Asszír népirtás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az asszír népirtás (szírül: ܣܝܦܐ, ejtsd: szajfo; törökül: Süryani Soykırımı) az Oszmán Birodalom történetének végén, az első világháború idején, 1914 és 1918 között zajlott, az ifjútörökök uralma alatt.

Története[szerkesztés]

Cselekmények[szerkesztés]

Észak-Mezopotámia (Tur Abdin és Sziirt régiók), a mai Északkelet-Törökország (Hakkari és Van tartomány), valamint a mai Irán Urmia tartományának asszír lakosságát a török és kurd haderők deportálták és népirtást követtek el ellenük. A kínzások és kivégzések során becslések szerint mintegy 275 000 ember (köztük nők, öregek és gyerekek) vesztette életét.[1]

Következmények[szerkesztés]

A népirtás elől nagy tömegekben vándoroltak az európai országokba és Észak-Amerikába, létrehozva az asszír diaszpórát. Míg az I. világháború előtt az asszírok fele a mai Törökország délkeleti részén (elsősorban Hakkari tartományban) élt, a modern Törökországban alig maradtak asszírok (1923-ban csupán 30 000 volt a számuk). A 20. század második felében a libanoni polgárháború, az iráni iszlám köztársaság elnyomó politikája és az iraki diktatúra miatt újabb tömegeik hagyták el szülőföldjüket. Ezért ma az asszír nép mintegy negyede a diaszpórában él.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Travis, 237–77, 293–294. o.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Assyrian diaspora című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Travis, Hannibal. Genocide in the Middle East: The Ottoman Empire, Iraq, and Sudan. Carolina Academic Press (2010) 

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]