Diktatúra

A diktatúra vagy parancsuralom, önkényuralom olyan kormányzási forma, ahol egyetlen vezető személy (diktátor) vagy csoport (pl. párt, junta, család) minden hatalmat abszolút módon gyakorol, anélkül, hogy bármilyen törvény vagy intézmény korlátozná ebben.^[9]

Az állami főhatalom (a kormányzati hatalom) forrása nem a népakarat,^[10] és a vezető(ség) nem (vagy alig) tűri a politikai pluralizmust és a független médiát.^[11] A diktatúra autokrácia, vagyis valamely személynek vagy csoportnak az állam törvényeit figyelmen kívül hagyó, erőszakszervezetekre támaszkodó, kivételes törvényekkel szentesített elnyomó hatalma. Vezetője leggyakrabban a diktátor.

Formái

A diktatúra lehet

totális^[12] (ha az élet minden területére kiterjed)
puha (ha az élet bizonyos területeire nem terjed ki, például a gazdasági tevékenység módjára).

A diktatórikus főhatalom élhet a nyílt terror eszközével és lehet csupán autoriter hatalomgyakorlás, amikor is a vezető tekintélye vagy más nem demokratikus politikai kényszer jellemzi az államhatalmat.

Az elnyomás lehet

nyílt (azaz a népakarat adminisztratív korlátozásában megnyilvánuló)
rejtett^[13] (azaz például léteznek a népakarat érvényesítéséből formálisan nem, de gyakorlatilag kizárt személyek vagy csoportok, illetve nézetek, vélemények).

A diktatúra mindig rendelkezik külső vagy belső támogatókkal, érdekcsoportokkal, akik érdekében a diktatúrát gyakorolják a nép fölött.

A 21. században

Bizonyos kritériumok feltárhatják egy ország diktatórikus jellegét. Általában a diktatúra jellemzői:

Személyi kultusz
Az ellensúly hiánya
Az ellenzék minden formájának elnyomása és az egyének emberi jogainak be nem tartása
A szabad választások hiánya vagy meghamisított, illetve elcsalt választások. A nemzetközi közösség nem tudja közvetlenül megfigyelni a választások tisztességét.
A szólásszabadság, a sajtószabadság, a gyülekezési szabadság, a vallásszabadság hiánya
A hadsereg és/vagy a rendőrség abszolút hatalma
A jogokkal történő visszaélés
Korrupció, nepotizmus és klientelizmus
Cenzúra és propaganda gyakorlatok
A vezető(k) érdekeinek kedvező törvényhozás

Hatalomelméletek

Az emberi együttélésről gondolkodó filozófusok sokat töprengtek azon, hogy vajon miként kell egy jól működő államnak kinéznie, és hogyan hozható létre az ilyen állam.

Arisztotelész államformatana szerint a főhatalmat a közjó érdekében kell gyakorolni. Ebből a szempontból mindegy, hogy egy, néhány, vagy az összes ember gyakorolja-e a hatalmat. Sőt Arisztotelész szerint előnyösebb, ha csak egy vagy néhány személy kezében van a hatalom, mert így könnyebb döntéseket hozni.

Thomas Hobbes szerint a polgárháború az emberi együttélés természetes állapota. Ezért indokolt, hogy az emberek létrehozzanak egy olyan korlátlan főhatalmat, amely bármit jogosan megtehet alattvalóival mindaddig, amíg képes a belső béke és köznyugalom biztosítására.

Jean-Jacques Rousseau Társadalmi szerződés című művében szintén az fogalmazódik meg, hogy a közösség akaratából kell eredeztetni a kormányzati intézkedéseket. Szerinte ez úgy oldható meg, ha az eredetileg független emberek kölcsönösen lemondanak minden jogukról egy egymással kötött társadalmi szerződés révén a szerződéssel létrejövő főhatalom javára. A főhatalom a közösség érdekeit képviseli mind kifelé a többi kormányzat felé, mind befelé az egyéni akaratokkal szemben. Az a kormányzat, amely nem alkotmányos alapon jön létre, csak zsarnokság lehet, függetlenül intézkedései gyakorlati hatásától.

