Comore-szigetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Comore-szigeteki Unió
Udzima wa Komori
الإتّحاد القمريّ
(Al-Ittiḥād al-Qamariyy)
Union des Comores
A Comore-szigetek zászlaja
A Comore-szigetek zászlaja
Comore-szigetek címere
Comore-szigetek címere
Nemzeti mottó: Unité – Justice – Progrès
(francia: "Egység, igazság, fejlődés")
Nemzeti himnusz: Udzima wa ya Masiwa
LocationComoros.svg

Fővárosa Moroni
d. sz. 11° 42′, k. h. 43° 15′
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Ahmed Abdallah Mohamed Sambi
Hivatalos nyelv comorei (sikomor, szuahéli rokona arab jövevényszavakkal), arab, francia
független 1975

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint 734 917 fő (2013)[1]
Rangsorban166
Becsült743 797[2] fő (2013. július)
Rangsorban166
Népsűrűség275 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2170 km²
Rangsorban 167
IdőzónaEAT (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznem Comorei frank (KMF)
Nemzetközi gépkocsijel COM
Hívószám 269
Segélyhívó telefonszám
  • 17
  • 18
  • 772-03-73
Internet TLD.km
Villamos hálózat 220 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Type E
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Comore-szigeteki Unió témájú médiaállományokat.

térkép szerkesztése

A Comore-szigetek (teljes nevén: Comore-szigeteki Unió,[3] franciául: 'Union des Comores', arabul: الإتّحاد القمريّ Al-Ittiḥād al-Qamariyy) Madagaszkártól északra található szövetségi köztársaság. Az országnév nálunk használt alakja francia eredetű, ezért a kiejtése "komór szigetek".

Földrajz[szerkesztés]

Domborzat[szerkesztés]

A Comore-szigetek három nagyobb és több kisebb korall- és vulkanikus szigeten helyezkedik el, amelyek közül a legnagyobb szigeten a Kartala vulkán még ma is működik. Legmagasabb pontja: Kartala, 2560 m.

Vízrajz[szerkesztés]

Nincs jelentősebb vízfolyás.

Éghajlat[szerkesztés]

Az év során a trópusi-tengeri éghajlat következtében a hőmérséklet alig ingadozik. Július-augusztus hónapban a legalacsonyabb a középhőmérséklet (22 °C), míg február-március hónapban a legmagasabb (27 °C). A csapadékot hozó északnyugati monszun novembertől áprilisig uralkodik, május és október között a délkeleti passzátszél viszont szárazságot okoz. A forró időszakokban trópusi forgószelek pusztítanak gyakran. Az átlagos csapadékmennyiség évi 1000–4000 mm a fekvéstől és a tengerszint feletti magasságtól függően.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]

Az eredeti növényzetnek számító trópusi őserdőket jórészt mára kiirtották. Az értékes nemesfák szórványosan találhatók csak a magasabban fekvő területeken. A tájra ma már inkább a szavannák és az ültetvények a jellemzőek. Elsősorban mangófák, kókuszpálmák és banánfák nőnek a lapályos vidékeken. A partot helyenként mangrovepálmák borítják.

Állatvilága viszonylag szegényes. A ritka madár- és teknősfajták mellett, a hamvas maki egyik alfaja egyedül itt honos. A parti vizekben igen sok víziállat él. A Comore-szigeteknél fogtak néhány példányt a bojtosúszós maradványhalból.

Nemzeti parkjai[szerkesztés]

Természeti világörökségei[szerkesztés]

Történelem[szerkesztés]

Az első emberek, akik Comore-szigeteken éltek, valószínűleg polinéziai és melanéziai eredetűek voltak, őket malájok követték. A letelepedés nem régebbi a 6. századnál. Szuahéli telepesek a szigeteket a nagy bantu vándorlás idején érték el 1000 körül.

Portugál felfedezők 1505-ben látogatták meg a szigeteket.

A 16. században arab és perzsa kereskedők érkeztek a szigetekre. Ők afrikaiakat hoztak az ültetvényekre munkásoknak. Később portugál, holland, majd francia kereskedők érkeztek ide, azonban a 19. század közepéig az arab-iszlám hatás jelentős volt.

A 19. század elején a francia és angol érdekszférába tartozott. A francia gyarmatosítás 1841-ben kezdődött Mayotte sziget francia birtokba vételével és 1909-ben fejeződött be, amikor Anjouan szigetének szultánja lemondott, és Mohéli szigetének királynője (szultánája), Szalima Masamba szintén elvesztette a trónját, így ezek a szigetek is francia uralom alá kerültek, de hivatalosan 1912-ben lett francia gyarmat a szigetcsoport.

A második világháború alatt a Vichy-Franciaország része volt, majd a britek megszállták a gyarmatot. 1956-ban Franciaország autonómiát adott a szigeteknek.

A Comore-szigetek a Szuezi-csatorna megnyitásáig a Távol-Keletre és Indiába tartó hajóút fontos állomása volt. Akkor viszont hajóforgalma jelentősen csökkent. Kezdetben az egyetlen exportálható termék a kókuszdió volt. Francia telepesek, francia vállalkozások és gazdag arab kereskedők létesítettek exportorientált ültetvényeket, amelyek elfoglalták a termőföld egyharmadát. Mayotte megszerzése után a franciák a szigetet cukortermelő gyarmattá alakították. A többi sziget gazdasága is átalakult, megkezdték az ylang-ylang, a vanília, a kávé, a kakaó és a szizál termesztését.

