Kakaó (növényfaj)
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kakaófa törzse érő gyümölcsökkel | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 |
A kakaó vagy kakaófa (Theobroma cacao) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó faj. Gyümölcse, a kakaóbab, az élelmiszeriparban fontos szerepet tölt be: a kakaóvaj, a kakaópor és a csokoládé alapanyagaként kerül felhasználásra.
Származása, élőhelye
[szerkesztés]Dél-Amerika északi részének trópusi esőerdőiből, főként az Amazonas és Orinoco vízrendszerének ártereiről származik. A gyengén savanyú, illetve neutrális (pH 4-7,5) talajokat kedveli.
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]A természetben több faj fája akár 15 m magasra is felcseperedhet, de az ültetvényeken a kakaófa nem nő 5–6 m-nél magasabbra. Göcsörtös felületű, barna törzse hamar elágazik. Fája halvány rózsaszínű.
A sötétzöld, szórt állású, tojásdad, hegyes végű levelek nyele rövid. A levéllemez 15–25 cm hosszú, a fonáka szőrös. A néhány mm-es, hosszú kocsányon függő virágok az idősebb ágrészeken jelennek meg. A csésze pirosas, a sziromlevelek sárgák. A pentamer (öttagú) virágot rovarok porozzák be. A virágok délután nyílnak ki, és egész éjszaka nyitva maradnak. Az ellipszoid alakú termés 15–30 cm hosszú, sárga, narancs, piros, lila vagy barna színű. A terméshús fehér, rózsaszín vagy barna. Egy-egy termésben mintegy 60 mandula nagyságú, vörösesbarna kakaóbab nő.
Termelése
[szerkesztés]1.  Elefántcsontpart | 2377 |
2.  Ghána | 653 |
3.  Indonézia | 641 |
4.  Ecuador | 375 |
5.  Brazília | 296 |
6.  Kamerun | 295 |
7.  Nigéria | 284 |
8.  Peru | 166 |
9.  Dominikai Köztársaság | 65 |
10.  Kolumbia | 59 |
| .. | |
| Föld összesen | 5600 |
2023-ban a kakaót 58 országban termesztették 11,6 millió hektár földterületen, és az éves termésmennyisége meghaladta az 5,6 millió tonnát. 2013 és 2023 között a kakaó földterülete 10,1 millió hektárról 11,6 millió hektárra (14,8%) nőtt, míg a termésmennyisége 4,4 millió tonnáról 5,6 millió tonnára (27,2%) nőtt.[1]
A világ legnagyobb kakaó termelői közé tartozik Elefántcsontpart (42,5%), Ghána (11,7%), Indonézia (11,5%), Ecuador (6,7%) és Brazília (5,3%). Ezek az országok a 2023-as termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2023-ban Elefántcsontpart és Ghána az éves termés több mint felét (54,1%) adták a világ kakaó termelésének.
Legnagyobb exportáló országok Elefántcsontpart (37,1%), Ecuador (11,5%) és Ghána (11%), míg a legnagyobb importországok Hollandia (22,3%), Malajzia (14,3%) és az Egyesült Államok (8%).
Magyarország nem termeszt kakaót, így az ország behozatalra szorul. Magyarország főleg Belgiumból (34,6%), Spanyolországból (16%) és Németországból (15%) importált kakaót. A behozott kakaó egy részét tovább értékesítette az ország, főleg Hollandia (46,8%), Csehország (11%) és Románia (7,2%) felé.[2]
Felhasználása
[szerkesztés]A kakaó eredeti felhasználása
[szerkesztés]
Amerikában a bennszülöttek már régóta ismerték a kakaófát. A kakaóbabot izgatószernek, tápszernek és pénznek egyaránt használták. A maják kezdték el termeszteni i.e. 1500 körül. Mire Cortez megérkezett Mexikóba, a kakaó elterjedési területe őshazájának sokszorosára nőtt, így Peruba is eljutott. A legenda szerint a kakaó volt az aztékok szent madara, a kvézál eledele. Az utolsó azték uralkodók palotájában halmokban gyűlt a Tlalelolco piacán és egyebütt is pénz helyett használt kakaóbab, ami jóval az európai invázió után is fizetőeszköz maradt.[3]
A maják, később az aztékok és az inkák már négyféle kakaóitalt ismertek. Ezek egyikét, a sokoatlt (a nahua indián név jelentése „habos víz”; ebből származik a „csokoládé” szó) kakaóból, kukorica- vagy maniókalisztből, mézből, vaníliából és vízből készítették. A magvakat borító fehér terméshúst csemegeként ették, a termés más részeiből használati tárgyakat és szereket (terméshéj → kanalak, pohár, edények; levelek → háztető; kakaóbab → gyógyszer) gyártottak.
