1928

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1928 más naptárakban
Gergely-naptár 1928
Ab urbe condita 2681
Bahái naptár 84 – 85
Berber naptár 2878
Bizánci naptár 7436 – 7437
Buddhista naptár 2472
Burmai naptár 1290
Dzsucse-naptár 17
Etióp naptár 1920 – 1921
Hindu naptárak
Vikram Samvat 1983 – 1984
Shaka Samvat 1850 – 1851
Kali-juga 5029 – 5030
Holocén naptár 11928
Iráni naptár 1306 – 1307
Japán naptár 2588 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár 4624–4625
Kopt naptár 1644 – 1645
Koreai naptár 4261
Muszlim naptár 1346 – 1347
Örmény naptár 1377
ԹՎ ՌՅՀԷ
Thai szoláris naptár 2471
Zsidó naptár 5688 – 5689

Évszázadok: 19. század20. század21. század

Évtizedek: 1870-es évek1880-as évek1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek

Évek: 19231924192519261927192819291930193119321933

Események[szerkesztés]

Január[szerkesztés]

  • január 1.
    • Észtország bevezeti új pénznemét, az észt koronát.
    • Szentgotthárd vasútállomásán öt vagon „gépalkatrésznek” feltüntetett gépfegyvert foglal le a magyar hatóság. A szállítmány Olaszországból tart Lengyelországba. Az ügy kapcsán nemzetközi jegyzékváltás kezdődik amelyben a felek elhatárolódnak a cselekménytől, és értetlenségüknek adnak hangot.[1]
  • január 5.Berlinben a Landsberger Allé-n felrobban egy négyemeletes ház, az alagsorban működő élelmiszergyár ammónia felhalmozódása miatt. A baleset 20 halottjának, és 18 sebesültjének a híre bejárja a világsajtót.
  • január 10.
    • A magyar képviselőház közoktatási bizottsága elfogadja a Numerus clausus törvényjavaslatot.
    • A Franciaország felé irányuló német háborús jóvátételi szállítások kapcsán 750 millió frank értékű csalást fedeznek fel. A korrupcióban közel ötven német és francia gyáros és kereskedő érintett. Az ügy nagy nemzetközi visszhangot vált ki.
  • január 17.Szovjetunióban megkezdődnek a tisztogatások az állami hivatalokban. Az OGPU közel 51 000 polgári tisztviselőt távolít el „megbízhatatlanság” miatt. (Letartóztatják egyebek közt Lev Davidovics Trockijt is.)
  • január 19. – A szentgotthárdi fegyvercsempészés ügyének kivizsgálására alakult osztrák-magyar bizottság, az incidens vasútforgalmi rész tisztázására szorítkozik, ami nemzetközi csalódást okoz. Számos külföldi lap a magyar-olasz kormány szorosabb együttműködését emlegeti, és komolytalannak tartja az osztrák-magyar bizottság munkáját.
  • január 20. – Csehszlovák egyezség született Vatikánnal, amelynek értelmében a csehszlovák kormány visszaadja az egyház elkobzott birtokait, vagyonát, cserébe a szentszék beleegyezik, hogy püspök csak cseh állampolgár lehet és hogy az egyházmegyék nem tartoznak külföldi egyházi fennhatóság alá.[2]
  • január 21.
    • A Szovjetunióban Nyikolaj Ivanovics Buharin nyilatkozatában szembefordul a központi bizottsággal. Nyíltan bírálja a kollektív vezetés hiányát, az ország diktatórikus vezetési elveit, a parasztság katonai-feudális kizsákmányolását. Megnyilatkozásáért meghurcolják, január 30-án jobboldali elhajlónak nyilvánítja a központi bizottság.
    • Felkínálja átadásra Ausztriának a Szentgotthárdnál lefoglalt gépfegyvereket a magyar kormány, amelyet az osztrák fél visszautasít, feltételezhetően a nagy nemzetközi figyelmet kapott ügy miatt.
  • január 2829. – A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt kongresszusán határozat születik a csehországi német szociáldemokratákkal való fokozatos szervezeti egyesülésről.[3]
  • január 29.Esztergomban Serédi Jusztinián a székesegyházban tartott ünnepi mise keretei között elfoglalja Magyarország hercegprímási székét.
  • január 31.Lev Trockijt is száműzik több társával együtt Alma-Atába.

