Réti legyezőfű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Réti legyezőfű
Filipendula-ulmaria.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Rosoideae
Nemzetség-
csoport
:
Ulmarieae
Nemzetség: Legyezőfű (Filipendula)
Mill. (1754)
Alnemzetség: Filipendula subg. Ulmaria
Faj: F. ulmaria
Tudományos név
Filipendula ulmaria
(L.) Maxim. (1879)
Szinonimák
Szinonimák
  • Filipendula denudata (J.Presl & C.Presl) Fritsch
  • Filipendula megalocarpa Juz.
  • Filipendula ulmaria subsp. denudata (J.Presl & C.Presl) Hayek
  • Filipendula ulmaria var. denudata (J.Presl & C.Presl) Maxim.
  • Filipendula ulmaria var. glaberrima (Beck) Beck
  • Filipendula ulmaria subsp. megalocarpa (Juz.) I.A.Shantser
  • Filipendula ulmaria var. tomentosa (Cambess.) Maxim.
  • Spiraea contorta Stokes
  • Spiraea denudata J.Presl & C.Presl
  • Spiraea filipendula var. tomentosa Cambess.
  • Spiraea ulmaria L.
  • Spiraea ulmaria var. denudata (J.Presl & C.Presl) Hayne
  • Ulmaria denudata (J.Presl & C.Presl) Opiz
  • Ulmaria glauca (Schultz) Fourr.
  • Ulmaria pentapetala Gilib.
  • Ulmaria quinqueloba Baumg.
  • Ulmaria ulmaria (L.) Barnhart
  • Ulmaria vulgaris Hill
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Réti legyezőfű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Réti legyezőfű témájú médiaállományokat és Réti legyezőfű témájú kategóriát.

A réti legyezőfű (Filipendula ulmaria) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó gyógynövényfaj. A franciák „a mezők királynéjának” hívják.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Holarktikus fajként csaknem egész Európában és Ázsia nyugati felén honos. Észak-Amerikába betelepítették. Magyarországon nem gyakori, de helyenként tömegesen fordul elő.

Alfaja[szerkesztés]

  • Filipendula ulmaria subsp. picbaueri (Podp.) Smejkal

Jellemzői[szerkesztés]

Szögletes, üreges, pirosan erezett szára mintegy 2 m magasra nő. Átellenes levelei összetettek, 2-5 pár fogazott és egyenlőtlen levélkéje van. Összemorzsolt levelei jellegzetes, fertőtlenítő szerre emlékeztető szagot árasztanak.

Álernyőbe tömörült, édeskés illatú, 4–8 mm átmérőjű virágai a sárgásfehértől a krémszínűig változnak. Aszmagtermésében barna magok vannak.

Életmódja, élőhelye[szerkesztés]

Évelő. Nedves környezetben – mocsarakban, nyirkos talajú réteken, patak menti társulásokban – él, főleg a hegyvidékeken. Kertekbe is ültetik. Nyáron (júniustól augusztusig) virágzik.

Gyógyhatása[szerkesztés]

Szalicilsav-származékainak köszönhetően gyulladásgátló, valamint elősegíti az izzadást. A flavonoidok, amelyek görcsoldó hatásúak, megkönnyítik az epe kiürülését. Szintén a flavonoidoknak, valamint a nagy mennyiségű káliumsóknak köszönhetően hatékony vízhajtó. Cseranyagai elősegítik az összehúzódást és a sebgyógyulást.

Felhasználása[szerkesztés]

A növény influenza és lázas állapot kezelésére javasolt, enyhíti a fej- és fogfájást, csillapítja a köszvény és a reuma okozta kisebb ízületi fájdalmakat. Gyakran ajánlják a túlsúly okozta vizeletelválasztási zavarok kezelésére. A növény segít a sebek és fekélyek gyógyulásában is. Az aszpirin alapanyaga.

Jóllehet a réti legyezőfű nem mérgező, alapanyagai között szerepel a szalicil, ezért szalicil- vagy aszpirinérzékenyeknek ellenjavallt. Ezzel együtt sokfelé salátának fogyasztják.

Németországban és Skandináviában virágait illatosítónak a méhsörbe és a borba keverik.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]