A szigetcsoport a francia védnökség évei után 1975. július 6-án Mayotte sziget kivételével elszakadt Franciaországtól. 1999-től katonai uralom következett, elsősorban az Anjouan és Mohéli szigeteken található szeparatista törekvéseinek megakadályozására. 2001-ben kihirdették az új alkotmányt, a választásokat pedig 2002-ben tartották. 2006-ban volt az első békés és demokratikus hatalomváltás a szigetek történetében, rengeteg katonai puccs és Bob Denard francia kalandor akciói után.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

Államforma: iszlám szövetségi köztársaság

2001-ben a Comore-szigeteken új alkotmányt fogadtak el. Ez rögzíti, hogy az ország szövetségi köztársaság és az államvallás az iszlám. Az ország államfőjét 4 évre választják.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

1990 óta az országban többpártrendszer van.

A választójog minden 18. évét betöltő embert megillet. A szigetek tagja az ENSZ-nek, az Afrikai Uniónak és az Arab Ligának.

Politikai pártok[szerkesztés]

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Vitás területek[szerkesztés]

Földrajzilag a Comore-szigetek része Mayotte sziget és a környező kisebb szigetek. Amíg Comore-szigetek francia gyarmat volt, addig Mayotte közigazgatásilag hozzá tartozott. Amikor Comore-szigetek független ország lett, Mayotte népszavazás útján francia gyarmat maradt. Comore-szigetek állama ezt nem ismeri el, saját területéhez számítja Mayotte területét.

A Glorioso-szigeteket a gyarmati korban Comore-szigetekről igazgatták a franciák. A függetlenség megadása erre nem vonatkozott, de a comorei állam követeli a területet.

Van a Glorioso-sziget csoportjában egy korábbi sziget, amelyet mára ellepett a tenger: Banc du Geyser. Comore-szigetek állama szerint kizárólagos gazdasági övezetéhez tartozik, míg Madagaszkár 1976-ban annektálta.

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Általános adatok[szerkesztés]

2015-ös adatok:[4]

  • Népsűrűség: 340 fő/km²
  • Népességnövekedési ráta: 1,77%
  • Várható átlagos élettartam: 63,8 év
  • Csecsemőhalandósági ráta (igen magas): 63,55 haláleset / 1000 élveszületés

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]

A hivatalos nyelvek: az arab (amit a többség nem beszél) és a francia. Még beszélik a comoreit is, amely az arab és a szuahéli nyelv keveréke.

Népek:

Vallások:

Szociális rendszer[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Gazdasága: agrárország. A Comore-szigetek a világ egyik legszegényebb országa. A szűkös természeti erőforrások és a gyorsan növekvő népesség a gazdaság alapvető megújítását sürgetné. Bár a szigetek fő gazdasági tevékenysége az ültetvényes mezőgazdaság, de ugyanakkor élelmiszerekből behozatalra szorul. Külföldről tekintélyes nagyságú segélyek érkeznek az országba évről évre. Az ország összes GNP-je: 217 millió USD, a GNP/fő értéke: 380 USD. A GDP szektorális megoszlása: mezőgazdaság 40%, ipar 4%, szolgáltatás 56%. A fő kiviteli cikkei: a vanília, az ylang-ylang (illóolaj-alapanyag) és a szegfűszeg.[5] A hagyományos gyarmati kapcsolatainak megfelelően forgalmának közel felét Franciaországgal bonyolítja le.

Általános adatok[szerkesztés]

Gazdasági ágazatok[szerkesztés]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Ipar[szerkesztés]

Kereskedelem[szerkesztés]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

  • Közutak hossza: 880 km
  • Repülőterek száma: 4
  • Kikötők száma: 3

Kultúra[szerkesztés]

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Kulturális intézmények[szerkesztés]

Tudomány[szerkesztés]

Művészetek[szerkesztés]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés]

Gasztronómia[szerkesztés]

Turizmus[szerkesztés]

Jelentős bevételt jelent az idegenforgalom.

Oltások[szerkesztés]

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Sport[szerkesztés]

A Comore-szigetek eddig még nem nyert érmet az olimpiai játékokon.

A Comore-szigeteki labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kiemelkedő eredményeket.

Leghíresebb Comore-szigeteki labdarúgó klub a Coin Nord de Mitsamiouli. Eddig 7 bajnoki címmel rendelkezik.

Ünnepnapok[szerkesztés]

  • július 6.: a függetlenség napja

Forrás[szerkesztés]

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
  • Country comparison :: infant mortality rate[6]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Comore-szigetek témájú médiaállományokat.
  1. Világbank-adatbázis
  2. Hivatalos becslés
  3. A Földrajzinév-bizottság 44. ülésének határozatai. [2014. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 20.)
  4. The World Factbook, cia.gov
  5. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  6. Country comprison :: infant mortality rate , cia.gov/

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]