A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt őskőkorszaki leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedőutak mentén épült, több település összeolvadásából (Diósgyőr, Miskolc, Hejőcsaba, Tapolca, Görömböly), mely települések már a középkorban kereskedővárosok voltak. Diósgyőr 1365-ben Nagy Lajos királytól városi rangot kapott. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. 1905-ben Miskolc megyei jogú város lett, ami nem jelentett királyi városi rangot. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban, ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését és legnagyobb népességszámát – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr, Hejőcsaba, Tapolca és Görömböly hozzácsatolásával.
A rendszerváltás után kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcaiBarlangfürdő, a diósgyőri vár és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a közeli Bükki Nemzeti Park. A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja.
A Weidlich-palota 1911-ben épült, késő szecessziós stílusú épület Miskolc belvárosában, a Széchenyi utca 19. szám alatt, hátsó frontja a Dr. Antall József parkra néz. Tervezője Hajós Alfréd vállalkozása, a Hajós és Villányi cég volt. Az épület 2007-től országos műemléki védelem alatt áll.
Az építtető Weidlich Pál kereskedő 1881-ben került Miskolcra, és tehetségének köszönhetően az 1920-as, 1930-as években már a város legtöbb adót fizető polgára volt. Áruházát két keskeny telek összevonásával építtette fel, amely a város első áruháza és abban az időben legnagyobb bérháza volt, 24 üzlethelyiséget és 30 lakást alakítottak ki benne. Az építkezés nagyjából egy évig tartott, 1911 végén az üzletek egy részébe már beköltözhettek, az év utolsó előtti napján megnyílt a pincében az Apolló mozi, és 1912 tavaszára már minden lakó és üzletbérlő birtokba vehette az új bérpalotát. A négyemeletes házban egy zárt udvart alakítottak ki, erre utal az épület főhomlokzatán a Weidlich-udvar megnevezés. A pincébe ereszthető elegáns kovácsoltvas kapu Miskolc egyik jelentős épületlakatos műhelyének, a Demeter testvéreknek a műve.
Az épület szimmetrikus, gazdagon díszített homlokzatán eredetileg toronypár emelkedett, közte timpanonnal. Az 1960-as évek városképrendezése során az akkori építészeti ízlésnek megfelelően az épület hivalkodónak ítélt két toronysisakját lebontották. 2011-ben az épület homlokzatát felújították, az oromfalat ekkor úgy építették vissza, hogy legközelebb visszahelyezhetők legyenek a toronysisakok is.
… Miskolc május 11-én tartja ünnepét abból az alkalomból, hogy Ferenc József király 1909-ben ezen a napon adta át a város címeres kiváltságlevelét?
… Miskolc területén az ősember már 70 000 évvel ezelőtt megtelepedett, és kevés olyan település van Európában, amely ilyen távú történelemmel rendelkezik?
… Miskolcról Anonymus is írt a Gesta Hungarorumban? „A vezér (Árpád) … Böngérnek, Bors apjának nagy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó folyóig, amelyet most Miskolcnak hívnak, azonkívül odaadta neki azt a várat, melyet Győrnek mondanak.”
… Laborfalvi Róza, a magyar színjátszás jelentős alakja Miskolcon született?
… az Avasra már az őskori ember is betelepült, és ott – különlegességszámba menő hőkezeléses technológiával – szakócákat és más kőeszközöket állított elő?
… a DVTK több mint száz éve, 1910. február 6-án alakult meg Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre néven?
… az Arany Szarvas Gyógyszertár a 19. század első felében került a mai, Erzsébet tér 2. szám alatti helyére, és Trangus Illés doktor 1762-től működtetett gyógyszertárának a jogutódja? (Sajnos 11 éve bezárt.)
… az első (műkedvelő) szimfonikus zenekar 1886-ban jött létre Miskolcon, aminek a munkásságát napjainkban az 1963-ban alakult Miskolci Szimfonikus Zenekar folytatja?
… a Villanyrendőr Miskolcon a Széchenyi utca és a Kazinczy/Szemere utca kereszteződését jelöli, amely a járdákon 1949-ben elhelyezett négy jelzőlámpáról kapta máig használatos nevét?
_2.jpg)