Február[szerkesztés]

  • február 1. – A Kisantant képviselői Genfben a Népszövetséghez fordulnak beadványukkal: vizsgáltassa ki elfogulatlan felekkel a szentgotthárdi fegyvercsempészés ügyét.
  • február 3. – Jugoszláv kormányválság tör ki, amikor a demokrata miniszterek kilépnek a kormányból.
  • február 8. – A jugoszláv kormányválság feloldására Vukčević miniszterelnök beadja a lemondását
  • február 11. – Megkezdődnek a svájci St. Moritzban az 1928. évi téli olimpiai játékok
  • február 13. – A magyar egyetemeken diáksztrájk kezdődik a Numerus clausus módosítása körüli viták miatt.
  • február 16. – A francia szenátus elutasítja a nők háború esetén történő besorozását, amely törvényjavaslatot korábban már a képviselőház elfogadott.
  • február 20. – A magyar kormány elrendeli, hogy a Szentgotthárdnál lefoglalt fegyvereket elárverezteti február 24-én, miután katonai célokra azokat alkalmatlanná tette.
  • február 22. – Jugoszláviában számos más próbálkozást követően újra Vukčević volt miniszterelnök alakít kormányt.
  • február 23. – Az osztrák kancellár, Ignaz Seipel egy beszédében azzal vádolja Olaszországot, hogy elnyomja a tiroli osztrák kisebbségeket.
  • február 24.
    • Benito Mussolini visszarendeli a bécsi olasz nagykövetet, válaszul az előző napi osztrák „vádaskodásra”.
    • A genfi Népszövetségi Tanács megbízott elnöke, Ceng-Lo jegyzékben kéri fel a magyar kormányt, a szentgotthárdi fegyvercsempészés kapcsán kitűzött árverezés elhalasztására, amelyet a magyar kormány visszautasít, mert minél hamarabb szeretné megnyugtatóan lezárni az ügyet.
  • február 24. – A Népszövetséghez adott magyar válasz kapcsán éles hangú Magyarországot bíráló cikkek sokasága jelenik meg a francia, és a Kisantant országainak vezető lapjaiban.
  • február 28. – A magyar képviselőház elfogadja a Numerus clausus módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Március[szerkesztés]

  • március 1.Benito Mussolini beszédében éles hangon bírálja Ausztriát. Hálátlan nemzetnek mondja, és az Osztrák-Magyar Monarchiát a népek börtöneként emlegeti.
  • március 4. – A lengyel általános választásokon heves küzdelem alakul ki a kormány pártok és a baloldal között. S bár a kormánylista a szavatok 27,6%-át kapja, mégis Józef Piłsudski alakíthat kormányt.
  • március 5. – A Szovjetunióban meghirdetik az első szocialista munkaversenyt. A Pravda hasábjain közlik a „Vörös Viborg”-i gyár munkásainak felhívását a szovjet dolgozó néphez.[4]
  • március 12.
    • Málta brit fennhatóság alá kerül
    • A szovjet titkos rendőrség német mérnököket tartóztat le a Donyecki szénmedence települései szerte, a termelés szervezett szabotálásának vádjával. Az affér elhúzódó diplomáciai jegyzékváltáshoz vezet a két ország között, jó időre beárnyékolva a két ország kapcsolatát.
    • A dél-amerikai Santos városában sárlavina pusztít, a lezúduló földtömeg városrészeket tesz lakhatatlanná.
  • március 15. – Törvényileg elrendelt hivatalos ünneppé nyilvánította a magyar kormány ezt a napot, a magyar történelem során először. New Yorkban 120 000 ember előtt leplezték le Kossuth Lajos szobrát.[2]
  • március 18. – A magyarországi Solt község egyik esti mozielőadásán felrobbanó filmtekercs gyorsan terjedő tüzet okoz. 6 halott, több súlyos égési sérült. Az ügy felveti a mozik biztonságának kérdését ország szerte. Később határozat születik a mozigépek fallal való elhatárolását a minden esetben.
  • március 21.Spanyolország kormánya döntést hoz: újra be kíván lépni a Népszövetségbe.
  • március 23. – Véres verekedésbe fajuló tüntetés a budapesti Népopera (ma Erkel Színház) előtt, a bemutatásra kerülő jazz-operett, a „Húzd rá Jonny” előadása miatt.
  • március 26. – Az olasz Friaul-tartományban földrengés pusztít. Az anyagi kár jelentős.
  • március 27.Lengyelországban botrány tör ki a parlament megnyitásakor, amikor a kormány ellenzékében álló szocialista elnököt szavaz meg a szejm.

