Portál:Miskolc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ma 2020. december 2., szerda, Melinda, Vivien névnapja van.


Miskolc COA.png  Üdvözlünk a magyar Wikipédia Miskolc-portálján!szerkesztés 

Miskolc Panorama 01.jpg

Miskolc-műhelyszerkesztés 

A Miskolc-műhely a Miskolccal kapcsolatos szócikkek gondozása céljából jött létre 2013-ban. Ha segíteni akarsz, csatlakozz!

Miskolcszerkesztés 

Miskolc COA.png

Miskolc Északkelet-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Budapest, Debrecen és Szeged után Magyarország negyedik legnépesebb városa.

A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt őskőkorszaki leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült, több település összeolvadásából (Diósgyőr, Miskolc, Hejőcsaba, Tapolca, Görömböly), mely települések már a középkorban kereskedővárosok voltak. Diósgyőr 1365-ben Nagy Lajos királytól városi rangot kapott. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. 1905-ben Miskolc megyei jogú város lett, ami nem jelentett királyi városi rangot. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban, ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését és legnagyobb népességszámát – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr, Hejőcsaba, Tapolca és Görömböly hozzácsatolásával.

A rendszerváltás után kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcai Barlangfürdő, a diósgyőri vár és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a közeli Bükki Nemzeti Park. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja.

Szócikkbemutatószerkesztés 

A miskolci Városház tér a város közigazgatási központja, itt áll a Városháza és a Megyeháza. A hagyományos értelmezés szerint alig nevezhető igazi térnek, a hajdani Piac utca nyugat felé tölcsérszerűen kiöblösödő, illetve a régi Mészár utca észak felé szűkülő része alkotja. Keletről a Széchenyi utca, nyugatról a Hunyadi utca, délről a Szent István tér, északról a Kis-Hunyad/Palóczy István utca határolja. A tér a második világháború előtt Horthy Miklós nevét viselte, a tanácsi rendszer idején pedig Tanácsház tér volt a neve.

Miskolc város történelmi magja a Sötétkapu és a Városház tér között alakult ki, de erről korabeli írásos adatok nem ismertek. Ezért fontosak a régészeti feltárások, amikre azonban a szoros beépítettség miatt alig van lehetőség. 1955-ben a második világháborús sérülései miatt lebontották a cím szerint Rákóczi utca 1. szám alatti, de a Széchenyi utcára néző házat. A telek újbóli beépítése előtt eredményes ásatásokat végeztek a területen: több 11. századból származó ház maradványait tárták fel (néhány alkalomszerű ásatás ezen kívül is történt a belvárosban). Az első, településszerkezettel kapcsolatos írásos emlékek a 14. századtól jelentek meg. Egy 1376-ban kiadott oklevél szerint a település utcákra tagolt, királyi birtoklású város volt, amelynek névvel jelölt utcái voltak. Az utcákra először latinul hivatkoztak, az első magyarul említett utcanév a Malom utca (Molomwcza) és a Piac (Pyach) utca volt. Miskolc középkori utcaszerkezetének kialakulásában döntő szerepe volt a Szinvának. Fő utcája – a Piac utca – a Szinvával párhuzamosan futott, utcái ebből ágaztak ki. Az első utcák a Szinva irányába vittek (ilyen volt a Malom utca is), az északra nyitó utcák közül az egyik első a Mészár utca volt, amely a Piac utca északnyugati irányú kitölcséresedéséből indult, és a város mészárszékeinek helye volt.

A Városház tér a Piac utca nyugati szakaszából és a Mészár utcából alakult ki. A Mészár utca nyugati oldalán épült fel a 17. század közepén a város első hivatalos épülete, majd a helyén a 18. század közepén egy újabb épület, amit már Városházának hívtak. A ma is álló, történelmi Városháza 1870–71 között épült fel. A Városháza komplexumának legújabb épülete a Hunyadi utcára épült 2010–12 között. A Városházával szemben, 1727-re épült fel a vármegye első háza, a végleges épületet a 19. század első felében építették meg.

Képbemutatószerkesztés 

Miskolc foldes.jpg
A Földes Ferenc Gimnázium épülete

Tudtad-e, hogy…szerkesztés 

  • … Miskolc történelme során kétszer is, 1395-ben és 1519-ben kapott pallosjogot a királytól, s a város két pallosa a Herman Ottó Múzeumban látható?
  • … Miskolc első díszpolgára Kossuth Lajos volt, és az ország első egész alakos Kossuth-szobrát is Miskolcon emelték?
  • … a Földes Ferenc Gimnázium jogelődjei révén mintegy 450 éves múltra tekint vissza?
  • Laborfalvi Róza, a magyar színjátszás jelentős alakja Miskolcon született?
  • … az Avasra már az őskori ember is betelepült, és ott – különlegességszámba menő hőkezeléses technológiával – szakócákat és más kőeszközöket állított elő?
  • … a DVTK több mint száz éve, 1910. február 6-án alakult meg Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre néven?
  • … az Arany Szarvas Gyógyszertár a 19. század első felében került a mai, Erzsébet tér 2. szám alatti helyére, és Trangus Illés doktor 1762-től működtetett gyógyszertárának a jogutódja? (Sajnos, az utóbbi pár évben tulajdonjogi viták miatt nem működik.)
  • … az első (műkedvelő) szimfonikus zenekar 1886-ban jött létre Miskolcon, aminek a munkásságát napjainkban az 1963-ban alakult Miskolci Szimfonikus Zenekar folytatja?
  • Miskolc történetét először a helyi születésű akadémikus, Szendrei János írta meg 1885 és 1911 között, öt kötetben?
  • … a Villanyrendőr Miskolcon a Széchenyi utca és a Kazinczy/Szemere utca kereszteződését jelöli, amely a járdákon 1949-ben elhelyezett négy jelzőlámpáról kapta máig használatos nevét?
  • Mikszáth Kálmán író Mikszáth Kálmán nevű fia 1926 júliusa és 1932 októbere között Miskolc főispánja volt?

Szócikkekszerkesztés 

Földrajz

Testvérvárosok

Kultúra

Látnivalók

Templomok

Történelem

Híres emberek

Oktatás

Sport

Városrészek

Egyebek

Tennivalókszerkesztés 

Ez a lap azonos a Miskolc-műhelyen és a Miskolc-portálon, így nem szükséges mindkét helyen bejegyzést tenni.

Megírandó szócikkek: Baráthegyi majorság (v) • Deák tér (Miskolc) (v) • Felsőhámor (Miskolc) (v) • Garadna-völgy (v) • Kemény Dénes Városi Sportuszoda (Miskolc) (v) • Mályi téglagyár (v) • Miskolc Városi Televízió (v) •  Szemere-kert (Miskolc) (v) • Szinvavölgyi Néptáncegyüttes (v) • Tetemvár (v) •  Több templom

További portálok
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Vallás
Wikipédia