Alexis de Tocqueville veti föl A demokrácia Amerikában című művében, hogy a többség uralma éppolyan zsarnoki lehet, mint a kisebbségé. Az Amerikai Egyesült Államokban tett utazásáról beszámolva megemlíti, hogy egy vallási közösség mint többség hatalomgyakorlása milyen káros következményekkel jár az adott vallást elutasító kisebbségek számára. Ezért szükség van bizonyos kisebbségvédelmi intézményekre, hogy „akármit” mégse tudjon megtenni a főhatalom. Másrészt Tocqueville észreveszi, hogy a választási kampány nem a közösség szempontjából legjobb lehetőség kollektív kiválasztásáról szól, hanem a minél jobb meggyőzési technikákról.

Herbert Marcuse fejti ki Az egydimenziós ember című könyvében, hogy még a látszólag demokratikus intézmények mellett is a magánélet kiteljesedését dicsőítő propaganda, a még több szabadidőt és a nagyobb fogyasztást lehetővé tevő rendszer – a kormányzat támogatásával – elfordítja a köz érdemi ügyeitől az embereket, és háborús célok mentén manipulálja őket.

Európai példák

20. századi, jobboldali diktatúrák

A náci Németország Adolf Hitler alatt.
A fasiszta Olaszország Benito Mussolini alatt.
Ausztria Engelbert Dollfuss és utódja, Kurt Schuschnigg vezetése alatt.
Cseh-Morva Protektorátus Hácha Emil alatt.
A Szlovák Köztársaság Jozef Tiso alatt.
Spanyolország Francisco Franco vezetése alatt.
Portugália António de Oliveira Salazar vezetése alatt.
Franciaország Philippe Pétain alatt.^[14]
Horvátország az Usztasa és Ante Pavelić vezetésével.^[15]
Románia Ion Antonescu alatt.^[16]
Magyarország Horthy Miklós vezetése alatt az 1930-as évek végére ugyancsak diktatúra közeli állapotig jutott el.^[17]
A Szálasi-kormány Magyarország német megszállása alatt.

20. századi, baloldali diktatúrák

A Szovjetunió bolsevik rezsimje
- Joszif Sztálin a Szovjetunióban
Kelet-Európában a kommunista diktatúrák
- Románia Nicolae Ceaușescu alatt
- Magyarország Rákosi Mátyás alatt

Országlista

Országok listája a demokrácia és szabadság indexek alapján

Kapcsolódó szócikkek

Katonai diktatúra
Autokrácia
Anarchizmus
Állampárt
Demokrácia (politikai rendszer)
Diktátor
Junta
Kormány (állami szerv)
Pártállam
Proletárdiktatúra
Többségi demokrácia (a „többség diktatúrája”)