A kakaó Európában
[szerkesztés]A kakaó elterjesztésének kulcsfigurája egyes források szerint Kolumbusz, mások szerint Cortez volt. Bárkinek van is igaza, a spanyolok hozták be a kakaót Európába, és innen került tovább Afrikába, Ázsiába. A 16. században rendszerint porrá őrölt kakaóporból, ánizsból, szegfűszegből és fahéjból kevert kakaómasszát szállítottak hajókon Európába, ahol csokoládéitalt főztek belőle. Az első csokoládéfőző 1580-ban nyílt meg Spanyolországban. A forró csokoládé a 17. század közepén, a teával egyidőben terjedt el Európában. Ekkor még rendkívül drága csemege volt, amiért arannyal kellett fizetni. Az osztrák és francia nemesek a spanyol udvarból vették át divatját – divatról lévén szó, legalább annyian ellenezték, mint ahányan éljenezték. Linné istenítette, ezért adta neki a Theobroma, azaz „az istenek eledele” latin nevet. Clusius, híres francia botanikus ellenben azt mondta: „a kakaó csak a disznóknak való.”
A mára teaszeretetükről ismert angolok e két ital közül sokáig a kakaót kedvelték jobban, pedig eleinte igen drága volt. A 17. századig csak itták; az első kakaóklubokat a 18. században alapították. Miután olcsóbbá vált, különösen a haditengerészek itták; ebben jelentős szerepet játszhatott, hogy igen tápláló.[4]
A nyugat-afrikai Aranyparton a franciák, Ázsiában és Ausztráliában az angolok ültettek elsőként kakaót a 19. században. Ahogy erősödött a kakaóláz, úgy szaporodtak az ültetvények: szinte minden trópusi vidéken elkezdték termeszteni.
A világ kakaótermelése
[szerkesztés]Bár a kakaó az amerikai kontinensről származik, a világtermelés kétharmada Afrikában: Elefántcsontparton, Ghánában, Nigériában és Kamerunban terem. A harmadik harmadot Dél-Amerika: Brazília és Ecuador állítja elő. A világ éves kakaótermelése 5,6 millió tonna. Ennek legnagyobb része az ún. Forastero fajta (80-90%), mindössze 5%-a a betegségeknek kevésbé ellenálló Criollo, és 10% a kettő hibridje, a Trinitario.
A csokoládé
[szerkesztés]Az első csokoládét a 17. században chilei (a Guanaco-hegységben megtelepült) apácák készítették Kubából behozott cukorral.
A minőségi csokoládékat általában Criollo, vagy Trinitario kakaóból készítik, míg az olcsóbb, nagy mennyiségben gyártott csokoládék a Forastero fajtából készülnek.[5]
Hatóanyagai
[szerkesztés]A kakaó fő hatóanyaga a teobromin, amiből 100 g csokoládé mintegy 100 mg-ot tartalmaz. Diuretikus hatású, akárcsak rokon vegyületei, a koffein és a teofillin. A hatás intenzitása koffein-teobromin-teofillin sorrendben nő. Az úgynevezett xanthin-származékok a központi idegrendszert is befolyásolják: serkentő, izgató hatásúak, emelik a vérnyomást. Itt a hatás intenzitási sorrendje éppen fordított: teofillin-teobromin-koffein.
A nyers kakaóbab összetétele
[szerkesztés]Hozzávetőleges mennyiségek:
Félkész termékek
[szerkesztés]- Kakaóvaj: A kakaóbabból vagy a kakaóbab részeiből nyert zsíranyag. Fontos tulajdonsága, hogy 30 °C-on kemény, 36,5 °C-on (testhőmérsékleten) viszont teljesen megolvad. Jó hatással van a bőrre, számos krém és testápoló egyik fő alapanyaga.
- Kakaópor: Tisztított, hántolt és pörkölt kakaóbabból nyert por, aminek (szárazanyagra számítva) legalább 10% kakaóvajat kell tartalmaznia.
Egyéb felhasználása
[szerkesztés]Kakaófák sokfelé díszlenek Európa üvegházaiban. Szép termő példányai megtalálhatók a szegedi és a vácrátóti botanikus kertben, a budapesti Pálmaházban és a Füvészkertben.
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
- ↑ https://oec.world/en/profile/hs/cocoa-beans?selector1699id=pctOption
- ↑ Járainé Komlódi Magda: Legendás növények. Gondolat zsebkönyvek, 8. old.
- ↑ Járainé Komlódi Magda: Legendás növények. Gondolat zsebkönyvek, 8–9. old.
- ↑ www.etcsokibolt.hu, Szerző: Darkest Desire-: A kakaóbab (magyar nyelven). Darkest Desire, 2018. augusztus 4. (Hozzáférés: 2019. január 18.)
Források
[szerkesztés]- Jean G. Rohwer: A trópusok növényei. Szerk. D. Nagy Éva, ford. Lászay György. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. = Természetkalauz, ISBN 9635476221
- Nowak, Schulz. A trópusok gyümölcsei. Magyar Könyvklub, Természetkalauz sorozat (2002). ISBN 963 547 672 8
- Mario Busso – Carlo Vischi: Csokoládé édes és sós (2004) Alexandra
- Velich István – V. Nagy Enikő: Nálunk is megterem (1983) Mezőgazdasági kiadó
- E-anyagok,
- Species Information,
- South African National Biodiversity Institute Archiválva 2021. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
- MALVACEAE INFO
- Welcome to the Rainforest
- A kakaó története
- Csokoládé: Az életérzést keressük, de az íze miatt választjuk
- A kakaóbabról
- https://ourworldindata.org/grapher/cocoa-beans-production-by-region
