Antanthatalmak az első világháborúban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
██ = Az antant
██ = Az antant gyarmatai és megszállt területei
██ = Központi hatalmak
██ = Központi hatalmak által megszállt területek
██ = Semleges államok
Szövetségi rendszerek az I. világháborúban:
██ = Az antant
██ = Központi hatalmak
A világ országai 1918 májusában.
██ = Az antant
██ = Az antant gyarmatai és megszállt területei
██ = Központi hatalmak
██ = Központi hatalmak által megszállt területek
██ = Semleges államok

Az antanthatalmak az első világháborúban a központi hatalmak mellett a másik nagy szövetségi rendszer volt. Az antanthatalmak száma folyamatosan bővült a háború alatt, és mint győztesek kerültek ki az I. világháborúból. A szövetségi rendszer azonban a háború után nem maradt fenn.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az antanthatalmak rendszere a háromhatalmi antantra épült rá. 1914-re Európában az antant – entente cordiale – szövetségi rendszer tagjai az Egyesült Királyság, Franciaország és Oroszország voltak. A háború kitörésekor mindhárom állam csatát kezdett Németország, a központi hatalmak feje ellen.

Az USA belépése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1917 februárjában Németország korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdetett, s ez az USA felé provokációnak minősült. Thomas Woodrow Wilson, az USA elnöke, miután belépett országa az I. világháborúba és hadat üzent Németországnak, kinyilvánította, hogy az USA nem tagja az antanthatalmak rendszerének, nem nevezhető szövetséges hatalomnak, mivel az Amerikai Egyesült Államok elsősorban Németországgal háborúzik, annak provokatív tengeralattjáró háborúja miatt. Az USA nem tekintette magát hadviselő félnek az Oszmán Birodalommal szemben sem. A történetírás azonban mégis antant hatalomnak tartja az Egyesült Államokat, az antanthatalmakkal összefonódó gazdasági érdeke és a nyugati fronton és az olasz fronton való katonai részvétele miatt.

A Brit birodalom gyarmatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A francia gyarmatok és azok lakossága az I. világháborúban nem játszottak jelentős szerepet, annál inkább a Brit Birodalom gyarmatai, domíniumai. Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, India, Új-Fundland és az Afrikában lévő angol gyarmatok, domíniumok hadserege viszonylag tekintélyes erőt képviselt az gyarmati antant erők között, szerepük létfontosságú volt a mellékhadszíntereken, így Afrikában, Arábiában.

Antant szövetségesek Európában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Osztrák–Magyar Monarchia által megtámadott balkáni államok, így Montenegró és Szerbia csatlakozott az antanthatalmakhoz, Belgium, Német Birodalom általi lerohanása miatt szintén a szövetségi rendszer résztvevője lett. Portugália 1916. március 9-én lépett be a háborúba az antanthatalmak oldalán. Szintén 1916-ban, augusztus 27-én lépett be a háborúba Románia is.

Az antanthatalmak győzelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A központi hatalmak 1918-ban fegyverszünetet kötöttek, először az Oszmán Birodalom, aztán Bulgária, majd az Osztrák–Magyar Monarchia és végül Németország. A központi hatalmak vereségével és az antanthatalmak győzelmével véget ért az I. világháború.

Az antanthatalmak felsorolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ország neve Hadba lépés dátuma
Szerbia
1914. július 28.
Orosz Birodalom
1914. augusztus 1.
Franciaország
1914. augusztus 3.
Brit Birodalom[1]
1914. augusztus 4.
Belgium
1914. augusztus 4.
Montenegró
1914. augusztus 7.
Japán
1914. augusztus 23.
Olaszország
1914. augusztus 23.
San Marino
Andorra
Portugália
1916. március 9.
Román Királyság
1916. augusztus 27.
Amerikai Egyesült Államok
1917. április 6.
Panama
1917. április 8.
Kuba
1917. április 10.
Görög Királyság
1917. június 29.
Sziám
1917. július 22.
Brazília
1917. július 28.
Kínai Köztársaság
1917. augusztus 14.
Guatemala
1918. április 30.
Nicaragua
1918. május 8.
Costa Rica
1918. május 23.
Haiti
1918. július 16.
Honduras
1918. július 19.
Bolívia
Ecuador
Uruguay
Peru
Libéria
1917. december

Fegyverszünetet kötött antanthatalmak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Románia bár fegyverszünetet kötött a központi hatalmakkal, mégis amikor a francia csapatok a Balkánon történő előretörésük közben elérték a román határt, Románia újból hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának és Németországnak.

Az antanthatalmak hadseregeinek létszáma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt látható az antanthatalmak hadseregeinek létszáma. A legkisebb országok serege nem szerepel a felsorolásban, ám ezen hadseregek maximum pár ezer főt tehetnek ki.

Ország neve Hadsereg Létszáma
Orosz Birodalom
12 000 000
Brit Birodalom
8 904 500
Ausztrália
300 000
Kanada
619 636
Brit-India
1 500 000
Új-Zéland
100 000
Franciaország
8 410 000
Olaszország
5 615 000
Amerikai Egyesült Államok
4 355 000
Román Királyság
750 000
Szerbia
707 300
Belgium
267 000
Görög Királyság
230 000
Portugália
100 000
Montenegró
50 000
Összesen
42 569 436

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Allies of World War I című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.