Diktatórikus ideológiák

Jegyzetek

↑ https://freedomhouse.org/countries/freedom-world/scores
↑ Democracy Report 2023, Table 3, V-Dem Institute, 2023
↑ https://ourworldindata.org/grapher/political-regime
↑ Nazifa Alizada, Rowan Cole, Lisa Gastaldi, Sandra Grahn, Sebastian Hellmeier, Palina Kolvani, Jean Lachapelle, Anna Lührmann, Seraphine F. Maerz, Shreeya Pillai, and Staffan I. Lindberg. 2021. Autocratization Turns Viral. Democracy Report 2021 Archiválva 2021. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben. University of Gothenburg: V-Dem Institute.
↑ Licia Cianetti (2018). „Rethinking "democratic backsliding" in Central and Eastern Europe – looking beyond Hungary and Poland”. East European Politics 34 (3), 243–256. o. DOI:10.1080/21599165.2018.1491401. „Over the past decade, a scholarly consensus has emerged that that democracy in Central and Eastern Europe (CEE) is deteriorating, a trend often subsumed under the label 'backsliding'. … the new dynamics of backsliding are best illustrated by the one-time democratic front-runners Hungary and Poland.”
↑ Kingsley, Patrick. „As West Fears the Rise of Autocrats, Hungary Shows What's Possible”, The New York Times, 2018. február 10. (Hozzáférés: 2019. május 27.) (amerikai angol nyelvű)
↑ Bozóki András, Hegedűs Dániel (2018. október 3.). „An externally constrained hybrid regime: Hungary in the European Union” (angol nyelven). Democratization 25 (7), 1173–1189. o. DOI:10.1080/13510347.2018.1455664. ISSN 1351-0347.
↑ Bogaards, Matthijs (2018. november 17.). „De-democratization in Hungary: diffusely defective democracy”. Democratization 25 (8), 1481–1499. o. DOI:10.1080/13510347.2018.1485015. ISSN 1351-0347.
↑ « Le Trésor de la Langue française - Dictature ». [2013. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008)
↑ Kislexikon:Diktatúra ^{[Tiltott forrás?]}
↑ Ezrow, Natasha. Dictators and dictatorships : understanding authoritarian regimes and their leaders, Frantz, Erica, New York: Continuum (2011). ISBN 978-1-4411-1602-4. OCLC 705538250
↑ Totális diktatúra - Kislexikon ^{[Tiltott forrás?]}
↑ Kislexikon:Proletárdiktatúra ^{[Tiltott forrás?]}
↑ „Was Vichy France a Puppet Government or a Willing Nazi Collaborato?” (History), 2017. november 9., smithsonianmag.com. oldal (Hozzáférés: 2021. január 23.) (english nyelvű)
↑ „Ante Pavelic, Croatian War Criminal” (Biography), 2019. október 4., thoughtco.com. oldal (Hozzáférés: 2021. január 23.) (english nyelvű)
↑ „Ruler of Romania "Ion Antonescu"”, britannica.com. oldal (Hozzáférés: 2021. január 23.)
↑ Püski Levente történész, a Debreceni Egyetem oktatója, a Horthy-rendszer politikai intézményeinek, elitjeinek kutatója: Diktatúra vagy demokrácia volt a Horthy-rendszer? (magyar nyelven), 2017. december 18. (Hozzáférés: 2022. május 14.)

Források

Giovanni Sartori: A diktatúra fogalma, uni-miskolc.hu

További információk

Tzvetan Todorov: A rossz emlékezete, a jó kísértése. Mérlegen a XX. század; ford. Bethlen József; Napvilág, Bp., 2005
Dave Forrest: Barát vagy ellenség. A totális kontroll forgatókönyve; ford. Magyar Tamás; Focus, Bp., 2005
Raymond Aron: Demokrácia és totalitarizmus; ford., jegyz. Kende Péter; L'Harmattan–SZTE Filozófia Tanszék, Bp., 2005 (Rezonőr)
Mark Lilla: A zabolátlan értelem. Értelmiségiek a politikában; ford. Zsélyi Ferenc; Európa, Bp., 2005
Deyan Sudjic: Épület-komplexus. Ahogy a hatalmasok és gazdagok építkeznek; ford. Szieberth Ádám; HVG Könyvek, Bp., 2007
A politikai diktatúra társadalmasítása. Nyelv, erőszak, kollaboráció, ellenállás, alkalmazkodás; szerk. Ö. Kovács József, Kunt Gergely; ME BTK Történettudományi Intézet Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék, Miskolc, 2009 (A jelenkortörténet útjai)
Színház és diktatúra a 20. században; szerk. Lengyel György, társszerk. Radnóti Zsuzsa; Corvina–OSZMI, Bp., 2011
Robert Gellately: Lenin, Sztálin és Hitler. A tömeggyilkos diktatúrák eredete; ford. Király Róbert; Alexandra, Pécs, 2013
William J. Dobson: Diktatúra 2.0. A 21. századi zsarnokok természetrajza; ford. Hegedűs Péter, Nagy Marcell, Takács Zoltán; HVG Könyvek, Bp., 2014
Timothy Snyder: A zsarnokságról. Húsz lecke a huszadik századból; ford. L'Homme Ilona; 21. Század, Bp., 2017
Daniel Kalder: A pokoli könyvtár. Diktátorokról, a műveikről és a betűvetés egyéb katasztrófáiról; ford. Bottka Sándor Mátyás; Athenaeum, Bp., 2018
Gene Sharp: Diktatúrából demokráciába. Elvi útmutatás a felszabaduláshoz; ford. Dettre Gábor; Kossuth, Bp., 2020
Ruth Ben-Ghiat: A hatalom megszállottjai. Mussolinitól napjainkig; ford. Kállai Tibor; Kossuth, Bp., 2021