Április[szerkesztés]

  • április 1. – Az éjszaka folyamán a törökországi İzmir városa és környékén jelentős földrengés pusztít.
  • április 10.
    • Az Atlanti-óceán egyes térségeinél nagy viharokat észlelnek. Megsérül egyebek mellett a teljesen biztonságosnak tartott Leviathan óriás gőzös.
    • Törökországban megszüntetik az iszlám államvallás jellegét.
  • április 11.Németországban a moabiti büntetőtörvényszék fogházából megszöktetik a baloldali írót, Otto Braunt. Az akciót élettársa Olga Benario által vezetett csoport hajtja végre, majd együtt Moszkvába távoznak. Az ügy nagy nemzetközi visszhangot vált ki.
  • április 12. – Pokolgépes merényletet követnek el az olasz uralkodó III. Viktor Emánuel és kísérete ellen milánói vásár megnyitásakor. A robbanás 20 embert megölt, sok a sérült, az uralkodó azonban sértetlen maradt. A felelősöket nem találták meg.
  • április 13. – A német Köhl kapitány vezette Bremen nevű Junkers W 33 repülőgép a világon elsőként 37 repült órával, leszállás nélkül átrepüli az Atlanti-óceánt. A gép az írországi Baldonnelből indult és a kanadai Greenly Island-on szállt le (Labrador, Newfoundland).[5]
  • április 14.
    • Litvánia kormánya, erőteljes kommunista veszélyre való hivatkozással feloszlatja a parlamentet, és diktatúrát vezet be, amely komoly feszültséget teremt a szomszédos Lengyelország és Litvánia között.
    • Bulgáriában földrengés pusztít Csirpan és Plovdiv környékén. Közel 21 000 épület pusztul el. Sokan válnak hajléktalanná, a halottak száma 130.
  • április 17. – Ismét erős földrengés pusztít Bulgáriában, ezúttal két napon keresztül, több hullámban. Közel 80 000 ember marad fedél nélkül, sok száz halott.
  • április 22. – Franciaországban megtartott választásokon nincs változás. A nemzeti koalíció megőrizte többségét, a többi pártra szavazók aránya sem változott.
  • április 23. – Kora hajnalban görögországi Korinthosz városát, és környékén erős földrengés rázza meg. Az 1858-as földrengés következtében újraépült város jelentős része elpusztul, közel 200 000 épület.[6]
  • április 27.Bécsben letartóztatják Kun Bélát, aki a későbbi nyomozás szerint újabb kommunista forradalmat kívánt előkészíteni Magyarországon.

Május[szerkesztés]

Június[szerkesztés]

A Račić-féle merénylet a belgrádi parlamentben
(1928. június 20.)
  • június 2. – A Nyikolaj Buharin éles kritikájával egyetértő, Mihail Tomszkijt leváltják a Szakszervezetek Összoroszországi Központi Tanácsának elnöki tisztségéről.
  • június 12. – A német választások eredménye után Wilhelm Marx kormánya lemond. Paul von Hindenburg köztársasági elnök a szocialistákat bízza meg kormányalakítással.
  • június 18.Görögország több városában tartanak sztrájkot, utcai felvonulást, amely számos helyen vezet véres összetűzésbe.
  • június 19. – A belgrádi parlamentben Stjepan Radić képviselő felterjeszti a nottunoi egyezmény ratifikálását. A radikális párt több képviselője éles kirohanásban utasítja el. Sőt egyik javaslatukban Stjepan Radić orvosi elmeállapotának megállapítását kérvényezi a szkupstinától.
  • június 20.
    • Puniša Račić szerb képviselő a Nettuno-egyezmény ratifikációs vitája során a belgrádi parlamentben rálő Stjepan Radićra és a Horvát Parasztpárt (HPP) további négy vezetőjére. (Ketten a helyszínen, Radić augusztus elején belehal sérüléseibe. A HPP új vezetője Vladko Maček.)[8]
    • Bukarestben megkezdődik a Kisantant konferenciája. Marinkovics jugoszláv külügyminiszter felveti Ausztria csatlakozását a gazdasági rendszerbe.
  • június 21.Zágrábban véres zavargások kezdődnek a belgrádi merénylet miatt. A kormány elnapolja a szkupstina ülését, és ostromállapotot hirdet Zágráb városában.
  • június 23. – Jugoszláviában óriási tömeg kíséri utolsó útjára a meggyilkolt képviselőket. Zágrábban pattanásig feszült a helyzet.
  • június 27.Lengyelországban Józef Piłsudski betegségére való hivatkozással lemond. A helyettes miniszterelnök, Bartel alakít új kormányt
  • június 28. – „Ausztria nem lép be a Kisantant gazdasági rendszerébe” - nyilatkozza az osztrák kancellár, Ignaz Seipel.[9]

