Portál:Miskolc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ma 2020. július 15., szerda, Henrik, Roland névnapja van.


Miskolc COA.png  Üdvözlünk a magyar Wikipédia Miskolc-portálján!szerkesztés 

Miskolc Panorama 01.jpg

Miskolc-műhelyszerkesztés 

A Miskolc-műhely a Miskolccal kapcsolatos szócikkek gondozása céljából jött létre 2013-ban. Ha segíteni akarsz, csatlakozz!

Miskolcszerkesztés 

Miskolc COA.png

Miskolc Északkelet-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Budapest, Debrecen és Szeged után Magyarország negyedik legnépesebb városa.

A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt őskőkorszaki leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült, több település összeolvadásából (Diósgyőr, Miskolc, Hejőcsaba, Tapolca, Görömböly), mely települések már a középkorban kereskedővárosok voltak. Diósgyőr 1365-ben Nagy Lajos királytól városi rangot kapott. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. 1905-ben Miskolc megyei jogú város lett, ami nem jelentett királyi városi rangot. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban, ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését és legnagyobb népességszámát – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr, Hejőcsaba, Tapolca és Görömböly hozzácsatolásával.

A rendszerváltás után kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcai Barlangfürdő, a diósgyőri vár és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a közeli Bükki Nemzeti Park. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja.

Szócikkbemutatószerkesztés 

A Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum (korábban Központi Könyvtár) az Egyetemváros központi helyén áll. 1966 és 1969 között épült Tolnay Lajos tervei szerint. A könyvtár egy kétszintes, lapos, hatalmas üvegfelületekkel beépített épületből és egy ehhez nyakrésszel kapcsolódó raktártömbből áll. A „főépület” földszintjén hivatali és üzemi helyiségek, a tanácsterem, a Selmeci Műemlékkönyvtár és egy könyvesbolt helyezkedik el, míg az emeletet szinte teljes egészében a mintegy 2700 m²-es olvasóterem foglalja el. Az épületben több jelentős képzőművészeti alkotás található: a földszinten Barcsay Jenő Beszélgetők című márványmozaikja, az olvasóteremben Domanovszky Endre Disputa című gobelinje, a Műemlékkönyvtár bejáratánál pedig régi selmeci professzorok mellszobrai. A könyvtárépület mellett, a keleti oldalon áll Vilt Tibor Vasmunkás című szobra, a nyugati oldalon pedig Kanizsai László napórát formázó OMBKE emlékoszlopa.

A könyvtár gyakorlatilag a Nehézipari Műszaki Egyetem alapításával elkezdte működését: egyrészt az új tanszékek szükségszerűen azonnal elkezdték a könyvbeszerzéseiket, másrészt a Sopronból érkező oktatók, tanszékek hozták magukkal a legszükségesebb könyveket. A könyvtári ügyek kezelését eleinte egy tanársegéd intézte, de hamar szakképzett könyvtáros, Várhegyi Miklós, majd Uhlmann Aladár vette át a feladatot. A könyvtárat az első időkben – minthogy az egyetemnek még nem voltak épületei – a Fráter György Gimnázium egyik tantermében helyezték el, csak 1952-ben költözött be az Egyetemvárosba, az E/3-as kollégiumba. Ettől jobb körülmények közé került a könyvtár 1959-ben, amikor beköltözött az A/1-es épület második emeletére. A Központi Könyvtár épülete 1969-ra épült fel, és augusztus 21-én nyílt meg az olvasók számára, akiket egy hatalmas és látványos olvasóterem fogadott, a szabadpolcokon mintegy 15 000 könyv és 400 folyóirat volt elhelyezve.

A könyvtár az eltelt évtizedekben sokat változott, amit egyfelől az egyetemen megjelent humán karok indukáltak, másfelől a könyvtári informatika megjelenése és egyre erősebb jelenléte. A nem műszaki karok (Állam- és Jogtudományi Kar, Gazdaságtudományi Kar, Bölcsészettudományi Kar, Egészségügyi Kar, Bartók Béla Zeneművészeti Intézet) létrejöttével összefüggésben kiszélesedett a könyvtár gyűjtőköre, megváltoztak a beszerzési arányok. A másik fontos változást a számítástechnika fokozatos bevonása volt, amelynek révén a könyvtár összes szolgáltatását számítógépes rendszerek segítik.

Képbemutatószerkesztés 

Tizes Honved Statue.jpg
A miskolci 10. honvéd gyalogezred emlékműve

Tudtad-e, hogy…szerkesztés 

  • … Miskolc történelme során kétszer is, 1395-ben és 1519-ben kapott pallosjogot a királytól, s a város két pallosa a Herman Ottó Múzeumban látható?
  • … Miskolc első díszpolgára Kossuth Lajos volt, és az ország első egész alakos Kossuth-szobrát is Miskolcon emelték?
  • … a Földes Ferenc Gimnázium jogelődjei révén mintegy 450 éves múltra tekint vissza?
  • Laborfalvi Róza, a magyar színjátszás jelentős alakja Miskolcon született?
  • … az Avasra már az őskori ember is betelepült, és ott – különlegességszámba menő hőkezeléses technológiával – szakócákat és más kőeszközöket állított elő?
  • … a DVTK több mint száz éve, 1910. február 6-án alakult meg Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre néven?
  • … az Arany Szarvas Gyógyszertár a 19. század első felében került a mai, Erzsébet tér 2. szám alatti helyére, és Trangus Illés doktor 1762-től működtetett gyógyszertárának a jogutódja? (Sajnos, az utóbbi pár évben tulajdonjogi viták miatt nem működik.)
  • … az első (műkedvelő) szimfonikus zenekar 1886-ban jött létre Miskolcon, aminek a munkásságát napjainkban az 1963-ban alakult Miskolci Szimfonikus Zenekar folytatja?
  • Miskolc történetét először a helyi születésű akadémikus, Szendrei János írta meg 1885 és 1911 között, öt kötetben?
  • … a Villanyrendőr Miskolcon a Széchenyi utca és a Kazinczy/Szemere utca kereszteződését jelöli, amely a járdákon 1949-ben elhelyezett négy jelzőlámpáról kapta máig használatos nevét?
  • Mikszáth Kálmán író Mikszáth Kálmán nevű fia 1926 júliusa és 1932 októbere között Miskolc főispánja volt?

Szócikkekszerkesztés 

Földrajz

Testvérvárosok

Kultúra

Látnivalók

Templomok

Történelem

Híres emberek

Oktatás

Sport

Városrészek

Egyebek

Tennivalókszerkesztés 

Ez a lap azonos a Miskolc-műhelyen és a Miskolc-portálon, így nem szükséges mindkét helyen bejegyzést tenni.

Megírandó szócikkek: Baráthegyi majorság (v) • Deák tér (Miskolc) (v) • Felsőhámor (Miskolc) (v) • Garadna-völgy (v) • Kemény Dénes Városi Sportuszoda (Miskolc) (v) • Mályi téglagyár (v) • Miskolc Városi Televízió (v) •  Szemere-kert (Miskolc) (v) • Szinvavölgyi Néptáncegyüttes (v) • Tetemvár (v) •  Több templom

További portálok
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Vallás
Wikipédia