Portál:Első világháború

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az első világháború portálja
German photo with English Tank.jpg
Royal Irish Rifles ration party Somme July 1916.jpg
Big four.jpg

Az első világháború, melyről azt is mondták: "a háború amely véget vet minden háborúnak", 1914-től 1918-ig tartott. Az összesen több mint 15 millió ember halálát okozó, négy éven át tartó öldöklő küzdelem a korabeli gyarmat- és érdekeltségrendszer újrafelosztásáért indult. Bár valamennyi részt vevő nemzet meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit, s fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok, a háború végül négy évnyi véres küzdelemmé terebélyesedett. Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett a háború végére, valamint a német területszerzés illúziója is szertefoszlott. A háborút lezáró békerendszer igazságtalanságai a második világháború kitöréséhez vezettek.

Összefoglaló táblázat
RomaniaDefeadted1916.jpg


A központi hatalmak 1916-os sikeres Románia elleni támadását követően a kőbányai Részvény-Serfőződe által kiadott plakát (szövege: Távirat. Részvényserfőződe Kőbánya. Tavaszi Részfénysör megérkezett, ellenség megadta magát.) '
Featured article star.svgAjánlott szócikkszerkesztés 
Bouvard Arz von Straussenburg.jpg

Báró straussenburgi Arz Artúr (németül: Arthur Freiherr Arz von Straussenburg), (Nagyszeben, 1857. június 16.Budapest, 1935. július 1.) erdélyi szász származású magyar katonatiszt, császári és királyi vezérezredes, az első világháború sikeres katonai vezetője, az Osztrák–Magyar Monarchia haderőinek utolsó vezérkari főnöke (191718).

Nagy múltú erdélyi szász nemesi családból származott. 1876-ban érettségizett a nagyszebeni evangélikus líceumban, majd tanulmányait a nagyszebeni jogakadémián folytatta, ahonnan azonban az első tanév leteltét megelőzően önkéntes szolgálatra jelentkezett egy császári és királyi vadászalakulathoz. Önkéntes szolgálati idejét követően hivatásos tiszti pályára lépett, és elvégezte a bécsi Hadiiskolát (Kriegsschule). A következő években különböző csapattesteknél és a vezérkarnál töltött be pozíciókat, 1902-től ezredes, majd 1908-ban vezérőrnagyi rendfokozatot kapott. 1912-től altábornagy, majd a rákövetkező évben a bécsi Hadügyminisztériumba helyezték osztályvezetőnek (Sektionschef).

Az első világháború kitörését követően a 15. gyalogos hadosztály parancsnokává nevezték ki, majd a kassai VI. hadtest parancsnokságát átvéve oroszlánrészt vállalt az 1914. november 28. és december 18. között zajló limanovai csatában és a májusi gorlicei áttörésben, melyeknek köszönhetően a központi hatalmak erőinek sikerült megállítani az orosz csapatok előrenyomulását a keleti fronton. 1915 augusztusában gyalogsági tábornokká léptették elő, majd 1916-ban az I. hadsereg élére nevezték ki, mely pozícióban sikeresen vette föl a harcot a számbeli fölényben lévő román csapatokkal azok erdélyi offenzívája során, és részt vett Románia megszállásában.

1917. március 1-jén IV. Károly magyar király sokak meglepetésére a sikeres harctéri parancsnokot nevezte ki a közös hadsereg vezérkari főnökévé a posztról távozó Franz Conrad von Hötzendorf helyére. Regnálása alatt az osztrák-magyar csapatok jelentős sikereket értek el mind a keleti, mind az olasz fronton, a caporettói áttörés során a központi hatalmak erői jelentős vereséget mértek az olasz erőkre, azonban a kellő utánpótlást és német támogatást nélkülözve az osztrák-magyar támadás összeomlott. A központi hatalmak haderőinek döntő vereségét látva Arz felügyelete mellett a Monarchia 1918. november 3-án Padovában fegyverszünetet kötött Olaszországgal. A haderő főparancsnokának tisztéről lemondó uralkodó, IV. Károly Arz tábornokot kérte fel a poszt betöltésére, ő azonban elhárította a kinevezést.

