Ugrás a tartalomhoz

Portál:Első világháború

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az első világháború portálja

Az első világháború, melyről azt is mondták: "a háború amely véget vet minden háborúnak", 1914-től 1918-ig tartott. Az összesen több mint 15 millió ember halálát okozó, négy éven át tartó öldöklő küzdelem a korabeli gyarmat- és érdekeltségrendszer újrafelosztásáért indult. Bár valamennyi részt vevő nemzet meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit, s fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok, a háború végül négy évnyi véres küzdelemmé terebélyesedett. Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett a háború végére, valamint a német területszerzés illúziója is szertefoszlott. A háborút lezáró békerendszer igazságtalanságai a második világháború kitöréséhez vezettek.

Összefoglaló táblázat


Brit katonák a somme-i csata első napján (1916. július 1. – utólag színezett)
Ajánlott szócikkszerkesztés 
Német katona valahol a nyugati fronton (1916)
Német katona valahol a nyugati fronton (1916)

Az első világháború nyugati frontját 1914-ben, közvetlenül a háború kitörését követően a német hadsereg Luxemburg és Belgium elleni hadműveleti és az említett országok megszállása nyitotta meg, majd a francia területek felé való előretöréssel folytatódott. A megállíthatatlannak tűnő német előrenyomulást csak az első marne-i csatában sikerült feltartóztatni. Ekkor mindkét hadviselő fél lövészárokrendszereket kezdett kiépíteni az Északi-tengertől egészen a svájci határig. Ez a vonal a háború jelentős részében viszonylag állandó maradt.

1915 és 1917 között mindkét részről számos offenzívát indítottak a nyugati fronton. A támadásokat nagy erejű tüzérségi csapások jellemezték és a korra jellemző harci és technikai eszközök használata mellett jelentős számú élőerőt is bevetettek. A fedezékek, géppuskafészkek, szögesdrótrendszerek és a tüzérség használata mindkét oldalon rendkívül nagy emberáldozatot követelt, ám egyik fél sem tudott döntő csapást mérni a másikra.

Az áttörés elérésének érdekében a fronton addig még nem használt haditechnikai eszközöket is alkalmaztak. Ilyenek voltak például a harci gázok, a repülőgépek és a tankok. De ezek az eszközök csak a megfelelő harceljárások kidolgozása után voltak igazán használhatóak, eleinte nem értek el vele komolyabb hadi sikereket.

Mindezek mellett mégis ezen a fronton dőlt el a háború, mivel az Amerikai Egyesült Államok hadba lépésével az antant került túlerőbe. Az 1918-as szövetséges hadjárat meggyőzte a német parancsnokokat, hogy a vereség elkerülhetetlen, így a kormány tárgyalni kezdett a megadás feltételeiről. A compiègne-i fegyverszünetet 1918. november 11-én írták alá.

Eseményekszerkesztés 
A szerződés magyar aláírói Benárd Ágost küldöttségvezető (balra, cilinderrel a kezében) és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ, államtitkár (jobbra, fedetlen fővel) távoznak az aláírás után
A szerződés magyar aláírói Benárd Ágost küldöttségvezető (balra, cilinderrel a kezében) és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ, államtitkár (jobbra, fedetlen fővel) távoznak az aláírás után
A trianoni békeszerződés következtében kialakult nemzetiségi arányok a volt Magyar Királyság területén létrejött államokban
A trianoni békeszerződés következtében kialakult nemzetiségi arányok a volt Magyar Királyság területén létrejött államokban

A trianoni békeszerződés (magyar forrásokban gyakran békediktátum, illetve kényszerszerződés, békeparancs) az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként az első világháborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait és sok kis multinacionális államot hozott létre a birodalom helyett.

A szerződést a felek, budapesti idő szerint 1920. június 4-én 16:32-kor írták alá a versailles-i Nagy-Trianon kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galérie des Cotelles-ben.

