Portál:Első világháború
|
|
|
Az első világháború, melyről azt is mondták: "a háború amely véget vet minden háborúnak", 1914-től 1918-ig tartott. Az összesen több mint 15 millió ember halálát okozó, négy éven át tartó öldöklő küzdelem a korabeli gyarmat- és érdekeltségrendszer újrafelosztásáért indult. Bár valamennyi részt vevő nemzet meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit, s fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok, a háború végül négy évnyi véres küzdelemmé terebélyesedett. Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett a háború végére, valamint a német területszerzés illúziója is szertefoszlott. A háborút lezáró békerendszer igazságtalanságai a második világháború kitöréséhez vezettek.
_3.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Ajánlott szócikkszerkesztés 
Az SMS Friedrich der Große csatahajó volt a Német Császári Haditengerészet Kaiser-osztályú hajóinak második egysége. A gerincét 1910. január 26-án fektették le Hamburgban, a vízrebocsátására 1911. június 10-én került sor és 1912. október 15-én állították szolgálatba. A hajó fő fegyverzetét tíz darab 30,5 cm-es (12 hüvelykes) ágyú képezte, melyeket öt lövegtoronyban helyeztek el. A csúcssebessége 23,4 csomó (43,3 km/h) volt. A Friedrich der Große a háború nagy része során a Nyílt-tengeri Flotta (Hochseeflotte) III. csatahajórajához volt beosztva, és az átadásától fogva 1917-ig a flotta zászlóshajójaként szolgált.
Négy testvérhajójával (Kaiser, Kaiserin, König Albert, Prinzregent Luitpold) részt vett az első világháború összes nagy tengeri hadműveletében, így a skagerraki csatában is (1916. május 31. – június 1.). A csata során a Friedrich der Große a flotta közepén hajózva nem volt annyira a harcok sűrűjében, mint az előtte haladó König és Großer Kurfürst csatahajók vagy az I. felderítőcsoport csatacirkálói, így a csatát is karcolások nélkül úszta meg. 1917-ben az új Baden csatahajó váltotta a flotta zászlóshajójaként.
Az 1918 novemberi fegyverszünet aláírása után a Friedrich der Großét a Hochseeflotte legtöbb nagy egységével együtt Scapa Flow-ban internálták. A hajókat lefegyverezték, és legénységüket a minimálisan szükségesre csökkentették, míg az antant-hatalmak a versailles-i békeszerződés végső formáját vitatták meg. 1919. június 21-én, napokkal a szerződés aláírása előtt Ludwig von Reuter ellentengernagy, az internált flotta parancsnoka a hajók elsüllyesztésére adott parancsot, hogy azok ne kerülhessenek a britek kezére. A Friedrich der Großét 1936-ban kiemelték, és építőanyagát értékesítették. Harangját 1965-ben visszaszolgáltatták Németországnak, jelenleg a flotta glücksburgi főhadiszállásán őrzik.
A skagerraki csata (németül: Skagerrakschlacht; angolul: The Battle of Jutland, gyakran jütlandi csata) tengeri összecsapás volt az első világháború során a brit és a német főerőket felvonultató Nagy Flotta (Grand Fleet) és a Nyílt-tengeri Flotta (Hochseeflotte) között. Ez volt az háború legnagyobb tengeri csatája, az egyetlen nagyszabású ilyen jellegű ütközet a konfliktus során. Ez számít továbbá a hadtörténet legnagyobb tengeri csatájának, melyet csatahajók vívtak meg. A csatára 1916. május 31-én és június 1-jén került sor az Északi-tengeren a Skagerrak tengerszoros bejáratánál, a Jütland-félszigettől nyugatra. (Az antant terminológiája után nevezik jütlandi csatának is.) A Norvégia irányába előretörő német flottának a britek csapdát állítottak, de a kibontakozó harc során a túlerő ellenére jelentősen nagyobb veszteségeket okoztak a briteknek és az éjszaka folyamán sikerült áttörniük az ellenség vonalain, így az összecsapást ők könyvelhették el sikerként.
A magas brit veszteségekhez jelentős mértékben járult hozzá a lőszerek kezelésére vonatkozó biztonsági szabályzat megszegése. A csata utáni brit vizsgálatok arra az eredményre jutottak, hogy a hajóik védettsége nem megfelelő, az általuk használt lőszer pedig túl gyenge minőségű a német flotta ellen vívandó harchoz, így a további német előretörések alkalmával már kerülték az összecsapást és ezért több csatára már nem került sor a szemben álló flották főereje között a háború során. Az erősen védett skóciai támaszpontokról a britek továbbra is fenn tudták tartani az Északi-tenger blokádját, anélkül, hogy harcba bocsátkoztak volna.
Miben vehetsz részt?
Több módon is a Első világháború segítségére lehetsz:
- Bővítsd a csonkokat
- Készíts új cikkeket
- Kategorizáld megfelelően a szócikkeket
- Illusztráld a cikkeket
- Illeszd be a {{Első világháborúportál}} szöveget az első világháborúval kapcsolatos szócikkekbe
- Segítsd ötleteiddel a projektet
A portált a Magyar Wikipédia Első világháború műhely elnevezésű szerkesztői csoportja üzemelteti
Új szerkesztőket keresünk az első világháború műhelybe. Ha érdekel a kora XX. századi haditechnika és szeretnél egy jó csapat tagja lenni ne habozz!
A csatlakozáshoz vedd fel a kapcsolatot a műhely vezetőjével Történelem p-vel, vagy írj a műhely vitalapjára.
Winston Churchill- Robert William Seton-Watson
Horthy Miklós- Arthur Arz von Straussenburg
Vlagyimir Iljics Lenin
Török függetlenségi háború- Császári és Királyi Haditengerészet
- Császári és Királyi Légierő
- Miskolci 10. honvéd gyalogezred
- SMS Szent István
SMS Lützow- SMS Friedrich der Große (1911)
- A Magyar Királyság az első világháborúban
Fekete kolostor (regény)
Akasztottak erdeje (regény)
Portugália az első világháborúban- Szarajevói merénylet
- Nyugati front (első világháború)
Első világháború
.svg){kind=small}
| „ | Tizennyolc esztendősek voltunk, s kezdtük szeretni a világot és az életet; és lövöldöznünk kellett rá. Az első becsapódó gránát a szívünket találta. | ” |
| – Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan („Im Westen nichts Neues”, 1929) | ||