A háború után a tábornok nyugdíjba vonult, és Bécsbe költözött, azonban a Monarchia szétesését követően nyugdíját megvonták, és innentől kezdve szűkösen élt, volt császári tisztek által létrehozott pénzalaptól részesült segélyben, majd 1925-től a magyar kormány is folyósított számára kegydíjat. 1933-ban magyar állampolgárságot kapott és hivatalos lakhelye Budapestre került át, itt hunyt el 1935-ben.


Csatákszerkesztés 
Az 51. honvéd hadosztály rohamszázada az erdély harcok idején
Az 51. honvéd hadosztály rohamszázada az erdély harcok idején

Az erdélyi hadjárat Románia 1916. augusztus 27-i hadba lépését követően meginduló támadó offenzíva volt, mely során három román hadsereg lépte át Erdély keleti határát és indult meg az ország belső területei felé. Az offenzíva célja a Maros vonalának elérése volt, majd onnan két irányból továbbmenetelve a Tisza síkságára való kijutás és közvetlen támadás a magyar főváros, Budapest irányában. A román csapatok szeptember első hetében megszállták Petrozsényt és az Erdély délkeleti és keleti határa mögött fekvő székely medencéket. A román előrenyomulással párhuzamosan előbb a határ menti, majd a belső vármegyékből is spontán menekülthullám indult meg, melynek ellátása és útjának szervezése hatalmas nehézségekkel járt és komoly szervező munkát kívánt, továbbá jelentős mennyiségű vasúti kapacitást vett igénybe, mely az osztrák-magyar-, illetve német csapatok frontra szállítását is akadályozta.

A számbeli fölényben lévő román csapatokkal szemben kezdetben csak a csekély harcértékkel bíró 1. osztrák-magyar hadsereg (parancsnoka Arthur Arz von Straussenburg) állt szemben, de részben az utánpótlási gondok, a harctéri tapasztalat hiánya és a román vezérkar hozzá nem értése folytán az offenzíva a vártnál lassabban haladt, a román alakulatok az első három hét alatt mindössze 60 km-t jutottak előre az északi és 100 km-t a déli szárnyon. A késlekedést kihasználva csapaterősítések érkeztek a régióba, és az osztrák-magyar erők az újonnan felálló 9. német hadsereggel (parancsnoka Erich von Falkenhayn) együtt sikeres ellentámadást indítottak, melynek eredményeképp október közepére a román alakulatok kiszorultak az ország területéről, majd a központi hatalmak folytatódó támadásai következtében az év végére Románia túlnyomó része is megszállás alá került.


A projekt

Miben vehetsz részt?

Több módon is a Első világháború segítségére lehetsz:

A portált a Magyar Wikipédia Első világháború műhely elnevezésű szerkesztői csoportja üzemelteti


RomaniaDefeadted1916.jpg
1914 Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam.jpg
Csatlakozz az első világháború műhelyhez!
Új szerkesztőket keresünk az első világháború műhelybe. Ha érdekel a kora XX. századi haditechnika és szeretnél egy jó csapat tagja lenni ne habozz!
A csatlakozáshoz vedd fel a kapcsolatot a műhely vezetőjével Történelem p-vel, vagy írj a műhely vitalapjára.


Idézetszerkesztés 
Liviu Rebreanu.jpg
Estefelé Vidor, a sírásó, hazaérkezett a városból, ahol a sógorával járt, és nyomban meg akarta tudakolni Bologától, mi az igazság a béke körül, mert a környéken újabb ütközetekről szóló hírek keringenek...

– Mi fogunk legutoljára értesülni a békéről – mondta Apostol –, mert a békét azok csinálják, akik nem kóstolták meg a háborút!

Liviu Rebreanu: Akasztottak erdeje
(„Pădurea spânzuraților”, 1922, Harmadik könyv 4. - részlet)
Első világháború a WikiMédián (angol nyelvű)
Hírek Idézetek Könyvek Kifejezések, szótár Képek, médiafájlok
Wikinews-logo.svg
Wikiquote-logo.svg
Wikibooks-logo.svg
Wiktionary-logo-en.svg
Commons-logo.svg
Wikihírek     Wikidézetek     Wikikönyvek     Wikiszótár     Wikimedia Commons
További portálokszerkesztés 
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Vallás
Wikipédia