Portál:Miskolc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ma 2024. április 25., csütörtök, Márk névnapja van.


  Üdvözlünk a magyar Wikipédia Miskolc-portálján!szerkesztés 

Miskolc-műhelyszerkesztés 

A Miskolc-műhely a Miskolccal kapcsolatos szócikkek gondozása céljából jött létre 2013-ban. Ha segíteni akarsz, csatlakozz!

Miskolcszerkesztés 

Miskolc Északkelet-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye székhelye. Budapest, Debrecen és Szeged után Magyarország negyedik legnépesebb városa.

A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt őskőkorszaki leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült, több település összeolvadásából (Diósgyőr, Miskolc, Hejőcsaba, Tapolca, Görömböly), mely települések már a középkorban kereskedővárosok voltak. Diósgyőr 1365-ben Nagy Lajos királytól városi rangot kapott. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. 1905-ben Miskolc megyei jogú város lett, ami nem jelentett királyi városi rangot. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban, ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését és legnagyobb népességszámát – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr, Hejőcsaba, Tapolca és Görömböly hozzácsatolásával.

A rendszerváltás után kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcai Barlangfürdő, a diósgyőri vár és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a közeli Bükki Nemzeti Park. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja.

Szócikkbemutatószerkesztés 

A Weidlich-palota egy 1911-ben épült, késő szecessziós stílusú épület Miskolc belvárosában, a Széchenyi utcán. Tervezője Hajós Alfréd cége, a Hajós és Villányi cég. Az épület kiemelt műemlékvédelem alatt áll.

Az építtető Weidlich Pál kereskedő, aki 1881-ben került Miskolcra, és az 1920-as, 1930-as években már a város legtöbb adót fizető polgára volt. Az épületet két középkori telken húzatta fel, ahol azelőtt egyemeletes házak álltak (az egyik egy neobarokk épület volt). Tervezője a Hajós és Villányi cég (amely ezen kívül Miskolcon még három épület terveit készítette el, de vannak olyan épületek is, amelyeket kizárólag Hajós Alfréd tervezett). Az építkezés gyorsan folyt, és 1912-re már minden lakó birtokba vehette az új bérpalotát. A miskolci Hercz-féle gépgyár emblémája található az öntöttvas oszlopokon, vagy az előtér, és a kapu előtti csatornafedőn.

A pincébe ereszthető elegáns kovácsoltvas kapu Miskolc egyik jelentős épületlakatos műhelyének, a Demeter testvéreknek a műve. Az épület a város első áruháza és abban az időben legnagyobb bérháza volt, 24 üzlethelyiséget és 30 lakást alakítottak ki benne. Az épület szimmetrikus, gazdagon díszített homlokzatán toronypár emelkedett, közte timpanonnal. Az 1960-as évek városképrendezése során az épület hivalkodónak ítélt tornyocskáit lebontották. 2011-ben az épület homlokzatát felújították.

Képbemutatószerkesztés 


Mancs, a híres miskolci mentőkutya szobra a Villanyrendőr közelében, a Mancs téren.

