Unitárius állam

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A világ országai államberendezkedés szerint
  Unitárius államok
  Föderatív államok

Az unitárius állam olyan állam, amelyben egyetlen politikai és jogi központ létezik, a központi kormányzat, mely egyben a végső hatalom. Ebben a rendszerben a helyhatóságok létjogosultsága a központi kormányzat rendelkezéseiből ered, így a központi kormányzat módosíthatja az önkormányzatok hatásköreit, illetve felszámolhatja azokat.[1] A legtöbb unitárius államban a központi hatalom valamely mértékben átruházza a kompetenciáit a helyhatóságokra (ugyanakkor érvénytelenítheti is az alárendelt önkormányzatok intézkedéseit); a decentralizáció ezen formáját devolúciónak nevezzük. A világ államainak nagy többsége (az ENSZ 193 tagállamából 166) unitárius államberendezkedésű.[2]

Az unitárius államberendezkedés ellentétben áll a föderatívval, amelyben alkotmányosan szábalyozott hatalommegosztás érvényesül a központi kormányzat és a tartományok (vagy hasonló közigazgatási egységek) között. A föderatív rendszerben az írott alkotmány módosítására kizárólag mindkét szint – valemely megszabott folyamaton keresztüli – hozzájárulásával van lehetőség. Következésképpen a szubnacionális közigazgatási egységek olyan létjogosultsággal rendelkeznek, amely nem függ a központi kormányzattól.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. What is a Unitary State?. WorldAtlas. (Hozzáférés: 2019. február 22.)
  2. Democracy. www.un.org, 2015. november 20. (Hozzáférés: 2019. február 22.)
  3. Ghai (2006. szeptember 1.). „Unitary state, devolution, autonomy, secession: State building and nation building in Bougainville, Papua New Guinea”. The Round Table 95 (386), 589–608. o. DOI:10.1080/00358530600931178. ISSN 0035-8533.