A szerződésben a győztes felek kijelentik, hogy Magyarország felelős a háborúban győztes államoknak okozott károkért (161. cikk), a VIII. rész további cikkeiben és függelékeiben pedig részletesen szabályozzák az ennek következtében teljesítendő jóvátétel feltételeit. A szerződésbe foglalt megállapítások megegyeztek az Edvard Beneš cseh politikus által megfogalmazottakkal, aki így vélekedett: „Az egész világ elborzadt ... és megértette, hogy a háborút nem egyedül az egykori Osztrák–Magyar Monarchia végzetes politikája robbantotta ki, hanem sokkal inkább Budapesten, mint Bécsben készítették elő.”

A trianoni békeszerződést a Magyar Királyság nevében az 1920 márciusában Horthy Miklós által kinevezett Simonyi-Semadam-kormány képviseletében és felhatalmazásával Benárd Ágost, a magyar kormány népjóléti és munkaügyi minisztere, a küldöttség vezetője és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár írta alá. A választás azért esett rájuk, mivel a rangos és közismert politikusok egyike sem akarta magát kompromittálni a hazánkra nézve végzetes és máig is meghatározó trianoni békeszerződés aláírásával.

Az első világháborúban győztes antanthatalmak elsődleges célja Németország és a háborúban vele szövetséges országok alapvető meggyengítése volt, ezen felül céljuk volt a jelentős háborús jóvátétel követelése, valamint a soknemzetiségű nagyhatalmak egységének megtörése is, mint amilyen az Osztrák–Magyar Monarchia vagy az Oszmán Birodalom volt. A döntéshozók a magyarokkal szembeni Európa-szerte létező ellenséges hozzáállást sem tudták figyelmen kívül hagyni.

A történelmi okirat Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett 35 000 főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is.

A szintén az antanthoz tartozó Amerikai Egyesült Államok, amely akkor nem lett tagja a Népszövetségnek, a szerződést ugyan aláírta, de később nem ratifikálta. Az USA és Magyarország később Washingtonban kötött békét: ez a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezik a trianonival. Az ily módon létrejött I. világháború utáni kényszer-békerend azonban összeomlott.


A projekt

Miben vehetsz részt?

Több módon is a Első világháború segítségére lehetsz:

A portált a Magyar Wikipédia Első világháború műhely elnevezésű szerkesztői csoportja üzemelteti


Csatlakozz az első világháború műhelyhez!
Új szerkesztőket keresünk az első világháború műhelybe. Ha érdekel a kora XX. századi haditechnika és szeretnél egy jó csapat tagja lenni ne habozz!
A csatlakozáshoz vedd fel a kapcsolatot a műhely vezetőjével Történelem p-vel, vagy írj a műhely vitalapjára.


Idézetszerkesztés 

Meggörnyedve, koldusok zsák alatt,


Káromkodva a sártengeren át,
Már a rakétafény is elmaradt,
De botorkáltunk pihenni, tovább.
Alvajárók. Itt-ott bakancstalan,
Vércipőben bicegő vak sereg;
A végkimerültségtől ittasan
Nem hallottuk, ha akna süvített.


Gáz! Gáz! Gyorsan! – Mindenki fejveszetten
Kapkodja föl a maszkot, épp időre;
De egyvalaki még üvöltve fetreng,
Mint aki tűzbe hullt vagy mészgödörbe…
Félhomályos volt és zöld az üveg –
Akárha zöld tengerben fuldokolna.


Álmaimban jelenik újra meg,
Glugyog, mint az eltömődött csatorna.


Követnéd csak te álmodban a kordét,
Amire feldobtuk, míg dúlt a harc,
Látnád te, ahogy egy szemet kifordít
A vonagló, szétesett ördögarc;
Hallanád, ahogy minden zökkenőre
Kibukik száján egy vérbuborék,
Mint a fölkérődzött falat fűzöldje,
Mint fekélyes nyelven a lepedék,
Barátom, nem szavalnád te sem ezt
A diadalra sóvár, régimódi
Hazugságot: Dulce et Decorum est


Pro patria mori.
Első világháború a WikiMédián (angol nyelvű)
Hírek Idézetek Könyvek Kifejezések, szótár Képek, médiafájlok
Wikihírek     Wikidézetek     Wikikönyvek     Wikiszótár     Wikimedia Commons
További portálokszerkesztés