Tudtad-e, hogy…szerkesztés 

  • … Miskolc történelme során kétszer is, 1395-ben és 1519-ben kapott pallosjogot a királytól, a város két pallosa a Herman Ottó Múzeumban látható?
  • … Miskolc első díszpolgára Kossuth Lajos volt, és az ország első egész alakos Kossuth-szobrát is Miskolcon emelték?
  • … a Földes Ferenc Gimnázium jogelődjei révén mintegy 450 éves múltra tekint vissza?
  • Laborfalvi Róza, a magyar színjátszás jelentős alakja Miskolcon született?
  • … az Avasra már az őskori ember is betelepült, és ott – különlegességszámba menő hőkezeléses technológiával – szakócákat és más kőeszközöket állított elő?
  • … a DVTK több mint száz éve, 1910. február 6-án alakult meg Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre néven?
  • … az Arany Szarvas Gyógyszertár a 19. század első felében került a mai, Erzsébet tér 2. szám alatti helyére, és Trangus Illés doktor 1762-től működtetett gyógyszertárának a jogutódja? (Sajnos 9 éve bezárt.)
  • … az első (műkedvelő) szimfonikus zenekar 1886-ban jött létre Miskolcon, aminek a munkásságát napjainkban az 1963-ban alakult Miskolci Szimfonikus Zenekar folytatja?
  • Miskolc történetét először a helyi születésű akadémikus, Szendrei János írta meg 1885 és 1911 között, öt kötetben?
  • … a Villanyrendőr Miskolcon a Széchenyi utca és a Kazinczy/Szemere utca kereszteződését jelöli, amely a járdákon 1949-ben elhelyezett négy jelzőlámpáról kapta máig használatos nevét?
  • Mikszáth Kálmán író Mikszáth Kálmán nevű fia 1926 júliusa és 1932 októbere között Miskolc főispánja volt?


Ismert miskolciak évfordulói havi bontásbanszerkesztés 
Születések
  • 1871. április 1. – Jenbach Béla színész, szövegíró
  • 1932. április 2. – Bodgál Ferenc néprajzkutató
  • 1819. április 2. – Szűcs Sámuel jogász, helytörténész
  • 1928. április 4. – Dobó Zoltán labdarúgó, a DVTK 100 gólos játékosa
  • 1936. április 4. – Gutman József birkózó, mesteredző
  • 1976. április 5. – Biros Péter háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Miskolc díszpolgára
  • 1881. április 5. – Mokry-Mészáros Dezső festőművész
  • 1935. április 5. – Soós Ferenc aranydiplomás tanár, egyetemi adjunktus, természetjáró, túravezető
  • 1894. április 5. – Zsedényi Béla jogászprofesszor, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke
  • 1915. április 6. – Huszti Vilmos klasszika-filológus, tanár
  • 1817. április 8. – Laborfalvi Róza színésznő, Jókai Mór felesége
  • 1837. április 14. – Lichtenstein József nagykereskedő, politikus, udvari tanácsos
  • 1824. április 15. – Horváth Lajos jogász, politikus, főrend, Miskolc díszpolgára
  • 1943. április 15. – Lakatos István vegyészmérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja
  • 1928. április 15. – Szabó György természetgyógyász, a népi gyógyítás művelője, „a bükki füvesember”
  • 1948. április 17. – Kunt Ernő néprajzkutató, kulturális antropológus, fotóművész, egyetemi oktató
  • 1808. április 18. – Karacs Teréz pedagógus, író, a nőnevelés úttörője
  • 1873. április 18. – Halász-Hradil Elemér festőművész
  • 1931. április 19. – Novotni Zoltán jogász, egyetemi tanár, dékán
  • 1973. április 19. – Vida Péter Jászai Mari-díjas és Karinthy-gyűrűs színművész
  • 1889. április 21. – Szeghalmy Bálint építész
  • 1824. április 24. – Ballagi Károly királyi tanácsos, tanfelügyelő
  • 1922. április 27. – Lukovszky László Munkácsy Mihály-díjas grafikus- és festőművész
  • 1885. április 28. – Mikszáth Kálmán jogász, politikus, Miskolc főispánja
  • 1880. április 28. – Putnoki Béla jogász, újságíró
  • 1945. április 28. – F. Tóth Géza geológus, pedagógus, a Miskolcterv igazgatója, lokálpatrióta
  • 1832. április 28. – Vadnai Károly író, újságíró
  • 1822. április 29. – Apostol József királyi törvényszéki bíró, újságíró
  • 1881. április 29. – Halmay Béla jogász, Miskolc polgármestere
  • 1860. április – Kubik Béla Borsod vármegye főispánja, Miskolc első főispánja