Július[szerkesztés]

  • július 4. – A jugoszláv király többekkel tárgyal, míg végül Anton Korošec, a szlovén radikális párt vezérét bízza meg kormányalakítással.
  • július 5. – Görögországban megalakul a Elefthériosz Venizélosz miniszterelnökségével az új kormány. Első lépésként feloszlatják a parlamentet és új választásokat írnak ki.
  • július 7. – Moszkvában Vjacseszlav Mihajlovics Molotov elnök által összehívott Komintern vezetőségi ülésen eltávolítják Nyikolaj Buharint a szervezet éléről. Helyét Dimitrij Manuilszkij veszi át. Mint ismeretes Buharin éles kritikát fogalmazott meg a szovjet vezetéssel szemben, a diktatórikus kormányzás ellen, amiért meghurcolták.
  • július 8.Chile partvidékén, Aranco kikötője közelében kialakult nagy viharban, 300 emberrel a fedélzetén, elsüllyedt az Angamos nevű gőzhajó. Nincs túlélő.
  • július 9. – Szófiában éjszaka több lövéssel meggyilkolják a bulgáriai látogatáson részt vevő macedóniai forradalmi bizottság vezetőségi tagját, Protogerov tábornokot, mert szembe helyezkedett szervezet radikális szárnyával. (Protogerov az elszakadási mozgalom egyik meghatározó alakja.)
  • július 10. – Az 1924 óta közös szovjet-kínai igazgatás alatt álló Kelet-kínai Vasút vonalait elfoglalják a kínai Csang Kaj-sek vezette fehér-gárdisták, és ellenőrzésük alá vonják.
  • július 11. – Belgrádban megalakul a Korošec-kormány. (Korošec koalíciós partnerei nem támogatják trialista elképzeléseit.)[10]
  • július 13. - Jugoszláviától való elszakadásért küzdő macedon forradalmi szervezet egy tagja öngyilkos merényletet követ el a jugoszláv belügyminisztérium közbiztonsági osztály vezetője ellen. Lazius Zika életben marad, a merénylő nem.
  • július 17.Mexikó elnökét, Álvaro Obregón tábornokot meggyilkolják.
  • július 28. – Elkezdődnek az 1928. évi nyári olimpiai játékok a hollandiai Amszterdamban.
  • július 31. - Anglia és Franciaország új tengeri egyezményt köt, amelynek értelmében a tengeri fegyverkezés során összehangolják erőiket.

Augusztus[szerkesztés]

  • augusztus 1.Zágrábban a horvát néppárti gyűlésen önálló Horvátországot követelnek. Utcai tömeg demonstrációk kezdődnek. A jugoszláv kormány elítéli az elszakadási törekvést.
  • augusztus 6.
    • Az F. XIV. jelű olasz tengeralattjáró, hadgyakorlat közben elsüllyed, legénysége nem éli túl a balesetet.
    • A jugoszláv parlament elfogadja a nettunói egyezményt.
    • Zágrábban politikai gyilkosság kelt országos felháborodást. Risztovics zágrábi újságírót agyonlövi egy vasutas, mert az újságíró cikkeiben rendszeresen negatív hangot ütött meg a horvát nemzetiségiekkel szemben.[11]
  • augusztus 313. – A prágai magyar egyetemisták Szent György-körének gombaszögi táborozásán megalakul a csehszlovákiai magyar fiatal baloldali értelmiség Sarló mozgalma.[12]
  • augusztus 12. – Tömegmegmozdulások Zágrábban Stjepan Radić temetése alkalmából.[13]
  • augusztus 20. – A budapesti Szabadság téren felavatják hivatalosan is az első ország-zászlótartó emlékhelyet, amelynek felállítását a Pesti Hírlap hasábjain Urmánczy Nándor kezdeményezte.[14]
  • augusztus 22. – Berlinben megkezdi munkáját az Interparlamentáris Unió.
  • augusztus 27.Párizsban ünnepélyes külsőségek között aláírják a Kellogg–Briand-paktumot
  • augusztus 28.
  • augusztus 31. – A magyar minisztertanács ülésen tárgyalja az infláció letörésére szóló intézkedési terveket.

