest és Jászvásár után Románia harmadik legnépesebb városa volt. Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.

Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.

Tovább a szócikkhez...

A hónap cikkeszerkesztés 
Fânaţele Clujului Natural Reserve.jpg

A Szénafüvek (románul Fânaţele Clujului) Kolozsvár északkeleti határában, a Kis-Szamos völgyében elterülő, jellegzetes mezőségi növényzettel rendelkező terület. A terület egy részét a két világháború között Alexandru Borza javaslatára védetté nyilvánították. 2004 óta a védett terület nagysága 99,2 hektár; és része a Kelet-kolozsvári dombok nevű (Dealurile Clujului de est, ROSCI0295) Natura 2000-es területnek.

Szamosfalva, Apahida, Nemeszsuk, Válaszút, Fejérd, Kajántó és Papfalva között terül el, 500-600 méteres tengerszint feletti magasságon, a Mezőség nyugati szélén. Megközelíthető gépkocsival az Irisztelep irányából, az Avas utcából elágazó Valea Fânațelor utcán át; tömegközlekedéssel a 35 és 39L autóbuszokkal (a Hajnalnegyedből és a belvárosból), a 102-es villamossal (a Nyárfasorról), az M13-as autóbusszal (a belvárosból).

A táj jellegzetességét a helyiek által koporsóknak nevezett suvadásos dombok adják, amelyek az egész Mezőségre jellemzőek. Ezek a miocén kori agyag feletti rétegek megcsúszásával alakultak ki. Tovább a szócikkhez...

Látnivalókszerkesztés 
A temető, távolban a Szent Mihály-templommal
A temető, távolban a Szent Mihály-templommal

A Házsongárdi temető (románul: Cimitirul Central) Kolozsvár történelmi temetőkertje, melynek bejárata a Petőfi utcából nyílik. A sokévszázados magyar írásbeliség nagyjainak nyugvóhelye és egyben az emlékezések kegyhelye. Vallásfelekezeti és nemzetiségi különbség nélkül temetkeztek ide szászok, magyarok, románok az évszázadok folyamán. Szép fekvése, dús növényzete, monumentális emlékművei már a 19. század végén híressé tették.

A „Házsongárd” név régebbi, mint a temető, eredetileg a város falától délre eső domboldalt jelölték így, ahol gyümölcsösök, kertek és szőlők terültek el. A név első írásos említése 1373-ból maradt fenn: az Harsongardbely zeolek Myveltetesereis eo. k. legien gongiok Ne pwztullianak ely. A „Házsongárd” szó temetővel együtt történő említésére az első dokumentum 1834-ből kelt. A szakirodalom a nevet német eredetűnek tartja, de az nem tisztázott, hogy a Haselgarten (mogyoróskert) vagy Hasengarten (nyúlkert) erdélyi szász változatából származik. Az is felmerült, hogy az egyik nagyobb birtok gazdájáról, Hasinschart kolozsvári szász polgárról nevezték el. Herepei János szerint a név összetett szó, ami a hárs + bongárd (szász nyelven gyümölcsöskert) tagokból áll.

Tovább a szócikkhez...

További látnivalók...

A hónap képeszerkesztés 
a Mauksch–Hintz-ház belső udvara
Híres kolozsváriakszerkesztés 
Nagy Gábor Kolozsvár.jpg

Nagy Gábor (Dömsöd, 1845. november 6.Kolozsvár, 1922. április 27.) kolozsvári szálloda- és vendéglőtulajdonos, nagybirtokos, közéleti személy.

A főváros közeli Dömsödön született, ahol apja kávéházat működtetett. Nagy Gábor iskoláit szülőfalujában kezdte, majd Budapesten folytatta. Közben zenét is tanult Hubay Károly irányításával. A zene később is fontos szerepet játszott az életében. Édesanyja korai halála miatt abbahagyta tanulmányait, és édesapjának segített a kávéház működtetésében. Apja mellett szerzett szakmai tudását gyarapítandó később gőzhajón, majd a fóvárosban dolgozott pincérként. A kiegyezést követő új lehetőségek számára is megnyitották az érvényesülés útját. Kolozsvárra költözött, és szobapincéri állást vállalt a legigényesebb kolozsvári szállodában, a Nemzeti Szállóban. Munkabírása, megjelenése, kiváló modora rövid időn belül a nagy szaktekintélyű pincérek közé sorolta. A főpincéri munka mellett szívesen használta kedvenc hangszerét, a hegedűt kikapcsolódásra. 1873-ban bérbe vette a marosvásárhelyi Transilvania Szállót. Itt néhány év alatt olyan baráti társaság vette körül, amely nagyon nehezen vált meg tőle, amikor visszatért Kolozsvárra. Egy évtizeden keresztül bérelte a Vigadó vendéglőt, de az Úri Kaszinó és Nemzeti Szálló vendéglőit is.

1883-ban kávéházat nyitott a Bánffy-palota földszínti termeiben, az udvaron pedig kerthelyiséget. Ritkaságnak számított, hogy voltak nők számára fenntartott szalonok is. 1890-ben megszerezte a Pannónia szálló és vendéglő bérlési jogát. Ez a Bánffy-palota mellett a Magyar utca sarkán lévő épület, amelyet Központi Szálló néven működtetett, de a kolozsváriaknak csak Nagygábor volt.

Tovább a szócikkhez...

További neves kolozsváriak...


További portálokszerkesztés 
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Vallás
Wikipédia