[1] ttps://freedomhouse.org/countries/freedom-world/scores

[vdem_report-2] Democracy Report 2023, Table 3, V-Dem Institute, 2023

[3] ttps://ourworldindata.org/grapher/political-regime

[4] Nazifa Alizada, Rowan Cole, Lisa Gastaldi, Sandra Grahn, Sebastian Hellmeier, Palina Kolvani, Jean Lachapelle, Anna Lührmann, Seraphine F. Maerz, Shreeya Pillai, and Staffan I. Lindberg. 2021. Autocratization Turns Viral. Democracy Report 2021 Archiválva 2021. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben. University of Gothenburg: V-Dem Institute.

[Cianetti-5] Licia Cianetti (2018). „Rethinking "democratic backsliding" in Central and Eastern Europe – looking beyond Hungary and Poland”. East European Politics 34 (3), 243–256. o. DOI:10.1080/21599165.2018.1491401. „Over the past decade, a scholarly consensus has emerged that that democracy in Central and Eastern Europe (CEE) is deteriorating, a trend often subsumed under the label 'backsliding'. … the new dynamics of backsliding are best illustrated by the one-time democratic front-runners Hungary and Poland.”

[6] Kingsley, Patrick. „As West Fears the Rise of Autocrats, Hungary Shows What's Possible”, The New York Times, 2018. február 10. (Hozzáférés: 2019. május 27.) (amerikai angol nyelvű)

[7] Bozóki András, Hegedűs Dániel (2018. október 3.). „An externally constrained hybrid regime: Hungary in the European Union” (angol nyelven). Democratization 25 (7), 1173–1189. o. DOI:10.1080/13510347.2018.1455664. ISSN 1351-0347.

[:6-8] Bogaards, Matthijs (2018. november 17.). „De-democratization in Hungary: diffusely defective democracy”. Democratization 25 (8), 1481–1499. o. DOI:10.1080/13510347.2018.1485015. ISSN 1351-0347.

[9] « Le Trésor de la Langue française - Dictature ». [2013. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008)

[10] Kislexikon:Diktatúra ^{[Tiltott forrás?]}

[:0-11] Ezrow, Natasha. Dictators and dictatorships : understanding authoritarian regimes and their leaders, Frantz, Erica, New York: Continuum (2011). ISBN 978-1-4411-1602-4. OCLC 705538250

[12] Totális diktatúra - Kislexikon ^{[Tiltott forrás?]}

[13] Kislexikon:Proletárdiktatúra ^{[Tiltott forrás?]}

[14] „Was Vichy France a Puppet Government or a Willing Nazi Collaborato?” (History), 2017. november 9., smithsonianmag.com. oldal (Hozzáférés: 2021. január 23.) (english nyelvű)

[15] „Ante Pavelic, Croatian War Criminal” (Biography), 2019. október 4., thoughtco.com. oldal (Hozzáférés: 2021. január 23.) (english nyelvű)

[16] „Ruler of Romania "Ion Antonescu"”, britannica.com. oldal (Hozzáférés: 2021. január 23.)

[17] Püski Levente történész, a Debreceni Egyetem oktatója, a Horthy-rendszer politikai intézményeinek, elitjeinek kutatója: Diktatúra vagy demokrácia volt a Horthy-rendszer? (magyar nyelven), 2017. december 18. (Hozzáférés: 2022. május 14.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

[15]

[16]

[17]