Szeptember[szerkesztés]

  • szeptember 1. – A tiranai albán nemzetgyűlés Ahmed Zogut, I. Zogu albán királlyá nevezi ki.
  • szeptember 2.Risztics János magyar pilóta, Zimmermann német pilótával elindulnak Dessauból, hogy rekordkísérletet tegyenek. Vállalásuk szerint leszállás nélkül kívánnak eljutni repülőgépükkel Tokióba.
  • szeptember 3.
    • Magyarországon Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatási miniszter rendeletére felemelik az egyetemre felvehető hallgatók létszámát. „Egy nemzet felemelkedését a kiművelt emberfők hozzák meg.”[15]
    • Risztics János magyar pilóta technikai okok miatt Moszkvában leszállásra kényszerül.
  • szeptember 11. – A monzai gyorsasági autóversenyen egy autó belerohan a nézők közé. Huszonegy halott, sok sérült. A balesetet követően biztonsági előírásokat vezetnek be.
  • szeptember 19.Genfben csehszlovák-jugoszláv szövetségi szerződést ír alá a két ország külügyminisztere. Az egyezmény része a Kisantant későbbi kialakulásának

Október[szerkesztés]

November[szerkesztés]

December[szerkesztés]

  • december 2. – A helyhatósági választások Csehszlovákiában, ahol a kormánypártok nem szerzik meg az abszolút többséget, de sikerül elérniük, hogy nem kell új kormányt alakítani. (Szlovákiában a választások – az új közigazgatási beosztásának megfelelően – egyúttal az első szlovákiai tartománygyűlési választást is jelentik.)[17]
  • december 12. – Romániában Iuliu Maniu pártja 89,9%-os többséget szerez a választásokon.[18]
  • december 17. – A magyar-román ún. „Optáns-per” megoldására közvetlen tárgyalások kezdődnek Opatijában.

Az év témái[szerkesztés]

1928 a tudományban[szerkesztés]

  • Alexander Fleming felfedezi a penicillint
  • Budapesten üzembe helyezik az első regiszteres rotary rendszerű telefon központot (Krisztina-központ)

1928 a légi közlekedésben[szerkesztés]

1928 a vasúti közlekedésben[szerkesztés]

1928 a filmművészetben[szerkesztés]

1928 az irodalomban[szerkesztés]

1928 a zenében[szerkesztés]

1928 a sportban[szerkesztés]

Születések[szerkesztés]

Halálozások[szerkesztés]

Nobel-díjasok[szerkesztés]

  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.
Fizikai Owen Willans Richardson
Kémiai Adolf Otto Reinhold Windaus
Orvosi-fiziológiai Charles Jules Henri Nicolle
Irodalmi Sigrid Undset
Béke nem adták ki

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pesti Hírlap 1928-évi naptára 21. oldal
  2. ^ a b Radics Elemér: A Dunatáj / III. kötet. Budapest, 1946. Gergely Rt. kiadása, 480. old
  3. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 136. o.
  4. Baló György - Lipovecz Iván: Tények könyve '90 - Ráció Kiadó Kft. 1989. / 172. old
  5. Pesti Hírlap 1929-évi naptára 47. oldal
  6. Pesti Hírlap 1929 évi naptára / 47. old.
  7. Kronológia. In.: Rubicon. XXVII. évf., 292. (2016/3.) sz., 43. oldal, ISSN 0865-6347
  8. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 165. o.
  9. Pesti Hírlap 1929-évi naptára 44. oldal
  10. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 165. o.
  11. Pesti Hírlap 1929-évi naptára 46. oldal
  12. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 136. o.
  13. Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 165. o.
  14. Pesti Hírlap 1929-évi naptára 38. oldal
  15. Pesti Hírlap 1929-évi naptára 39. oldal
  16. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 136. o.
  17. Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 136. o.
  18. Radics Elemér: A Dunatáj / III. kötet. Budapest, 1946. Gergely Rt. kiadása, 485. old

Források[szerkesztés]

  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1928 témájú médiaállományokat.