Vízi menta
| Vízi menta | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Virágzó növény | ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Mentha aquatica L. | ||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Vízi menta témájú rendszertani információt.
|
A vízi menta (Mentha aquatica) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe és az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj. Egyéb magyar nevei: balzsamfű vagy balzsamka.
Előfordulása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vízi menta elterjedési területe Európa, Ázsia és Afrika. Kerüli a nagyon hideg helyeket, például Európa északi részét és a sivatagos földrészeket is. Észak-Amerikába és Ausztráliába betelepítették.
Alfajok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Mentha aquatica subsp. aquatica
- Mentha aquatica subsp. litoralis
Megjelenése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vízi menta többnyire felálló, egyszerű vagy elágazó szárú, 20-80 centiméter magas, évelő növény. Megdörzsölve erős borsmentaillatot áraszt. Levelei nyelesek, többé-kevésbé szőrösek, kerek vagy keskenyedő vállból tojásdad vagy hosszúkás alakúak, szélük csipkés, fűrészes, hosszuk 2-6 centiméter. A rózsaszín vagy lila virágok árörvökben állnak, melyek a hajtás csúcsán összezsúfolódva gömb formájú fejecskét alkotnak. Az alsóbb levelek hónaljában fejlődő álörvök jóval kisebbek. Termése négymagvú makkocska.
Életmódja
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A vízi menta mocsarak, nedves rétek, vízpartok, árkok, magas sásosok, liget- és láperdők lakója. 1200 méter magasságig megtalálható. Nedves, tápanyagban gazdag agyag-, vályog- vagy tőzegtalajokon nő. Az ivaros szaporodás mellett kúszó gyöktörzsével és hosszú, föld feletti, leveles indáival is terjeszkedik. A virágzási ideje júliustól szeptember, esetleg október végéig tart.
Hatóanyagai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Drogja (Menthae aquarticae herba) szabadlinalool, linalilacetát, carvon, szeszkvirterpén tartalmú illóolajat, cseranyagot tartalmaz.
Gyógyhatásai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Teája szélhajtó, valamint gyomorbántalmak, epebántalmak ellen használják, ezen kívül bélféregűző hatása is ismert. Külsőleg reumás bántalmak borogatására használják
Gyűjtése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A növény föld feletti részét gyűjtik virágzáskor.
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A növény
- Fiatal vízi menta
- és vízi menta telep
- Virágok
- Levelei
- Szárának keresztmetszete
- New York-i előfordulása
- Mentha aquatica var. capitata
- Rajzok a növényről
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- Rápóti Jenő, Romváry Vilmos: Gyógyító növények, Medicina könyvkiadó, Budapest 1987.
- Mentha aquatica L. Plants of the World Online
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 114-115. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-124366
- USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Mentha aquatica in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 07-Oct-06.