Föderáció
A föderáció vagy federáció (a latin nyelvből: foedus (genitivusa foederis) liga, társulás; magyarul szövetségi állam) két vagy több állam egyesülésével keletkezett állam, amelyben a legfontosabb állami funkciókat (pénzügyek, hadügyek, külügy) közösen, a föderáció erre a célra létrehozott szervei révén gyakorolják. A föderáció a nemzetközi jog szuverén alanya, tagállamai az államiságnak ezzel az attribútumával nem rendelkeznek. A föderációnak van saját alkotmánya, kormánya, törvényhozása, és a tagállamoknak el kell fogadniuk ezeknek a rendelkezéseit. A tagállamoknak is van végrehajtó és törvényhozó szervei, ezek hatásköre azonban jóval korlátozottabb a közösségi szerveknél. Az egyes föderációkban jelentős különbségek vannak a közösségi és a tagállami hatalomgyakorlás megosztásában.[1]
A föderációs berendezkedésű országra példa a 21. században az USA, Oroszország vagy Svájc.
Típusai[szerkesztés]
A föderációkat, szövetségi államokat számos különböző szempont alapján csoportosíthatjuk.
- Létrejöttük alapján
- Nagy területű országok (például USA), amely fokozatos kiterjedéssel, bővüléssel jött létre.
- Eleve föderációs céllal, megegyezés alapján létrejött államok (például Belgium).
- Történelmi fejlődés alapján (például Ausztria).
- Összetételük alapján
- Kongruens (az egységek között kevés az eltérés – Ausztria)
- Inkongruens (nagyobb vallási, etnikai politikai különbségek – Belgium)
- Működésük alapján
- Kooperációra épül (összehangolt döntések – Németország)
- Kompetitív (nincs megállapodási kényszer, versengések az egységek közt – USA)
Az Egyesült Államok mint tagállamainak föderációja a térképen[szerkesztés]
Oroszország föderatív felépítése[szerkesztés]
Az Oroszországi Föderáció 85 egyenjogú tagból (szubjektumok, vagy „a Föderáció alanyai”) áll:
| Az Oroszországi Föderáció tagjai |
|---|
46 terület (область)
|
22 köztársaság (республика)
|
9 határterület (край)
|
4 autonóm körzet (автономный округ)
|
3 szövetségi jelentőségű város (город федерального значения)
|
1 autonóm terület (автономная область)
|
.svg)
Föderatív államok (szövetségi államok) a 21. század elején[szerkesztés]
| Létrehozás | Föderáció | Egységeinek neve | Legfontosabb egységei | Kisebb alkotórészek | Államforma |
|---|---|---|---|---|---|
| 1853 |  Argentína
|
Argentína tartományai | 23 tartomány | Buenos Aires autonóm város | Köztársaság |
| 1901 |  Ausztrália
|
Ausztrália államai és területei | 6 állam | 3 szövetségi terület és 7 külső terület | Monarchia |
| 1920 |  Ausztria
|
Ausztria szövetségi tartományai (Bundesländer) | 9 szövetségi tartomány | Köztársaság | |
| 1970 | .svg){kind=small} Belgium
|
Belgium régiói | 3 nyelvi közösség, 3 régió, 10 tartomány | Monarchia | |
| 1995 |  Bosznia-Hercegovina
|
Bosznia-Hercegovina entitásai és kantonjai | 2 entitás, az egyiken belül 10 kanton | Brčkói Körzet: de jure mindkét entitás része, de facto központi irányítás alatt áll | Köztársaság |
| 1889 |  Brazília
|
Brazília államai | 26 tagállam, egy szövetségi terület | Köztársaság | |
| 1867 |  Kanada
|
Kanada tartományai és területei | 10 tartomány | 3 terület | Monarchia |
| 1975 |  Comore-szigetek
|
autonóm szigetek | 3 sziget | Köztársaság | |
| 1995 |  Etiópia
|
Etiópia régiói | 9 régió | 2 város | Köztársaság |
| 1949 |  Németország
|
Németország szövetségi államai | 16 szövetségi állam (Bundesländer) | Köztársaság | |
| 1950 |  India
|
India államai és területei | 29 állam | 7 uniós terület, beleértve a Delhi Nemzeti
Fővárosi Területet |
Köztársaság |
| 2005 |  Irak
|
Irak kormányzóságai | 18 kormányzóság | Köztársaság | |
| 1963 |  Malajzia
|
Malajzia államai | 13 állam | 3 szövetségi terület | Monarchia |
| 1821 |  Mexikó
|
Mexikó államai | 32 szövetségi egység (31 állam és a főváros, Mexikóváros) | Köztársaság | |
| 1979 |  Mikronéziai Szövetségi Államok
|
szövetségi államok | 4 szövetségi állam | Köztársaság | |
| 2015 |  Nepál
|
Nepál tartományai | 7 tartomány | Köztársaság | |
| 1963 |  Nigéria
|
Nigéria államai | 36 állam | 1 szövetségi fővárosi terület | Köztársaság |
| 1956 |  Pakisztán
|
Pakisztán tartományai és területei | 4 tartomány | 2 autonóm terület és 1 szövetségi fővárosi terület | Köztársaság |
| 1991 |  Oroszország
|
Oroszország közigazgatási beosztása | 46 terület, 22 köztársaság, 9 határterület, 4 autonóm terület, 3 szövetségi jelentőségű város, 1 autonóm terület | Köztársaság | |
| 1983 |  Saint Kitts és Nevis
|
Saint Kitts és Nevis szigetei | 2 sziget | Monarchia | |
| 2012 |  Szomália
|
Szomália szövetségi tagállamai | 18 régió[2] | Köztársaság | |
| 2011 |  Dél-Szudán
|
Dél-Szudán tagállamai | 32 tagállam | Köztársaság | |
| 1956 |  Szudán
|
Szudán államai | 17 states | Köztársaság | |
| 1848 |  Svájc
|
Svájc kantonjai | 26 kanton | Köztársaság | |
| 1971 |  Egyesült Arab Emírségek
|
Emírségek | 7 emírség | Monarchia | |
| 1776 |  Amerikai Egyesült Államok
|
Az Egyesült Államok tagállamai | 50 állam | Washington (főváros); 16 különböző státuszú, lakott és lakatlan, terület, külbirtok | Köztársaság |
| 1863 | .svg){kind=small} Venezuela
|
Venezuela államai | 23 állam | Caracas főváros (szövetségi kerület), 1 szövetségi külbirtok | Köztársaság |
Konföderációs állam[szerkesztés]
A konföderáció szuverén államoknak a föderációnál lazább szövetsége. A konföderáció alapja nemzetközi szerződés. Ilyen például a Független Államok Közössége, mely az egykori Szovjetunió tagköztársaságainak többségét tömöríti.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vilpollex
- ↑ The CIA World Factbook, 2017. szeptember 6. (Hozzáférés: 2017. szeptember 18.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Federation című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Források[szerkesztés]
- ↑ Vilpollex: Bognár Károly (szerk): Világpolitikai kislexikon. 2. Budapest: Kossuth. 1978. ISBN 963 09 1213 9
|