Portál:Kolozsvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
P Kolozsvár.pngIsten hozott a magyar Wikipédia Kolozsvár-portálján!szerkesztés 
CJROCluj-Napoca 19.jpg

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca, németül Klausenburg, néha Clausenburg, latinul Claudiopolis, szászul Kleusenburch) város Romániában. Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozs vármegye, ma Kolozs megye székhelye. A 2002-es népszámlálási adatok szerint Bukarest és Jászvásár után Románia harmadik legnépesebb városa volt. Az Európai Unió 96. legnépesebb városa. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.

Egyike volt annak a hét erődített városnak, amelyekről Erdély német nevét (Siebenbürgen) kapta. Híres ezen kívül Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, illetve az unitárius vallás bölcsőjeként. Számos műemléke közül a legnevezetesebbek a Szent Mihály-templom, előtte Fadrusz János Mátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, illetve a Bánffy-palota.

Tovább a szócikkhez...

A hónap cikkeszerkesztés 
Mátyás király tér 10., Városház tér 20., Fő tér 9., Felső sétatér, Dunky fivérek, fényképészek. Fortepan 90102.jpg

A Dunky Fivérek Fényképészete Kolozsváron 1886-tól mintegy három évtizeden át működő fényképészeti műhely.

Dunky Ferenc és Kálmán 1886 júniusában nyitotta meg műtermét a Főtér 10. (ma 11.) szám alatti Wass-ház udvarában Dunky Fivérek Fényképészete néven. Portrékat, tájképeket, épület- és riportfotókat készítettek. Rendszeresen készítettek portrékat kolozsvári arisztokrata családok tagjairól. Fényképezték Munkácsy Mihályt is, aki 1891-ben meglátogatta műhelyüket. Ők fényképezték az erdélyi hivatásos színészet centenáriumán tartott ünnepségek élőképeit 1892-ben, illetve Ferenc József király kolozsvári látogatásának főbb mozzanatait 1895-ben. Az 1896-os milleniumi kiállításon elismerő oklevélben részesültek. 1898-ben megkapták az udvari fényképész címet. 1900-ban részt vettek a Párizsban megrendezett világkiállításon, 1901-ben a londoni iparkiállításon elnyerték annak nagydíját. 1902-ben ők voltak a Mátyás király szobra leleplezésének hivatalos fényképezői. Nemcsak Kolozsváron, hanem Erdély minden nagyobb városában készítettek képeket. A miskolci Városház téren, Sátoraljaújhelyen és Désen is voltak műhelyeik.

Tovább a szócikkhez...

Látnivalókszerkesztés 
Casa-Tranzit-Cluj.jpg

A Poale Cedek iparosegylet zsinagógája Kolozsváron a Malom utcában álló vallási épület volt. 1997-tól Tranzit Ház néven kulturális központ működik benne.

A Poalé Cedek zsidó iparosegyletet 1914-ben alapította Klein Jakab bádogos és Schwartz Ignác nyomdász. Az egylet mottója Tóra és munka volt. 1921-ben vagy 1922-ben az egyesület zsinagógát épített a Malom utcában. Röviddel az építés után a zsinagógát árvíz rombolta szét, azonban sikerült újjáépíteni.

1927. december 7-én a nagyváradi keresztény diákkongresszusról hazatérő résztvevők (mintegy 2400 fő) számos zsidó tulajdonú üzletet és épületet rongáltak meg, köztük az iparosegylet zsinagógáját is.

A második világháború után az épület zsinagógaként működött 1947-ig vagy 1950-ig, majd raktárként használták, többek között az állami ünnepek felvonulásainak kellékeit tárolták itt. Utóbb az Állami Magyar Színház díszletraktára lett. 1997-ben az épületben Tranzit Ház néven kulturális központ nyílt, felújítása 2000-ben kezdődött el és 2009-ben fejeződött be.

Tovább a szócikkhez...

További látnivalók...

A hónap képeszerkesztés 
A vasútállomás keletről nézve
Híres kolozsváriakszerkesztés 
Nicolae Drăganu.jpg

Nicolae Drăganu, magyar forrásokban időnként Draganu Miklós (Zágra, 1884. február 18. – Kolozsvár, 1939. december 18.) román filológus, nyelvész irodalomtörténész, a Román Akadémia tagja, 1933. június 18. – 1938. január 1. között Kolozsvár polgármestere.

Nyelvészeti, elsősorban helységnév-történeti és névtörténeti kutatásaival arra törekedett, hogy – a korabeli magyar történetírás által hangoztatott bevándorlás-elmélettel szemben – bebizonyítsa a román nép folyamatos jelenlétét Erdély területén a 9. és 14. századok között. Ezen túlmenően, Sextil Pușcariu nyomán dunántúli személy- és helynevek (például Pula, Zala, Bóly, Rába, Rábca) román eredetét is igyekezett bebizonyítani.

Munkásságában jelentős részt képvisel a régi román nyelvű szövegek kommentárokkal ellátott kiadása. A szöveggondozás, a művelődéstörténet és nyelvészeti kutatások eredőjeként írt egy tanulmányt a 16–18. századi erdélyi román irodalomról, amelyet a nyugati szellemi áramlatok kontextusában mutatott be. Közreműködője volt a Dicționarul Limbii Române szótárnak, amelyhez a tájnyelvi és régies szavak etimológiájával járult hozzá.

Cikkei a nagyszebeni Transilvania, a budapesti Luceafărul, a besztercei Revista ilustrată és Revista Bistriței, valamint a naszódi Arhiva Someșană folyóiratokban jelentek meg.

Tagja volt az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek, valamint az ASTRA egyesületnek, amelyen belül az irodalmi osztály titkáraként tevékenykedett.

Tovább a szócikkhez...

További neves kolozsváriak...


További portálokszerkesztés 
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Vallás
Wikipédia