Portál:Első világháború
|
|
|
Az első világháború, melyről azt is mondták: "a háború amely véget vet minden háborúnak", 1914-től 1918-ig tartott. Az összesen több mint 15 millió ember halálát okozó, négy éven át tartó öldöklő küzdelem a korabeli gyarmat- és érdekeltségrendszer újrafelosztásáért indult. Bár valamennyi részt vevő nemzet meg volt győződve arról, hogy gyors offenzívával legyőzheti ellenfeleit, s fél év alatt véget érhetnek a hadmozdulatok, a háború végül négy évnyi véres küzdelemmé terebélyesedett. Az Osztrák–Magyar Monarchia szétesett a háború végére, valamint a német területszerzés illúziója is szertefoszlott. A háborút lezáró békerendszer igazságtalanságai a második világháború kitöréséhez vezettek.

Az SMS Friedrich der Große csatahajó volt a Császári Haditengerészet Kaiser-osztályú hajóinak második egysége. A gerincét 1910. január 26-án fektették le Hamburgban, a vízrebocsátására 1911. június 10-én került sor és 1912. október 15-én állították szolgálatba. A hajó fő fegyverzetét tíz darab 30,5 cm-es (12 hüvelykes) ágyú képezte, melyeket öt lövegtoronyban helyeztek el. A csúcssebessége 23,4 csomó (43,3 km/h) volt. A Friedrich der Große a háború nagy része során a Nyílt-tengeri Flotta (Hochseeflotte) III. csatahajórajához volt beosztva, és az átadásától fogva 1917-ig a flotta zászlóshajójaként szolgált.
Négy testvérhajójával (Kaiser, Kaiserin, König Albert, Prinzregent Luitpold) részt vett az első világháború összes nagy tengeri hadműveletében, így a skagerraki csatában is (1916. május 31. – június 1.). A csata során a Friedrich der Große a flotta közepén hajózva nem volt annyira a harcok sűrűjében, mint az előtte haladó König és Großer Kurfürst csatahajók vagy az I. felderítőcsoport csatacirkálói, így a csatát is karcolások nélkül úszta meg. 1917-ben az új Baden csatahajó váltotta a flotta zászlóshajójaként.
Az 1918 novemberi fegyverszünet aláírása után a Friedrich der Großét a Hochseeflotte legtöbb nagy egységével együtt Scapa Flow-ban internálták. A hajókat lefegyverezték, és legénységüket a minimálisan szükségesre csökkentették, míg az antant-hatalmak a versailles-i békeszerződés végső formáját vitatták meg. 1919. június 21-én, napokkal a szerződés aláírása előtt Ludwig von Reuter ellentengernagy, az internált flotta parancsnoka a hajók elsüllyesztésére adott parancsot, hogy azok ne kerülhessenek a britek kezére. A Friedrich der Großét 1936-ban kiemelték, és építőanyagát értékesítették. Harangját 1965-ben visszaszolgáltatták Németországnak, jelenleg a flotta glücksburgi főhadiszállásán őrzik.
Az 1918. szeptember 18. és 19. között lezajlott III. doirani csata annak az 1918-as nagy balkáni antant offenzívának volt a része, melynek célja a a többségében bolgár csapatok alkotta frontvonal áttörése és a térségben való előrenyomulás volt a szaloniki antant hadállásokból kiindulva.
Doirani térségében már az előző évek folyamán is több összecsapásra került sor, de a bolgár csapatoknak mindannyiszor sikerült viszaszorítaniuk a többségében britek alkotta támadó erőket. 1918. szeptember 18-án brit nehéztüzérségi előkészítést követően kezdődött meg az újabb csata, melynek során nagy átütőerejú lövedékeket és harci gázt is bevetve a görög és angol csapatoknak sikerült bevenniük a bolgár védelem első vonalát, azonban még aznap a bolgárok sikeres ellentámadást hajtottak végre. A csata második napján a britek ismét némi területi nyereséget értek el, de nem tudtak áttörni az erős bolgár védelmen.
Bár a csata taktikai szempontból bolgár győzelemmel végződött, a szeptember 15–18. közötti Dobro Polje-i csatában az antant csapatok a Vardar folyó völgyében áttörték a bolgár állásokat. Ennek eredményeképpen az antant csapatok szétszakították a frontot, ezzel a teljes mai Macedóniából való kivonulásra kényszerítették a bolgárokat és megindultak Szófia felé. Az ellátási nehézségek, a felbomló hadrend és a hátország instabilitása miatt Bulgária szeptember 29-ére az antanttal való fegyverszünet megkötésére kényszerült.
Miben vehetsz részt?
Több módon is a Első világháború segítségére lehetsz:
- Bővítsd a csonkokat
- Készíts új cikkeket
- Kategorizáld megfelelően a szócikkeket
- Illusztráld a cikkeket
- Illeszd be a {{Első világháborúportál}} szöveget az első világháborúval kapcsolatos szócikkekbe
- Segítsd ötleteiddel a projektet
A portált a Magyar Wikipédia Első világháború műhely elnevezésű szerkesztői csoportja üzemelteti
Új szerkesztőket keresünk az első világháború műhelybe. Ha érdekel a kora XX. századi haditechnika és szeretnél egy jó csapat tagja lenni ne habozz!
A csatlakozáshoz vedd fel a kapcsolatot a műhely vezetőjével Történelem p-vel, vagy írj a műhely vitalapjára.
Winston Churchill
Robert William Seton-Watson
Horthy Miklós
Arthur Arz von Straussenburg
Vlagyimir Iljics Lenin
Török függetlenségi háború
Császári és Királyi Haditengerészet
Császári és Királyi Légierő
Miskolci 10. honvéd gyalogezred
SMS Szent István
SMS Lützow
SMS Friedrich der Große (1911)
A Magyar Királyság az első világháborúban
Fekete kolostor (regény)
Akasztottak erdeje (regény)
Portugália az első világháborúban
Szarajevói merénylet
- Nyugati front (első világháború)
Verduni csata (1916)
Coronel-foki csata
Falklandi csata
Helgolandi csata (1914)
1914. szeptember 22-ei ütközet
Scarborough, Hartlepool és Whitby elleni rajtaütés
Doggerbanki csata (1915)
Első világháború
„ | ...Töprengett a világ során. Hogy van az, hogy egyénenként az emberek általában jók, értelmesek, de tömegben minden őrültséget és gonoszságot el lehet velük követtetni? | ” |
– Kuncz Aladár: Fekete kolostor (1931) |