Halálozások
  • 1995. április 1. – Szalay Lajos Kossuth-díjas grafikus, a 20. századi magyar rajzművészet megújítója, Miskolc díszpolgára
  • 1936. április 2. – Sebestyén Géza színész, színigazgató
  • 1890. április 6. – Bató István kereskedő, több miskolci történet és legenda szereplője
  • 1849. április 6. – Wándza Mihály festő, rézmetsző, színész, rendező, színigazgató
  • 2016. április 7. – Bárczay László sakkozó, nemzetközi nagymester
  • 2000. április 7. – Várady Sándor Munkácsy-díjas szobrász, érdemes művész
  • 1953. április 10. – Halmay Béla jogász, Miskolc polgármestere
  • 1918. április 10. – Markó László orvos, Borsod vármegye főorvosa
  • 1886. április 12. – Bódogh Albert orvos, Borsod vármegye főorvosa
  • 1875. április 13. – Kun Miklós jogász, politikus, nemzetőr hadnagy, helytörténész
  • 1983. április 15. – Lenkey Zoltán Munkácsy-díjas grafikusművész, Miskolc díszpolgára
  • 1995. április 15. – Márffy Vera színésznő, a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja
  • 1899. április 16. – Schabinszky László fotográfus
  • 1779. április 18. – Fazola Henrik lakatosmester, gyáralapító
  • 2017. április 19. – Szaniszló Sándor gépészmérnök, kosárlabda edző, sportszervező
  • 2010. április 22. – Velkey László orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár, Miskolc díszpolgára
  • 2021. április 23. – Rőczey Ferenc zongoraművész, tanár
  • 1891. április 24. – Doleschall Gábor orvos, botanikus
  • 1825. április 25. – Benkő Sámuel orvos, várostörténész
  • 1825. április 25. – Bódogh Mihály orvos
  • 1975. április 26. – Földesi József sebészorvos, kórházigazgató, Miskolc díszpolgára
  • 1861. április 27. – Palóczy László liberális reformpolitikus, Borsod vármegye országgyűlési követe
  • 1744. április 28. – Kelemen Didák minorita szerzetes
  • 1918. április 30. – Váncza Mihály tanár, hírlapíró
  • 2005. április – Károlyi József válogatott kapus
A lista szerkesztése


Szócikkválogatásszerkesztés 
Kossuth Lajos szobra az Erzsébet téren

Földrajz

Testvérvárosok

Kultúra

Látnivalók

Templomok

Történelem

Híres emberek

Oktatás

Sport

Városrészek

Egyebek

Cikkértékelésszerkesztés 
Miskolccal kapcsolatos szócikkek
cikkértékelő lapja
Miskolccal kapcsolatos
szócikkek
Fontosság
Nélk. Nagyon Közepes Kevéssé Nem értékelt Összesen
Minőség Kitüntetett Kitüntetett szócikk 13 9 0 0 0 22
Színvonalas 4 7 0 0 0 11
Teljes 12 68 6 1 0 87
Jól használható 9 274 12 3 0 298
Bővítendő 2 116 15 3 0 136
Vázlatos 0 8 6 2 0 16
Születő 0 11 6 1 0 18
Besorolt 40 493 45 10 0 588
Besorolatlan 0 1 0 0 125 126
Összesen 40 494 45 10 125 714

Tennivalókszerkesztés 

Ez a lap azonos a Miskolc-műhelyen és a Miskolc-portálon, így nem szükséges mindkét helyen bejegyzést tenni.

Megírandó szócikkek: Baráthegyi majorság (v) • Felsőhámor (Miskolc) (v) • Garadna-völgy (v) • Kemény Dénes Városi Sportuszoda (Miskolc) (v) • Mályi téglagyár (v) • Miskolc Városi Televízió (v) •  Szemere-kert (Miskolc) (v) • Szinvavölgyi Néptáncegyüttes (v) • Tetemvár (v) •  Több templom •  Hiányzó híres emberek •  Sötétkapu (Miskolc) •